Szabad Földműves, 1969. január-június (20. évfolyam, 1-26. szám)
1969-03-08 / 10. szám
TERMELÉSI TAPASZTALATOK A korai vetés haszonnal jár Már megint igaza volt a medvének. Február másodikén kellemes, enyhe napos időre ébredtünk, a medve viszsaament barlangjába. így van ez évszázadok óta. Ha hideg csúnya téli Időt talált, kintmarad. Sok meteorológus megirigyelheti őt időlőslási képességeiért. Talán Javasolni kellene, hogy alkalmazzák ez állami meteorológiai intézetben, mint időjóst. No de félre a tréfával Tény, hogy február másodikét kővetően e tél kimutatta méregfoigát. Már a tavaszt vártuk s a hőmérő higanyszála reggelenként —20 fokot is elérte, s mi dideregve kotortuk elő ismét meleg holminkat, de mi történt a vetéseinkkel? Szerencsére a tél kegyes volt hozzájuk, mert mielőtt a nagy fagyok beálltaik, hótakarőval borította földjeinket, tehát nem kellett aggódnunk, mert a takaró védelmet nyújtott részükre. Bár a medve hosszú telet lósolt, cikkünk a tavasz reményében íródott és nem az áttelelő őszi vetések sorsával, de a tavasziak (kalászosok, gabonahüvelyes takarmánykeverékek, mint a borsó és a mák) vetési idejének megválasztásával foglalkozik. Több évtizedes gyakorlati megfigyelésem alapján állítom, hogv majdnem minden év februárjában van egy hét, amikor a talaj felső rétege kifagy és a szárító szelek hatására annyira megpirkad, hogy teljes erőbedobás mellett a korán vetendő kalászosaink (tavaszi búza. árpa, zab, takarmánykeverékek, borsó, lóbab) egy része elvethető. Gyakorlati eredményeink igazolták, hogy a februárban elvetett növények terméshozama túlnyomó százalékban magasabb termést eredményezett, mint a márciusban vetett növényeké, természetesen, he az előírt agrotechnikai feltételeket betartottuk. Ha tehát a termelő felkészülve várja az alkalmas rendkívüli napokat, nagy előnyt szerezhet a termelési versenyekben. Ilyen esetben nem kell félni, hogy a talaj alsóbb rétegei még fagyosak. A csírázás, kelés és begyökeresedés problémája a talaj felsó 10 cm-es rétegében zajlik le, az ún. magágyban. Ez legyen porhanyós a vetés alkalmából. Az se aggasszon senkit, hogy vetés után ismét hó borítja földjeinket. A ikora tavasszal vethető növényeink magjai ugyanis már igen alacsony hőfok mellett (1 °CJ csírázni kezdenek és a kikelő rsíranövény fagyállősága a talajban is jelentős. Az uralkodó időjárás szerint a Jelzett alkalmas hét sokszor március első napjaira tolódik, de szintén rövid ideig tart, s utána ismét olyan napnk következhetnek, amelyek a vetés lehetőségét két, sőt három hétig is kizárják. Ezért legyen az tebruár vagy március, készen kell állnunk a munka elvégzésére. Elsősorban legyen porcsávázott, JQ- minőségű vetőmagunk, s üzemképes állapotban a tavaszi talajművelési eszközeink. A boronák, kultlvátorok, simítők, sőt tömörítő hengereink Is, bár az utóbbiakra a korán vetésre kerülő növényeinknél nincs szükség. Sokan ugyan az aprószemű mák sikeres vetését nem tudják henger nélkül elképzelni. Ez túlzás. Az elősfmított talajokon, súlyterhelés nélküli vetőcsoroszlyákkal a korai tavaszi talajnedvesség mellett olyan mélységbe tudjuk helyezni a vetőmagot, ahol a csírázáshoz szükséges feltételek a henger használata nélkül is megvannak Természetesen ez csak a korán elvetésre kerülő máknál érvényes. Későbbi vetésnél a könnyű simahenger nem nélkülözhető. A traktor keréknyomainak káros hatását elkerülhetjük, ha a kerekekre kerékszélességet növelő bordás abroncsokat szerelünk, mivel ez kisebbíti az 1 cm2re eső nyomás nagyságát. A tavaszt műtrágyaszőrást, ha az nem repülő segítségével történik, fez feltétlen a legelőnyösebb és talajszerkezeti romlás nélkül végezhető) a talaj elkészítésével egyidőben végezzük. Ha olyan műtrágyákat használunk. melyek a talajban történő átalakulásuknál átmenetileg káros vegyűleteket képeznek (kénsavas ammóniák 40 % káli ső, mésznttrogén, kölnit), a vetést megelőzően tartsuk be a szükséges Időt, amíg a keletkező mérgező anyagok hatása megszűnik. Mfltrágyaszőró gépek alkalmazásakor lehetőleg már elsimított talajra vessük a műtrágyát, mert így a fogassal, illetve kultívátorral történő bekeverése egyenletesebb lesz. A terület egyenletesebbé tétele céljából a slmftókkal átlólrányábán haladjunk. Ott, ahol a talaj hónyomás révén vagy összefolyós Jellege miatt túlságosan ttlepedetté vált, ne a simító járjon elöl, hanem a porhányító kultivátor, vagy fogasborona, csak azután a simító Ha a talaj Jó porhanyós, átfagyott állapotban telelt át, az említett korai vetésű növények talajelőkészítéséhez rendszerint a simító és a nehéz borona elegendőnek bizonyul. A mélyebben Járó kultlvátornák Itt még semmi szerepe sincs, mivel alul a talaj fagyott (ennek felhozása nem kívánatos! és a vegetatív úton alulról feltörő gyomnövények vegetatív hajtásai mélyen vannak, így a porbanyftó kultívátorral el sem érhetők. Nem tartom helyesnek, ha a talajt tavasszal simított állapotban hagyjuk, s utána nem boronálunk. Ugyanis simítózás után a barázdákba lehúzott ormok helyein hamar kiszáradhatna, mert a talajvíz a hajszálcsöveken át (különösen napos és szeles Időben] erős párolgásnak Indul és csökkenti az annyira féltett talajnedvességet. Sokan félnek a korai vetéstől és Inkább hajlanak az agrotechnikai határidő végső dátuma felé. Ez nem helyes, mert mi nem ragaszkodhatunk a csínázás optimális hőfokához, hanem inkább a minimálishoz. A korai vetés Jő gyökérfejlődést biztosít a még kevésbé kedvező klimatikus viszonyok között is, és meghosszabbítja a fejlődés szakaszát a kedvező klimatikus viszonyok felé. A gyakorlat azt mutatja, ha korai vetéssel meghosszabbítjuk a növény tenyészidejét úgy, hogy az a fejlődésre kedvező Időszakába essen, ez mindig termésnövekedéssel Jár. Természetes, hogy a korai vetés csupán azokra a növényekre vonatkozik, amelyek a minimális csírázáshoz kevás meleget igényelnek. Továbbá fontos. hogy mind a csíra, mind a kelő növény bizonyos mérvű fagyállősággal bírjon. Tény azonban, hogy addig nem lehet a talajmunkát megkezdeni, amíg a talaj felső rétege fagyos. A vetőágyhoz legalább 10 cm-es fagymentes. porhanyós réteg szükséges. Az elmondottakkal összefüggésben nem árt, ha a légi úton történd trágya vetésének kérdéseiről is szólunk. Vitás kérdés, tanácsos-e a műtrágyát a hóra szórni, vagy várjunk, amíg a hó elolvad. Ez elsősorban a határ domborzati viszonyaitól függ. Ott, ahol lejtős talajok dominálnak és fennáll annak veszélye, hogy hirtelen hőolvadás esetén a műtrágya lemosődik, várni kell a műtrágya kiszórásával. Ellenbén sík vidéken nem látom akadályát, hogy hóra szórjuk a műtrágyát, már csak azért sem, mert a talaj légüregei nyitva állnak. Ilyenkor csak a hajszálgyökerek telítettek vízzel, illetve jégkristályokkal, úgvhogv az olvadó hőiével a feloldódott műtrágyák a talajba Jutnak. A légi úton történő műtrágyaszórás azért előnyösebb, mint a gépi erővel végzett szórás, mert a fagyott hantos talajokon a szórás technikailag meg sem valósítható, mivel a traktorok csak kisebb hőréteg mellett tudnak dolgozni. Az elmondottakat figyelembevéve ajánlatos, hogy mezőgazdasági üzemeink azonnal lássanak munkáihoz, mihelyt az időjárás, illetve a föld állapota megengedi. Hosszú éves tapasztalataim ezt mutatják, hogy a korai vetés haszonnal Jár. Dr. Fridecky Ákos mérnök, egvetemi tanár Közeledik a vetés ideje, a laboratóriumokban is serényen folyik ■ beküldött vetőmag-minták csírázóképességének megállapítása. Fotó: Kruílnsktf Az ivóvíz jelentősége a takarmányozás mellett Az állattenyésztők mindenkor megegyeztek abban, hogy a gazdasági állatok haszonhozamának fenntartásában és fokozásában döntő fontosságú szerepet játszik a takarmány minősége és mennyisége. Hátra van azonban egy nem kevésbé fontos tényező, az ivóvíz jelentősége, amelyet egyesek lebecsülnek. Ma már tudományosan bebizonyított ténynek minősíthetjük, hogy az állatok csak akkor fejthetnek ki hiánytalan termelőképességet, ha elegendő mennyiségű és egészségüket nem veszélyeztető ivóvízhez jutnak. A vízellátásban beállő zavarok vagy hiányok például a baromfi tojáshozamának azonnali csökkenését vonják maguk után, de már néhány órás vízhiány is károsan befolyásolhatja tojöképességüket. Az ivóvíz tartós megvonása pedig az állatok elcsatangolását, sőt elhullását is eredményezheti. A takarmány és ez ivóvíz mennyiségének aránya általában 1:2. Ez az arányszám azonban a külső körülmények, mint például a légnedvesség, a terméshozam nagysága és egyéb tényezők szerint is váltakozik. Tudományos és gyakorlati tapasztalatok azt bizonyítják, hogy a napi 125 gramm eleséget fogyasztó tojónak negyed liter vízre van szüksége. Ebből a felismerésből nyilvánvaló, hogy 100 jérce számára egy 1,2 négyzetméternyi itatóteknőt kell elkészítenünk, amely bármikor és minden oldalról megközelíthető legyen. Az itatóteknőt természetesen tisztán és jókarban kell tartanánk. Végezetül megemlítjük, hogy az apró tojások többnyire olyan tojóktól származnak, amelyek nem jutnak megfelelő mennyiségű ivóvízhez. JAN HETNEROVIC, a kassai Mezőgazdasági Felvásárló és Ellátó Üzem dolgozója A fehérjegazdálkodás hatása a tehenészetben A tej nagv biológiai értékénél fogva egvike a legfontosabb emberi táplálékoknak. A léfölözött tej, mint állati eredetű fehérjetakarmány, nagyon Jelentős a hűssertéstenvésztéshen és a nagyüzemi baromfitartásban is. A tejfogyasztás országosan még messze van az optimális szinttől, viszont a növekvő népesség fokozottabb tejel látása és a tejtermék-kivitel növelése egyre nehezebb, mivel a te) Jövedelmező termelése ez Idő szerint világszerte nagv akadályokba ütközik. A nyugat-európai államokban ennek egyik oka a hiányzó munkaerő A másik pedig: a kisüzemek túlsúlya nem teszi lehetővé az olcsó — nagybani — üzemelést. Hazánkban (és sok más országban 1 a ráfizetés oka főként a termelés alacsony színvonalában és a költséges takarmányozásban, takarmányaink tág fehérje-koncentrációiéban keresendő. Alapvető üzemtant tétel, hogy azoknál az üzemágaknál, amelyeknek az állandó költségrészesedése nagy — így mtndenekfelett a tejtermelésnél —. a Jövedelmezőséget főként a hozamok növelésével lehet lavftaní. A kis hozamú teheneik eleve veszteségek mert az egv kg tejet terhelő költség nagy. Egy kg tej keménvftőérték- és emészthető fehérjeszükséglete a tejhozam szerint változik: i----------------------------------------------------------------------------------Ha az évi tejhozam 1 kg tejhez szükséges k é, e. f. kg gramm gramm 1000 1500 180 2000 890 120 3000 680 95 4000 570 85 5000 510 80 8000 470 74 ...... 1 A sorszámok mutatják, hogy növekvő tejhozammal csökken az egy kg tel előállításához szükséges téplálőanyag. A csökkenés különösen nagymérvű ha alacsony hozamokról emeljük meg a termelést. A táblázatból tehát az következik, hogy minél nagyobb a tejhozam, annál nagyobb a tejtermelés jövedelmezősége. Az említett alapvető üzemgazdasági tételt azonban — mely szerint növekvő hozammal az önköltség lényegesen csökken, Illetve a Jövedelmezőség nő — ez üzemgazdasági számításaink csak részben és feltételesen igazolják. A tejhozam növelésének és a tehenészet Jövedelmezőségének ezért a legfőbb előfeltétele a takarmányok — mindenekelőtt a pillangós takarmány — hozamának növelése és kis veszteséggel történő betakarítása. Más szóval, a takarmány kis területen történő kitermelése. A fő takarmányterület csökkenése érdekében fontos a nagytejelő tehenek fehérjeszüikségletének egy részét fehérjeabrakban adni, még akkor Is, ha a felhérje a pillangós takarmányainkban olcsóbban termeszthető meg. Minél tágabb a takarmápybázts keményítőértéke, emészthető fehérje^aránya, annál fontosabb a fehérjeabrakkal való kiegyenlítése. Ilyen esetben a fehérjeabrak értékesülése igen kedvező. Egy kg fehérieabrak értékesülése: A takarmány megnevezése Termelhető te) Alaptakarmány: k. é e. f. kg 30 kg silókukorica (siiőzottj 4,5 0,33 2,5 kg lucernaszéna (közepes) 0,75 0,28 5 kg takarmánysaalma 0,95 0,05 összesen: 6,20 0,86 A tehén életfenntartásához szükséges 0,3 0,29 Tejtermelésre marad 3,20 0,37 7.4 Fehér Jeabrak-kiegészítés: 1 kg extrahált naprafórgődara 0,50 0,32 Kiegészítés után marad tejtermelésre 0,7 0,69 13,8 1 kg extr. napraforgódéra értékesül 6,4 A táblázat szerint egy kg extrahált napraforgódara 6,4 kg te] termelését teszi lehetővé. Ahol ez alaptakarmányban levő keményftőérték-arány még kedvezőtlenebb, ott fehérjekiegészítéssel — az egy kg fehérjeabrak után — 7—7 liter többlétté) termelése várható. Ebben az esetben az erőtakarmány sokkal jobban értékesül a tehenészetben, mint e sertéshizlalásban vagy a baromfitartásban. Az alaptakarmány kedvezőtlen keményítőérték arányának megszüntetésére Igénybe vett fehérjeabrak a többlet lefölözött tejben megtérül. Egy kg extrahált dara 6—8 kg tejtöbbletet eredményez. Hét kg tejből előállítható lefölözött te] cca egy kg extrahált darával ér fel. Fejlett mezőgazdaságban a nagytejelő tehenészetek Jövedelmezőségét szolgálják a korszerű toronysilős tartósítási rendszerek. Ezeknél a táplálóanyag-veszteség, az abkrakfelhasználás és a takarmányterület-igénybevétel minimális. A takarmányozás egyenletes, a tejtermelés törésmentes, és minthogy az etetés automatizált, a takarmányok betakarítása és tárolása gépesített, a munkaköHség-megtakarítás Is nagyarányú. A külföldi kutatási eredményekre és eddig folytatott megfigyeléseinkre alapozott számításaink a Harvestore silórendszer gazdaságosságát tekintve biztató kilátásokkal kecsegtetnek. Célszerű volna ezzel kapcsolatban a praktikus, olcsóbb megoldások tanulmányozása, és ahol az adottságok kedvezőek, továbbá az előfeltételek biztosítottak, megfelelő tudományos felmérésük alapján, fokozatos bevezetésükről gondoskodni. A jövedelmező. nagy hozamú tehenészet feltételezi a takarmányalap átszervezését, a fehérjében gazdag takarmányok hozamának növelését, a fejlett rétlegelő-kultúrát, a fehérjeabrak felhasználását és a haladott tartósítási módok alkalmazását. A hagyományos takarmányszervezés, takarmánytermesztés, takarmánytartősítés és takarmányozási technika eleve kizárja a nagy hozamú tehenészetek jövedelmező termelését. A szarvasmarha-tartás és azon belül a tehenészet ésszerű takarmányozása az egész mezőgazdasági üzem Jövedelmezőségének legfőbb biztosítéka. Üzemeinkben ezen a téren kövétik el a legnagyobb hibákat. A Jövedelmező tejtermelés Jelentősége a gazdaság számára is, az ország számára is naigy. Ez a helyzet még Inkább előírja számunkra, hogy a tehenészetnek, Illetve szarvasmarhatartásnak a jövedelmezővé vagy jövedelmezőbbé tételén — az ésszerű fehérjegazdálkodás Jegyében — fokozottabban munkálkodjunk.
