Szabad Földműves, 1969. január-június (20. évfolyam, 1-26. szám)
1969-03-08 / 10. szám
MEGVAGY, Wmf MOSE MG/AKOlß? A TAi/ZYtAMOMEfiTf GERGELY VAD DL/'hvfL RíiSTA LE MAGÁRÓL A TÖRÖKÖT... írta: Patkó kiír oly KULTÚRA KODÁLY ZOLTÁN * nagy zeneszerző és zenepedagógus halálának évfordulója alkalmáhól axon ávairol emlékezünk mag, amelyeket Szlovákiában, Illetve Palántán áa Nagyazombfltban töltött el. Kodály Zoltán Kecskeméten született 1882 december 18 án. Kát éves volt, mikor ap|át Galántára helyezték át. Zoltán Palántán |árt elemi iskolába ás Itt töltötte el gyermekkora legszebb bét esztendejét, ahová szive visszahfizza később is. Erre a tájra vezet első népdalgyüjtö útja; ennek a vidéknek táncait örökíti meg világhírű zenekari művében: a Galántai táncokban. Kodály Zoltán apja a Magyar Államvasutaknál szolgált, és mint vasutast, bnl erre, hol arra kergeti a szolgálati érdek. $ Így Galántárfil is rövid pár éves tartózkodás után, áthelyezték Nagyszombatba. Ezért Zoltánnak Is a negyedik elemi után el kellelt búcsúznia Galántátfil és tanulmányait a közeli Nagyszombatban folytatja. Kodály Zoltán zenei alkotó tehetsége igen korán kezd kibontakozni. A nagyszombati évek alatt szinte egyik napról a másikra szárba szökken. Három helyről is kap erre ösztönzést. A szülői otthon légköre, e székes egyház kórusában, valamint az iskolai együttesben való közreműködése mind errefelé irányítja. Tnldy Béla, a gimnáziumi zenekar vezetője, fontos szerepet játszik e szárnyait próbálgató ifjú zeneszerző éleiében Kodály még 30 év múlva is hálával emlékszik rá és neki ajánlja 5 Tantum ergo című szerzeményét (1 mutatja ho 1898 februárjában nyilvánosan Kodály első zenekarra Irt müvét, egy nyitányt. Az iskolai zenekar tagjai érthető izgalommal készülnek hatodikos gimnazista társuk darabjának előadására. Néhány rézfúvóst kölcsön is kell kérníök a helybeli tnznltózenekartól. hogy a mű a kis szer ző elgondolásaihoz hfven szólalhasson meg. A bemutatkozás nagy sikert aratott. fgy vált a nagyszombati iskolai színház régi épülete az új magyar xene majdani megteremtője elindulásának színhelyévé. jelentős volt ez a hangverseny Kodály fejlődése szempontjából azért la, mert alkalmat adott arra. hogy ellenőrizze, miként szól a valóságban ax a zene, amit n magában elképzel. A sikeres bemutató után még nagyobb lelkesedéssel készült hozzá, hogy új műveket alkosson. Már IV. gimnazista korában Irt két Ave Máriát — egyiket orgona, másikat vonószenekart kísérettel —, továbbá néhány miserészletet vegynskarra, orgonára, majd megszületik egy Trió. egy Vonósnégyes és egy vegyeskarra, orgonára Irt Ave Mária. Közben elméletileg Is továhbképzi magát. Ekkoriban tsmerkn dik meg a Limhay-, Káldy és Rartalus-féle gyűjteményekkel s kezd behatóbban foglalkozni a népdalokkal. Fantáziáját, alkotásra vágyó szellemét az iskola nem köti le teljesen, de még fgy Is jeles érettségivel zárja le életének ezt a szakaszát. A középiskola nyolc esztendeje munkával, tanulással és a lövőre való felkészüléssel telt el. Közben beköszönt 1900. Nemcsak a század fordul, de Kodály Zoltán sorsa is fordulóponthoz ér. Búcsúzik Nagyszombattól és Budapestre készül, ahol a nagy tervekkel és lázas munkakedvvel érkező ifjút egy fejlődő nagyváros lüktető élete fogadja. —P— Egy szovjet pedagógus emlékére IN. K. KRUPSZKÁJA — ULJANA 1889—1939) Száz évvel ezelőtt, 1869. február 26-án született Krupszkája, V. I. Lenin felesége, aki a szovjet pedagógia egyik lei|képzéttebb harcosa és fejlesztője volt. Mint az Állami Tudományos. Tanács pedagógiai szekciójának vezető: je, tagja volt a Művelődésügyi Népbiztosság kollégiumának, majd 1929- től haláláig a művelődésügyi népbiztos helyetteseként működött. Reszt vett a fontos közoktatásügyi rendeletek és tantervek kidolgozásában, a pedagógiai irányzatú cikkei, előadását és tanulmányai pedig jelentős útbaigazításul szolgáltaik az oktatásnevelés problémáinak megoldásához. Az első világháború alatt irta a „Közoktatás és demokrácia“ című könyvét, melyben vizsgálja, hogyan alakult a termelő-munka és az értelmi nevelés kapcsolata a kapitalizmus korában. Oroszországban ő foglalkozott először a rnunkaiskóla gondolatával. Hangsúlyozta, hogy csak a munkásosztály tudja a munkaiskolát úgy megvalósítani, hogy az a társadalom átalakításának eszköze legyen. Tanulmányaiban és cikkeiben követelte, ihögy a szocialista Iskolának minden zsákutcától mentesnek; a dolgozók széles tömegei számára minden fokon elérhetőnek, világi jellegűnek, s minden fokon ingyenes intézménynek kell lennie, mert csak így lesz alkalmas a szocialista társadalom építéséhez művelt, sokoldalú és erkölcsi szempontból Is alkalmas embereket nevelni. A politechnikai képzést pedagógiai követélménynek és társadalmi kérdésnek tekintetté Behatóan foglalkozott az Iskolában folyó nevelőmunkával ts. Krupszkája a széleskörű társadalmi tevékenysége mellett, kora minden nevelést problémájával foglalkozott. Harcos forradalmár és kommunista volt, akt szenvedéllyel és kiváló érzékkel kereste az újat éS Így jelentősen hozzájárult a szocialista nevelés elméleti és gyakorlati kialakításához. Ismertebb írását az említettén kívül: Válogatott pedagógiai tanulmányai, az útttörőkről, iskolásokról és „Vlszszaemlékezés feninre" Krupszkája állandóan képezte magát és mint pedagógus a legnagyobb pedagógiai fokozatot is elérte, ti. a pedagógiai tudományok doktora lett. Most, amikor születésének 100. évfordulóját, halálának púdig 30. évfordulóját ünnepeljük, csak hálával és tisztelettel adózhatunk emlékének. fir. Hnfer Lajos Közelmúlt és jelen írásomnak ebben a részében tömör összefoglalását szeretném nyújtani annak a munkának, amit kultúrálta szövetségünk 1980-tól napjainkig végzett. Erre az Időszakra elsősorban Is az nyomja rá bélyegét, hogy a CSEMADOK szervezett felépítésében — a Központi Bizottságunk 1960. március 27-i határozata alapján — lényeges módosítások történtek. Vagyis hazánk területi átszervezése következtében, I960, április 10 én, megszűntek kulturális szövetségünk kerületi bt zottságal, s így a szükséglet megkövetelte a központi irányítás elmélyítését és ázt, hogy a járási bizottságok önállóbb irányító munkát végezzenek. A sokrétű és közvetlen központi irányítás bevezetése és hatékonyságának elmélyítése céljából erőátcsoportosttásra került sor a Központi Titkárság javára, amely lehetővé tette a titkárság egykori szerkezeti felépítésé nek részbeni felújítását, Illetve a központi népművelési és népművészeti osztályok kialakítását. A CSEMADOK működésének kedvező irányú fejlődésére pozitív hálást gyakoroltak azok a kísérletezések is, amelyek az egész társadalmi életünk demokratizmusának elmélyülését szolgálták, s melyek az alsóbb fokú párt es népi közigazgatási szervek jogkönének elmélyüléséhez, de ugyanakkor a társadalmi szervezetek zavartalanabb működéséhez önállóságuk tiszteletben tartásához Is vezettek. Tehát az, hogy a CSEMADOK nak Is lehetősége nyílt arra. hogy működést formált önállóan alakítsa ki és sokrétű munkájának tartalmát a közösségi érdekek tiszteletben tartása mellett, saiát maga határozza meg. Erre az időszakra az is jellemző, hogy fokozatosan megszűnt e CSEMADOK-kal szembeni vádaskodás, s ígv a magyar nemzetiségű fiatalok — a módosított szervezett szabályzat alapján tizenhat éves koruktól — a CSEMADOK tagjaivá, aktív kultűrraunkásatvá válhattak. A központi népművelési és népművészeti osztály munkássága nyomán — és a CSEMADOK rendezvényeivel szemben támasztott növekvő igéiivek s persze a járási és helyt szinten működő kultúrmunkások szaktudásának, módszertant ismereteinek fokozatos elmélyülése következményeként — a népművelést műnkének több helven megszűnt a megszokott, sablőnos lellegn és egész sor rendezvény a népművelés színvonalának emelkedéséről tanúskodott. A hagyományos rendéZvénvek — járást és országos dal és táncünnepélyek — mellett a működés új formát honosodtak meg. így például a különböző irányzatú népi akadémiák, melyek esetenként a mezőgazdasági dolgozók szakismereteinek elmélyülését ts szolgálják. Irodalmi vonalén gyakorlókká váltak a szerzőt estek, de meghonosodtak és népszerűekké váltak a Madách-napok, a rimaszombati Tómpá-napOk, a kassal Kaztnerv-napok, a szenei Molnár Albert-napők, a nágykaposl Erdélyi lános-napok stb. A műkedvelő színjátszás központi seregszemléjének — az egykori Szocialista dráma fesztiváljának — is megváltozott teliege és emelkedett Színvonala. Ezt a központi rendezvényt már több éven keresztül a komáromi lókal-napok helyettesítik, ahol a logtchptségesehb műkedvelő színjátszók rttellett minden évben bemutatlak tudásukat és gazdagítják a rendezvény niüsnnát az Irodalmi színpadók legjobbjai is és ugyanakkor kedvező lehetőség nyílik a műkedvelő szavaló és prózamondó művészet fejlődésének felmérésére is. A központi és egyes helyi jellegű színvonalas rendezvények mellett azonban látnunk kell azt Is, hogy a műkedvelő színjátszó mozgalom főleg falvatnkon — kissé hanyatlóban van. Több bélvl szervezet hivatkozik arra, hegy ma. amikor a rádió, de főleg a televízió a házhoz szállltia a kultúrát, vagyis az emberek kényelmes kö rfllmények között az igényeiket maximálisan kielégítő színielőadásokban gyönyörködhetnek, képtelenek a szín latszó csoportot aktivizálni, mert többször meggyőződtek arról, hogy műkedvelőt előadásuk iránt nincs komolyabb érdeklődés. Nem bocsájtkozok vitába ezekkel a gyakran hangoztatott nézetekkel annak ellenére, hogy egyes községekben — ahöl a színjátszó csoport teljesítményének állandó tökéletesítésére törekszik — ahol ugyancsak sok televíziós antenna van, a lakosság érdeklődése nem csökkent a műkedvelő szfntátszás Iránt. Azzal természetesen egyetértek, hogy ahol semmiképpen nem megy, ott hiába erőltetjük a műkedvelő színjátszás művelését. Persze ugyanakkor azt vallom, hogy « műkedvelő színjátszás helyett meg kell honosítani olyan működést formát, amely legalább annyira szolgálja anyanyelvűnk tisztaságát és a közösségi szellem elmélyülését, mint a műkedvelő színjátszás Az utóbbi években határozottan sokat fejlődött — mind mennyiségi, mind pedig minőségi szempontból — az énekkari mozgalom ts. A céltudatos és átgondolt szakirányítás mellett ennek a mozgalomnak a fejlődését a létesített különböző színtű szereplési lehetőségek segítik elő. De nem utolsó sorban az, hogy a CSEMADOK Központi Bizottsága mellett létesült a nemcsak hazai, hanem nemzetközi szinten is elismert Magyar Tanítók Központi Énekkara, s annak egyes tagjai minden tgye kezetükké! segítik az. énekkari mozgalom kibontakozását és a meglévő énekkarok fejlődését. Kétségtelen, hogy az utóbbi évek folyamán — a már említett működési formák és rendezvények mellett — gazdagította a CSEMADOK működését a Központi Tánr- és Népdalfesztivál is. járási szinten pedig gezdagitanl fnglák a járási bizottságok hasonló rendezényel, amelyek az idén talán minden járásban meghonosodnak. örvendetes fejlődés tapasztalható a tánccsoportok és a műkedvelő népi együttesek működése terén is. Az élegyüttesek stabilizálódtak, műsoruk tartalma snkré tűbb. előadásuk színvonala pedig magasabb lett és jó példát szolgáltatnak a sok kisebb, de szorgalomban és ötletekben nem szűkölködő falust tánccsoportoknak Igv érthető, hogy a járási és központi rendezvények színvonala szüntelenül emelkedik és a szlovákiai magyarság élménydús rendezvényekben gyönyörködhet. Külön értékelést Igényel az 1968 januárjában kezdődő időszak, melynek egyik fő jellemzője a szocialista demokrácia következetes elmélyülése. A demokratizálódást folyamat a CSEMADOK-nak. mint a csehszlovákiai magyarság kiiltunáiis-társadalmi szervezetének is lehetőséget adótt arra, liogv a 2(1 éves tapasztalatai alapján következetesen síkra szálljon jogi helyzetünk rendezéséért és e nemes törekvéseiben a magvarság széles tömegeinek segítségére támaszkodhasson. A különbség » múlt és a jelen között abban van, hogy míg a CSEMADOK 1988 januárja előtt beadványokat szerkeszthetett a nemzetiségi kérdés megoldása céljából a központi párt és államhatalmi szervekhez, melyek intern tárgyalások alapjául szolgáltak, addig ma, a demokratizálódás idő szakában a CSEMADOK-nak Is lehetősége van népsze rfisítenl javaslatait, nyílt eszmecserét folytatni Javasla tatról és kialakítani, formálni a csehszlovákiai mágyar közvéleményt. Kétségtelen, hogy ezáltal a CSEMADÓK tekintélye megnövekedett. A megszerzett tekintélyre a CSEMADOK nak azonban nemcsak a múlt év márciusában volt szüksége, hanem a jövőben is feltétlenül szüksége lesz. A húsz éves harcos munka eredményeként kiérdemelt bizalmat kötelességünk ébren tartani azáltal, hogy kulturális szövetségünk még hatékonyabban szolgálja a magyarság knltu: rális fejlődését és még következetesebben harcol — természetesen a törvényes keretek között — az államjogi helyzetünk, Illetve az egyenjogúsággal párosuló önigazgatási jogunk alkotmányos elismeréséért és a gyakorlati életben való mielőbbi érvényesüléséért. A CSEMADOK X országos közgyűlése előtt állunk. Kulturális szövetségünk lévőben) működésének tartalma lényegében attól függ, hogy ez a közgyűlés milyen következtetésekre jut és milyen programot, milyen feladatokat tűz a tagság, valamint e különböző színtű vezető szervek elé. Bár lehet módosítani a megszokott munkaformákat, lehet a központi apparátus szerkezeit felépítésében eszközölni különböző változtatásokat, jó lehet mindezek hasznosaknak bizonyulnak, de ugyanakkor tudatosítanunk kell azt ts, hogy ennek a közgyűlésnek és e köz ■ gyűlés határozataival összhangban kibontakozó működésnek továbbra ts a csehszlovák szocialista hazaszeretet elmélyülését és internacionalizmusunk megőrzését, hatványozóttabb megnyilatkozását kell szolgálnia S ezzel párhuzamosan — elsősorban Is salát egységünkre és a szlovák náp internacionalista erőinek segítségére támaszkodva kezdenünk kell azárt, hogy hazánknak, a Csehszlovák Szocialista Köztársaságnak minden tekintetben, vagyis a logok álvezésében is mielőbb egyenlő polgárai legyünk. Következik: „Kezdeményezések — vívmányok“. JUMURDSAK A BÁSTYA FELE MENEKÜLI; GERGELY- UTÁN A. „ GERGELY MEGHAJLOTTÁ A FENN A VÁRFALON FOLYTATÓ■ DOTT AZ ELETHALÁLKÜZDELEM, AZ EGYIK PILLANATBAN JUMURDjAK + ELVÉTETT EGY SZÚRÁST, DE fx GERGELY KARDJA BlZTQ(rP* SAN TALALT. A CSEMADOK Mere
