Szabad Földműves, 1969. január-június (20. évfolyam, 1-26. szám)
1969-01-04 / 1. szám
Kifizetődő a szőlő szakszerű gondozása Az 1967-es évben kétszer szüreteltünk a csábi szövetkezetben. A hihetetlennek tűnő esemény 1968-ban megismétlődött. A második szüretet a Zöldszilváni, Olaszrizling, Szent Lőrinc, Neuburgi, Zöldveltelíni és a Müller Thurgau fajtáknál értük el. A termés együttvéve 17 cukorfokos volt és a 22,4 mázsa hónaljtermés 160 korona híján 16 ezer korona pénzjövedelmet hozott a szövetkezetnek. A Kékfrankos ugyanúgy, akárcsak a múlt évben most sem adott hónaljtermést. Tavaly feldolgoztuk a szövetkezet részére, most azonban a hordóink megteltek az első termésből, így a szőlőt eladtuk a losonci bőrfeldolgozó üzemnek. Amikor beérkeztünk az utolsó rakománnyal, az üzem vezetője a szokásos kézfogás után mosolyogva mondta, hogy közeleg a karácsony, s mi még most is szüretelünk? Elvégeztük a zúzást, lefokoltuk n Egy kis áttekintés Szőlőfajták Rothadás %-őan Cukorfok q/ha Csaszla — 16 130 Kékfrankos 2—3 22 100 Neuburgi 5 22 75 Zöldszilváni 5 20 90 Zöldveltelíni 6 21 , 110 Olaszrizling 6—10 16—18 105 Szent Lőrinc 10—12 20—21 70 Amint láthatjuk, legjobban ellenállt a Csaszla és a Kékfrankos. A legroszszabb pedig az Olaszrizling és a Szent Lőrinc volt. Az Olaszrizlingnek legalább 19 cukorfokot kellett volna elérnie, de nem várhattuk meg ezt, mert erősen rothadt, ezért leszedtük, s megmentettük. Nálunk a rothadás átlagban 6 százalékosnak mondható, amely veszteség idén a többi szőlészetekhez viszonyítva nagyon jó. Bizonyos helyeken a rothadásból eredő veszteség elérte a 60—80 százalékot. Ha a kimutatást jól átgondolom, felvetődik bennem a kérdés, hogy tavaly végtére is mi okozta a nagy rothadást. Tudjuk, hogy vannak egyes fajták, amelyek ellenállóbbak. Azt is tudjuk, hogy a szőlőterület fekvése is lényegbevágó tényező, s hogy a szerves és a szervetlen trágyázást mikor és milyen mennyiségben és arányban kell a talajba juttatni. Ismerjük a talajművelés fortélyát s az összes permetezési teendőket, a metszési szabályokat stb. Akkor mégiscsak kell valamilyen tényezőnek lennie, melyet ugyan ismerünk, s mégsem védekezünk ellene. Ne bízzunk soha abban, hogy kedvező idő lesz, de mindig készüljünk a rosszabbra. A munkálatokat naponta úgy végezzük, hogy a károsító ellenséget távoltartsuk. Az az érzésem, hogy a rengeteg vessző és lombozat végett nem volt egyenlő, illetve elegendő a napfény és a légjárat, miáltal a meleg esőkben a termés befülledt s bomlásnak indult. Sok termést akartunk kicsikarni, s szőlőinkből őserdőt neveltünk, vagy esetleg sajnáltuk a munkaráfordítást, nehogy magas legyen a termelési költség. így következhetett be csak a nagyobb veszteség. Természetesen az egyik év jobb, a másik kevésbé sikeres. De ne feledjük, hogy a szőlőinket légjárhatóvá kell tennünk. Ha a Moser-féle művelés nem is írja elő a hónaljazást és hegyelést, meggyőződésem, hogy ha végeredményben szabadon hagynánk szőlőinket fejlődni és sűrűsödni, nagyon elhanyagolnánk. A jó minőségű borok termelése megkívánja az állandó kifogástalan munkát. Már saját kárunkon is tanulhattunk, milyen termést adott a rendezett és milyet a jobban rendezett szőlő. Munkacsoportunk tagjai is meggyőződhettek arról, hiszen nyáron át megfigyelhették a szőlőt és szüretkor mérlegelhették a helyzetet. Érdemes hónaljazni, s amennyire csak lehetséges, napfényhez, levegőhöz kell juttatni minden egyes fürtöt. A hónaljazást a fürtök körül végezzük. Az erőteljes növekedésű vesszőket a legfelső drőthuzal-páron felül a sor irányában a huzal tetején kell megkötnünk, hogy oldalra ne fordulhassanak. De azért is, hogy így több oltóanyagot nyerhessünk. Ott, ahol nem hónaljaztuk és nem vezettük a huzalpár tetejét, a lombozat oldalra lefordult és károkat okozott. Ezeken a helyekbeli a cukortartalom egy-két fokkal alacsonyabb maradt. Ilyen volt a helyzet főleg a Kékfrankosnál. Érdemes elgondolkodni az elmondottakon, s azok a szőlészek, akik sejtik, hogy miiven tényezők okozták a nagyarányú rothadást, semmi esetre sem ártana, ha a Szabad Földműves hasábjain feltárnák ezeket az okokat. Esetleg, akik még az úlságba nem írtak, szívesen venném, ha velem felvennék a kapcsolatot. Pásztor József, a csábi szövetkezet szőlésze A BEMUTATÓ NYOMÁN Az Alistálon megrendezett korszerű mezőgazdasági gépek bemutatójával lapunk hasábjain már részletesen foglalkoztunk. Megemlítettük, hogy a magyar gyártmányú mezőgazdasági gépek megnyerték a szakemberek tetszését. fgy a bemutatott D4K-B traktorokat és a FEF—440-es típusú ekét a mezőgazdasági üzemek azonnal megvásárolták. A magyar gyártmányú gépek iránt valóban élénk az érdeklődés. Erről tanúskodik a Magyar Népköztársaság Főkonzulátusa kereskedelmi osztályának dolgozójával. Varga Istvánnal folytatott beszélgetésünk. — Örömmel vettük tudomásul — mondotta Varga elvtárs —, hogy a magyar gyártmányú traktor és a FEF- 440-es típusú eke élénk érdeklődést váltott ki a szakemberek körében. Az alistáli bemutatón a komáromi és a dunaszerdahelyi járás mezőgazdasági üzemeinek képviselői még a délelőtt folyamán megvásároltak 5 db D4K-B traktort és egy ekét. A későbbiek folyamán a Mezőgazdasági Technika Központi Vállalata récsei részlegének és a Motokov dolgozóinak hasznos közreműködésével további 14 eke és 10 traktor eladására kötöttünk szerződést, melyeket a mezőgazdasági üzemek még a múlt év decemberében megkaptak. Ez alkalommal szeretném megköszönni az említett vállalatok hathatós segítségét és remélem, hogy a jó kereskedelmi kapcsolatokat a jövőben is sikerül fenntartani. — Elégedettek a mezőgazdasági üzemek a megvásárolt traktorokkal? — Azt tapasztljuk, hogy igen. Eddig még semmiféle reklamációt a traktorokkal kapcsolatban nem kaptunk, ami számunkra természetesen örvendetes jelenség. Ezzel kapcsolatban szeretnénk felhívni a D4K-B traktortulajdonos mezőgazdasági üzemek figyelmét, hogy a Mezőgazdasági Technika Központi Vállalatának récsei részlegén (Raőa, Púchovská cesta) pótalkatrész raktárt és szervízközpontot létesítettünk. A szervízközpont vezetője Szalai Gyula, aki bármilyen felmerülő nehézség és üzemzavar eltávolításában szívesen áll a mezőgazdasági üzemek rendelkezésére, (kp) Új módszerű talajjavítás A savanyú kémhatású talajokat évtizedek óta cukorgyári mészisazppal, mérszkőporral és egyéb anyagokkal javítják. A talajjavítás munkálatait azonban megdrágítja, hogy a javító anyagot, messzi kilométerekről, vagonokban kell a helyszínre szállítani. Tovább drágítja a munkálatokat az állomásról a táblára történő szállítás. A meszezéssel való javítási munkákat nehezíti, hogy ez a feladat arra az időszakra esik, amiknr a mezőgazdaságban a nyári—őszi betakarítás miatt, szállítási csúcsok jelentkeznek. Ezért is tarthat számot különös érdeklődésre az a talajjavítási módszer, amelyet éveken át egy tudományos kollektíva dolgozott ki, s most a Magyar Országos Mezőgazdasági Minőségvizsgáló Intézet munkatársai nagyüzemi méretekben vezetnek be. Az új módszer lényege, hogy a savanyú talajok megjavítására jóval kevesebb javítóanyagot használnak fel, de ezt különböző nagy adagú műtrágyákkal együtt viszik a javítandó talajba. A szállítási idény tehát csökken és ez olcsóbbá, tehát lényegesen gazdaságosabbá teszi a savanyú talajok javítását. Az egyik nagyüzemi talajjavítási kísérlet színhelye a szécsényi Rákóczi tsz, ahol több száz hold savanyú talaj vár megjavításra. B. A. Öt év alatt megduplázódott a kukoricatermés A világ kukoricatermelése az utolsó tíz-tizenöt év folyamán gyorsabb ütemben nőtt, mint az egyéb szemesterményeké. Az 1967—68-as mezőgazdasági év világtermelését (a Kínai Népköztársaság nélkül) 236 millió tonnára becsülik, ami az előző évekhez képest négy százalékos növekedést jelent és 83 millió tonnával haladja meg az 1952—56-os időszak évi átlagtermését. A hatvanas évek első felében a kukorica világkereskedelme is sokkal erőteljesebben fejlődött, mint a többi szemesterményé, s a kukorica export 1960—65 között évi 11,9 millió tonnáról 25,1 millió tonnára nőtt. A következő évben a növekedés már csak jelentéktelen volt, 1967-ben pedig láthatóan csökkent az export. Főleg az Egyesült Államok kukoricakivitele csökkent erőteljesen. A fő termelő országban, az Egyesült Államokban az 1967. évi termés 15,3 millió tonnával volt nagyobb az előző évinél és körülbelül 120 millió tonnát tett ki. A fő exportáló országok az 1966. évi teljes adatok szerint a következők voltak: Argentína 3,2 millió, Brazília 0,6, Olaszország 0,18, Mexikó 0,8, Thaiföld 1,2, Egyesült Államok 15,5, Franciaország 1,2 millió tonnával. A fő importáló országok az 1966. évi adatok szerint: Belgium 0.8 millió, Dánia 0,2, Franciaország 0,5, Írország 0,12, Olaszország 5,4, iapán 3,5, Kanada 0,5, Hollandia 2,0, Norvégia 0,1, NSZK 2,5, Portugália 0,3, Görögország 0.3, Ausztria 0,3, EAK 0.16, Spanyolország 2,3, Svájc 0,2 millió tonnával. A FAO szakértőinek véleménye szerint a kukorica export csökkenése átmeneti jelenség. Feltételezik, hogy a kukorica hányada a szemestakarmányok világkereskedelmében tovább növekszik. Az Egyesült Államokban a kukorica kínálata az 1967—68-as í évben 141 millió tonna volt, vagyis y 15 millió tonnával nagyobb, mint az ,' előző évben. A földművelésügyi mi- ■, nisztérium közölte, hogy az átmenő kukoricakészletek a folyó mezőgaz- !| daságl év végén négy esztendő óta Í első ízben hat millió tonnával nőnekg majd. vagyis elérik a 27 millió tonnát. ^ A nyugat-európai országok szemes-ffi takarmány kereslete az idén kisebb '4 a tavalyinál, mert a termés jelentő- f, sen nőtt ezekben az országokban. Ar- v gentína tavalyi kukoricatermelése nem :j hivatalos becslések szerint 6,5 millió ü tonna a tavalyelőtt 8.5 millió tonnával szemben. Az átmenő készletek mennyisége azonban számottevő, — ijf ezért az ország exportja feltételezhetőén változatlanul az előző évek négy millió tonnás színvonalán marad. A j Dél-afrikai Köztársaság kukorícatermését a tavalyi 5,2 millió tonnára be- || csülik. Ebből az export mennyisége a 2,5 millió tonnát érheti el. (S. H.) f (Svet. hosp.) Műanyagcsövek a vadvizek lecsapolásában A vizenyős, mocsaras területek lecsapolása kisebb-nagyobb sikerekkel már közel 100 éve megkezdődött. A lecsapolás többféle módszerét alkalmazták. Beszélhetünk drénezésről, dréncsövezésről és vakond-drénezésről. Korábban alagcsövet csak kis mértékben használtak, mert gyártási technológiája igényes volt. A dréncsövek gyártása fokozatosan fejlődött, s előtérbe került azok felhasználása. Kiszorítva a használatos facsöveket és a téglából épített dréneket. Az 1900-as évektől kezdve csupán fő ágazatokat készítettek téglából, a különféle mellékszívók és vezetők már akkor is kellő mennyiségben rendelkezésre álltak. Ezzel a hagyományos módszerrel történt az alagcsövezés szerte a világon, így nálunk is. A műanyagok felhasználhatósága ma az alagcsövezésben is érvényesül. A hagyományos módszerrel történő alagcsövezés ismeretes, mert az eltelt közel 100 év alatt tárgyilagos vizsgálatnak vetették alá a létesítményeket. Ennek következtében az alagcsövezés élettartamát a talajviszonyoktól függően mintegy 20—40 évre becsülhetjük. A korróziómentes műanyagcsöveket furatokkal látják el, hogy a csövek egy-egy folyóméterén 7—15 négyzetcentiméternyi átszivárgási felületet alkossanak. Ez a mennyiség az adott viszonyokhoz még bővíthető. A csöveken célszerű a furatokat felülnézetből készíteni. Az anyagmozgatás a hagyományos égetett csöveknél egy hektárra 5000 kg körüli, amelyet emberi erővel és szállítóeszközökkel kell elvégezni, s a beépítés helyére szállítani. Hihetetlen, de a műanyagcsöveknél a súly csupán 300 kg, tehát 15-ször kevesebb anyagot kell beépíteni és a beépítés helyére szállítani. De az anyagot rendszerint az erőgép, mely egyben az árkot ássa, magával viszi és be is helyezi. Az égetett csövekből egy méterre három darab, a műanyagból két-három méterre egy darabot lehet elhelyezni. így a termelékenység a műanyagcsövek esetében legalább négyszeresére növekedhet. Dél-Szlovákia főbb talajtípusai A fizikai és a kémiai tulajdonságok fényt derítenek a talajban lejátszódó biológiai, kémiai és fizikai folyamatokra, amelyek együttesen megszabják a talajok termékenységét. E folyamatok segítségével megkülönböztetünk egyes talajtípusokat, amelyek egymástól mind tulajdonságaikban, mint termékenységükben eltérnek. A talajtípus alatt mindig genetikai típust értünk, vagyis a környezet együttes hatására kialakult fejlődési állapotot, amely magába i hordozza a talaj múltját, jelenét és jövőjét. A talajtípusban az emberi beavatkozás okozta változások is bennfoglaltatnak. Az altípus meghatározásánál a talajképző folyamatok erősségét vesszük figyelembe. A változat elhatárolásánál már szerepet kap az ásványi összetétel, a humusz minősége, vastagsága, a vízben oldható sók elosztása és minősége, a szelvényben, a glejesedés, a talajvíz mélysége és az emberi tevékenység hatására bekövetkezett változás. Csernozjom, másképpen feketeföld talajokkal hazánk legszárazabb és legmelegebb vidékein rendelkeznek, ahol az évi átlagos csapadékmennyiség nem haladja meg a 650 mm-t, az évi átlagos hőmérséklet pedig 8 °C fölött van. A csernozjom főleg a Duna menti síkságon a bratislavai, nyitrai és a párkányi körzetet bezáró négyszögben található. Kisebb foltokban Tőketerebes környékén és a kassai völgyben is megtaláljuk, Leginkább Iszapos, aluviális öntések, márgás és egyéb meszet tartalmazó könnyű talajképző kőzeten jött létre. Kialakulása a kontinentális, száraz éghallat és a lágyszárú, füves növényzet gyakorol a legnagyobb hatást, A feltalajban mészben és tápanyagpos agyag, vagy homok kőzeten keletkezik. A humuszréteg színe sötétbarna, barnás-fekete. Humusztartalma 3 százalék körüli. Szerkezete kitűnő, bár a szántott réteg gyakran leromlott szerkezetet mutat, a hosszas művelés hatására elporosodott és az alján tömött réteg jön létre. Szénsavas meszet nem vagy csak kis mértékben tartalmaz. Erősen telített, vagy semleges kémhatású. Az átmeneti réteg sötétbarna, erősen morzsás szerkezetű. Humusztartalma fokozatosan csökken. A talajszemcsék felületét többnyire jól kivehető világos, fakószürke mészlepedék borítja. Mésztartalmúk elég magas. Sok állatjárat figyelhető meg benne. A talajképző kőzet rendszerint sárga, sárgásbarna színű iszap, iszapos agyag vagy meszes homok. Gyakran mészereket tartalmaz. A mészlepedékes csernozjomok a legjobban hasznosítható, legnagyobb és legbiztosabb termést nyújtó talajtípusaink. Vízgazdálkodásuk igen jó, mert minden szintjük kiváló vízfelfogó képességű. Kivételt csak a leromlott szerkezetű szántott réteg és a tömődött barázdafenék képezi. Aszályos években a vékony humuszrétegű mélyen sós, magas mésztartalmú csernozjom sülevényes természetű. Tápanyaggazdálkodása szintén jó, kedvező a nitrogénellátottság, valamint a foszfát és kálium feltáródás hatása. A réti csernozjom talajok. Ezen talajtípus kialakulásában jelentős szerepet játszik a talajvíz vagy a mélyedésekben összefutó belvíz. A talajvíz — a kapilláris erők hatására — a felette lévő rétegeket időszakonként átjárja, ami a talajszelvény levegőtlenségét, glejesedését okozza. ban gazdag humusz halmozódik fel. Vastagsága eléri a 40—60 cm-t. Az elhalt gyep gyökérzetéből szintén humuszanyagok keletkeznek, amelyek a taLajmorzsákat teljesen körülfogják és ellenálló egységekké alakítják. így kitűnően morzsás talaj jön létre. Kedvező a csernozjom szerves anyagának összetétele is, mert a humuszanyagok között a mészhez kötött huminsavak az uralkodók. A szántóréteg humusztartalmát nagy mértékben befolyásolja a talajképző, kőzet. Az iszapos agyag anyakőzeten a humusztartalom 3 százalék körüli, a márgán 5—7 százalék, a laza kőzeten pedig 1,5—2 százalék. A gazdag és jő minőségű humusztartalom következtében magas e talajok telítettsége. A csernozjom kémhatása semleges vagy gyengén lúgos. További jellemzője a humuszfelhalmoződás, a mészgazdagság és a könynyen oldódó anyagok kilúgozódása, ami főleg a szénsavas mész mennyiségének csökkenésében jelentkezik. Ennek megfelelően alakultak ki az altípusok. Meszes vagy mészlepedékes csernozjom talajok. Ebbe a típusba tartoznak a Duna menti síkság jellegzetes csernozjom talajai. Minden esetben meszes talajképző kőzeten jönnek létre. Elnevezésüket a talajszelvényben általában 30—60 cm között jelentkező mészlepedékről kapták, mely a talajmorzsákat vékony, penészhez hasonló hártya alakjában vonja be. A lepedékes réteg — különösen szárazon — világos színű, szürkés árnyalatú és igen könnyen szétesik szerkezeti elemeire. Amennyiben a mészlepedék hiányzik és a mész a talajszelvényben jelen van, egyszerűen a csernozjom elnevezést használjuk. Iszap és isza-Demeter István, Garamkálna Míg a mészlepedékes csernozjomok szelvényében a mésztartalom a felszíntől kezdve fokozatosan nő, a réti csernozjom mésztartalma hirtelen emelkedik és állandó szintet tart a mélység felé. Iszap, iszapos agyag vagy egyéb laza mésztartalmú kőzeten keletkezik. A humuszréteg színe szürkésbarna vagy barnásfekete. Szögletesen morzsás szerkezetű. Humusztartalma 2—5 százalék között váltakozik, kémhatása semleges vagy enyhén savanyú. Erősen telített talaj. A Duna menti síkságon uralkodó talajtípus. Vízgazdálkodása az év egy részében a talajvíznek a felszín felé való áramlása által jellemezhető. Kora tavaszi vagy magas vízállású időszakban túlnedvesedésre hajlamos. Jó tápanyagszolgáltató képességét csak az időszakos levegőtlenség befolyásolhatja. Kilúgozott csernozjom talajok. Csapadékosabb vidéken a csernozjom és a barna talaj közti zónában keletkezett. Fő jellemzője, hogy szénsavas meszet csak a humuszos szint alatt, a talajképző kőzet tartalmaz. A mész kilúgozódása következtében a humuszképződés feltételei rosszabbodnak és a szervesanyagok egy része elvész. Humusztartalma 1,2—2,5 százalék körüli. Ennek következtében csökken a talaj telítettsége is. Az anyakőzet világossárga, szürkésbarna homok, vályog, iszap. Bartha Béla mezőgazdasági mérnök SZABAD FÖLDMŰVES 11 1969, január 4. mustot, következett a fölmérés. Menynyit is adtunk át a termésből? Tervünk 400 mázsát írt elő, a szerződés pedig 700 mázsára szólt, mert jó eredmény mutatkozott. Nem kevesebb, mint 27 tehergépkocsival összesen 913 mázsát adtunk el a borfeldolgoző üzemnek. Odahaza '49 mázsa szőlőt préseltünk ki, 15 mázsa körül pedig értékesítettünk. A tervteljesítésért átszámítottuk százalékra, s a számok 245 százalékot mutattak. A pénzbeli bevétel terve 300 ezer koronát irányozott elő, s az értékesített áruért 678 ezer koronát kaptunk Losoncról. A hazai feldolgozás és az eladott szőlő ezt fölözi. De az oltógallyért is 36 ezer koronát vételeztünk be, úgyhogy öszszesen 760 ezer korona a nyersbevétel. Tavaly — szőlőnkben — már harmadszor szüreteltünk. Először 1966-ban 18, 1967-ben 222, és 1968-ban 977 mázsát értünk el.
