Szabad Földműves, 1968. július-december (19. évfolyam, 27-52. szám)

1968-07-08 / 27. szám

Olimpiai játékok A* olimpiai játékok megrendezése az ókorba nyúlik vissza. A régi görö­gök élénk fantáziájában gyönyörű le­gendák születtek a sportjátékok ere­detéről. Az egyik legenda szerint He­­raklesz az Elidosz törzs királyának legyőzése után örömünnepélyt tartott, amelyen futóverseny is volt. A győz­tes fejét oliva-koszorúval ékesítették fel. Heraklesz a futópályát személye­sen mérte ki: 800 araszban állapította meg. Idővel az olimpiai mozgalom fe­ledésbe merült. Az eszme Iphlta ural­kodása Idején került újra felszínre. Peloponézosz királya alatt ugyanis kolerajárvány tört ki a vidéken. A királyi a delfi jóshelyhez fordult ta­nácsért. Ködös, bizonytalan választ kapott, amelyből bölcsei azt olvasták ki, ha azt akarja, hogy a járvány megszűnjék, fel kell újítania a fele­désbe merült olimpiai játékokat. A cél megvalósítása azonban nehézsé­gekbe ütközött, mert.Líkurgosz, Spár­­ta királya Igényt 'tártott Olimpiára. Végül, hosszas tárgyalás után sike­rült szerződést kötniök, amelynek ér­telmében Olimpiát érintetlennek nyil­vánították. Szent hely lett, s aki fegy­veresen lépett földjére, az szigorú büntetésben részesült. Megalapították tehát a görögök sportjátékainak szín­helyét. Az első olimpiai győztes Ko­­roibosz, heladai cukrász volt. A sport­­ünnepély akkoriban csak egyetlen számból állott: futóverseny a stadion körül. A versenyen csak Peloponé­zosz dór törzsei vettek részt. Később több nemzetség is jelentkezett a via­dalra. A részvétel feltétele az volt, hogy a sportoló görög és szabad em­ber legyen. Rabszolga nem vehetett részt a küzdelemben. Az ókor leghí­resebb atlétájaként a 12-szeres olim­piai győztes Leonidászt emlegetik. A Nemzetközi Olimpiai Bizottság szervezte meg első ízben a modern játékokat 1896-ban. A hagyományok­hoz híven a találkozót Athénben ren­dezték meg. 13 ország 285 sportolója jelent meg. Az olimpia érdekessége, Hajós Alfréd úszógyőzelme. Négy év múlva Párizsban gyűltek össze a vi­lág legjobbjai. A sportjátékok fényes­ségét beárnyékolta az ugyanabban az időben rendezett világkiállítás. Párizs nem vett tudomást az olimpiáról. A gyéren látogatott nézőtér előtt a ver­senyzők nem mutattak nagy teljesít­ményt. 1904-ben St. Louisben nem építettek olimpiai ztadiont. Az atléták az egye­tem sportpályáján, az úszók mester­séges tavon mérkőztek. A kezdetlege­sen kijelölt pályán a versenyzők Irányt tévesztettek. A maratoni ver­seny botrányba fulladt. Az amerikai Lorz 15 kilométer után feladta a ver­senyt, autóba szállt, majd 9 km-el a cél előtt újra a futókhoz csatlakozott, megelőzte a vezető atlétát és elsőnek ért a célba. A csalás azonban kide­rült és Lorzot az amerikai szövetség azonnali hatállyal kizárta sportolói sorából. Úszásban Halmay Zoltán és Kiss Géza jeleskedett. A londoni olimpián 22 ország 2060 résztvevővel jelentkezett. Az olasz Pietrl a maratoni futásban néhány méterrel a cél előtt összeesett a vég­kimerültségtől. A rendezők ugyan talpraállították, de pár lépés után megint földre rogyott. Pietri hős ma­gatartáséért az angol királynő arany kelyhét nyerte el. Az I. világháború alatt nem rendeztek olimpiát. 1920- ban Antwerpenben adtak egymásnak találkát a sportolók. A háborút vesz­tett államok és a Szovjetunió nem vett részt a küzdelmekben. Itt len­gette a szél első alkalommal az öt­karikás olimpiai lobogót, hirdetve az öt világrész sportolóinak egységét. Európát fehér, Ázsiát sárga, Ausztrá­liát zöld, Amerikát piros, Afrikát fe­kete karika jelképezi. Az 1924-es párizsi olimpián meg­szaporodott a rajtolók száma. 44 or­szágból 5540 sportoló jött el. Amszter­damban művészi versenyt iktattak a számok közé. Az epikai művek első díját Mező Ferenc nyerte el. A Los Angeles-i olimpián a vízilabda-torna botrányba fulladt. A németek a bra­zilokkal kerültek szembe. Verekedés­re került sor közöttük, a játékveze­tőt is ütlegek érték. A magyar válo­gatott első alkalommal nyert olimpiai aranyérmet. A csehszlovák küldöttség tagjai közül Skobla édesapja első dí­jat nyert súlyemelésben, Páeniöka mé­­so'dik lett. Douda sülylökésben bronz­érmet szerzett. Berlinben a nácizmus éreztette hatását. A faji megkülön­böztetés lépten-nyomon előtérbe lé­pett. De a színesbőrüek kitettek ma­gukért. Owens, amerikai néger sprin­ter például négy aranyérmet szerzett: 100, 200 méteren, 4X100 m-es váltó­futásban és távolugrásban. Magyar szempontból értékes Csik Ferenc győ­zelme a 100 méteres gyorsúszásban. A második világháború után Lon­don a XIV. olimpia) színhelye. Az an­golok ezúttal nem tűntek ki rendezői képességeikkel. Rossz volt a közle­kedés, nem építettek olimpiai falut, a sportolókat kaszárnyákban, iskolák­ban helyezték el. Londonban tűnt fel Emil Zátopek, aki 10 kilométeres tá­von elért győzelmével világhírű ne­vet szerzett nemcsak magának, hanem hazájának is. Egész London róla be­szélt, mindenki látni akarta, az auto­gram-vadászok raja vette körül a ne­ves atlétát. Helsinkiben Zátopek nö­velte népszerűségét. Az 5, a 10 kilo­méteres futásban és maratoni verse­nyen első díjat szerzett. Ezen az olimpián fordult elő első ízben, hogy házaspár nyert arany érmet. Dana Zátopková ugyanis gerelyvetésben bi­zonyult legjobbnak. A magyar spor­tolók a finn fővárosban érték el eddi­gi legnagyobb sikerüket: 16 arany­érmét szereztek. Erre esik a Szovjet­unió első olimpiai szereplése. A be­mutatkozás jól sikerült a nemzetek versenyében győzött. Melbourneben pattanásig feszült politikai légkörben került sor a küzdelmekre. A részt­vevők nagy része nem tudta legjobb tudását adni. Fikotová diszkoszban első lett. Rómában 6000-re nőtt a résztvevők száma. A Szovjetunió fö­lénye itt még jobban kifejezésre jut. Tokió az eddigi legnagyobb erőpró­bára kényszeríti 100 ország mintegy 8000 versenyzőjét. A magyar sport­­küldöttség ebben a nehéz konkuren­ciában az előkelő 5. helyet szerezte meg. Mezicó előtt állunk. A találkozó még nagyobb követelményeket ró a résztvevőkre. Minden nap világra szó­ló teljesítményekről, újabb rekordok­ról olvashatunk. A legjobbak ott akar­nak lenni Mexicóban, mert kimondha­tatlan nagy kitüntetés ez minden sportoló számára. H. T. A falu sportéletének fellendítése érdekében Falvaink sportéletének kérdésével foglalkozni ma aktuálisabb, mint a múltban. A kérdéssel bizony sokat foglalkoztak már, de még mindig nem eléggé. E fontos kérdést meg­tárgyalják értekezleteken is. Sajnos, ezeken az értekezleteken inkább csak az eddigi eredményeket — főleg a jó eredményeket — ismertették. Bizony gyakran szépítették az eredményeket, elkendőzték a hibákat. Pedig a hi­bákból volt és sajnos van még ma is elég... 'Ezért tartom időszerűnek, hogy ír­jak erről a fontos kérdésről — ma. De erre késztetett az is, hogy a na­pokban járásunk egyik községének tanítója úgy nyilatkozott, hogy a fa­lujuk fiatalságát nem lehet bevonni a sportba. Szerény véleményem sze­rint ilyen község sem a losonci já­rásban, de köztársaságunkban sincs. Tény azonban az, hogy még ugyan­azon járás területén is nagy különb­ség mutatkozik egy-egy falu sport­élete között. Mi ennek az oka? Kétségtelen, hogy a falu sportéle­tének megindításához helyiség, pálya, felszerelés, pénz szükséges — de nem ezek szükségesek elsősorban. A falu sportjának kérdése mindenekelőtt ká­der kérdés. Nem csupán a sportkáde­reket értem, hanem mindenkit, aki­nek a falu gazdasági, kulturális fel­emelésében vezető szerepe van. Függ a kérdés a pártszervezet, a HNB, a tanítóság, a szövetkezet, a CSISZ és VÉGE A FUTBALLSZEZONNAK viet « <oTa>ii«;tzovNM \ 0 SZABAD FÖLDMŰVES 1908. július 6. a tömegszervezetek a sporthoz való viszonyától. Nem szükséges, hogy ezek a vezetők mind magas sportkultúrá­val rendelkezzenek, tisztában legye­nek pl. a verseny és sportszabályok­kal. A mai falu vezetői politikailag már képzettek ahhoz, hogy megértsék pártunk politikáját és helyesen alkal­mazzák a párt központi vezetőségé­nek programját, határozatait. Külö­nösen most a demokratizálódási fo­lyamatban ... Jó példa bőven akad a losonci já­rás területén is. Itt van Ipolybalog, Csáb, Ipolynyék, Nagydaróc, Hígvég, Ruiíiná, Zsély, Ceské Brezovo stb. pél­dája. Ruiinán pl. a lakosság 18 °/o-a tagja a sportkörnek, amelynek töb­bek között van egy régi, jól működő úszószakosztálya is. Zsélyben a lab­darúgás mellett a többi sportágak iránt is van érdeklődés és törődnek vele. Hldvégen a nemzeti iskola vala­mennyi tanulója a BPPOV tulajdono­sa, öt évvel ezelőtt maguk rendeztek körzeti spartakiádot. Balogon, Csábon erősen neki lendült a labdarúgás, stb. Szép fejlődést mutat a Ceské Brezo­­vo-i sport is stb. Sajnos, nem minde­nütt van ez így, és néhány kirívó példa megírásra kívánkozik. Vannak a járás területén községek — mint pl. Rovüany, Horné Strháre, Kalonda, LupoC, — amelyeknek vezetői elég szűk látókörűek. Vannak községek, gazdasági vezetők, akiknek kevés kö­zük van községük igazi gazdasági és kulturális felemelkedéséhez. Ilyen községben aztán nemcsak a sportélet, de a CSISZ, CSEMADOK szervezet is tesped. A fenti községeken kívül pl. Inámon, Bolykon stb. a sport nem kapja meg azt a támogatást sem, amit kaphatna. A fentiekből láthatjuk, hogy ahol megértették a község és a szövetke­zet vezetői, ahol lelkes káderek van­nak, ott kialakul a sportélet, de ahol merev elzárkózás tapasztalható, ott csak tespedés a sport osztályrésze. Éppen ezért kell a jövőben az eddig tapasztalt hibákat kijavítani. Még egy fontos és sürgős feladatra szeretném itt felhívni a figyelmet, amely a falu sportéletének fejlődését gátolja: meg kell erősíteni a CSISZ szervezeteket, s a legtevékenyebb fia­talokat be kell vonni a sportkör ve­zetésébe. Egy-egy pedagógus, tanító mellé tevékeny fiatalt kell a sportkör vezetőségébe beválasztani. A tanító­ság és a fiatalság összefogásával min­den faluban pezsgő sportéletet lehet teremteni. Jó mozgalmi és a jó sport­munka lehet az együttműködés gyü­mölcse. A tanítóság bekapcsolása a falu sportéletébe igen fontos feladat. Já­rásunkban Skerlec József, Volkovics István, Kusiczky Ernő, Mag Zoltán, Sykora Zoltán, Futó Ernő, Jacsmenyík Frigyes, Dianiska, Haluska, Spaur Jó­zsef, Forgács Jánost stb. tanítók a sport területén is eredményesen, jól működtek, s a községeikben jól mű­ködik a sportkör is. Itt van például Ruíina, Spaur József tanító, aki ta­nulóival rendszeresen sportol, kis község létére annak idején 45 diák­jával résztvett a losonci járási spar­­takiádon. Nevezett tanító a fiatalság­gal a sport minden területén dolgozik. Egy személyben játékvezető, edző, ve­zetőségi tag és nevelő is. A hídvégi Volkovics István tanító elismerést ér­demel a sportnak községében való kiszélesítéséért. Elnöke, edzője, a körzeti spartakiád megszervezője, a járási sportszövetség elnökségének tagja egy személyben. Dianiska tanító Málinecen nagyon szép sikerrel szer­vezi a fiatalságot a turisztikára, akik­kel rendszeresen jár rövidebb-hosz­­szabb túrákra. Balogon Skerlecz Jó­zsef, Nyéken Kusiczky Ernő és má­sok, akiknek nagy érdemük van ab­ban, hogy községükben a sport ilyen szépen elterjedt és fejlődik. Persze az is igaz, hogy még sok az olyan falu a losonci járásban is, ahol a tanítóság nem kapcsolódott be a sportéletbe, annak irányításába és szervezésébe. Mint például Pincén, Sá­volyban, Tuháron, Kétkeresztúron, Vilkén, Panyidarőcon és máshol. Fontos lenne tehát, hogy a losonci járási sportszövetség éppen úgy mint falvainkon újabb és újabb nevelők, tanítók kapcsolódjanak be a sport­életbe. !gy lesznek majd falvaink fia­taljai erősebbek, vidámabbak, fegyel­mezettebbek, és lesz mindig szebb az életük. S egyben a fiatalok othhonra találnak a falujukban, ahol a szóra­kozás mellett a sportban is fejlődhet­nek és több fiatal tehetség tűnhet majd fel falvainkból is. Sólyom László, Losonc REKEJYE VENDEL szonwrú sorsa Reketye Vendel fiatal korában aktívan futballozott. A növekvő évek és kilók súlya, munkája és családja azonban háttérbe szorították a focit. Még a helybeli csapat meccseire sem járhatott el. A mai futballal csak a sportújságon keresztül tartotta a kapcsolatot. A sportújságot azonban szorgalmasan olvasta, főleg a terjedelmes és más számára unalmas vezér­cikkeket. Amikor Reketye Vendel nyugdíjba került, maradt ideje a szurkoló fele­lősségteljes funkciójának betöltésére is. Amikor a nagy ellenfél, a felső­­krakonyai csapat ellen a hazai alsó-krakonyat együttes igen fölényesen és lanyhán játszott, a szintén jelenlevő Reketye Vendel ezt nem állta meg szó nélkül. — En megmutatnám nekik hogy kell játszani, csak ne sajogna a dere­kam ... Nem értem az alsó-krakonyaikat. Ott az a szép zöld gyep, fehér labda, új dresszeik és ők csak szédelegnek a pályán — zsörtölődött a pá­lya szélén álldogáló „drukkerek" csoportjához fordulva. — Hát persze, ha az a hatbörtyögei legény, aki nálunk játszik, egy meccsért csak harminc koronát kap, a gólért meg öt féldeci helyett csak kettőt fizetnek neki, — magyarázta egy fiatal fickó, bizonyára valamelyik sportfunkcionárius fia és a többiekhez fordult. Azok igen szomorú képet vágtak és körülbelül úgy nyilatkoztak, hogy — mit tehetünk, ha nincs több pénze az egyesületnek. Reketye Vendelt azonban módfelett meglepte a dolog és az egészből mit sem értett. — Hogy, hogyan féldectt? — nyögte ki végre. A fickó, azt gondolván, hogy Reketye rosszul hall, lassan, szótalogva ismételte: — Nem akaródzik nekik gólt rúgni, mert nem fizetnek értet — A töb­biek is segítettek neki: — Maga süket? Ha nincs guba, nincs gól, és kész, nolll x Hősünk azonban nem hagyta magát: — De emberek, maguk megbolondul­tak?! Szocialista testnevelésünkben ilyesmi nem létezik! Méghogy félded a gólért! Az én időmben ilyesmi nem volt... Ide figyeljenek: — és terje­delmes előadásba kezdett a sport szent céljairól, a lovaglás küzdelmek­ről, melyek egyaránt nemesítik a testet s a lelket. Előadásának fő témája azonban az volt, hogy a falusi labdarúgóknak nem lehet semmi közük a pénzhez és egyáltalán, az anyagiakhoz, tehát a féldecikhez sem. Reketye Vendelt körülvevő embergyürü egyre vastagodott és ő boldogan magyarázott, kihasználva terjedelmes sportvezércikk szókincsét. Eleinte ugyan zavarta őt, hogy az emberek olyan furcsán néznek rá, mosolyognak, egyesek meg kezükkel és fejükkel mutogatnak valamit, ám később tekin­tetét az égboltra szegezte, és ilymódon leküzdve minden zavaró körül­ményt, tovább beszélt. A pályán leállt a játék, a játékvezető és a játékosok is Reketye hallatlan nézeteit hallgatták. Csak a szolgálatos égeszségügyi nővér rohant el valahová telefonálni. Kis idő múlva egy fekete autó állt meg a pálya mellett. Két markos, fehérköpenyes férfi lépett ki belőle. Az emberek utat engedtek nekik. A hentestermetű férfiak megragadták Reketye Vendelt és az autóhoz cipel­ték. Hősünk még kapálózva is kiáltozott: — Nálunk nem lehet megveszte­getni a játékosokat! Nincs Igazam? Hiszen a sportnak nemesebb célja van! Ám a fehérköpenyesek nem figyeltek rá. Betuszkoltak egy fekete kocsi­ba és rázárták az ajtót. Az összegyűlt szurkolók, bírók és játékosok fel­lélegeztek. — Hogy ennek milyen nézetei vannak a sportról! Nem lehet normális a pasas — mondogatták az alsó-krakonyaiak. Néhányon együttérzően bá­multak a fekete autó után. Gyakran emlegették Reketye Vendel nevét és közben kezükkel a homlokukra mutogattak. Pontosan úgy, ahogyan azt jel­zik, hogy valaki... hogy ... szóval, hogy valakinek hiányzik a kereke. Valóban igazuk lenne? Major Lajos ERESZTREJTVÉNY VÍZSZINTES: 1. A Himalája legma­gasabb csúcsa. 9. Gyötrelem. 10. Ci­pész szerszám. 11. Menj — angolul (GO). 12. Ákl 14. Ökonómia kezdete. 15. Csapadék — névelővel. 17. Harc­kocsi. 18. Szlovák év. 21. Római öt­venkettő. 22. Strá­­zsa. 23. Ázsia leg­nagyobb szigete. 28. Hangtalan tan. 29. Ázsia legna­gyobb tava. 30. Ázsiai nép. 31. Sán­dor Mátyás. 33. A. S. P. 34. Sportág. 35. Tibeti szarvas­­marha. 37. Thai­föld régebbi neve. 38. Régi hosszmér­ték. 39. Macska. 41. Sámli egyik tí­pusú betűi. 43. Helyrag. 44. Kétes! 45. Sír. 47. Hova. 49. A világ legné­pesebb állama. 50. Ázsiai hegység, a világ tetejének is nevezik. 51. Hangtalan mese. 53. E napon. 55. Maró folyadék. 57. Gyü­mölcs. 59. Török férfinév. 61. Afrikai állam. 63. Sió betűi felcserélve. 64. Nagy állam Ázsiában. 66. Végtag. 67. Fővárosa Lhassza. FÜGGŐLEGES: 1. Kérdöszó. 2. Nem egészen konok. 3. Morse-jel. 4. Kor­szak. 5. Én — latinul. 6. Fedd. 7. E- betűvel a végén: folyó Németország­ban. 8. Oktat. 9. Neves magyar szár­mazású ázsiai ntazó, tibeti nyelvtu­dós. 13. Hatalmas kínai építmény. 16. Erre a városra dobták az első atom­bombát. 19. Nagyközség Fejér megyé­ben. 20. Nem fél. 23. Mátka. 25. Ta­­lián. 26. Erősen romboló hatású gyúj­tóbomba (betű hiány). 27. Laoszi nép­törzs (ford.). 32. E napon is. 34. Sze­szes ital. 36. K. C. 40. Folyó Szlová­kiában — névelővel. 42. A bankban elhelyezett pénz hozadéka. 46. Izom­kötője. 47. Méhlakás. 48. Kérdőszó múltidőre vonatkoztatva. 52. Elefánt —szlovákul. 54. Keverten told. 56. Ázsia legnagyobb sivatagja. 58. Római 1499. 59. Év — franciául (AN). 60. Ik! 62. Libahang. 64. Betűt vet. 65. Az ábécé első betűi. Beküldendő a vízszintes 1, 23, 29, 30, 35, 37, 49, 50, 64, 67, a függőleges 9, 13, 16 és 56. számú sorok megfej­tése. ★ A Szabad Földműves 25. számában megjelent keresztrejtvény megfejtése a következő: Mamaia, Lidó, Semme­ring, Jalta, Split, Mansura, Arany­homok, Sopot, Balaton, Ostende, Nice. Könyvjutalomban részesültek: Erdős Béláné, Kőhídgyarmat Kovács Vendel, Felsőjánok Lukács Lajos, Zsigárd Tóth Pál, Kassa Nagy László, Nagykürtös ,,Az aranylábú fiú.“

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents