Szabad Földműves, 1969. január-június (20. évfolyam, 1-26. szám)

1969-02-15 / 7. szám

TERMELÉSI TAPASZTALATOK

Milyen veszély fenyegetheti őszi vetéseinket

Talán még m.a is sokan azt tartják, hogy a téli időszak a gazdaságokban a pihenés időszaka, s a természet is pihen a maga módján. Ez bizonyos fokig így van, amíg nem lépnek fel olyan jelenségek, melyek veszélyeztetik a termést a külső klimatikus és belső növényi hatások összefüggése révén.

Télen a növények az ún. „rejtett“ vegetáció szakaszában élnek. Ez ezt jelenti, hogy életfolyamatuk lényegesen lelassul, vontatottá válik s nedvdússáguk a minimumra csökken. Ez a folyamat nagy mértékben ez időjárástól függ. Ha az idő az évszakihoz képest meleg, vagy a növényzet még a talaj befagyása előtt a jótékony hő takaró védelme alá került, úgy a vegetáció fokozatosan felgyorsul és az életfolyamatok megközelítik a rendes vegetáció feltételeit. így válik érthetővé az is, hogy pl. a késő ősszel elvetett mag sokszor csak a hó alatt kel ki. Legnagyobb csodálkozásunkra az ősszel .csupasz terület a hóréteg olvadása után szépen zöldülő és soroló veteménnyel lep meg bennünket.

Hogy hogyan alakul a helyzet akkor, ha vetéseink a fagyok beállta előtt a hőtakaró védelme alá kerülnek, az nagy mértékben a hótakaró vastagságától, állandóságától, valamint attól függ, hogy a talaj a hóesés előtt befagyott vagy sem. Az általános tapasztalat azt mutatja, ha a Hió nem fagyott talajra hull, nem várható jó termés. Nagyobb a hektárhozam akkor, ha a föld fagyott állapotban kerül hótakaró védelme alá.

Valószínűleg ennek oka az, hogy a fagynélküli talajban a rejtett vegetáció a növekvő életfolyamatokkal szemben háttérbe szorul Több lesz az anyagcserefolyamatnál keletkező bomlási termék széndioxid (CO2), mégpedig mind a gyökér, mind a levélzónában. A nagyobb mérvű és a gyökérzónában keletkező széndioxidnak a talajban történő inproduktiv felhalmozódása lassú mérgezési folyamatot okoz. Általánosan ismert tünet a rozsnál pl. az ún. hópenészképződés, melynek feltételét a vastag hóréteg a CO2 felhalmozódása és kellő asszimiláció hiánya miatt beálló gázfelhalmozódás adja meg. Vastag ihórétegen keresztül ugyanis hiányos a fotoszintézis és fokozódik a penészgombák tevékenysége. Gyakran észlelhető a vastag hóréteg káros hatása olyan hőréteg elhelyezésénél, melyeket az országutak hófúvás elleni védelme céljából helyeznek el az útkaparók a vetések szélén. A vastag hóréteg alatt a vetés „kipállik“, s a gyökérzet elpusztul.

Milyen lesz a helyzet olyan őszi vetések esetében, melyek heteken keresztül a hó védelme alatt álltak s egyszerre a beállott időváltozás (enyhülés) folytán elvesztik hótakarőjukat? Az ilyen vetések fagyállósága jelentékenyen gyengébb lesz, mint a hótakaró nélkül telelt vetéseké. Ha az ilyen vetést fagyhullám éri, mielőtt még a fagyellenvédő cukoranyagok újból képződhetnének, akkor sok növény elpusztul, s az állomány erősen megritkul.

Minden körülmények között jobb ha a vetéseinket befagyott talajon éri a hótakaró, mert itt tovább is a rejtett vegetáció lesz az uralkodó életfolyamat s nem áll be a káros széndioxid-képződés, s az azzal járó és fentebb említett növénypusztulás.

A fagyállóság kérdésének konkrét megvilágításához szükséges, hogy analízisünket kiinduló pontul egy őszszel elvetett gabonával, vagy gombahüvelyes keverékkel kezdjük el.

Az időben elvetett őszi kalászos, mely a fagy beálltáig kellőképpen elbokrosodott, jelentékeny fagyállósággal bír, mert az őszi időben a fotoszintézis útján nagy mennyiségű cukorvegyületek halmozódnak fel a levelek és szárrészben. A cukoranyagok pedig növelik a sejtek fagyállóságát, mely elsősorban a protoplazma fehérjének védelméből áll. Minél több ősszel a napfény, annál erősebb az asszimiláció, annál jobb lesz a növények fagyállósága. Ezért a rossz asszimiláció és gyenge cukorképzés miatt nem szeretjük télen a borús napokat, mert ilyenkor a fagy védelméül szolgáló cukorvegyületek képződése vontatott, sőt fel is bomlanak. Ez adja magyarázatát annak, hogy a korán ősszel vetett kalászosaink fagyállóbbak, mert ilyenkor több a napfényes nap, mint késő őszi időben. Természetes, hogy a napfény mellett a levegő és a talaj hőmérséklete is fontos tényező a fagyállóság kialakulásánál. Tudniillik minél jobban csökken a meleg, annál inkább dehidrálődik (vízfeleslegét veszti) a növény annál hamarabb átáll a fagy elleni védelemre. A kevés sejtnedvet tartalmazó sejtek fagyállóbbak, mint a sok sejtnedvet tartalmazók. E folyamatoknak azonban lassan és fokozatosan kell végbemenniök, amihez idő keli Ha a növény nem tudott a fagyok bekövetkeztéig a fagyállóságra felkészülni, vagy az váratlanul röég a „dehidrálődás“ és a fagyvédő cukorvegyületek felhalmozódása előtt lépett fel, úgy sok növény a fagy áldozatául esiik.

Kísérletileg beigazolódott tény, hogy a foszforsav elősegíti és növeli a védő cukoranyagok képződését, s ezért sokan már ősszel fokozottabb mérvű foszforsav-trágyázással Igyekeznek a nagyobb fagyvédelem biztosítására.

Tekintettel a jelenleg uralkodó szélsőséges és változó időjárásra, mely már karácsony másodnapjától összefüggő hótakaróval borította vetéseinket, s melyet január második felétől olvadás követett, arra figyelmeztet, hogy figyelemmel kell kísérnünk vetéseinket. A helyzet ugyanis az, hogy az olvadás csak fokozottan ment végbe, tekintettel az éjjeli fagyokra, s melyekhez még őlmos esők is társultak, s minden levegőt át nem eresztő páncélréteget képezett a hó felszínén, mely a növényzetet elzárja a környezettől.

Amíg a hóréteg (ha nem túl vastag) légjárható és légcserét előmozdító gázkicserélődő folyamat lehetőségét biztosítja, addig a jégréteg levegőtlen, gázfelhalmozódó hatást idéz elő, s megszüntetése nélkül könnyen bekövetkezik a gázfelhalmozódás és növénymérgezés lehetősége.

Termelőinknek ezért ellenőrizniük kell a tényleges helyzetet és ahol azt látják, hogy jégkéreg képződött a hó felszínén, azt vagy mechanikai úton, vagy hintősó alkalmazásával azonnal szüntessék meg.

Mechanikai úton e célra felhasználható bármely eszköz, mely a légcsere helyreállítását biztosítani tudja. Ilyenek pl. a gyűrűshengerek, szegeshengerek, Croskij és Cambrigde hengerek. Ha a hőréteg felületén csak vékony jégpáncél keletkezik, ezt könnyű simítőkkal, vágy lepke-, illetve hálóboronákkal is meg lehet szüntetni. Egyes helyeken a jégréteg ellen só vagy sötét hamu, illetve sötét színű műtrágya elszólásával igyekeznek védekezni.

Ha ősziekkel bevetett területünk lejtős lenne és azt látnánk, hogy olvadáskor a víz a talaj felületén a lejtő irányában húzódott és annak legmélyebb pontján helyezkedett el, ott az elmondott eljárást végezzük el.

Az Itt elmondottak a termelők kötelességévé teszik, hogy vetéseiket télen is ellenőrizzék és azok állapota szerint megtegyék a szükséges védelmi intézkedéseket.

Az Intézkedések sorrendjét- a gabona fajtája, illetve fejlettsége szabja meg. Minél fejlettebb a gabona, annál gyorsabb segítséget igényel. Ugyanis a sűrűbb állományban az anyagcsere fokozottabb, a gázképződés nagyobb, így fulladási veszélye is hamarabb bekövetkezik. Például mindig a sűrű állományú rozsnál lép fel először a hőpenész, mert Itt a biológiai feltételek azt indokoltabbá teszik.

Fordítsunk fokozott gondot az őszi takarmánykeverékek sorsára, mert ezek (pillangósok) érzékenyebbek a fagyna s a fagyállóság is kisebb, mint a gabonafélék monokultúrás vetésük esetén. Már vetés előtt — a vidéken uralkodó téli időjárás ismeretében — úgy állítsuk össze a keveréket, hogy a zordabb, hótakaró nélküli fagyok fellépte esetén növeljük a pillangósvirágúak arányát a gabonával szemben.

Az elmondottakból nyilvánvaló, hogy vetéseinket télen át Is gondos figyelemben kell részesítenünk. Azok a termelők, akik az őszi vetéseket beteleléstől kitavaszodásig jóformán meg sem nézik, ne csodálkozzanak, ha meglepetés éri őket.

Prof. Dr. Ing. A. FRIDECKÍ, egyetemi tanár

Szakosítanak a rimaszombati járásban

KEDVEZŐ AZ ELMÚLT ÉV MÉRLEGE • NÉGY TERMELÉSI KÖRZET ALAKUL • CSAKNEM ÖNELLÁTÓK LESZNEK TAKARMÁNYFÉLÉKBŐL • AZ EDDIGINÉL TÖBB HÚST ÉS TEJET ADNAK A KÖZELLÁTÁSNAK •

A rimaszombati járás mezőgazdasági üzemeiben is elkészült már az elmúlt év gazdálkodásának a mérlege, illetve hatvankilenc termelésének a tervezete.

Számok, számok és harmadszor is számoki

— Januárt és február elejét a számok hónapjának is nevezhetjük — mondják a földművesek.

És így igaz ez, a szó legszorosabb értelmében, mert ilyenkor mindenki számol, az elnök csakúgy, mint a könyvelő és a szövetkezeti tag.

A mérleg serpenyőjébe tehát ezúttal számok kerülnek. Számok, amelyek a legékesebben és 3 leghívebben tükrözik a tavalyi esztendőt, és egyúttal útjelzőként szolgálnak a termelés színvonalának a további emelésénél.

Egészében véve a rimaszombati járás földműveseiről elmondhatjuk, hogy eredményekben gazdag évet hagytak maguk mögött. Főleg a növénytermesztésben értek el jelentős javulást, s így az állattenyésztésben is akadt sok pozitív jelenség.

A Járást Mezőgazdasági Társulás tavaly elsősorban is a gabonanemiiek hektárhozamának a növelését tartotta elsőrendű feladatának. Hogy ez síké rült, az nem kis mértékben a földművesek erdeme. Búzából több mint .11, árpából pedig csaknem 30 mázsás Járási átlaghektárhozamot értek el. Ez pedig, ha figyelembe vessszük a talaj összetételét, a dimhes-dombos vidéket és a szeszélyes időjárást olyan kitűnő eredménynek számít, amelyben az év elején még az optimisták sem bizakodtak.

Természetes, hogy néhány szövetkezet és állami gazdaság az említettnél jóval magasabb hozamot ért el. Néhány parcelláról több helyen negyven, sőt ötven mázsa körüli átlagtermést takarítottak be.

— Nekünk főleg az árpa fizetett bőségesen, de azért nem panaszkodhatunk a búza hozamára sem — mondja Adamoviö Vladimír, a Bátkai Állami Gazdaság igazgatója. Főleg a szovjet fajták adtak gazdag termést, s ezért a vetésterületünk nagyobb részén az idén is ezt a fajtát termesztjük.

De nemcsak Bátkában, hanem másutt is gazdagon fizetett a gabona az elmúlt évben. Feleden, Lénártfalván, Abafalán és több helyen olyan termést takarítottak be, amellyel már „dicsekedni“ lehet.

— Kétségtelen, hogy tavaly „rekordtermésünk“ volt, ám meggyőződésem, hogy egy-két éven belül még magasabb hektárhozamokat érünk el, illetve érhetünk el — vélekedik Barczi István mérnök, a Feledi Állami Gazdaság igazgatóhelyettese. Kedvező időjárás és kellő tápanyagok biztosítása esetén a tavalyi rekordunkat már az idén túlszárnyalhatjuk.

Közismert tény, hogy a rimaszom bati járás nem kimondottan gabona termő vidék. A Járási Mezőgazdaság' Társulás távlati tervéből is kitűnik ez, hiszen a jövőben a növényiéiillesztést, főleg a szemes- és a szálas takarmánvfrlék termesztésére /aksítják.

— Tavaly nemcsak a gabona, de a

répa termesztésében is szép eredményeket értünk el — mondja Demeter Dénes, a Bátkai AG Zsípi részlegének vezetője. Takarmányrépából több mint 700, cukorrépából pedig 400 mázsa volt az átlaghozam. Nálunk is jövője van tehát a takarmánytermesztésnek.

A növénytermesztés, illetve az állattenyésztés jövőjét mérlegelve a járási társulás úgy döntött, hogy a mezőgazdasági üzemeket a kialakulóban levő négy csoport valamelyikébe a termelés hasznossága és gazdaságossága szerint osztják b Lényegében a szakosításról va- szó — mind a növénytermesztés, m d az állattenyésztés szakaszán.

Hogy ez mennyire lesz kifizetődő, azt ma még nehéz lenne eldönteni. Annyi azonban már tény, hogy a közeljövőben a járás mezőgazdasági üzemei az állami készletekből jóval kevesebb takarmányt igényelnek majd, mint például jelenleg is. Tavaly 1300 vagon szemestakarmányt vásároltak az állami alapból, a jövőben viszont csak mintegy 400 vagon takarmányra tartanak igényt.

A legkoraibb és a legjelentősebb javulás talán a tejtermelésben várható. A mezőgazdasági üzemek többsége ugyanis megfelelő állománnyal és takarmánykészlettel rendelkezik. A számítások szerint egy tehéntől átlag 500 literrel szeretnék az évi tejhozamot növelni. A hízószarvas marháknál 24, a sertéseknél pedig négy dekás napi súlygyaparodás növelésével számolnak. Magában ez nem tíínik soknak, ám ha a litereket és •lekákat összeadjuk, jelentős mennyiegű állati termékeket kapunk.

Nagy Árpád

„Szabadtéri üzemanyag-raktár és „rozsdatemető“ a leszenyei szövetkezetben

(o. v. felv.)

Vegyszerekkel a talajuntság ellen

Ma már köztudomású az, hogy mindenütt, ahol egy növényié leséget sok éven át ugyanazon a területen termesztenek, a talajuntság fellépésével és az azzal összefüggő terméscsökkenéssel számolni kell. Jé! Ismerik ezt a példát Pistoia-ban, az Intenzív szabadföldi díszcserje termesztés olaszországi központjában, a francia zöldségtermesztők Angeri és Tanos környékén, a németországi Schleswig—-Holsteini faiskolákban és sok helyütt máshol, ahol a termelési hely változtatása határolt vagy lehetetlen. Tudjuk azt is, hogy a talajuntsággal összefüggő terméscsökkenés fellépésének gyorsaságát a termelt növényféleség, a trágyázás, a talaj összetétele és más Is befolyásolja.

Ezt * jelenséget egyesek eleinte a talaj mikroelem tartalmának csökkenésével, mások káros gyökérsavak felhalmozásával magyarázták. Ma sokaknak a nézete az, hogy ez a jelenség az esetek túlnyomó többségében a talajnematődák, káros talajkártevők és gombák össztevékenységének következménye.

A fejlett vegyi'"iparral rendelkező országok ezért már régebben megkezdték az olvan különböző hatóanyagú vegyszerek gyártását, melyek ezek ellen többé vagy kevésbé hatékonyak és legújabban olyanokét is, amelyek egyben gyomirtó hatást is kifejtenek.

Ezek a főleg talajgázosftó szerek folyadék vagy por alakjában sokféle kereskedelmi név alatt kerülnek a világpiacra.

A kombinált, tehát talajfertőtlenítő és egyben gyomirtó hatású szerek közt külföldön újabban a Schering vállalat „Di-Trapex“ elnevezésű készítménye keltett nagyobb figyelmet.

A Di-Trapex két eredeti szer, éspedig a Tnapex és a Shell D D kb 2:3 arányú keveréke. Kellemetlen illatú folyadék, hígítás nélkül kerül alkalmazásra. Egv mJ fertőtlenítésére a szerből 30—50 ccm szükséges. Nagyobb területet különleges, az eke után szerelt csepegtetök segítségével úgy kezelik, hogy a szer a barázda oldalára — semmiesetre sem a fenekére — kerüljön, s ezt a felületet 0 kezelés után újabb földréteggel azonnal befedik. Talajkéseik után szerelt adagoló csövek használata is bevált. Olaszországban, Franciaországban gépi ér kézi injektorokat is használnak. Spanyolországban kis területeken egy ..Porrán“ elnevezésű üvegedényt vagy öntözőkannát is alkalmaznak.

A Di-Trapex hatása a könnyű homokos és kőzépkötött talajban mindenhol jobb, mint a kötött és szerves anyagokkal túl bőven ellátott talajok esetében. A hatékonyság legfontosabb előfeltétele, hogy a kezelendő talaj a használat előtt morzsalékosan — mondhatnánk úgy is, hogy aprómag vetésre alkalmasan — tehát rögmentesen legyen előkészítve. Csak az tly módon előkészített talaj biztosítja a talajba juttatott folyadékból keletkező gáz szétterjedését és ennek folytán megfelelő hatékonyságát. Kezeléskor a talaj nedvességtartalma legalább olyan legyen, mint amilyen a gazdasági növények magjainak csírázáséhoz szükséges. Száraz talaj tehát nem kezelhető s azt, ahol az lehetséges, kezelés előtt öntözni kell. A kezelés és az utána következő ültetés Időszaka közti várakozás! Idő a talaj hőmérsékletétől és a felhasznált Di- Trapex mennyiségétől függ. Négyzetméterenként 50 ccm adag használata esetén és 14—18 °C hőmérséklet mellett ez körülbelül 3 liter, alacsony 2—8 °C hőmérséklet esetén pedig már 8—10 liter. A várakozási Idő után a taltjt újbél fel kell szántani. Mivel az istállőtrágya, a tőzeg, az égetett mész és a mésznitrogén 0 Di-Trapex hatását közömbösíti, ezért ezeket csak a telejfertőtlenttés előtti évben szabad alkalmazni.

A Di-Trapex használata jelenleg főleg faiskolákban, a virág- és zöldség- s főként epertermesztésben terjedt el. Magyarországon a Vecsési Állami Gazdaságban 0 talajnak az eper kiültetése előtti fertőtlenítése ts igen jó eredményt nyújtott. Újabban amerikai eredmények alapján több európai ország dohánytermesztői is végeznek kísérleteket e szer használatával.

A talajfertőtlenítő — gázosttó szerek használatának hátránya, Ihogy a káros talajélet mellett, gazdasági növényeink számára hasznos talajélőlényeket, gombákat stb. is megsemmisítik. A talaj újabb „benépesedéséig“ tehát többé vagy kevésbé élettelenné válik. Ennek folytán 0 talaj például veszít víztartó, illetve vízáteresztő-képességéből, már csak azért is, mert a földi giliszták mind elpusztulnak. Használatukat tehát okvetlenül a használati utasítás betartásával kell végezni. Meg kell azt is jegyezni, hogy a talajgázosító szerek többségének ára ma a világpiacon nem olcsó, használatuk e szempontból azért főleg csak nagy jövedelmet biztositő kultúrák termesztésekor terjedt el. R. V.