Szabad Földműves, 1969. január-június (20. évfolyam, 1-26. szám)

1969-01-04 / 1. szám

Tudnivalók a munkabiztonságról és egészségvédelemről

A munkabiztonságról és az egészségvédelemről történő gondoskodás, a munkafeltételek szüntelen javulása oszthatatlan tartozékát képezik társadalmunk törekvésének a mezőigazdasági termelés tervszerű és réndszeres kibontakozása érdekében. Az illetékes szerveknek, valamint a Forradalmi Szakszervezeti Mozgalomnak erre vonatkozó jogait és kötelességeit dolgozóink viszonylatában az 1961. Június 21-én kelt 65. számú törvény határozza meg. A mező- és erdőgazdasági gépekkel végzett munkálatok biztonságát pedig a Földművelési Minisztériumnak 1959. december 7-én kelt 230. számú hirdetménye taglalja részletesen.

Mezőgazdasági üzemekben az állattenyésztési részlegen végzett gépi munkálatok során a következő előírásokat kell általános érvényű elvekként teljes terjedelmükben betartani:

1. A gépkezelő dolgozókat alaposan kioktatni és tájékoztatni a gép kezelésének módozatáról.

2. Pontosan betartani a gépgyártó vállalat munkabiztonsági előírásait.

3. Rendszeres időközökben eszközölt karbantartással és javítással állandóan műszakilag kifogástalan állapotban tartani a gépeket.

4. A gép kezelését és karbantartását csupán 'műszakilag képzett, szakavatott, egészséges 16 évnél nem fiatalabb dolgozó végezheti.

5. A gép kezelésénél és karbantartásánál mindenütt, ahol az szükségesnek mutatkozik, védőruhát, lábbelit és védőeszközöket kell használni.

6. Bármilyen néven nevezendő javításokat csak a gép üzemszünetében szabad elvégezni.

7. A gép veszélyes részeit, amelyek munkabaletesek kútforrását képezhetik, védőburkolatokkal kell ellátni.

Az állattenyésztési részlegen használatos gépek és gépi berendezések Jellege, szerkezete és műszaki alkalmazása szerint más-más rendeltetésű az egészsévédelem és a munkabiztonság is. A magukban a mezőgazdasági üzemekben észlelt helyzet felismerése alapján a munkabiztonsági elvek betartását az egyes gépeknél és berendéseknél részletesebben kell ismertetni:

Az RVM-42 Jelzésű pneumatikus szecskavágónál:

a) az ékszíjat, a szíjtárcsát, a fogaskerékrendszert és az áttételeket védőburkolatokkal kell ellátni;

b) a kések főtengelyén védőgyűrflnek kell lennie, amely megakadályozza a szalma felgombolyítását a tengelyre. A kések legyenek élesek és olyképp beállítva, hogy ne kerüljön sor túlméretezett súrlódásra;

c) a futószalagszerkezet egyes részei szorosan illeszkedjenek egymáshoz, hogy ne szorulhasson közéjük a gépkezelő ujja;

d )• a hátsó henger, amelyen a futószalag halad, egész hosszában burkolattal legyen ellátva;

ej üzemeltetés előtt a szecskavágót vízszintes helyzetbe kell állítani, hogy elindításánál elejét vegyük a túlságos rezgésnek;

f) a szecskavágó vontatókerekeit faekékkel biztosítjuk és vasból készült merevítőkkel rögzítjük,

g) a szecskavágót egymást követő kisebb rétegekben, egyenletesen kell etetni. Helytelen etetése nem kívánatos rázkódásokat és fölösleges áramfogyasztást von maga után, fokozza a balesetek arányszámát;

hl kezelését kizárólag a géphasznalátban jártas, kellőképpen kioktatott és a munkabiztonsági előírásokat ismerő egyének végezhetik;

i) bármilyen javítást vagy szabályozást a szecskavágón csak a gép leállítása, illetve annak az áramkörből történő kikapcsolása után szabad eszközölni;

j) a villanymotor és a villanyberendezés javítását kizárólag szakképzett villanyszerelő-karbantartó végezheti.

Az A-3 gyártmányú elektromos párolókatlannál:

a) villany-párolőkatlanok kezelését csak kellően kioktatott, a gép működését tüzetesen ismerő, a használatba és a biztonsági intézkedésekbe beavatott személyek végezhetik;

b) a párolókatlan bekapcsolásának

és a villanyberendezésnek összhangban kell állnia a csehszlovák állami normakatalógus vonatkozó rendelkezéseivel. A párolókatlant földelni kell;

c) az elektromos párolókatlant a takarmányelőkészítőben szilárd, — egyenletes és nem gyúlékony alapra kell helyezni, mindennemű gyúlékony anyagot és tárgyat távolítsunk el közeléből;

d) a katlan szabályozását, Javítását és kiürítését csak az áramkör kikapcsolása után szabad elvégezni;

e) az elektromos párolókatlan használata tilos, ha a biztosítószelep műszaki állapota nem kifogástalan;

f) a villanyberendezés és felszerelés javítását csakis szakképzett villanyszerelő-karbantartó végezheti;

g) a párolókatlannak üzemeltetés közben állandó felügyelet alatt kell állnia.

Az UH-50/18-as jelzésű egyetemes kalapácsos darálónál:

a) a daráló éttételes szerkezetét és az etetőtölcséreket terimés takarmány darálása közben védő-, illetve biztonsági burkolattal kell ellátni;

b) a daráló kezelését csupán kellőképpen kioktatott, a gépezet működését aprólékosan ismerő, a használatba és biztonsági előírásokba beavatott személyek végezhetik;

c) a gépkezelők védőruhája simuljon szorosan a testhez, munka közben legyen begombolva, ne „lengedezzen“, hogy el ne kapja a gép valamilyen alkatrésze és ne okozzon munkabalesetet;

d) a daráló szabályozását vagy javítását csak a gép leállítása, illetve az áramkör kikapcsolása után szabad elvégezni;

e) a villanymotor és vlllanyberendezés javítását csupán szakképzett karbantartó végezheti,

Stanislav P r o k e i mérnök,

az SZNT Földművelés és Élelmezési Megbízotti Hivatalának dolgozója

Megvalósult tervek Boriban

A szimöi

fiatalság otthona

A falura lassan leszáll az est. A házakat körülveszi az alkony. A Főutcán haladva a községháza után, baloldalt egy rangos épület áll, amely kívülről és belülről is fényárban úszik. A fiatalokat mintha ez az erős fény vonzaná, mind arra tartanak. Nem kis büszkeséggel mondogatják: „Az új szövetkezeti klubba.“

A neonfény és a kiáramló zene engem is odavonzott, s benéztem, hogyan szórakozik a falu fiatalsága. A klubhelyiségben ízlésesen elrendezett asztaloknál játszottak, beszélgettek a fiatalok, s olyan is akadt, aki a táncot lejtette.

A klub vezetője szerint naponta 50—60-an is eljárnak a klubba. A viselkedésükkel elégedett, s nem igen fordul elő, hogy figyelmeztetni kell valakit a rend betartására.

A szórakozáson kívül esténkint tanulás is folyik a klubban. Szimőn jelenleg két zenekar működik és felváltva gyakorolnak s majdnem minden este elfoglalják a kisebbik helyiséget. A zenekarral énekesek is gyakorolnak.

A fiatalok beszélgetés közben elmondták, hogy azért járnak szívesen a klubba, mert a kultúrált környezetben kellemesebben töltik az estét, mint a füstös kocsmában. A gyengébb nem pedig azért jár szorgalmasan a klubba, mert itt találkoznak a fiúkkal, közösen szórakoznak, s ha kedvük szotytyan, táncra is perdülnek. A Iá-nyok azért is nagyon örülnek az új klubnak, mivel a községben lévő cukrászda befogadóképessége nagyon kicsi, és így nem volt hova menniük esténként. A szülők nagyon szívesen engedik őket a klubba, mivel ínaguk is meggyőződtek róla, hogy milyen kultúrált körülmények között szórakoznak.

'Nagy András, Szimő

helyiséggel és autóbusz-megállóval. A lakosság a tavaszi hónapokban ezen az új létesítményen 680 brigádórát dolgozott le. A Zseiízi Jednota 490 000 korona értékben új önkiszolgáló boltot és vendéglőt építtetett ennek a kis községnek.

Ezek az eredmények távolról sem véglegesek. 26 gyermek részére ebben az évben óvodát nyitottak. Eddig 10 ezer korona értékű munkát végeztek az épületen. A polgárok kötelezték magukat, hogy bekerítik és díszfákat, gyümölcsfákat meg ribizli-bokrokat ültetnek ki. Belányi János

|y| el társadalmi és politikai életünknek egyik legjellegzetesebb

törekvése államunk föderatív újjárendezése. Éppen ezért érdemes megemlékezni arról a föderációról, amely a mai Csehszlovákle területén negyedfél századdal ezelőtt már megvalósult. Az idén lesz 350 esztendeje, ihogy a pozsonyi országgyűlésen 1619. november 18-án a magyar rendek a cseh királynak az országgyűlésen megjelent követeivel szerződésre léptek „a cseh országgal és több provinciákkal confoederál tarnak“.

Az államszövetség tagjai: egy részről a török megszállástól mentes Magyarország és Erdély, Bethlen Gábor fejedelem uralma alatt s más részről a cseh király tartományai: Csehország, a morva őrgrófság, két ausztriai főhercegség, Szilézia hercegsége és Lausitz őrgrófsága. A résztvevő tartományok magja tehát a mai Csehszlovákia területe. Létrejöttét II. Ferdinánd Habsburg uralkodó türelmetlen s erőszakos politikája teszi szükségessé. Stájer Ferdinánd nem nyúl szerencsés kézzel a Habsburg birodalom kormányzásához. Az ellenkezés vele szemben Prágában az 1618. május 23-án végbement második defenesztráció s Erdély felől Bethlen Gábor fejedelem felszabadítóként nyugatnak tartó serege. Bethlen Gábor 1619. szeptember 17-én vonult be Kassára s a következő tíz éven át, haláláig, innen Intézi az ország ügyeit. Pfalci Frigyes, a „téli király“ 1619. október 31-én hihetetlen lelkes ünneplés közepette veszi birtokába Prága városát, ahol még csak egy évtizeddel korábban is az alkimista és csillagkérdező a nép-Egy föderáció a 17. században

szerű Habsburg Rudolf uralkodó élt otthonosan. Most Ferdlnánddal szemben örömittasan zúg az utca az üdvrivalgástól: „Gaudete omnes, vivat Fridericus rex — örvendjetek valamennyien, éljen Frigyes király!“

Prága és Kassa uralkodójának ünneplése nem csak a Habsburg ház politikájával való szembefordulás, hanem az egymásra, mint szövetségesre ismerés történelmi pillanata is. Az eddig egymástól külön élő és fejlődő tartományok egyszeribe örömmel és reménnyel eltelve nyújtanak egymásnak jobbot. Ez a szövetség persze akkor nem a szocializmus iskolájában érettségre jutott népek konföderációja volt, hanem a rendi szerkezetű állóinké. A cseh nyelvterület megválasztott királya Pfalci Frigyes, míg a mai Szlovákia területét, a töröktől meg nem szállt magyar részek elismert uralkodója Bethlen Gábor, akit a következő évben a besztercebányai országgyűlésen meg is választanak királynak.

A szövetség lényegét a rendek 1620. Január 2-án 10 pontba foglalták össze. A második pont szerint „egymásnak bárminemű ellenségét közös ellenségnek fogják tekinteni s a közös védelem módozatait az összes szövetséges országok gyűlésén együttesen állapítják meg.“ Ezekből a pontokból kitűnik, hogy a belügy teljes kötetlensége és önállósága mellett az államszövetség különösen két vonalon valósul meg. Az első vonal a hadügy: „A szövetséges társak beleegyezése nélkül a szövetségnek egyik tagja sem indíthat sem támadó, sem védelmi háborút, kivéve, ha valamely ellenség váratlanul támadná meg.“ Ezt az 5. pont szögezi le. A második vonal a külpolitika. A 7. pont szerint: „A porta jóakaratának megszerzése végett a törökhöz a szövetségesek együttesen küldjék el követeiket. A küldendő ajándékokról és a követség költségeiről mindegyik ország külön gondoskodik.“

Ez az államszövetség nem volt hosszú életű, mert a gyászos kimenetelű Fehérhegyi csata után, tehát néhány hónap múltán, természetszerűen felbomlott. Mégis különös jelentőséget nyer a most készülő föderatív államszervezet kiépítésekor az a föderáció, melynek célja a harmincéves háború kezdetén épp úgy az erők és az érdekek összehangolása és összekapcsolása volt, mint a mai nemzetiségi alapon történő szövetkezésé. A kétféle államszövetség különbözőségeinek és hasonlatosságainak szemügyre vétele azt hangsúlyozza ki, hogy ma is, mint negyedfél századdal előbb, az erők összefogása a cél. Az itt élő népek egymásrautaltsága megkívánja a kölcsönös megbecsülés feltételével és a koreszmék elengedhetetlen figyelembe vételével a gyümölcsöző együttélés módozatainak életbe léptetését.

A két föderáció egyezése a sok különbözőség mellett abban van, hogy mindkettő a kor vívmányainak megvédelmezésével egyidejűleg függetlenségét is védelmezi. Mohr Gedeon

A téli fűtési időszak tűzveszélyei

kony anyagnak. Figyelmen kívül marad sok esetben a következő tény is, azokat a fűtőtesteket, melyeknek szerkezeti felépítése nem zárja ki a padlózat felmelegedését — kivéve a központi fűtés fűtőtestjeit — tűzálló padlóra vagy tűzálló alátétre kell állítani. Az alátétnek a tüzelőajtó előtt 60 cm-rel, oldalfalaitól pedig 30 cmre! kell meghaladnia a tűzhely nagyságát. A szobakályháknál tűzálló alátétnek a tüzelőajtő előtti oldalon 30 cm-rel, a többi oldalon 10 cm-rel kell meghaladni a kályha nagyságát.

A villanyfogyasztó tárgyaknál, ahol fennáll a veszély, hogy az alapzat, lángra lobbanhat, tűzálló, hőszigetelő alátétre kell állítani.

A mezőgazdasági épületekben Igen nagy hiányosság, hogy a kéménynyílások nincsenek ellátva pléhtokkal, és így a füstcső körül a kéménynyílásban sokszor több ujjnyi hézagok találhatók. A fűtőtestnek a legrövidebb úton kell a kéménybe jutnia. A füstvezetéknek nem szabad három méternél hosszabbnak lennie, s ha meghaladja a két métert, akkor külön kell rögzíteni. A füstcsöveket és a könyököket — amit számtalan esetben szintén nem tartanak be — egymással és k fűtőtesttel mechanikusan, szilárdan össze kell kapcsolni, nem szabad ezeket más helyiségek vagy berendezési tárgyak mellett vezetni, s a fűtőtesttől a kéményig enyhén emelkedőtök kell.

A villanyberendezési tárgyak vezetékeit, kapcsolóit úgyszintén át kell vizsgálni, valamint az elosztótáblákat, melyek a mezőgazdasági épületekben a legtöbb esetben igen elhanyagolt állapotban találhatók.

Ne feledkezzünk meg azonban az idő gyors múlásáról, tegyünk meg mindent a felesleges tűzkeletkezések megakadályozására. -SL-12 SZABAD FÖLDMŰVES

5.989. Január 4.

A felső saHóközi öntözőberendezés ebben az évben jel • •; is szerepet Játszott és kitűnő terméseredmények voltak mezőgazdasági üzemeikben.

A lévai járásban Bori kisközség, a legkisebbek egyike. Ottjárva meglepeti a sok új létesítmény. Őszintén béval lom, ennyi új középületet sok körzeti községben sem láttam. Felkerestem R a d o v i c s Sándor HNB elnököt, aki ismertetett a falu fejlődésével, a polgárok törekvéseivel és terveivel.

— 1957-ig Bori községet csak úgy emlegették, mint sáros, rendezetlen falut. Az alapiskola dűlőfélben volt, hiányzott egy kultúrliáz, tanácsterem, a közutak és járdák nem voltak rendezve, a vendéglő és önkiszolgáló bolt csak kis helyiségben volt elhelyezve, hiányzott tűzoltőszertár, hangosbeszélő, nem volt autóbuszjárat, óvoda stb.

— A legsürgősebben az autóbuszjáratot kellett megoldani, mivel a szülők többsége az 5. évfolyamtól kezdve rendszertelenül, vagy egyáltalán nem küldte gyermekeit iskolába. A gyerekeknek másfél kilométert kellett gyalogolni az autóbusz-megállóhoz. Télen a tanulók inkább otthon maradtak. Az autóbuszjáratot sikerült megoldoni, utána a hangszórót, majd 180 ezer korona ráfordítással a magyar és szlovák alapiskola felépítését is. 1962-ben fejezték be az új kultúrház, könyvtár építését, ahol helyet kaptak a HNB és EFSZ irodái is. A gyönyörű középületet tavaly bekerítették, a Lévai Kertészet n. v. dolgozói pedig virágágyakat létesítettek a kertben. A kuitúrházban lemezjátszó, TV és vetítőgép került. A községre már nem jellemző a „sáros“ jelző, hiszen tavaly a Lévai Útkarbantartó Vállalat 800 méter hosszúságban leszurkozta az állami utat. A HNB és a szövetkezet pedig rendbetette a községi utakat és járdákat. Erre a célra 296 ezer koronát fordítottak. Az idén felépült a 94 ezer korona értékű tűzoltőszertár. bárom mellék

A fűtési időszakban a legtöbb tűzeset a fűtés körüli teendők hanyag végzése, hibás kémények és kéményajtók, valamint a villanyfogyasztó berendezések használata körüli nemtörődömség által fordul elő. Ezek sokmilliós felesleges kárt okoznak egyéneknek, szövetkezeteknek és népgazdaságunk egyaránt. Olyan tűzesetekről van szó, melyeket egy kis figyelmességgel, gondossággal meg lehetett volna előzni.

Az 1967-es évben csupán a hibás kémények és fűtőtestek gondatlan kezelése következtében hazánk területén 1356 esetben keletkezett tűz, a villanyberendezési tárgyaktól 345 esetben, míg a hibás villanyvezetéktől 421 esetben. Ez mind együttvéve egyéneknek, szövetkezeteknek, tehát hazánknak 19 937 549 korona kárt okozott. Tegyük mindjárt hozzá, hogy közvetlen kárról van szó, mert a közvetett kár jóval nagyobb. Ebből az összegből csak a mezőgazdaságra

7 782 076 korona közvetlen kár esik.

Elgondolkoztató számok, főleg akkor, ha figyelembe vesszük azt a tényt, hogy módunkban áll megtenni a kellő intézkedéseket ezen tűzesetek elkerülésére.

Ezért szükséges fokozott figyelemmel fordulni a mezőgazdaság és otthoniak tűzvédelme felé is, hogy a lehető legtöbb tűzesetet megelőzzük.

Szükséges átnézni azokat a helyeket is, ahol fűtőtestjeink állnak, vagy fognak állni a téli hónapokban, valamint a villanyfogyasztó berendezési tárgyak elhelyezésének módját, helyét.

Műhelyekben, raktárakban, üzemekben, lakóházakban gyakori tűzkeletkezési ok a téli hónapokban, mint azt a fent említett számadatok is bizonyítják, a fűtőtestek és villanyfogyasztók nemtörődöm kezelése: Ezek rendszerint azáltal okoznak tüzet, hogy közvetlen közelükben könnyen gyűlő anyagok vannak elhelyezve, melyek azután, a fűtőtest magas hőfokától könnyen lángra lobbannak.

Az ilyen okokból keletkezett felesleges tűzeseteket megelőzhetjük, ha megfelelő elhelyezésről s a legnagyobb rend és tisztaság biztosításáról gondoskodunk. Általában szabályként vehetjük, hogy a fűtőtestektől a gyúlékony anyagoknak legkevesebb 60 cm-re szabad lenniök, míg a könnyen gyűlő anyagoknak, mint pl. szalma, papír, textil csak 1 méterre.

Nem szabad megfeledkeznünk azonban az istállókban és hasonló épületekben rendkívüli esetekre felállítható fűtőtestek különleges óvintézkedéseihek követelményeiről sem!

Sok esetben a füstelvezető csövek közvetlen közelében elhelyezett gyúlékony anyagok is váltak tüzeset okozóivá, mivel itt sem tartják be a szabályt, hogy a füstlevezető csőtől legalább 30 cm-re szabad lenni gyulé-