Szabad Földműves, 1969. január-június (20. évfolyam, 1-26. szám)
1969-03-01 / 9. szám
CSALÁDI KÖR Ahol életünk sár, e por számos, az emberek és az állatok ürülékével, váladékával kikerülő baktériumot Is magával hozza. Ezért is fontos a lakás rendszeres takarítása, szellőztetése. Az utcai közlekedés, a fokozódó gépjárműforgalom azonban bűzt tér jeszt, zajt Is okoz. Ezektől az ártalmaktól is védeni kell a ház tisztásé gát, csendjét. Az utcai közlekedés pora, a bűz, a zaj ellen, ha az utca szélessége megengedi, célszerű a csapadékvezető árkok külső szélére alacsony bokros niivényféleségeket ültetni. A legjobb porfogók az érdes leve lű növények, mint például az orgona. Az orgonalevél kb. négyszer annyi port fog fel, mint ugyanolyan felületű hársfalevél. A szépítés mellett tehát úgy válasszuk meg a növényeket, hogy hasznosak Is legyenek. A gyalogjárda szélére ültetett, dús lombot növesztő fák ugyancsak nagy segítséget nyújtanak a zaj és a por ellen. Dr. B. L. felét töltjük Az ember legszorosabb környezete a lakás, amelyben életének jelentős részét tölti el. Az egészség megtartásához nem elég a jól megépített, világos. szellős, tágas lakás. Rendkívül fontos a helyes lakáshasználat Is. A zsúfolt, párás, elhasznált levegőjű konyhában nehezebben tanul a gyerek, kevésbé piheni ki magát a felnőtt, sokkal nehezebben gyógyul a beteg. Ha a tisztálkodás, a mosás, a főzés egy helyen történik és egyszer re, könnyen szennyeződhetnek, fertőződhetnek az ételek is. Ne mossunk, ne mosakodjunk tehát a konyhában. Az új falusi házakban fürdőszobának már legalább helyet építenek. A folyóvíz bevezetése (ez sok helyen még probléma) teljes felszerelése előtt is használjuk tisztálkodó és mosóhelyiségnek. Ezzel Is védjük a család egészségét, a lakás tisztaságát. Nappali tartózkodásra, a gyerek tanulására, vendégek fogadására feltétlenül biztosítani kell a lakás egyik helyiségét. Ha nappali szoba céljaira olyan helyiséget használunk, ahol este nyugovóra Is tér a családiakkor — minthogy levegője hamar elhasználó dik, könnyen szennyeződik, különbéi Is gyakrabban kell szellőztetni — különösen este fontos a jó szellőztetés. Pihentetően aludni ugyanis csal hűvösebb, tiszta levegőjű szobában lehet. A tiszta levegőn kívül a pihentető alváshoz feltétlenül szükséges a külön-külön fekvőhely biztosítása is A lakás helyes használata mellett igen nagy a jelentősége a lakás tisztántartásának. Ez elsősorban is ezt jelenti, hogy kívülről minél kevesebb szennyező anyag juthasson be a lakásba. Az utcáról, udvarról sok sarat, port hordhatunk be. A szél és a közlekedés által felkavart por az ajtókon, ablakokon át) is beszivárog.. A HIRE JÓ A KÖRÖMLAKK! A körömlakk nemcsak a szépségápolás kozmetikai segédeszköze lehet. Sokféleképpen felhasználható a háztartásban is. Sok nylon és selyem ruhadarabot tesznek tönkre a fából készült használati tárgyak, vállfák, szárftócsipeszek. törölközőtartók stb. Ezek szálkás felületét csiszoljuk simára, dörzsöljük papírral, majd kenjük be vékonyan körömlakkal. Megéri a fáradságot! A mosásban megkopott, kifakult gombokat, csattokat újból fényessé! tehetjük, ha vékonyan bevonjuk őket színtelen körömlakkal. Vigyázzunk azonban, hogy a ruha ne szennyeződjék vele. A napszemüveg ugyan ma már divatcikk, mégis van, aki ragaszkodik | a régi megszokott, kissé ugyan már megkopott, összekarcolódntt szemüvegkeretéhez. Ugyancsak színtelen körömlakkal kenjük be, majd száradás után puha gyapjúval fényesítsük ki. Sok bosszúságot okoz a cipőzsinór végének kirnjtosodása. Ha körömlakkba mártjuk a végeket és hagyjuk megszáradni, ismét könnyedén fűzhetik a cipőbe a gyerekek is. Kis ügyességgel a vendégfogadásra szolgáló poharakra kis ábrákat, jeleket festhetünk szfnes körömlakkal. Mosáskor sem kopnak le, s nincs vita, melyik pohár kié volt, ha újra töltenek. A víztároló edényeken keletkezett apró lyukak is eltüntethetők, ha több rétegben körömlakkal fedjük be és megszárítjuk. Az edényt addig is használhatjuk, amíg szakiparossal megjavlttatjuk, vagy újat vásárolunk. A körömlakk acetonnal, vagy éterrel hígítható, mosható le. Tűzre azonban ne tegyük a körömlakkos edényt. B. L. TAVASZI-NYÄRI DIVAT — 1969 1. Tavaszi kabát, tyúklábmintás szövetből, a mell alatt ferdén beállított pánt díszítéssel. 2. Sötétszürke könnyű szövetkabát, szabásvonalát a fekete selyem paszpól díszítés emeli ki. 3. Homokszínő, halványkék kockamintás szövet az anyaga ennek az alkalmi kosztümnek, amelyet kék szövettel paszpóloztak. Dísze: kerek ékszercsat. 4. Fiatalos nadrágkosztüm, piros-fehér kockás szövetből. S. Napóleon galléros, kétsoros gombolású mazl kabát. Egy nyuszi bukdácsolt a havas, ső-> tét éjszakában. Egyszerre csak megérkezett a veteményes kerítéséhez. Óvatosan átbújt a lyukon és belopódzott a kertbe. Ennivalót keresett, mert nagyon megéhezett. A csöndes éjszakában még az ts hallatszott, milyen hangosan korog a gyomra. A nyuszi ijedten nézett körül/ nincs-é balakt a közelében? Hát uramfia, mit látott? Jól megtermett, magas hóember álldogált nem messze tóle. A sápadt holdfényben ts látszott a hosszú, narancssárga orra, meg a csillogó, fekete gombszeme. — Kt vagy te és mit keresel a kertünkben? — szólalt meg a hóember váratlanul. A nyuszi A nyulacska majd hanyatt vágódott ijedtében, és remegő hangon, akadozó nyelvvel válaszolt: — Ny-ny-u-u-u-sz-i vagyok... ennt-va-lót ke-re-sek... m-e-r-t na-agyon é-h-es va-gyok.... — Szóval el akarsz valamit csenni a kertből! — dörmőgte szigorúan a hóember. A nyuszinak inába szállt a bátorsága, a leqszivesebben elszaladt volna, de nem tudott, mert Ijedtében szinte földbe gyökerezett a lába. A hóember kacagott rajta és azt mondta: — No, azért nem kell úgy megrémülnöd, te qyáva nyúlt Nem harapom le az orrodat! Különben hívjál csak Bandi bácsinak. — l-i-i-ge-e-en, Ban-dt bá-csl — dadogta a kis négylábú. — Sajnos — folytatta a hóember nem hiszem, hogy találsz itt ennivalót. mert a zöldségféléket a pincében raktározták el. He tudód mit, azért nézz körül! A nyuszi megörült, hogy új ismerőse ilyen barátságosan szól hozzá. Bejárta a kertet, de egy falat nem sok, annyi harapnivalót sem talált. A hó magasan állt, és a nyuszi nem tudott rövid lábacskáival mélyre leásnt a földbe. Szomorúan baktatott vissza Bandi bácsihoz. Az részvéttel kérdezte:. — hát igazán nagyon éhes vagy, nyuszika? — laj, borzasztóan! Sok-sok idő telt el azóta, hogy az utolsó káposztalevelet bekaptam. A gyomrom is fáj már... — ö, te szegény, úgy szeretnék segíteni rajtad — mormogta a hóember. Nagyon sajnálta a nyuszit és egyre törte a fejét, mit ts adhatna neki. Egyszerre csak boldogan felkiáltott: — Remek ötletem támadt! Neked adom az orrom, a nagy répaorrom! Fogyaszd el jó étvággyal! — és a nyuszi lába elé dobta az orrát, pedig nagyon büszke volt rá eddig. — Nem, nem! Nem fogadhatom el, nem ehetem meg a gyönyörű orrodat! — tiltakozott a tapsifüles. és a hóember — Lárt-fárl, vedd csak el! A répaorrom nélkül ts szép hóember maradok. Akinek pedig nem tetszem majd, az ne nézzen rám! Kapd csak be, kicsikém ... Váljék egészségedre. — Köszönöm a jóságodat — mondta meghatottan a nyuszi és boldogan harapdálta a sárgarépát. Másnap reggel, amikor a gyerekek kijöttek a házból, első dolguk volt Bandi bácsihoz futni. Persze, rögtön észrevették, hogy hiányztk az orra. Azután felfedezték a nyuszi lábnyomait a hóban és rájöttek, hova lett a répa. Sokat tanakodtak, hogyan jutalmazzák meg a hóembert, amiért segített a nyuszin. Végül azt találták kt, hogy egy még hosszabb és vastagabb orrot adnak kedves téli barátjuknak. Idegen ötletből Irta: SZIRMAI MARIANNE Kis vadászok jancsi szólítja Pistát: — Csináltam egy parittyát, Gyere, lövünk verebet. — S elindult a két gyerek. Előbb kavicsot szedtek, Aztán, irány a kertek. Onnét ki a mezőnek, De verebet nem lőttek. Házuk előtt almafa, Veréb csiripel rajta. Céloz jancsi, s nem talál, — Háztetőn már a madár. Kúszik jancsi meglapulva, Parittyán remeg az újjá, Csörömpölés a válasz: Ablakon a találat... CSONTOS VILMOS MEGFEJTÉS — NYERTESEK A Szabad Földműves 7. számában megjelent mini-rejtvény helyes megfejtése: vízipóló, úszás, vízisí, evezés. Nyertesek: Mihályi Ilona, Feled — ifj. Tóth József, Kiskövesd — Pathö László, Muzsla — ifj. Nagy László, Nagykürtös — Berta Sándor, Kürt. Nyilvános dicséretben részesülnek: Nagy Gyula, Nyánasd — ifj. Gál Jenő, Fülek — Illés Aladár, Szímő — ifj. Piszton Boldizsár, Szőgyén — Nagy Natália, Málas — Melisek Henrietta, Érsekújvár — Budai Márta, Múlyad — Tóth Edit, Vághosszúfalu — Kétyi József, Búcs — Dolník Márta, Für — Horog István, Vajka — Justyák Alfréd, Lakszakállas — Szládlcseik Magdolna, Nagykér — Varga Erzsébet, Dunaszerdahely — Polka Margit, Nagyölved — Morvay Edit, Királyrév — Szőcs Béla, Köbölkút. CSENDÉLET — Kovács Éva VII. oszt. tanuló tusrajza TANÁCSADÓ Mikor forduljunk orvoshoz ? Erre a kérdésre nagyon nehéz megladni az egyöntetű és teljesen egyértelmű választ. Az a tény, hogy mínálunk, ahol a társadalombiztosítás gyakorlatilag minden ember számára lehetővé teszi az ingyenes orvosi kezelést, az orvosok általában túlterheltek. Gyakori eset, hogy az orvos idejét és tudását olyan egyének veszik igénybe, akik erre nincsenek ráutalva. Sok ember az orvosban elsősorban közhivatalnokot lát, akitől ügyeskedésével különféle előnyöket csikarhat ki, pl. egy-két hét pihentető szabadságot, a munkából való igazolatlan hiányzás igazolását, fürdőbeutalót a máskülönben teljesen egészséges embernek, rokkantsági nyugdíjat olyankor, amikor erre a „páciens“ nem jogosult a törvények szerint stb. Az orvosi rendelőket elég sok olyan beteg keresi fel és rabolja el az orvos idejét, aki egy privát rendelőbe sohasem tenné be a lábát, mert ott fizetnie kellene. Megtörténik az is, hogy addig, amíg az orvos az ilyen „esetekkel“ bíbelődik, meghal valahol egy komoly beteg, mivel nem kaphat azonnali orvosi segítséget. Gondoljuk meg, hogy mikor is menjünk orvoshoz és mikor hívjunk a házhoz orvost. Természetes, hogy a súlyos vérzés, eszméletlenség, nehéz égések, fagyások, fulladozás, magas láz, mérgezések és görcsök megkövetelik az azonnali beavatkozást. Itt nem szabad vesztegetnünk az Időt, forduljunk azonnal orvoshoz. Annál sürgősebb az orvosi segélynyújtás, minél gyengébb szervezetű a beteg, akinél a fenti okok észlelhetők. Megemlítem még, hogy nagyon fontos az orvosi segítség igénybevétele a szemsérüléseknél (mész, vaspor, idegen test). Azokban az esetekben, ahol a betegség tünetei lassan fejlődnek ki — különösen a felnőtteknél — megvárhatjuk a nappali rendelést, nem kell éjjel azonnal igénybe venni a szolgálatos orvos segítségét. Megtörtént már velem is, hogy éjfélkor hívtak ki olyan beteghez, aki egjt héttel azelőtt ficamította ki a bokáját, fél órával az érkezésem után az illető már az „igazak álmát“ aludta. Az illető bizonyára nem gondolt arra, hogy miatta egy asztmás egy órával többet fulladozottl Ezzel nem azt akarom mondani, hogy csakis akkor keressük fel az orvost, amikor már a sző szoros értelmében „ég a ház“ a fejünk felett' A modern egészégügyünk elsőrendű feladata nem a betegségek kezelése, hanem elsősorban ezek megelőzése, vagyis a prevenció. Ezért keressük fel az orvosokat akkor, amikor meghívót kapunk védőoltásra, szűrővizsgálatra, vagy amikor lehetőségünk adódik orvosaink népművelő előadásainak meghallgatására. Orvosainkkal beszélgethetünk úgy is, ha elolvassuk népművelő cikkeiket vagy könyveiket. Itt hívom fel a sok helyen lebecsült szűrővizsgálatokra a figyelmet. A kötelező tüdőröntgenezés nagyon sok eltitkolt és nem tudott gümőkórt hozott napvilágra és ezek időben kezelése lehetővé tette a betegek mielőbbi teljes gyógyulását. A nők nem kötelező rákszűrővizsgálata sokszor vezet a rákos elváltozások korai diegnosztifikálásához, még abban a stádiumban, amikor a kezelés teljes sikerrel zárulhat. jó lenne, ha minden 35 éven felüli nő időszakonként alávetné magát ilyen kivizsgálásnak. Nagy jelentőségűek a szülési és későbben a gyermektanácsadók, ahol a terhes anyáikat az orvos megtanítja a helyes életmódra a terhesség alatt és a gyermekkel való bánásmódra. E tanácsadások hivatottak arra, hogy megfigyeljék az odajárók egészségi állapotát és az esetleges kóros elváltozásokat azonnal kezeljék! Az orvos csak akkor tudja igazán jól teljesíteni hivatását, ha ebben a lakosság széles rétegei megadják neki a kellő támogatást és csak alkkor veszik igénybe drága idejét, ha arra valóban okuk vanl Fogjunk tehát össze mindannyian, hogy ne történhessék meg sohasem olyan eset, amikor valaki azért hal meg, hogy nem kaphatott idejében orvosi segélyt, de ugyanakkor keressük fel az orvost, ha meghívót kapunk valamiféle szűrővizsgálatra vagy orvosi előadásra, mert jobb a betegségektől félni és elejét venni, mint megijedni tőlük. MUDr. Juhász István, Tiszacsernő SZABAD FÖLDMŰVES ^ 1983. március L
