Szabad Földműves, 1969. január-június (20. évfolyam, 1-26. szám)

1969-03-08 / 10. szám

IRODALOM

ADY ENDRE

A Szárcsa és Feri

Hajnalban szánnal Indult a Remete-erdőnek Klske János, a szegény. Havazással, csúnya összevissza széllel pirkadt a hajnal, s a Szárcsa köhögött. Olajmécsest tartott a gazdának az asszony topogva, mtg a lovakat befogta Klske. A Szárcsa köhögött, sovány bordái ropogtak, meleg, barna párája torzonborzzá tette a fejét. Olyan volt a Szárcsa, mint egy hektlkás öreg paraszt, akinek elvadult mér a fehér szempillája is. Sopánkodott, sírt Sára asszony, s reszketve, majdnem lopva simogatta a Szárcsát. Kiske János, a szegény, pedig ragasztotta az istrángot, belebelefújt fagyos két markába. Szidta az asszonyt, az Istént, a világot, a Remeteerdőt. Imhol a saját házában egy kis füstöt napraforgőkőróval csinál az ember. Ki kell zavarni, az Ölből kizavarni, a nyavalyás, kehés állatot, hogy fát fuvarozzunk másnak. És ha a Szárcsa fölfordul az úton, akkor mi lesz? Féllóval roszszabb élni, mint félkézzel, s pénz nincs másik lóra. Akkor a kétpengős fuvarnak Is végé, s tavaszig beszorul a kunyhóba az ember. És rakásra hull a kölykeivel együtt, és a megmaradt lónak szalmát se tud adni...

Káromkodott Kiske János, de Istenáldjon nélkül közibükvágott a gebéknek. Sikongott egy kicsit a szén, s elkezdett futni, mintha paripák húznák. A szárcsa felütötte szomorú fejét, s úgy szaladt, mintha a fiatalságára emlékezett volna. Kell is szaladni: jó négy órás járás a Remeteerdő fuvarosembernek. Kiske János, a szegény, csak egy óra múlva kezdett riadni keserű, téli hajnalos némaságából. Hogy ni, mondta hangosan, hogy az asszonynak egy jó szót se mondott. Meg a Feri kölyökről

sem kérdezte meg; az is addig stkándozótt a jégen, hogy most szuszogni sem tud. Kétszer frlcskázta meg az éjjel is a fejét, mert olyan nyögést csinált, hogy aludni se lehetett. Nem elegen vannak a kölykök, s nem elég bajos az élet így is. Dühösen húzott végig az ostorával a rudaslovon Klske János, a szegény. A Szárcsát kímélte, s a Szárcsa, a szerencsétlen kehes, mintha csak ki akart volna futni a világból.

A Remete-erdőn felrakták a fát a Kiske János szánkójára. Dél elmúlt, mikor Kiske János, a szegény, visszaindult. El is maradt a többi fuvarosoktól, akik szintén a zsidó gőzmalomnak hozták a tüzelntvalót. A Farkas-völgyben pedig átkozott hóvihar várta. Kiskét, a Szárcsát és a másik lovat. A Szárcsa már úgy kocogott lomhán, gépiesen, mint egy dög. Az emelkedőnél pedig sgyszerre sírni kezdett a Szárcsa, mint egy ember. Göthösen, búsan, kétségbeesetten sírt a Szárcsa, s a két első lábával letérdelt a hófúvásban. Itt fog bennünket megenni a toportyánféreg, or. dította Kiske János. A Szárcsa, mintha megértette volna, kiköhögte magát izzadásig, s rettenetes erőfeszítéssel megindult. Megható volt a Szárcsa iparkodása, s csak éppen hogy nem beszélt a Szárcsa. Igaz, szegény gazdám, Kiske János, én ezt most a becsületért teszem. Kihúzőm, kibírom a gőzmalom udvaráig, s akkor legyen, ami lesz.

Esett a hó szakadásig, s csak az Isten, és a Szárcsa tették, hogy el nem tévedt Kiske ]ános, a szegény. Úgyis este nyolc óra volt, mikor Kiskéék megérkeztek. A fát lehányták a gőzmalom udvarán, Kiske János, a szegény, megkapta a két pengőt.

Most már megütötte ostomyéllel a Szárcsát: siessünk. A Szárcsa fájdalmasan elnyihogta magát, és futott a szán. Messziről azonban már észre veszi Klske, hogy nagyon világos az ó háza. A fene egye meg őket, mond. Ja, miért nem döglenek. Hiszen kilenc érakor Istenteienség mécsest égetni. S befordul a nyitvahagyott kapun, káromkodva, amiként hajnalban távozott, Kiske János, a szegény. A kapu fatalpában pedig egy retteneteset botlik a Szárcsa, és felfordult, Kiske János, a szegény, ijedt kiáltással leugrik a szánról. Leragadja jajgatva a Szárcsa Istrángját. A jajgatásra egész sereg ember tődül ki a házból, Klske istenkedik, és észre sem veszi, hogy tíz mécsessel jöttek ki a házból. Hogy itt az egész rokonság, az övé, a feleségéé. Hogy az emberek ünnepélyesek, kenetesek. Elmúlt ez úgyis hamar, az ünnepélyesség, a kenetesség. A Szárcsa nem tréfált, rossz tüdővel egy rettenetest romgitált, és elnyúlt. Sára asszony, s az összes asszonyrokonság rívásba fogott, Jajgattak, s káromkodtak a férfiak. A Szárcsa egyszerűen megdöglött. Becsületesen, komolyan, erőszakkal tartogatta a páráját a kapuig. Nem bírta tovább. A másik lovat kifogták, a szánt a színbe tolták. A döglött Szárcsát periig a fehér havon behúzták a ktsudvar közepére. Majd holnap lehúzzák róla a bőrt. Közben érkeztek szomszédok és messzelakók. Sajnálkoztak és tanácsokat adtak. A hideget senki se érezte, s volt éjfél, amikor kiürült a Ktske-udvar. Mind elmentek, a rokonok is. Kiske János, a szegéhy, tettvett gyászosan a fehér éjszakában. Néha kijött hozzá az asszony. Szóval éjfél után tért be a házba Kiske. Elbámult: az asztalon feküdt fehérben, sárga arccal Feri, a fia. Sára asszony pedig zokogva mondta:

— Meghalt, még délben meghalt.

Klske János toporzékolt a kemence mellett, melyben napraforgőkéré lángolt. Rázta magáról a havat, melegedett, s csak egy fertályéra múlva sóhajtotta el magát:

— Ez is.

A repülő csészealfálí Vér*

■éj- dése mindig nagyon izgalőtt. Alig vártam, hogy kapcsot latot teremtsünk a világűr lat kólval. Azt se bánnám, ha nem a Föld, de valamely más bolygólakónak a felét övezné a bolygóközi látogatásért kijáró babérkoszorú. Egyszóval, égek a világűr küldöttjeivel való tat Idlkozás izgalmától.

Magam sem tudom, tulajdont képpen mire Is vagyok kívánt est, mt érdekel. Abban azonban bizonyos vagyok, hogy a csészealjak utasaitól kielégítő választ kapnék.

Elképzelhető, milyen szerem csétlennek éreztem magam,

amikor tudományos körökben egyre gyakrabban és határozóttabban kezdték cáfolni a repülő csészealjakról szóló híreket.

Üjságíról kacsának, rémhírnek, sőt nem egy esetben kimondott hülyeségnek tartották, S ami

még ennél is megdöbbentőbb volt számomra, újságaink nem írtak többé d csészealjakról. Sőt, a világűrrel se foglalkoztak anynyit, mint máskor. Helyette a földi gondokkal, a mindennapi

Legfőbb

gondjaim

egyike

eseményekkel foglalkoztak. Igaz, a távlati tervekre, az eU képzelésekre is sok papírt pás Taroltak, de a csészealjak, utasatt és a világűr kérdéseit már csak ritkán említették. Már-már azt hittem, hogy mindennek vége. Szerencsére ezúttal tévedU tem. Újságaink ismét kellő fi* gyeimet szentelnek a világűrrel kapcsolatos problémáknak. A minap például egy lap került

a kezembe, amelyből óriási betűkkel ezt a címet olvashattam: „Milyen lesz a .naprendszer egy milliárd év múlva?" Nagyon megnyugtatott, bogy újjeni írunk az ilyen döntő fontosságú kérdésről. A teljes megnyugtatást azonban a cikk elolvasása hozta meg számomra; ugyanis kiderült, hogy egy milliárd ev múlva lényegében ugyanolyan lesz a naprendszer, mint ma.

Egy másik lap — ugyanahban a számban! — két hírt közni a repülő csészealjakról. Al- Utólag Madrid közelében é% Kolozsvár felett is megjelentek. Az utóbbiról fényképfelvételek is készültek, az 1965-ben Kalifornia felett lefényképezett csészealjakhoz.

Izgatottan várom a világűrről szóló további híreket. Remélem, egyre nagyobb helyet kapnak újságainkban.

'ffülőpj'

Agatha Christi«: TÍZ KICSI NÉGER

A bűnügyi regény koronázatlan királynőjének talán legjobb, leghíresebb művét kapja kezébe ez olvasó. Egy sziklás, elhagyatott szigetre fényűző, pazar villát épített a különc milliomos. Néger fejhez hasonlít a sziget, innen nyerte nevét. A villa gazdát cserélt. Az ü| tulajdonos sze mélyéről pletykák keringenek, találgatások folynak sajtóban, rádióban és így tovább. Tíz egymásnak teljesen ismeretlen ember kap meghívást Ide, erre a csodálatos helyre. Reménykedve és örömmel érkeznek meg egy nyárt estén á sziklás öbölbe. A tulajdonos azonban nincs sehol ... A felhőtlennek Ígérkező napokat egyre félelmetesebb események árnyékolják be. A sziget látogatóit a különös fordulatok hatására hatalmába keríti a rettegés. Tízen érkeztek ... s bánván távoznak?...

Európa Könyvkiadó, Budapest, 1BBR;

ára Ifl.— Kés.

Tamási Áron:

BÖLCSŐ ÉS BAGOLY

VADRÓZSA AGA

A falusi gyerek életánek és lélektanának egyedülálló remeke a „Bölcső és Bagoly“. Tamási Áron könyvéből az idilli megbékélés sem hiányzik. A mezei élét nem csupán „vastörvényekkel“ sújtotta á földművelőt, hanem belső kuttúrát teremtett. A „Bölcső és Bagoly“ lapjain a hiteles realista ábrázolás mellett merengéssel és bukoliikus beteltséggel ugyancsak találkozunk. A próza és a költészet élőméi összófogták, hogy tökéletesét hozzanak létre. Az Ízléses kiállítású kötetben található másik mű, a Vádrózsa ága másféle Írás, mint Tamási Áron többi Írása. Csúfolódás és megbocsátás, a kajánság és megértés, irónia és izgalom szövt át legtöbb Jelenetét. De az Ironikus rajzait színező megértés és irgalom mégsem puhul soha éllágyulássá, sohasem vált át olcsó feloldódásba vagy megalkuvásba.

Magyar Helikon, 1BRR;

ára 25.— Kős.

Fejes Endre: jó ESTÉT NYÁR,

IÖ ESTÉT SZERELEM

A „sötétkék ruhás fiú“ törve beszéli a magyar nyelvet, nem csoda, hiszen „görög diplomata“. Furcsa ember; félszeg és agresszív, hol érzelmes, néha brutális. Lányok rajzanák körülötte: beteljesült és elvetélt szerelmek sorjáznak. Szépek, fiatalok, kívánatosak ezek a lányok, mindegyiküket egyetlen vágy vezérli, tériül Szeretnék a „görög diplomatát“. így a legutolsó Is, aki talán A legkívánatosabb. Az események feltartóztathatatlanul haladnak a végikifejlődés, a gyilkosság felé. Miért? Erre válaszol a Rozsdatemető világsikerű írója.

Magvető, Budapest, 1BB3; 12 — Kés.

Mikszáth Kálmán:

A KÉT KOLDUSDIÄK

A nagy magyar klasszikus ismert művét Ízléses kiadásban kapja kézébe

az olvasó. A kiadás értékét növelik Kas |ános rajzai.

Tátrán Magyar tlzeme, Bratislava,

1BR8; 20.— KftS.

Thomas Mayne Reid:

A FEHÉR TÓRZSFÖNÓK

A mindvégig lélegzetelállítóan izgalmas regény — egy méltó bosázö és egy szép szerelem romantikus regénye — a múlt századi angol Ifjúság) frónak jól Ismert munkája.

Madách Könyvkiadó, Bratislava,

1BBB; ára 12.— Kős.

Lariislav Fuks:

VÁLTOZATOK SÖTÉT HÚRRA

Ládislav Fu'ks elsó könyve, e „Mundstock úr” világsikert aratott, Oj művé, a „Változatok sötét búrra" ugyanazokból a művészi forrásokból táplálkozik, s ugyanazokat a rendkívül vonzó Ismertető Jegyeket viseli magán, mint elődje, s Így érthető, bogy nem sokkal megjelenése után gyors léptekkel halad) a nemzetközi siker útján. A művet eddig Csehszlovákián kívül a Szovjetunióban, az USA-ban, Lengyelországban, Franciaországban, Nyugat-Németországban és Svédországban adtáik ki.

Madách Könyvkiadó, Bratislava,

1368; éré 20.— KŐS.

G. G. Casanova:

SZÖKÉS AZ ÖLÖMBÖRTÖNBŐL

Casanovának, a 18. század leghlrhedtebb kalandorának emlékiratait kapja kezébe ez olvasó, Casanova életének egyik legnagyobb eseménye szökése az Olombörtőnből. Nemesek szabadulását köszönhette a kalandos tettének, de hírnevét ts, ez vált a Casánova-legenda alapiévá. KI tudja, hányszor mondta el hatásosan, lebtlincselően, mire leírta, míg azzá formálta, ami ma: a legizgalmasabb, legérdekfeszitóbb kalandregénnyé.

Szépirndálmi Könyvkiadó, Budapest,

1SRB; ára 3.— Kős.

Thurzá Gábor: A SZENT

Noha nem nehéz felismerni Kaszap .István tragikus sorsának elemeit Thürzö új regényében: A szent mégse kulcsregény. Az Író jóval többre vállalkozott annál, hogy kimondja az Igazságot, a régen irattárba került szentté avatási perben: nem egy ember, hanem a történelem tgazságát nyomozta, s a múlt perét írta meg, melyben mindnyáján, (hívók és nem hívők egyaránt érdekelve vagyunk.

Madách Könyvkiadó, Bratislava;

ára 11.— Kős,

ÖRÖKSÉG

„Ez áz antológia az adósságtörlésztés gesztusa mellett tudatos értékdókumentáció Is: egy jelentős műfaj Igényes és irodalomtörténetileg helytálló keresztmetszete", írja bevezetőiében a válogató, Turczel Lajos, A szép kiállítású kötet valóban felvonultatja hazat magyar irodalmunk színét-javát.

Madách Könyvkiadó, Bratislava,

JB8B; ára 18.— Kős.

GÁRDONYI GÉZA: EGRI CSILLAGOK FELDOLGOZTA: MARKUSZ LÁSZLÓ RAjZOLTA: ZORAD ERNŐ ☆