Szabad Földműves, 1969. január-június (20. évfolyam, 1-26. szám)

1969-03-08 / 10. szám

SZÖVETSÉGI SZEMLE „

A földművesnek is kell a szabad idő

Pár évvel ezelőtt sokat vitatkoztunk arról, hogy a mezőgazdaságban milyen módon lehetne biztosítani szabad időt a dolgozóknak, mert főleg a fiatalság azért idegenkedett a szövetkezettől, attól tartott, hogyha ott fog dolgozni, akkor nem fut maid tdele szórakozásra, sportra. Azért mégy oda. hogy állandóan robotoll?" — mondogatták egymásnak. Tényleg a mezőgazdaságban főleg azok, akik az állattenyésztésben dolgoztak vasárnap és ünnepnap sem maradhattak ki a munkájukból, önművelődésre, szórakozásra kevés idejük maradt. Az örökös elfoglaltság mázsás teherként nehezedett a mezőgazdasági dolgozók vállára, pedig nem ártott volna egy kis kikapcsolódás, munkaszünet, hogy utána még nagyobb energiával dolgozhassanak.

Ha visszagondolunk az elmúlt időszakra, megállapíthatjuk, hogy már abban az időben is megtelmttek az első fecskék, főleg a cseh ország részekben, ahol több mezőgazdasági üzemben az állattenyésztésben bevezették a két műszakot és a növénytermesztésben ts igyekeztek szabad napokat adni a dolgozóknak. A mezőgazdasági üzemek keresték, kutatták a megoldás módját, lehetőségét. Ez a kezdeményezés elterjedt Szlovákiában is. azonban nem talált tűi nagy visszhangra és nem hozott végső megoldást.

A mezőgazdaságban dolgozok akkor kezdtek még többet beszélni * szabad időről, amikor az iparban és más, nem mezőgazdasági üzemekben, intézményekben bevezették a szabad szombatot. „Nekik már szabad szombatjuk is van“ — hajtogatták, — nekünk meg szabadságunk sincs. — A mezőgazdasági üzemek vezetői a szabad szombatok bevezetése után komolyabban kezdtek foglalkozni a szabad idő kérdésével es konkrétan a szabad szombatok bevezetésével is. Az ipolyviski és más szövetkezetekben bevezették a sza bad szombatokat, de természetesen nem a csúcsmunkák idején, mert minden szövetkezetben még vasárnap is dolgoztak, ha az idénymunka azt megkívánta. A szabad szombatok bevezetésére a mezőgazdaságban azonban az utóbbi Időben egyre nagyobb lehetőség nyílik, mert lényegében a csúcsmunkák sem csúcsmunkák már. A mezőgazdaságban olyan magas fokú a gépesítés, hogy pl. a tavasziak vetését a (61 gépesített szövetkezetekben pár nap alatt el lehet végezni. Ha az idő kedvez, az aratás sem okoz különösebb gondot, ezt bizonyította a múlt évi aratás is, amikor számos szövetkezetben alig tudtak munkát adni a tagoknak, mert áz aratást már csak a gépesített brigád és néhány kisegítő gyalogmunkás végzi. A szabad idő, a szabad napok megteremtésére tehát megnyílt a lehetőség és egyre több szövetkezetben teremtik meg a lehetőségét annak, hogy a mezőgazdasági dolgozó a szabadságát is kivehesse. Mert szabadság már eddig is volt, de a legtöbb esetben ezt a tagok szabadságpénzként megkapták. Most viszont az évzáró gyűlések alkalmával olyan elgondolással találkoztunk, hogy a szabadságot lehetőleg a tag élvezze Is. Persze, a szabadság nem mindenkinek egyformán jár. A ktrálykarcsal szövetkezetben a férfi munkaerőknek 260, a nőknek pedig 200 munkanapot kell ledogoz.nl, hogy megkaphassák a ledolgozott évek után járó szabadságot. Ebben a szövetkezetben ha a tag öt évet dolgozott 10 napot, 5—10 évtől 15 napot, 15 éven felül pedig 20 napi szabadságot kap. Tehát a szabadság nagyon helyesen a kötelező munkanapok számához és a ledolgozott évek számához van kötve. A tesmagí szövetkezetben átlagosan minden tag két hét szabadságot kap és minden második szombat szabad. Dr. Frml Gyula ökonómus elmondotta, hogy a tagok bérét 10 százalékkal emelték, nehogy a szabad szombatok miatt kevesebbet keressenek. A vezetőségnek az a véleménye. hogy a szabadságát lehetőleg minden tag vegye ki, de abban az esetben ha mégis dolgozik, az

alapbérre még 50 százalék felbért kap.

Szabad szombatok vannak már

többek között az ipolynyékt szövetkezetben is, és más közös gazdaságban is találkozunk hasonló kezdeményezéssel. A mezőgazdaságban dolgozók már a szövetkezetek túlnyomó többségében ennyit keresnek, mint az iparban dolgozók és ha hozzávesszük az életfeltételek Javulását, épp a szabad idő megteremtése miatt, azt mondhatjuk, hogy a mezőgazdaságban dolgozók sincsenek már hátrányos helyzetben. A fiatal mezőgazdasági dolgozóknak ts van vagy lesz Idejük sportolni, szórakozni, te hát igazán Jól érezhetik magukat a szövetkezetben. A fiatalok máris látják a változást, a jobb feltételeket és ezért napjainkban tömegesen jelentkeznek a szövetkezetekbe.

A mezőgazdasági dolgozóknak ts kell a kikapcsolódás, hogy új erőt gyiíjtbessenek a további munkához. A lehetőség a legtöbb mezőgazdasági (izemben adva van, csak élni kell vele, mert sajnos, egyes mezőgazdasági üzemekben még a tagok jórésze a vezetőség biztatása éllenére sem veszt ki a szábadságát, inkább a pénzkeresés lehetőségét helyezi előtérbe, ami viszont később megmutatkozik a gyengébb munkaiéijesítményben, vagy pedig az illető egészségének leromlásában.

Ralié |é*»ef

MUNKAVÉDELMI FELADATOK A REPÜLŐGÉPPEL VÉGZETT NÖVÉNYVÉDELEMBEN

A repülőgéppel végzett növényvédelmi munkáknál az óvérendszabélyok szigorú betartása, a mérgezések megelőzésére tett Intézkedéseik egyaránt vonatkoznak a repülőgépes brigádok minden egyes tagjára, Illetve a gazdaságok részéről biztosított kiszolgáló személyzetre.

Erős mérgek alkalmazásakor — például a szerves foszforvegvületek: Wofatox, Tinox. Dlastnon-rhenkapton stb —, szele>ktlv gyomtrtószerek: Sevtox, Aretit, Dikonírt, Dtkotex, Amlten, Erbltdx, Surcopur, Stam stb., valamint az egyéb, szervezetre ártalmas vegyszerek használatánál feltétlenül kell viselni a vegyszerre meghatározott védőruhát, kesztyűt, kolloidbetétes álarcot (AD-betétes álarc], illetve por elleni, sav elleni szemüveget.

A mérgezések megelőzését Jelenti — egyidejűleg a gazdaságok feladatát képezi —a vegyszerezést munkaterülethez vezető útak lezárása, hogy se ember, se állat ne kerüljön e környező területre. A környező területen a kutak, itatők letakarása, a „Mérgezett terület" jelzésű táblával történő ellátása, elsődleges faladét.

A munkavédelem egyik fontos előírása, hogy az erős méreggel végzendő munkák kezdetét a területileg illetékes orvosnak be kell Jelenteni, hogy az esetleges mérgezések esetére a szükséges gyógyszerek készenlétben álljanak.

Vigyázat, sikosságl

Váltnzú a* időjárás As egyik nap enyhe, a másik nap fagy, hővihar tnmbnl és gyakran válik az út siknssá. Ennyi gondol még agy tél. illetve télntft sem okozott a gépkocsivezetőknek. A gépkocsik százai futottak as árokba vagy a szántóföldekre Sok esetben a személyautó teljesen megfordult, As eredeti menetirányával ellenkező irányban haladt.

A télutó egyik legnagyobb hóvihara a Szered melletti Pala községnél volt, ahol több mint ion autót fújt he a dühöngő hóvihar. Sok autó a szán tófötdeken kötött ki es ott is hált. Képünkön jól látható, amint az egyik személykocsi a már járhatévá tett úton haled, a másik pedig a szántóföldén veszteget.

Persze a balesetekéi lényegesen csökkenteni tehetett volna, ha a* útkarbantartó vállalniuk idejében megszórják az utakat. De sajnos, előfordult, hogy olyan veszélyes útszakaszokon is, ahol gyakori a beleset, as út nem volt megszúrva. Ezzel szemhen dicséretet érdemel a dunaszerdahetyt útkarbantartó vállalat, amely idejében salakkal szórta meg a Csallóközön áthaladó fnútat. A képen Fodnr István gépkocsivezető gépkocsijáról szórják a salakot. Elmondotta, hogy szükség esetén, minden éjjel már éjfélkor indultak, hogy reggelre a gépkocsik biztonságosan közlekedhessenek. A síkságon tohét ideiében megszórták az útakat. azonban a Bratislava— Vyitra I szakaszon nem tapasztaltuk ezt és a Nyitra előtti veszélyes szerpentinen jénéhénysznr tükörsima jegbiirknlntú fttnn haladtunk.

Kép és szöveg: RALLA

Leleményes gelleiek

0 A nók dereka« helytállása a termelésben 0 Szövetkezeti óvodát létesítettek 0 Amikor a traktoros, mint állatgondozó, avagy szahadságolás az állattenyésztésben 0

Több helyütt nagy gond elé állítja a szövetkezet vezetőit a nők foglalkoztatás«. Nem így a dunaszerda helyi járás 1650 hektáros szövetkezetében, etiol télen-nyáron egyaránt szorgoskodik a gyöngébb nem. A mintegy 30 hektárnyi zöldség — az üvegházat is beleértve, ahol már fejedztk a saláta —, valamint a 20 ha dohány ad annyi munkát, hogy a mintegy félszáz szerződött asszony, s harminc lány szinte rendszeresen dolgozhat.

Ha félidőben megcsappan kicsit a munka, akkor hetente váltják egymást a lányok. Viszont az asszonyok kezéből egész éven át nem fogy ki a munka.

M1t jelentsen „aprópénzre váltva" a dereikas helytállásuk?

A felvetett kérdésekre válaszolnak a legtlletékesebbek: Mészáros fózsef, a szövetkezet elnöke, dr. Domonkos Géza, főüzemgazdász. Sidó László, növénytermesztési csoportvezető, valamint Puha Dénes könyvelő, s egyben a szociális bizottság elnöke:

— Azt jelenti a derekas helytállás, hogy a 160 000 munkaegységből 30 000-et a nők javára írunk. De nem érdemtelenül! A zöldségtermesztésből, illetve kertészetből másfél és a dohányból pedig kerek egymillió koronát gazdálkodnak kt, s tesznek a közös kasszába. Ebben nincs benne az 500 mázsa baromfi kitermelése.

A továbbiakban az Is kiderül, hogy Gellében két óvoda Is működik; az egyik a helyi nemzett bizottság, a másik pedig a szövetkezet égisze alatt. Egésznaposak, két-két tanerősek a kisdedóvók. A dolgozó anyák nyugodtan dolgozhatnak napközben, a pöttömnyi emberpalántákra szak avatott óvónők vigyáznak, s az étkezésükről is gondoskodnak. Az ételek minőségét, illetve kalóriatertalmát orvosilag ellenőrzik.

Ha már az étkezésnél tartunk, vajon iki főz ott, ahol a családanya Is dolgozik?

— A tagokról való szociális gondoskodást szívügyünknek tartjuk, így ezt a kérdést Is megoldottak. Amint látja, nemcsak új székházat építettünk szépet, hanem azon belül étkezde létesítéséről Is gondoskodtunk.

Lám a gelleiek milyen leleményeseik? Megoldhatatlan kérdést nem Ismernek. A tagok életszínvonala magas szinten mozog, így nem merítik ki a szociális alap pénzeszközeit egyéni tátnogatásra, de Intézményesen törődnek olyan dolgokkal, amely dicséretükre válik. Például a szövetkezeti ktsdedóvó üzemeltetésére, s a segéderő díjazására évi 30 000 koronát fordítanak (a fő tanerőt az állam fizeti!).

De még ez sem minden! Saját IKARUS-55 autóbusszal is rendelkeznek. Tavaly például a szövetkezeti tagoknak rointogy ötven gyereke részesült ingyenes társasutazásban. Megtekintették Szlovákia természeti szépségeit. Ugyanezzel az autóbusszal Jutott el a szövetkezet 35 legszorgalmasabb tagja a bulgáriai tengerpartra, aibol két hetet töltött. A felfrissült, kipihent szövetkezétesek még nagyobb munkakedvvel láttak dologhoz. Magyarországon ugyancsak négy napot töltött egy másik csoport

És amt a szabadságolást illeti?

— Saját házirendünk alapján már harmadik áve bevezettük a fizetett szabadságot. A három hétből kettőt télen merítik ki tagjaink, s egy hét marad tartalékként, társasutazásra, erre-arra. Ez alól a szabály alól kivételt képeznek azok a tagok, ekik építkeznek.

Szinte égetett a kíváncsiság, milyen módon történik az állatgondozók szabadságoltatáSa.

— Traktorosaink száma nem kevesebb huszonötnél. Közülük félidőben csak négy-öt dolgozik. A többi? . .. Az sem tétlenkedik. A szabadságoló állattenyésztők helyett dolgozik. Természetesen. erre azt kérdezheti, s milyen mértékben csökken Ilyenkor a napi tejhozam? Hát, egyáltalán nem csökken! Sőt, több esetben emelkedik. Már hogy Jönne ki az. hogy a traktorosok szégyent vallanánalk? Nem anyámasszony katonái ők! Nem bizony! Közülük jónéhányan éppen az istállókból kerültek a traktorok nyergébe.

S (ha több a szabadságoló állatgondozók száma, mint amennyi traktoros szabad, akkor á növénytermesztési csoport taglal a helyettesítők. Nincs is mesterségesen épített válaszfal állattenyésztők és növénytermesztők 'között.

Egyáltalán nem mondható véletlen művének, hogy a múlt évben 37 koronát ért a munkaegységük.

Valóban nem ismernek megoldha tatlan kérdést, leleményesek, merészek, újat kedvélők a gelleiek.

ni uj székház, amelyben korszerű étkezdét is létesítettek