Szabad Földműves, 1969. január-június (20. évfolyam, 1-26. szám)
1969-03-15 / 11. szám
KULTÚR A A CSEMADOK írta. Pathd Károly Kezdeményezések - vívmányok Senki el nem veheti e CSEMADOK-tól azt az érdemet, amit azáltal szerzett, hogy megalakulásának pillanatától — még a személyi kultusz éveiben is — a csehszlovákiai magyarság Jogi helyzetének rendezéséért, sérel mernek orvoslásáért küzdött. Persze az érdemek és az elismerések nemcsak a Központi Bizottságot illetik, ha nem a helyi szervezeteket és a Járási bizottságokat is, amelyek küzdöttek a helyi jellegű kérdések rendezéséért és támogatták a Központi Bizottság törekvéseit. Az első erőpróbára a magyar iskolák hálózatának fel - űjttásakor került sor Akadály akadt bőven majdnem minden községben, Enneik ellenére ezeket a nemes törekvéseket rövid idő alatt siker koronázta. S így ma, közel hűsz év távlatából Joggal állíthatjuk, hogy kulturális szervezetünk és annak sorkatonái, elévülhetetlen érdemeket szereztek a magyar iskolák hálózatának létrejöttében és formálódásában. A CSEMADOK nemzetiségi — érdekvédelmi mozgalmának másik Jelentékeny állomását az első nemzeti bizottsági választások alkalmából! tevékenység képezte. Mint ismeretes, párthatározatok alapján adva voltak a lehetőségek, hogy a nemzeti bizottságok tagságának összetételében az arányosság elve érvényesüljön. E határozatokat azonban nem minden községben és Járásban akar ták érvényesíteni. Ezért a CSEMADOK a párthatározatok teljesítéséért folyó mozgalomnak az élére állt és az internacionalista szellemben gondolkodó szlovák nemzetiségű polgárok segítségével elérte, hogy Dél-Szlovákia községeiben, de Járást és kerületi szinten is, a magyar nemzetiségű dolgozók — létszámuk arányában kerültek a különböző fokozatú nemzeti bizottságokba A CSEMADOK érvelései és többszőr előterjesztett is vaslatai alapján került sor arra is, hogy az SZLKP Központi Bizottsága határozatot hozott a magyar kérdés rendezése céljából, melyben előirányozta. — a kétnyelvűség elvének érvényesítését Dél-Szlovákia vegyes lakosú községeiben, városaiban és Járásaiban; — az államhatalmi és végrehajtó szervek összetételében az arányosság elvéneik következetesebb betartását, jj — a magyarság 'körében folyó kulturális — népnevelő munka fejlődési előfeltételeinek megteremtését azáltal, hogy a magyar dolgozókkal való törődést feladatául adta a Közoktatást és Közmfivelődésügyi Megbízotti Hivatalnak, valamint a kerületi és Járási népművelési házaknak; — a dél-szlovákiai üzemek, hivatalok pártszervezeteinek, valamint a Járást pártbizottságoknak, hogy a párttagság sorait gyorsabb ütemben gyarapítsák magyar nemzetiségű dolgozókkal, stb. A CSEMADOK vezető szervei és szervezetei — a tehetőségek keretein belül — mindent elkövettek elsősorban ts abból a célból, hogy ezt a „bizalmasnak“ minősített határozatot a csehszlovákiai magyar dolgozók megismerjék. De ugyanakkor következetes küzdelmet folytattak ezen határozatok gyakorlati megvalósításáért Is, előtérbe helyezve a kétnyelvűség elvének érvényesítéséi értekezletek, különböző feliratok, nyomtatványok, sth. esetében. Ennek ellenére az említett határozatok teljesítése körül mindig akadt kifogásolni való. sőt mi több egyes tárásokban a határozatokkal ellentétes törekvések voltak tapasztalhatók. így érthető, hogy a CSEMADOK-nak akadt tennivalója bőven A sérelmek gyakori tolmácsolásával a Központi Bizottság elerte azt, hogy két alkalommal magyar nemzetiségű funkcionáriusokat bízott meg az SZLKP Központi Bizottsága a vegyes lakosú járásokban uralkodó helyzet kivizsgálásával. Sajnos, azonban a kivizsgálások alapján Ismertetett hibák. Illetve Jogkorlátozások kiküszöbölése céljából határozott gyakorlati Intézkedések nem történtek. A CSEMADOK meggyőző érveinek hatására és szervező munkája nyomán alakult meg 1951-ben az első NÉPES, amely bár anyagi eszközök hiányában feloszlott, de pár hónapos létezése következményeként visszavonhatatlanul előtérbe kerüli egy hivatásos magyar népművészeti együttes létrehozása. Ez az együttes e Központi Bizottságunk kezdeményezésével és az SZLKP Központi Bizottságának, valamint az SZNF KB-nak jóváihagyásával megszületett Majd amikor a hivatásos NÉPES t — a CSEMADOK megkérdezése és hozzájárulá sa nélkül — feloszlatták, a magyar főiskolások ösztönzésére a CSEMADOK kezdeményezte a félhivatásos magyar népi együttesnek, az „ifjú Szivek" megalakítását. Központ) Bizottságunk érvelései és Javaslatai (következtében ismerték el az Illetékes párt és államhatalmi szervek a magyar színház létesítésének szükségességét is, tehát a Komáromi Magyar Területi Színház a CSEMADOK kezdeményezése alapján született Sok utánjárás és az indoklások sorozatának beterjesztése által ismerték el a CSEMADOK Központi Bizottságának kiadói Jogát, s engedélyezték a Fáklya című havi folyóirat, majd később a Hét című kulturális hetilapunk kiadását. A CSEMADOK egy ideig gondjaiba vette a csehszlovákiai magyar könyvkiadást is, vagyis a Pravda kiadó keretében működő Csehszlovákiai Magyar Könyvkiadót szervezetileg is maga mellé kapcsolta és igyekezett kiadási tervét bővíteni mindaddig, míg ki nem vált kötelékéből Kulturális szövetségünk utánjárása és sürgetése folytán létesült a Közoktatásügyi Megbízotti Hivatal magyar osztálya, a kerületi és Járási magyar tanfelügyelők hálózata és a Népművelési Központ magvar szakelőadóinak csoportja Is. A CSEMADOK éveken keresztül küzdelmet folytatott az ellen a helytelen Jelenség ellen, hogy a magyar nemzetiségi Jellegű községek és városok könyvtáraiban főleg szlovák könyvek voltak, tehát a könyvek nyelvszertnti megoszlása nem volt összhangban a lakosság nemzetiségi összetételével. Tehát Joggal állíthatjuk, hogy az e téren tapasztalható lavulás nagy részben, a CSEMADOK beavatkozásával is magyarázható A magyar nemzetiségű lakosság igényeivel Összhangban, a CSEMADOK gyakran bírálta, hogy a Dél-Szlovákia községeiben és városaiban vetített filmek nincsenek ellátva magyar feliratokkal A többször megismételt javaslatai hatására intézkedések történtek abból a célból. hogy a hazai és a külföldi, de szinkronizált filmek magyar felirattal legyenek ellátva S bár ez az elv hoszszú időn keresztül érvényesült, az utóbbi Időben azonban azt tapasztaljuk, hogy e követelmény teljesítéséről az illetékes szerveik gyakran megfeledkeznek. Felsoroltam pár bizonyítékát annak, hogy a CSEMADOK megalakulásának pillanatától valóban küzdött a magyarság Jogos követeléseinek teljesítéséért. Persze nem ez a szándék vezetett, hogy kulturális szövetségünk egykori vezető szerveinek, vagy vezető személyiségeinek érdemeit bizonygassam. Csupán azt igyekeztem érzékeltetni, hogy a húsz esztendő nem telt el nyomtalanul a CSEMADOK felett és munkásságának, nemes törekvéseinek letagadhatatlan bizonyítékai vannak. Szándékosan nem tértem tki azoknak a Javaslatoknak részletes Ismertetésére, amelyeket Központi Bizottságunk — a személyi kultusz éveiben — terjesztett az illetékes párt és népi közigazgatási szervek elé; a magyar helységnevek hivatalos elismerésével, Dél-Szlovákia gazdasági fejlesztésének meggyorsításával kapcsolatban, stb. S melyek azidötájt nem valósulhattak meg elsősorban is az irányítás dogmatikus bürokratikus módszerei miatt és nem kis mértékben azért, mert az alsóbb fokú párt- és népi közigazgatást szervek vezető dolgozóinak egy része — gyakran még a magyar nemzetiségű funkcionáriusok sem — támogatták a CSEMADOK törekvéseit. Kétségtelen, hogy a CSEMADOK legátfogóbb és legalaposabb kezdeményezésére 1968 márciusában, a társadalmi életünk demokratizálódásának folyamatában került sor. Az 1968. március 12-1 Központi Bizottsági ülés részletesen meghatározta a magyar nemzetiségű lakosság jogigényeit és azokat a CSEMADOK állásfoglalásaiként az illetékes párt- és államhatalmi szervek elé terjesztette. Rendkívült figyelmet és megnyugvást Jelent, hogy a szlovákiai magyar dolgozók döntő többsége ezt az állásfoglalást magáévá tette, s szervezett akciót bontakoztatott ki abból a célból, hogy jogos követeléseink meghallgatásra találjanak. Ezzel magyarázható, hogy a CSEMADOK álláspontja, illetve Javaslata képezte a nemzetiségi alkotmánytörvény alapját és ha nem is olyan mértékben, mint azt feltételeztük, illetve szerettük volna, de államjogi helyzetünk mégiscsak alkotmányos megfogalmazást nyert és nemzetiségi létünk kibontakozásához az előfeltételek biztosítva vannak. Következik: „Magyarázatra szoruló események”. jobban becsüljük meg színházunkat — Jancsi bácsi, bújjon el, mert Jönnek a pénzért! Ez a figyelmeztetés valahol a Csallóközben vagy Mátyus-földön hangzott el (már nem emlékszem] az egyik földművesszövetkezet nyitott ablgkú irodájában. Hogy kinek kellett elbújnia és ki elöl, azt könnyű kitalálnia annak, aki Ismeri a Magyar Területi Színház szervezőinek munkáját. Bizony egy-egy kellemesnek és talán nem utolsó-sorban hasznosnak ígérkező előadástól fosztja meg a község, vagy éppen a környező falvak közönségét, a „János bácsi“, ha szót fogad a bérelszámoló 'kisasszonynak, mert az előadás sorsa a szövetkezetek és üzemek irodájában dől el. Mint tudjuk, közöség nélkül nincs színház. Illetve színelőadás. — Pedig a kulturális alapból igazán futná 50—60 Jegy ára — állítja valaki a sikertelen helyen. — Pedig szeretnénk már színházba menntl — súgja körmölés közben egy irodista kislány. — Tavaly is annyian voltunk, hogy alig fértünk be a buszba. Ml az oka annak, hogy ha pénz is van rá és érdeklődés is mutatkozik, mégsem lehet megszervezni az. előadáson való részvételt?! ... — Külföldi utakat tervezünk a tagság számára — hangzik a leggyakoribb válasz — és az felemészti az úgynevezett kultúralap kétharmadát. Ilyen érveléssel vitába szállhatnánk, hogy: „Jó, jó, túrjuk, az Is hasznos és üdvös dolog, kivált, ha a kirándulás célja a szakmai tapasztalat-csere. De még az egyharmad koronákból is lehetne Juttatni az egyetlen kultúrpolitikai küldetésű intézményünknek!“. .. Mondom vitába lehetne szállni, de ez már a mi részünkről nem Ildomos, s talán erőszakosnak tűnő megnyilvánulás lenne... Bár az említettekhez még sok hozzáfűzni való akadna, ne rekedjünk meg csupán ennél az egy problémánál. Viszont az „egyetlen egy ember” Jelentőségét a továbbiakban is kt kel) hangsúlyozni Gondolok itt a kultúrház-vezetők és gondnokok munkáiéra. Miért van az, hogy egyazon színészek állal Játszott darab az egyik helyen szinte templomi áhítatot tud teremteni, mtg a másik helyen, ha, mint mondani szokás, megfeszülnek a szereplők, akkor sem érik el ugyanazt az eredményt. Az előadás teljés értékű élvezetének nemcsak a jó játék az előfeltétele, hanem: Tűrhető hómérséklet teremben és színpadon (talán mikor e sorok megjelennek, már nem lesz tüzelő probléma 1 A „népvándorlás“ minimálisra csökkentése, vagy éppenséggel a teljes megszűntetése a nézőtéréül Vagy, uram bocsá’l.-----A cigaretták villogó parázsa és a gomolygő pipafüst nem segíti elő a színész és a közönség Jobb egymásrahatásátl .. Egy fecske, bár nem csinál nyarat, de egy-egy udvarias, ám határozott eréllyel fellépő egyén, akire a kultúrház vezetését rábízták, sokat tehet az említettekhez hasonló zavaró momentumok elhárításáért. Persze, a kezdet-kezdetén kell bevezetni az íratlan, de szükségszerű „házirendet“ (Mint fiéldául Nagymegyerenl. Mert, ahogy a közös munkánál nem lehet fegyelmezetlenséggel Jő eredményeket elérni, úgy nem lehet a közös szórakozásnál sem. Ezek persze csak ritka és nem általános érvényű Jelenségek és nem is azért említettem, hanem valamiképpen közölni szeretném azzal az Igazán kultúrált szórakozásra vágyó sok ezer nézővel, hogy lám, Ilyen esetek is nehezítik a szervező munkáját. Mert az a néző, aki a felüdülés helyett valamilyen ok miatt elégedetlenül hagyja el a nézőteret, a következő alkalommal esetleg kissé tovább fogja latolgatni, hogy váltson-e jegyet előadásunkra?! Kováé* József A MATESZ előadásainak terve 19H9 MÁRCIUS MÁSODIK FELÉRE Március 16-án, vasárnap 19.30 órai kezdettel Neszvadon — Romeo és Júlia. Március 18-án, kedden 19.30 órai kezdettel Dunaszerdahelyen Egri: Ének a romok felett. Március 18-án. kedden 19.00 órai kezdettel Nyitrán — Wilde: Hazudj igazat. Március 20-án, rsütörtötkön 19.30 órai kezdette! Léván — Romeo és Júlia. Március 21-én, pénteken 19.30 órai kezdettel Alsőszeltn — Fazekas: Ludas Matyi. Március 22-én, szombaton 19 30 kezdettel Csallóközaranyoson — Ének a romok felett. Március 23-án, vasárnap Szímőn, 19.30 órai kezdettel — Lahota; A bosszú. Március 28-án, pénteken 19.30 órai kezdettel Komáromban (premierJ — Isten, császár, paraszt. Március 29-én, szombaton 19 30 kezdettel Csilizradványon — Isten, császár, paraszt. Március 30-án, 19.30 órai kezdette) Komáromban — Isten, császár, paraszt. A KÉT ANYA ALIG TUDOTT BETELNI GYERMEKIVEL. WWA !0R?Kseregem Wr.'elvonulása után egy 60 y.ASSZONY JÖTT BE A VARBA . EGY MAGYAR WWT HOZOTT* A JO HÍR FUTÓTŰZKÉNT TERJEDT. EVA NYOMBAN ROHANT A KIS S/ELIMMEL.. smtMf ' $Z£Z/Aff A |3f • / JMCS/KAA f, fa. * £D£S ' ■AA^0Sr££A^TAY£Af^ JAA/CS/Z \ jaa/cs/kam! i Jtfir 1 \mouozt, J
