Szabad Földműves, 1969. január-június (20. évfolyam, 1-26. szám)
1969-01-04 / 1. szám
3GB C,\afadi\+ A jó házasság önámítás Van-e igazán boldog, jó házasság, s ha van, milyen az? A pszichológusok véleménye szerint az, amit az emberek boldog házasságnak neveznek, nem más, mint reklám, mítosz, amelyet pszichiáterek, orvosok és papok teremtettek. A reklámházasság tagjai: erős, férfias apa, szép és ügyes mama és egy sereg egészséges, vidám gyermek. Mesés házikóban élnek, sohasem veszekednek, s ha valamiben mégis eltérne a véleményük, sohasem a gyerekek előtt tisztázzák. Senki sem kiabál, veszekszik. Múlnak az évek, a papa és a mama mindig együtt vannak, mint a sziámi ikrek. Egyikük sem tenne olyat, ami a másiknak nem tetszik. Mivel házasságuk tökéletes, egyik fél sem érdeklődik a másik nem iránt. Az idill persze hamis. Mindenki tudja, hogy az emberek igenis változnak az évek folyamán, gyakran veszekednek, fenyegetőznek, könnyeket ontanak, vádolnak. Rászoknak az italra vagy a dohányra, egy idő után az orvoshoz járnak, tablettákat nyelnek. Melyik tehát a boldog házasság, az, amely nem bomlik fel, vagy az, amelyről a szomszédok mondják, hogy boldog, esetleg az, amelyikben a házasfelek sohasem veszekednek? Egyik sem. A pszichiáterek és or— Háztartási teendőimet becsülettel elvégzem, sütök, főzök, mosok és vasalok Árpádra éppúgy, mint gyermekeinkre. Sőt, saját keresetemmel is hozzájárulok a családi kiadások fedezéséhez. Jóllehet mások is csinosnak tartanak, álmomban sem gondolok más férfira. Mi oka lehetne férjemnek más nőre szemet vetni? — Olyan biztos vagy a dolgodban? — kérdezte felvont szemöldökkel az Andreánál idősebb és tapasztaltabb Kornélia. — Mit vétettem tehát? Hallottál talán valamit? — Az égvilágon semmit! — válaszolta Kornélia. —• Csak óva intelek: ne várd minden este munkából hazatérő férjedet ebben az ócska, pecsétfoltos ruhában vacsorára, amely jóformán már lemállik rólad! Az üzemi étkezdében vagy nyilvános étteremben azt hiszem, a főpincér előtt sem vosok megállapították, hogy az úgynevezett boldog házasság őnámítás, amelyben a házastársak szerepet játszanak egymás előtt, nem akarják megmutatni igazi arcukat, felfedni társukban a jössz tulajdonságokat. Az ilyen vihar, veszekedés nélküli házasságban az egyik fél akaratlanul is felveszi a gyermek szerepét, mindenben függ társától, s egyúttal a kötelességeket is a másiknak a vállára csúsztatja, a másik fél pedig a családfő szerepében tetszeleg. A házasság veszekedés nélkül nem lehet egészséges. Sokkal rosszabb az, ha a házastársak magukba fojtják indulataikat, természetellenesen, kényszeredetten viselkednek, mert lassan bosszúvágy éled fel bennük, vagy akaratlanul is a mártír szerepét játsszák. Valamennyi szakember megegyezik abban, hogyha az egyik fél házasságtörést követ el, ez azt jelenti, hogy a házasság vagy kezdetttől fogva rossz volt, vagy később jelentkeztek gyógyíthatatlan bajok. A valóban eszményi házasság a felek teljes szabadságával jár, ahol az egyik sem akadályozza a másikat mozgásában, tetteiben. De teljes szabadságot adni mindig kockázatos vállalkozás. Mit vétettem ? tetszelegnél ebben a hamupipőkejelmezben? — Semmi esetre sem! — búgta Andrea elgondolkodva. — De a férjem nem pincér, és nem is idegen. Ö az én egyetlen, drága, jő uracskám, aki az oltár előtt örök hűséget fogadott nekem. Ö így is szeret engem! — Aj-aj! — vágott szavába Kornélia. — És te azt hiszed, hogy a holtomiglan-holtodíglan-nal vagy a házasságlevél aláírásával örök időkre magadhoz láncoltad hitvestársadat? Ide hallgass, Andrea! Kiket látnak a férfiak faluhelyen és városban egyaránt, munkahelyükön, vonaton, villamoson? Az utcára gyanútlanul kilépő férfi többnyire „harci színekben“ díszelgő, frissen mázolt, néha észbontóan sikkes nőkbe „botlik“, Nyugdíjasok Klubja Párkányban Párkány Dél-Szlovákia tízezer lakősú mezővárosa. Itt a nyugdíjasok, járadékosok és rokkantak száma mintegy másfél ezer. Üt évvel ezelőtt a járási nemzeti bizottság szociális ügyosztályának kezdeményezésére megalakult a Nyugdíjasok Klubja. Az elmúlt öt esztendő alatt említésre méltó tevékenységet fejtett ki a klub. Többek között ismeretterjesztő, egészségügyi, szak- és kulturális előadások egész sora hangzott el. Esztrádmüsort, társas kirándulásokat szerveztek. Nyugdíjügyekben tanácsadói szolgálatot teljesítettek. Gondosan megszervezték a Nemzetközi Nőnapot, valamint mikulás- és szilveszterestet. A klub tagjai nemcsak hasznosan, hanem kellemesen is tölthetik szabad idejüket. Ami eddigi ténykedésük legkiemelkedőbb eseménye, az a múlt év karácsonyestje, amelyet a magukra maradott klubtagok részére szerveztek, közös ünnepi vacsorával és tévénézéssel egybekötve. Ez az összetartozás és szerető megértés egyik legszebb megnyilvánulása, kifejezője. Helyhiány miatt csak szőkébb körben mozoghat a klub. Csupán két helyiség áll a rendelkezésre. A klub vezetőségét az a remény táplálja, hogy mihelyt módjában áll a városi nemzeti bizottságnak, több helyiségből álló klubot rendez be, hogy azok is látogathassák, akik helyszűke miatt eddig nem szorgalmazták a klub látogatását. (nj) akik nem takarékoskodnak ígéretes „szemezéssel“. Nem csoda tehát, ha beleszédül a szabadon portyázó honleányokba. Haaajövet azután önkéntelenül is párhuzamot von a csábító külsejű sellők és neje mindennapi „divatbemutatója“ között... — Mit akarsz ezzel mondani? — fortyant fel Andrea. — Nagyestélyiben üljek talán vacsoráihoz? — Csak nyugi, drágám, nyugalom! Elvégre nem élünk a ködös Albionban. De azt iigen elvárhatja a számtalan incselkedésnek kitett férfi, hogy asszonykája tiszta, tetszetős háziruhában vagy pongyolában, nem pedig elnyűtt, szurtos „mundérban“ fogadja este, ami bizonyára nem esik nehezére. És ha „idegenek“ előtt a legelőnyösebb színben igyekszik tündökölni, annál inkább meghozhatja ezt a csekély „áldozatot“ annak, akit igazán szeret. Kozics Ede Teába? Csakis ADMIRÄL rumot! — Cjdonság. Foto: Jo2o Teslík ♦J* **♦ »J» «{» MEGFEJTÉSEK — NYERTESEK Kedves Gyerekek! Az 51—52-es ünnepi szám mini-rejtvényeinek helyes megfejtése: Boldog ünnepeket kívánunk! Boldog Ojévet kívánunk! Nyertesek: Póczos Mária, Ipolynyitra — Bútora Irma, Rimaszombat — Makó Olivér, Kerekgede — Bajtai György, Bajta — ifj. Piszton Boldizsár — Süttő Ágota, Bátorkeszi. Hiúiéi- TANÁCSADÓ Ha madárkáink beszélni tudnának... 'Az idei tél már ízelítőt adott hidegéből. Mi tagadás, a higanyszál vége jócskán jelszökött: a 12—19 számok között ingadozott. A hazánkba betolakodott sarkköri hideg madárkáinkat is fokozott élelemszerzésre ösztökélte. Ezzel kapcsolatban szükségesnek tartjuk kihangsúlyozni: a mostoha természeti körülményekkel sikeresen birkózik meg a hasznos madaraink többsége. De az ő munkásságuk hasznát emberek, mezőgazdasági üzemek élvezik. Ne feledkezzünk meg tehát r,óluk, a természet ingyen napszámosairól. Védjük őket a lelketlen, légpuskázó gyerekek hadától, hogy tél múltával hasznos madaraink újra elkezdhessék féregpusztító munkásságukat. Most pedig közöljük Bujdos János, ímelyi levelezőnk írását, s vonjuk le a kellő tanulságot belőle. Ismét megjelentek a kosztosaim. Bejönnek az udvarba. Sokszor a konyha elé szállnak, s mintha azt mondanák: „Emberek! Élelmet adjatok, a munkadíj fejében... Hiszen nektek dolgozunk ...“ Őszintén megvallom, nem vagyok szűkmarkú. Adok nekik napraforgómagot, egy kanálfejnyi zsírt, kevéske darált diót, kukoricadarát. Hadd egyenek. Jőllakottan jobban elviselik a tél könyörtelen hidegét. Amint csipegetnek, eszegetnek, örömmel telik meg a szívem. De elszorul, szinte sírni tudnék, ha a madáretetők közelébe férkőzött, parittyás vagy légpuskés gyerekeket látok. A minap történt. Bent ülök a szobában, dolgozgatok. Egyszer csak gyanús hangokat hallok. Az ablakhoz lépve, látom ám, hogy egy neveletlen fickó légpuskával célozgatja az ártatlan madárkákat. Nekem sem kellett több, kimentem. — A Poncius Pilátusát a ...! Pusztulj te gézen-gúz! Persze, hogy eliszkolt.. * Az esetet átgondolva, arra a következtetésre jutottam, hogy nem cselekedtem a legokosabban. Tán szép szóval többre vittem volna ...? • « » Kedves GyerekPki Írjátok meg, mi a ti véleményetek? Vajon helyesen cselekedett-e a levélíró?! Vagy jobban teszi, ha elcsípi a madárpusztítót, s légpuskáját, valamint a lelőtt madarakat bizonyítékul szolgáltatva átadja a közrend őrének? A szerkesztő bácsi. Volt tavaly egy kis malacunk, rózsaszín a bőre, hízódisznó lett belőle, épp egy esztendőre. Egy zimankós téli napon, kora hajnaltájban visítozás hallik messze, s a háznépe lázban, az udvaron szalma lobban, szikra pattog szerte olyan, mint a csillaghullós augusztusi este. Koromfekete a csocsánk, mint a kéményseprő, körös-körül gyereksereg, Tóni, *Marci, Gergő nedves orral, körmét fújja, fázik keze, lába, azt lesi, hogy mikor kerül valami a szájba. S nem hiába sóvárog a gyerekhad, mert végül böllér bácsi lekanyarít a malac füléből, kinek-kinek jut egy falat, s vígan ropogtatva odább áll e kicsi csapat, s vár továbbiakra. A katlanban buzog a ^íz, fő a tüdő s mája, komaasszony, sógorasszony, együtt ügyel rája, sóban fürdik a szalonna, sonka a teknőben, s a töltőből kolbászkígyók tekerőzve nőnek. Bodros szoknyás hurka nénik jóllakottan ülnek, alighanem szétpukkadnak, amire megsülnek, disznósajtnak a pocakja alaposan megnőtt, lepréselik, bendőjére téglát tesznek kettőt. Egy nagy üstben fortyog a zsír, fröccsen sisteregve egész évben vastagon jut a kenyérszeletre, a rózsaszín tepertőcskék benne táncot járnak, ínycsiklandó falat akad a szemnek és szájnak. A konyhában a nagy tűzhely melegét biz’ ontja, itókától félreáll a gazdasszonyok kontya, fakanállal hadonásznak, úgy tereferélnek, fürge ujjak tésztát gyúrnak, fokhagymát metélnek. Óriási vasfazékban húsleves aránylik, töltöttkáposzta illata elszökik a sarkig, serpenyőben pecsenye sül piros ropogósra, sütőben meg a tepertős pogácsa omlósra. Szomszédasszony tormát reszel, könnye is kicsordul, érkezik a koma, sógor, fiástul, lányostul, hóna alatt hegedűvel somfordál a banda, a vendéghad rázendít egy tüzes magyar dalra, a gazda meg nagy korsóban a pincéből bort hoz, kívánunk hát jő mutatást a vig disznótorhoz! A látás-romlás gyakoribb formáiról TÜLLÄTÄS, GYENGELÄTÄS, RÖVIDLÁTÁS A túllátás — hipermetrőpia — akkor jön létre, ha a szemgolyó átmérője — ez felnőttkorban mintegy 24 mm szokott lenni — rövidebb, és így a szemlencséről az ideghártyára vetített kép a hártya mögé esik. Gyermekek és fiatalemberek 4 szemlencse fokozott feszítésével korrigálhatják, és így többé-kevésbé jól látnak. Előfordulhat azonban, hogy közbeeső betegség, ideges állapot miatt a korrekcióhoz szükséges szemlencsefeszítő izomzat fokozott igénybevétele korai fáradáshoz, főfájáshoz és iskoláskorban rosszabb tanulmányi eredményhez vezet. Ilyenkor kívánatos a szemészeti vizsgálat. A szembe cseppentett atropinnal béníthatják a lencsefeszítő izomzatot, és így állapítják meg a korrigálatlan fénytörési hibát. 4(1 éves kor felett az emberek nagy többségénél — különösen civilizált környezetben — a lencse rugalmasságának fokozódó csökkenése miatt romlik a szem alkalmazkodóképessége. Ezért kezdetben — különösen olvasáskor — a 40—45 év feletti ember távolabb tartja a könyvet vagy az újságot, hogy az egyébként az ideghártya mögé eső kén az ideghártyára essék. Ez a jelenség a presbiőpia, az idősebbkori gyengelátás. Szemüveggel nemcsak javítható, hanem javítandó is. A rövidlátás — miópia — esetén ellentétben a túllátással, a kép életlensége azért jön létre, mert a szemgolyó átmérője ilyenkor nagyobb a normálisnál és ezért a szemlencsén keresztül az ideghártyára vetített kép az ideghártya előtt keletkezik. A rövidlátás általában iskolás korú gyermekeknél derül ki — a gyakori tévhittel ellentéteben — nem azért, mert a gyermek túl sokat olvasott, vagy éppenséggel azért, mert már örökletesen eleve fennállott, illetve ebben az életkorban a szem fejlődése elérte azt a fokot, amikor ez az optikai hiba megnyilvánul. Az olvasás, a gyakori és fokozott szemhasználat szükségessége csak hangsúlyozza, felszínre hozza az örökletes fogyatékosságot. A hibás fénytörés — asztigmatizmus akkor jön létre, ha a szaruhártya görbülete rendellenes vagy egyenetlen és ezért az ideghártyára vetülő kép zavaros. Mivel itt nem a szemlencse vagy a szemgolyó, hanem csupán a szaruhártya egyenetlenségéről van sző, az asztigmatizmus normális, túl- vagy közellátó embereknél egyaránt okozhat látásromlást. H Ed 03 « * e/j N ed Ed >H X c Ed e/3 od Ed > 0 ‘0 c N </) ■ mmm Ü (t CJ 'CÖ > O > •o Ü n tn 'CD . 'CD .í* a 'S »S S a EA 3 I CM gis S:° ■° X § V — u 5Z eo
