Szabad Földműves, 1969. január-június (20. évfolyam, 1-26. szám)
1969-03-08 / 10. szám
BEL- ES KÜLPOLITIKA „Az elkövetkező évek nehezek lesznek“ Ezt a nem éppen kellemesén hangzó, de nagyon nyílt és őszinte megállapítást 0. Cernlk elvtársnak, a CSKP KB elnökségi tagjának, a CSSZSZK miniszterelnökének abbé! a beszédéből Idézzük, melyet a múlt Ihéten, a csehországi pártszervezeti elnökök Prágában megtartott értekezletén mondott. Tegyük azonban mindjárt hozzá az elején, hogy az ország gazdasági nehézségeiről szólva kijelentette:,, Meg kell azonban tennünk az elkerülhetetlen Intézkedéseket, hogy létrehozzuk népünk elégedettségéneik feltételeit“. Valljuk be őszintén, az elmúlt évek alatt elszoktunk az ilyen nyílt beismerésektől, a társadalomban fel-felmerülő problémák reális megítélésétől. Sőt, egyre másra tanúi lehettünk a bajok elhallgatásának, elkendőzésének. Az pedig egyrészt az emberek bizalmának elvesztéséhez vezetett, másrészt a meglévő problémák megsokszorozódását, elburjánzását idézte elő. A mostani nehézségek nagy részének gyökerei Is azokba az időkbe nyúlnak vissza, amikor még féltünk beismerni a valóságot. Am az akkori idők tévedéseinek állandó hangoztatása egyáltalán nem jelenti a klútat mai nehéz helyzetünkből: csak arra jő, hogy levonjuk belőlük a szükséges tanulságot. A kiút egyik feltétele gazdasági egyensúlyunk helyreállítása. . mert ha a (kereslet lényegesen nagyobb a kínálatnál, nyttva az út a vállalatok silány munkája előtt“, — hangsúlyozta Cernfk elvtárs. Vagyis háttérbe szorul a minőség a termelésben. Azt pedig igazán nem engedhetjük meg, ha helyt akarunk állni az egyre jobb minőséget igénylő világpiacon. Hasonlóképpen nem hanyagolhatjuk el a belső piacot sem. A csehszlovák fogyasztónak is jogos Igénye van arra, hogy becsületes munkával megkeresett pénzéért jő minőségű és ne selejtes árut kapjon. A mennyiségi és A múlt hét végén a hrattsiavai J' Várban két napon át folyt a Hseh Nemzeti Tanács é* a Szlovák Nemzeti Tanács elnökségeinek tanácskozása. A Szlovák Nemzeti Tanács küldöttségét Ondrej KlokoC, a* SZNT elnöke, a Cseh Nemzeti Tanács küldöttségét dr. Cestmir Ciéáf. a CSNT elnöke vezette. A két nemzeti parlament elnöksége foglalkozott a kölcsönös kapcsolatok alapvető kérdé seivel, többek közi a nemzeti tanácsok és a Szövetségi Gyűlés törvény ■ hnzfi tevékenységével. Megtárgyalták ez állami terv- és költségvetés alapelveit az új területi átszervezés problémáit, valamint a Csehországban élő szlovákok és a Szlovákiában élő csehek kérdéseit. Ezt hasonlóan oldják meg mint a többi nemzetiségi kérdéseket. Megegyeztek abban, hogy a jövőben munkaterületük minden szakaminősági szempontból magas színvonalon álló közszükségleti c.ikik a politikai stabilitás megteremtésének is fontos tényezője. Hogy a vállalatok silány munkája előtt még'me Is gyakran nyitva áll az út, erről — sajnos — lépten-nyomon meggyőződhetünk. Pontosabban arna gondolunk, hogy gyakran olyan árukat Is elfogadunk, melynek minőségével korántsem vagyunk elégedettek. Ezzel az áldatlan helyzettel egyes személyek tudatosmi visszaélnek, ami egyebek közt a borravaló elfogadásában, Illetve a lekenyerezés különböző formáiban nyilvánul meg. A minőség igényének be nem tartása olykor semmilyen (hátrányt nem jelent az Illető vállalatnak, üzemnek. Ezt bizonyítja ez a felháborító, de sajnos egyáltalán nem különös példa is, melyet a minap egyik olvasónktól hallottunk. Olvasónk fedörserepet vásárolt, melyet egyenesen a téglagyárból saállitott haza. A cserépnek mintegy a fele azonban selejt volt, ezért olvasónk a repedt, illetve törött darabokat nem akarta felrakni a traktorra. Erre „kerek perec“ kijelentették neki, hogy vagy elviszi a hasznavehetetlen darabokat is [természetesen rendes áron!), vagy nem kap semrailyet... Mos, Ilyen nem kívánatos helyzetet szül a kínálat és a kereslet egyensúlyának felbomlása A még meglévő problémák eltávolításához nagyban hozzájárul majd a szocialista vállalatokról szőlő új törvény, melynek javaslatát a kormány rövid Időn belül a Szövetségi Gyűlés elé terjeszti. E törvény megteremti a vállalatokban a kellő önállóság feltételeit és mentesíti őket a felettes szervek direkttv beavatkozásaitól. Ugyanakkor természetesen az állam továbbra Is rendelkezni fog olyan eszközökkel, melyek lehetővé teszik ez eredményes beavatkozást abban az esetben, ha egyes ágazatok fejlődése ellentétes volna egész gazdaságunk érdekeivel..........arról van szó. hogy az állam gazdasági politikájával megteremtse a szükséges gazdasági feltételeket ahhoz, (hogy az adott vállalat bevételeit elvileg csak azzal öszszefüggésben növelhesse, mennyire képes minél kedvezőbben s minőségileg minél jobban kielégíteni a fogyasztók, tehát az egész társadalom igényeit. Es ebben, az állam által tervszerűen létrehozott gazdasági helyzetben az adott vállalat — úgy mtnt az említett törvény előírja — gazdasági szempontból természetes módon, szabályszerűen tárgyalhat és ez csak egész társadalmunk javára válhat“, — mondotta Cernfk eivtárs. Ugyanakkor figyelmeztetett arra, hogy az említett törvény kiadásával még nem oldódnak meg gazdasági életünk súlyos problémát. „Tudatában vagyunk annak, hogy szocialista fejlődésünk optimális feltételeit nem tudjuk egyedül biztosítani. Nemzeteink a történelmi fejlődés során felismerték, hogy Csehszlovákia számára a szocialista országok közösségéhez való szoros felzárkózás logikai szükségszerűség. Ezért igaz érdekünk, hogy a Szovjetunióval és a többi szocialista országgal folytassuk a sokoldalú együttműködés és a szoros kapcsolatok fejlesztését" — mondotta. Befejezésül (hadd idézzük még Cerntk elvtárs következő szavait: „Szocialista országunk népeinek nyugodt életet akarunk teremteni, el akarjuk érni, hogy a szocializmus valamennyi nemzedék számára vonzó legyen, meg akarjuk sokszorozni társadalmunk nagy anyagi és kulturális értékeit, s biztosítani alkarjuk hazánk biztonságát a szocialista államok keretében!“ ... Ha ezt a célt látjuk magunk előtt, akkor nem csüggedhetünk még akkor sem, ha az elkövetkező évek valóban „nehezek“ lesznek. (F—el vőben arra fog törekedni, hogy konkrét feladatokat oldjon meg. Ezért az elmúlt rövid időszak alatt több államférfival folytattak megbeszéléseket, akiknek helyzetképet adtak a nők élet- és munkakörülményeiről, Emília Sedláková elmondotta, hogy ez ideig nem sikerült kézzel fogható eredményeket elérni, de a kezdet biztatónak látszik és remélhető, hogy javulás áll be a nők helyzetébe. Elmondotta még, hogy szükséges visszatérni a Nőnap eredeti küldetéséhez. Ez a nap a nemzetközi szolidaritás napjává kell. hogy váljék. Ebhen az évben Ismét megszervezik a Földműves Aszszonyok Szocialista Iskolája elnevezésű akciót és több tanulságos kiállítást rendeznek. Az újságíróik kérdéseire elmondotta, hogy megsürgették az elhagyott gyermekek intézeti nevelésének következetes megoldását és a családjog módosítását, olyan értelemben, hogy a szülőknek ne legyen módjuk gyermekeiket indokolatlanul állami gondozásba adni. A csehszlovák katonai küldöttség. ** amely Martin Dzúr honvédelmi miniszter vezetésével a Szovjetunióba látogatott, visszatért Csehszlovákiába. A szovjet katonai vezetőkkel folytatott tárgyalásokon mindkét fél hangsúlyozta. hogy a csehszlovák és a szovjet hadsereg a marxizmus-leninízmui és a proletár internacionalizmus elvein alapúié katonai politikát fnlytat. A csehszlovák küldöttség leszö gezte. hogy hadseregünk a Varsói Szerződés megbízható tényezője. A küldöttségek leszögezték, hogy a nyugat-német revansiszták erősítik pozíciójukat, a NATO-ban és a nyugat-berlini elnökválasztás nagy mértékben növeli a nemzetközi feszültséget. I A konszolidáció útján a. dubűek elvtárs felszólalása A SZAKSZERVEZETI KONGRESSZUSON Kedden nyílt meg a prágai Fuífk-parkhan a Szakszervezetek VII. országos kongresszusa. Az 1W10 küldött közel 5,5 millió dolgozót képviselt. A Központi Bizottság küldöttségét A. Dubéek, a CSKP KB első titkára vezette és a küldöttség tagjai között volt dr. G. Husák. az SZLKP KB első titkára és dr. L. Strnugal, a CSKP KB csehországi irodájának elnöke. Alexander Duböek hosszabb beszédben foglalkozott a köztársaság helyzetével, valamint az aktuális politikai-gazdasági és szakszervezeti problémáikkal. Hangsúlyozta, hogy a forradalmi harcoknak egyik legfőbb hagyománya a kommunista párt és a forradalmi szakszervezeti mozgalom mélyen gyökeredző kapcsolataa. Beszédének folyamán felidézte az 5 948 februári eseményeket, emelvek bebizonyították, hogy a párt és a szakszervezet egysége volt a döntő tényező a munkásosztály győzelmében. A munkásosztály és a dolgozók csak akkor győzhetnek, ha a vezetés a marxi-lenini párt kezében van. amelv forradalmi programjával helyesen juttatja kifejezésre a társadalom objektív szükségeiéit és ezért a dolgozók azt elfogadják, aktívan továbbfejlesztik és érvényesítik mint saját programjukat. 1948 februárja mind a párt, mind a szakszervezetek számára a forradalmi párthoz az tnsptrárló és a forradalmi tettek forrása. De Idetartozik az a kötelesség is, hogy elutasítsuk az olyan erők morális és politikai mentegetésére tett kísérleteket, amelyek február előtt és februárban, de azután is a nép és a szocializmus ellen léptek fel. A kérdés ma is úgy hangzik, hogyan lehet társadalmunk néhány év óta tartó válságát áthidalni, hatékonyan és idejekorán megfelelni azoknak az új feladatoknak, amelyek forradalmi útunkon felmerültek. január volt számunkra a kivezető út ahhoz, hogy hatékonyabban és az egész társadalom aktív segítségével megkezdjük annak a gyakorlati megvalósításét, ami már kezdettél pártunk célja volt: olyan modern és fejlett társadalom kiépítését, amely dinamikusan fejlődik, lépést tart a tudomány és a technika fejlődésével, helyt éli a világversenyben, magáénak vallje a cselt és a szlovák nemzet történelmi hagyományait és biztosítja b polgároknak a demokratikus jogokat. A januári feladatok ma is döntő fontosságúak. Ezért jelentjük ki. hogy elérkezett a tettek, a gyakorlati munka, a jogok és a kötelességek egyen súlyának időszaka, amikor a vitákat határozatoknak kell követniük, a határozatokat pedig teljesíteni kell. Nem szabad megengedni, hogy a januári politika céljai a szavak áradatába fulladjanak. Hogy állandóan vitatkozzanak olyan alapvető kérdések értelme felett, mint a politikai irányvonal megtartása, amelyet kifejezésre juttattunk a novemberi határozatban, vagy ez olyan kérdésekben, mint a Szovjetunióhoz és a szocialista országokhoz fűződő kapcsolataink konszolidációját célzó határozott lépések. Majd megállapította, hogy az utóbbi Időben megnyugodott a politikai élet. a nép többsége támogatja a párt és az állam vezetőségének álláspontját. A többség szembe száll a kalandor jelszavakkal és kinyilvánította, hogy tovább akar haladni a novemberi határozat által kijelölt úton. A megerősödött egység lehetővé tette, hogy elszigetelődjenek olyan szélsőséges, főleg jobboldali erők, amelyek befolyásukat arra használják fel, hogy hangoztassák jelenlegi helyzetünk kiúttalanságát és mesterségesen felnagyítsák a nép nemzeti és politikai érdeket között lévő ellentéteket. ..Elemezzük azokat a nézeteket, amelyek elapvető ellentétben állnak fejlődésünk szocialista céljaival és politikai programjukat e társadalmunk által választott út ellen tanúsított ellenállásban látják, abban, hogy felszítsák a nemzetiségi szenvedélyeket, a torzsalkodásokat, a szovjet ellenes hangulatot, hogy elutasítsák az osztályszempontből elosztott világ realitását. a demokráciának teljesen más képét propagálják, mint az akcióprogram és a novemberi (határozat, ezt az ellentétes politikai erők szabad mozgását szolgáló térként értelmezik, s így lényegében a párt vezető szerepét tagadják. Meggyőződésünk, hogy az Ilyen szemléletek elleni harcban pártunk teljes támogatást (kap Gnöktől — mondotta többek között Dubőek elvtárs. Majd hangsúlyozta, hogy a január előtti módszerek visszatérése számunkra teljesen elfogadhatatlan. De. ha ki akarunk jutni ebből a helyzetből, nincs lehetőségünk, sem eszközünk az összes szükségletek azonnali kielégítésére, s az összes problémák rögtöni megoldására A vezetőségnek ha teljesíteni akarja funkcióját, meg kell előznie, hogy a politikai életben a különféle követelmények olyan formát öltsenek, amelyekről már eleve tudjuk, hogy új konfliktusokhoz és megrázkódtatáshoz vezetnek A további teendőkkel foglalkozva — hangsúlyozta — (hagy meg kell szilárdítani minden szakaszon a párt vezető szerepét, szilárdítani kell « szocialista alapelveket, mentesíteni kell azokat a január előtti deformációktól. de a január utáni fejlődés negatívumaitól is. Első helyre kell állítani a tudományos Irányítást felülről, a szocializmus humánus elveinek fejlesztését, a közélet demokratikus normáinak betartását, amelyek szavatolják a nép tényleges részvételét a közéletben a szocialista törvényessé, get, a polgárok érinthetetlen szabadságjogait, a törvények megtartását, az elfogadott kötelezettségek teljesítését. W IY fi N Tneu-Ípii ll I A II li villamkorutja BONYODALMAK ÚTVESZTŐJÉBEN # ÉGETŐ PROBLÉMÁK • NEHÉZ DÖNTÉSEK ELŐTT szán a legszorosabb együttműködést fejtenek ki. A törvényhozó tevékenység terén megegyeztek abban az alapelvben, hogy a nemzeti tanácsok minden esetben állási foglalnak a fontos törvényokhez, melyek megtárgyalás céljából a Szövetségi Gyűlés elé kerülnek. A két nemzett jjarlament elnöksége és bizottságai a jövőben idejében tájékoztatják majd egymást, megtárgyalják egymással állásfoglalásaikat, hogy céltudatosabban erősítsék a két nemzeti köztársaság és « Szocialista Csehszlovák Köztársaság kötelékeit. Határozottan állástfoglaltak a bürokratikus adminisztratív irányítás mád szerei ellen. Törekedni fog a két nemzeti szerv arra, hogy a társadalom fejlesztésének érdekében kialakuljon a biztonságérzet. biztosítva legyenek a polgári jogok, érvényesüljenek társadalmi rendünk humánus alapelvei, hogy * rendben és nyugalomban tovább szilárdíthassuk a cseh és szlovák államiságot. A politikai és a társadalmi élet aktivizálásába bele kell vonni minden becsületes embert, minden szervezetei, intézményt, vállalatot, üzemet. Csak így érhetők el azok a célok, melyeket a párt akcióprogramja, a Nemzeti Front központi elnökségének, valamint a Szövetségi Gyűlés és a nemzeti kormányok nyilatkozatai körvonalaztak. A Szlovák Nőszövetség a rrtúlt héten sajtóértekezleten adott számot a kongresszus utáni időszakban folytatott tevékenységükről. Emília Sedláková. a Szlovák Nőszövetség elnöke elmondotta, a szervezet a jö^ SZABAD FÖLDMŰVES 1969. rtárcius 8. ß tchard Nixon, az USA elnöke ** e hét vasárnapién felezte bé egyhetes nyugat-európai utazását, amelyet a tervbe vett amerikai—szovjet párbeszéd előkészítése első szakaszának szánt. Ezért tartotta szükségesnek, hogy mindenekelőtt elősegítse legfőbb NATO-szövetségesei politikájának összehangolását és megszilárdítsa a Fehér Ház Iránti bizalmukat. Nixon már utazása elején hangsúlyozta, hogy az Egyesült Államok ugyan a Nyugat vezető hatalma, de korántsem kényszeríti politikáját szövetségeseire... így született meg azután azon elhatározás, hogy áz amárikal elnök — az eredeti terv ellenére — elsőként Brüsszelbe látogat, ahol a NATO állandó képviselőinek tanácsához Intézett beszédében kiemelte, fontos döntések előtt gyakoribb konzultációk lesznek szükségesek a közős magatartás kialakításához. Magukról a zárt ajtók mögött lezajlott tulajdonképpeni tárgyalásokról azonban mit sem lehet tudni. Mint a megfigyelők tudni vélik, rt tárgyalásokon nem esett szé a Franciaország és Nagy-Britannta közt a Nyugat-Európai Unióval kapcsolatban kitört viszályról, ami annál különösebb, mert e viszályban jellegzetesen tükröződnek a nyugati főszövetségesek közti ellentétek, amelyek közelről érintik magát a NATO-t, az Európai Gazdasági Közösséget, az USA-hóz fűződő kapcsolatokat és nem utolsó sorban a közép-keleti válságot. Ntxon nyilván óvákodött. hogy bolygassa ezt a „darázsfészket“, és állásfoglalásával bonyolítsa legkevésbé sem Irigylésre méltó feladatának teljesítését, aminek nehézségeit egyébként maguk áz angol és francia polgári lapok Is egyaránt elismerik. Brüsszel után London volt Nixon legközelebbi állomása Wilson miniszterelnökkel folytatott eszmecseré! során a Fehér Ház ura megvitatta e NATO Ügyét, a nyugat-európai integráció kérdését és szóba kerültek természetesen különféle egyéb kereskedelmi és gazdasági problémák Is. Nlxon ezúttal Is hangsúlyozta, hogy alkalmas időpontban párbeszédet kíván folytatni a Szovjetunióval az atomfegyverek korlátozásának katonai kérdéseiről, sőt ezen túlmenőleg minden nagy politikai problémáról Is. Ugyanakkor kitért a brit—francia viszály értékelése élői, amelynek látszólag nem óhajtott nagyobb jelentőséget tulajdonítani. Persze ez a „diplomáciai tapintat“ aligha von le valamit a kemény realitásból. Hasonló témakörben folytak le a Bonnban lezajlott eszmecserék, amelyeket különösen szívélyes fogadtatás előzött meg. Nixon nem fukarkodott hízelgő szavakban. A bonni kormányköröknek jól esett (hallaniuk e Németország egyesítéséről, a szoros szövetségi viszonyról elhangzott kijelentéseket, Kiestnger kancellár szívesén vette, hogy az amerikai elnök rászánta magát Nyugat-Berlln meglátogatására. ahol újabb provokációként az NSZK elnökének választását tervezik annak ellenére, hogy e a határozmányokat súlyosan megsértő terv elejtése ellenében az NDK és a Szovjetunió a húsvéti határátlépési engedélyek megadásának Ígéretével kompromisszumra volt hajlandó. Ez a Ikihlvás nem maradhatott válasz nélkül, s erélyes ellenintézkedések foganatosítására bírta a Szovjetuniót és az NDK-t. Kevésbé nagy lelkesedést váltott ki Bonnban Nixon arra Irányuló politikája, hogy minden szolidaritás hangsúlyozása mellett, a Szovjetunióval tervezett [íárbeszéd fontosságát domborította ki és hogy Igyekezett Bonn-nal megértetni az atomzárszerződés aláírásának szükségét, amelytől a Kiesinger kormány annyira vlszolyog. Éppen ebben a kérdésben él mindenféle fenntartással, annál kevésbé mutatkozik merevnek pl. az amerikai csapatok állomásozásával (kapcsolatos kiadások térítése ügyében. Bonn ugyanis alapjában véve nem akar lemondani a nukleáris fegyverkezés lehetőségéről. Az NSZK koncellárja mindenképpen politikai tőkét igyekszik kovácsolni Nixon két és fél őrás látogatásából Nyugat-Berlínben. Jóllelhet az amerikai elnök hajlandónak mutatkozott fedezni azt a bonni revansiszta Igényt, hogy Nvugat-Berlinben tartsák meg a szövetségi elnök megválasztásét, — amit pl. De Gaulle köztárasági elnök nem tart éppenséggel ésszerűnek és taktikusnak — de magának Nixonnak sem telhet öröme abban, hogv Bonn militarista próbálkozásával éppen most növeli a feszültséget. Nixon Rómában folyt megbeszéléseinek eredményeiről ml sem szivárgott ki. Az olasz sajtó csupán a nyilvánosságnak szánt beszédekből próbált következtetéseiket levonni. Annál konkrétabban foglalkozott a NATO- ellenes nagy tüntetésekkel, a tüntetőik és rendőrök véres összecsapásaival. Nem véletlen, hogy az amerikai elnök a leghosszabb időt Párizsban töltötte, ahol — ugyanúgy, mint másutt — barátságos és szívélyes volt a hivatalos fogadtatás, melynek légkörébe azonban ugyancsak belezúgtak a nagy méretű utcai tüntetések, az amerikai agresszorok ellen Vietnamot támogató francia dolgozók tiltakozásai ... A párizsi sajtó nem titkolta, hogy Nixon nak nem lesz könynyű terepe Dé Gaulle-nál, aki politikájával mély rést ütött a NATO-n. Am úgy látszik egyes kérdéseikben, így a pl. a Nyugat—Kelét-l kapcsolatok és a Közép-Kelet ügyében ígéretesebb közeledés mutatkozott. Az eszmecserék egyelőre mit sem változtatnak azon, hogy az égető problémák megoldása niég távolról sem rajzolódott k! A Vietnamról folyó párizsi tárgyalások még mindig teljesen eredménytelenek, a középkeleti válság, melyet a szlriai kormányválság inkább bonyolít, mint könnyít, mit sem vesztett élességéből. Nyitott kérdés az ezzel kapcsolatban tervezett négyhatalmi konferencia is. melynek sikere nélkül pedig meddő Jarring új vállalkozása. A nagy döntések tehát még hátra vannak, ugyanúgy mint az új amerikai külpolitika kialakítása. Szírt
