Szabad Földműves, 1968. július-december (19. évfolyam, 27-52. szám)
1968-07-08 / 27. szám
A lejtőn nincs megállás A vidékről került a nagyvárosba. Kezdetben gyárban dolgozott. Barátnőivel eljárt szórakozni; fiúk is akadtak a társaságban, csapták neki a szelet. Az udvarlás tetszett neki. Első szerelmében csalódott. Becsapta. Később léha társaságba került, letért a tisztesség útjáról. Lopásra adta fejét. Ezúttal nem volt szerencséje, mert a férfi, akinek zsebéből egy százast akart kihúzni, tetten érte, s rendőrkézre juttatta. Most itt ül a rendőrségen. Az ügyeletes rendőrtiszt faggatja: — No, Zsuzsi, ma nem ment a kereset. Pechje volt, ráfizetett! Egyetért a Jegyzőkönyv szövegével? — Igen, egyetértek — hangzik a letargikus válasz. Elnézegetem Zsuzsit. Cigarettára gyújt, élvezettel fújja a füstöt. Illedelmesen ül a széken, akár a vizsgán a bizottság előtt. Hosszú, szőke haja puhán omlik vállaira. Határozottan Jó ízléssel, egyéni eleganciával öltözködik. Megnyerő. Törékeny női mivoltával, szelíd, ártatlannak látszó lényével sokszor megnyerte a férfiak „segítőkészségét“ és „jóindulatát“. Megtévedtek a férfiak, akiknek még „meg is Játszotta magát“. Lapozgatok a Jegyzőkönyvekben, keresem előző tevékenységét. Eddig kilenc évet ült börtönben, lopásért, zsebmetszésért, prostitúcióért. Legutóbb húsz hónapra volt elzárva. Tavaly november közepén szabadult, és december 20-án már ismét elfogta a rendőrség. Körömszakadtáig tagadott. A szabadságáról volt szó. Mikor megkérdezték, hogy miért követte ezt el, így felelt: — Ügy szerettem volna szilveszterestre egy szép kisestélyi ruhát csináltatni. Zsuzsi nagyban „dolgozott“. Prágát nagyon kedvelte. Itt Jól elbújhatott, nehezebben tudták kézrekeríteni. Eljárogatot az italboltokba, vendéglőkbe, ott kinézett egy-egy pénzesebbnek látszó férfit, akivel gyorsan ismeretséget kötött. Rövid flört után kijelentette, hogy zenére vágyik, így hát zenés helyre mentek. Itt azután lovagját „rózsás hangulatra“ itatta, s amikor már nyelve botladozott, tántorgott, meghívta lakására, ahol kedve szerint kifosztotta. — Jól bírhatja az italt — vetem közbe. — Legtöbbször csak hígított italt ittam. Ismertek már a pincérek. „Udvarlómnak“ konyakot hoztak, nekem meg valami konyak színű szörpöt. Nős férfiak volt a specialitása. Legszívesebben ezekkel ismerkedett. — Ezek gyávák, félnek az asszonytól — jelentette ki. — Nem tesznek feljelentést, amikor észre veszik, hogy a kellemes este után utolsó fillérig eltűnt a zsebükből a pénz. Az ártatlan szemű, szelíd Zsuzsi filozófiája teljesen beigazolódott. Mutatja ezt az a tény is, hogy a rendőrség felhívására többszáz, sőt többezer koronájáért nem jelentkezett négy károsult-férj. Zsuzsi tovább beszél: — Egyszer Prágában egy zsebmetszőt is megloptam. Nagyon dicsekedett: „Mutasd meg, hogy az vagy!“ — Kisebbrendűségi érzés A kisebbrendűségi érzésben azok szenvednek, akik értéktelenebbeknek, alacsonyabb rendűeknek érzik magukat a többi embernél. Kisebbrendűségi érzést máraz egészen fiatal gyermekek is érezhetnek, ha nem is tudják szavakba foglalni: meglátszik bátortalan, visszahúzódó viselkedésükön, minden szokatlan feladat elől való meghátrálásukon. Erősen fellángol a kisebbrendűségi érzés a serdülés idején, amikor a felcseperedő gyermek szembenéz önmagával, és úgy érzi, hogy képtelen az iskolai vagy a hivatásbeli munka előtte álló követelményeinek teljesítésére. A kisebbrendűségi érzés oka lehet valamely tényleges vagy képzelt szellemi vagy testi fogyatékosság, a felnőttek részéről visszatérő szemrehányások vagy szidalmak, a gyermekek csúfolódásai. Gyakori forrása a kisebbrendűségi érzésnek a szülők részéről hangoztatott hátrányos összehasonlítás a testvérekkel, de saját kiváltságuknak erős hangsúlyozása, vagy tényleges elismertsége is (gondoljunk híres emberek gyermekeinek sokszor tapasztalható kisebbrendűségi érzésére). A gyermekkorban átélt kisebbrendűségi érzés csaknem mindig nyomot hagy később is a fiatalban, és akkor sem szűnik meg, ha felnőtt korában meggyőződhet annak indokolatlanságáról: a testvéreivel szemben butának vagy csúnyának nyilvánftott gyermek annak érzi magát később is, ha számos alkalommal tapasztalta az ellenkezőjét. Éppen ezért a szülőknek tudatosan fel kell ügyelniük, hogy a gyermekben a kimondtam neki. Felszállunk egy villamosra, hozzálátott a „munkához“. Nagyon ügyesen dolgozott, kizsebelt vagy kétezer koronát. Elvittem a Carioccába, onnan haza, néhány óra múlva egyetlen fillérje sem volt. — Tetszik magának ez az életmód? — kérdem. — Nagyon. Nem való nekem a szolid élet. Imádom ezeket a vidám, mulatós, izgalmakkal teljes éjszakákat. Bár szabadsága forog kockán, Zsuzsi mindig új ismeretségeket köt, kalandokra vágyó férfiakkal. Nála a pénz könnyen Jön, könnyen megy. A bandában mindig az fizet, akinek éppen pénze van. Persze most egy időre vége a mulatozásnak. Tudja, hogy megint elítélik, visszaeső bűnöző lévén, legalább öt évre számít. — Mire kijövök, megvénülök, barátaimat talán fel sem lelem. Nem törődik más velem, csak a rendőrség. Minden lépésemet követi majd. Vajon hová vezethet ez az út?... H. T. sebbrendűségi érzés ki ne fejlődjék. Ha a gyermek okot ad rá, akkor mindig az adott viselkedését és ne magát a gyermeket kifogásolják, ne azt mondják, ha valamit eltört, hogy „milyen ügyetlen vagy“, hanem hogy máskor jobban kell vigyáznod (az edény eltörülésekor). Semmiképpen se hasonlitgassák össze a testvérek tulajdonságait, ami egyrészt kisebbrendűségi érzések kifejlődésére, másrészt a testvérek viszonyának megromlására vezet. NYÁRI RUHÁK Ha holnap indulunk nyaralásra, akkor ma még elkészíthetjük e*t a szép, mutatós, stilizált virágmintával díszített egyszerű ruhát. Virágmintás lenvászonruha gombpánttal és bevágott zsebekkel. Az egyszerű szabás nem bontja meg a szép virágminta hatását. Nyári gondok tarlóbetegség A cséplőgép vagy kombájn mellett töltött napi munka után sokan arról panaszkodnak, hogy bőrük — főleg a hajlatokban — erősen viszket. Ez a viszketés néha még a felületes mosakodás után sem szűnik meg. Mi lehet ennek az oka? A nyári betakarítási mezei munkák ártalmait kutató szakemberek azt tapasztalják, hogy az ilyen bőr-kellemetlenségeknek leggyakrabban az az oka, hogy az estéli tisztálkodó mosakodás után nagyon sok dolgozó ugyanazt az inget veszi fel, amelyben dolgozott napközben. Igaz, hogy leporolta, kirázta, a lehetőségekhez képest kitisztította, de aztán újra magára vette. Sőt némelyik még benne is aludt. A Cséplőgép vagy kőmbájn működése porképződéssel 'jár. A porban hegyes, horgas tokiás darabkákat, élesszélű pelyvatörmelékeket talál a talajszemcséken kívül a nagyítőüveggel vizsgálódó kutató. Ezek az apró, hegyes éles idegen testek befúródnak, bemaródnak a bőr legfelső rétegébe és odaékelődve heteken, hónapokon át húzódó idült gyulladást okoznak. Főleg a köldök, a hónalj, a combhajlatokban, a lábujjak és a kéz ujjainak gödrében gyakori ez az ártalom, amely néha csak enyhébb, — máskor súlyosabb gyulladást, bőrgennyedést, sőt tályogot okozhat. A legtipikusabb a köldök környékének néha csak tojás, máskor tenyérnyi, csak hosszú hetek alatt gyógyuló gennyes beszűrődése. Az elhúzódó idült gyulladás bizonyos esetekben az idegen test Jelenléte, izgató hatása váltja ki, de a gennyedésnek már gennykeltő kórokozó az oka. Ezért állíthatjuk, hogy a porártalom módosult formája amit mi toklász ártalomnak, vagy mezőgazdasági köldök-fertőzésnek nevezünk, olyankor Jelentkezik, ha a por valami miatt fertőzött, mérgezett, vagy a fertőzött bőrfelületen levő kórokozókat az el-Mezei bál Aranyló napocska tündöklőit a mezők, rétek felett. A gabonaföldek kalászai boldogan hajladoztak virágtestvéreik tarka koszorújában. — Rendezzünk báltl — dugták öszsz-e fejecskéiket egy napon az égő pipacsok, s a vágyó szemű búzavirágok. A mező valamennyi virága örült a szép ötletnek. Titokban ugyanis már kiválasztották a legszebb, legteltebb kalászokat, amelyekkel majd táncolni fognak, mielőtt még elérkezik a nagy aratás. Csak a konkoly terpeszkedett gőgösen az egyik búzaföld szélén, ö ugyanis rangján alulinak tartotta, hogy bármelyik kalászkára is szemet vessen. Nemsokára elérkezett a várva várt bál napja. A pipacsok szép pirosra festették és kifényesítették ruhájukat. A búzavirágok pedig naphosszat kefélték rojtos kabátkáikat. A bükköny, a szarkaléb, a margaréta szintén legszebb ékeiket szedték magukra. A kalászok, akik tudtak már a készülődésről — az arra járó Szélfodrásszal a legszebb, legtündöklőbb napsugár pántlikát fonattak sűrű hajaik ba. Teljes díszükben várták, hogy megkezdődjék a mulatság. Szépek, nagyon szépek voltak valamennyien, úgyhogy a dölyfös konkoly is feléjük fordította olykor-olykor tekintetét. A távolban zümmögő kombájn s az énekes madarak pacsirta-prímással az élén végre rázendítettek a muzsikára. A kalászoknak ez volt a legszebb, a leggyönyörűbb pillanat, amit valaha is átéltek. Az egész mező egybefogódzva járta a gyönyörű táncot. A konkoly szinte pukkadozott az irigységtől. Szeretett volna ő is táncolni, de senki feléje sem nézett. Haragjában s megbántott kevélységében még szélesebbre terpeszkedett. A muzsika egyre élénkült, egyre szaporábban ropták a táncot. Végre megjelent a csillogó-villogó kombájn. Mellette egy ember Jött. Szeretettel simogatta meg a közelében ringó kalászokat. Tekintete a pöffeszkedő konkolyt sem kerülte el. Egyenesen felé tartott. Kiszakította állóhelyéből és a közeli útra hajította. Innen kellett végignéznie, hogy a kalászok — melyeket ő annyira gyűlölt — mily boldogan táncolnak az éneklő kombájn kaszái elé. Némethné OllSs Márta KÉT VIRÁG VÍZSZINTES: X. Mázsái. 2. Irén — németül. 3. Vékony fémkorong. 4. Nem egészen idegen. 5. A Jég teszi melegben. 6. Sziget a Földközi tengerben. írjátok be a vízszintes sorokba a megfejtéseketl Helyes megfejtés esetén az első és az utolsó függőleges sorban egy-egy virág nevét kapjuk. Beküldendő a két virág neve. Vakáció! Minden diák számára varázslatos szó ez. S ha a vakáció programjában táborozás is van, teljes a boldogság. De vajon hogyan készülnek a táborba a legérdekeltebbek? Amikor az ember látogatóba igyekszik, tudja kihez megy, hol lakik, akit meglátogat és ha új ismerős, még azt is igyekszik megtudni előre, hogy mi érdekli őt, milyen lehet az ízlésük stb. így van ez — bármenyire furcsa is a hasonlat — a táborozással is. Illik megismerni valamelyest előre a táborhely történetét, valamit megtudni az ott élő emberekről, szokásokról stb. Egy kicsit talán előre is futottam, hiszen még be sem csomagoltunk. Mit és hogyan, ez a nagy kérdés. Hogy a mibe kérdésről ne is szóljak. Bőrönd vagy hátizsák? Mit is vigyen a kezdő elsőtáboros? A bőrönd nehéz és rossz is cipelni. A hátizsák a legcélsze-Néhány jó tanács a szünidőre rűbb. Azt, hogy mi kerüljön bele, szülői értekezleten úgyis elmondják a szülőknek is. De ezért nem árt, ha néhány dologra előre gondolnak a szülők és a táborozók. Kell tű, cérna, napolaj vagy krém, szúnyogirtó, kis kötszer, egy pár zokni (ünnepélyes alkalomra), pipere- és mosószappan egy csomag, de sokkal Jobb egy tubus mosószer. Ceruza, füzet a naplőíráshoz, előre megcímzett képes lapok, szülőknek, rokonoknak, ismerősöknek. Vagy ha a táborhelyről szóló lapot akarunk küldeni, akkor a névsort írjuk össze előre, hogy valakiről meg ne feledkezzünk. Legalább egy közösen menesztett üdvözletét illik küldeni az osztályfőnöknek. Legalább így köszöntse őt az osztály, akivel éven át a hétköznapjait töltötte. A tábor programját, napirendjét a felnőttek, tanárok állítják össze. Az ötleteket azonban mindig szívesen veszik. A táborban elmaradhatatlan a tábortűz és a karnevál. Ezekre már idehaza készülődhettek. Például a tábortűznél bábozni lehet, kifeszített lepedő mögött árnyjátékot előadni stb. A színes, kis műsorhoz nemcsak a tábori élet adja az ötletet, hangulatot. Már otthon megtanulhattok pár jelenetet vagy verset, dalt, zeneszámot. A karneválhoz hazulról hozzatok színes krepp-papírt. Elkészíthetjük a hagyományos számháború kék és vörös homlokszámait. Nem árt, ha a játékos- és daloskönyvek közül is néhány a hátizsákba kerül. Rajtatok is múlik gyerekek, hogy amikor visszafelé hoz már a vonat benneteket, azt mondhassátok: a következő táborozás is legalább olyan jő legyen, mint az idei volt! I. K. 1 2 3 4 5 6 KEDVES GYEREKEK! A Szabad Földműves 26. számában közölt mini-keresztrejtvény helyes megfejtése: Ep testben ép lélek! Sorsolás útján könyvjutalomban részesülnek: Dömötör Brigitta, Kolozsnéma, Makó Olivér, Kerekgede, Nagy Ferenc, örsújfelu, Korponai Géza, Losonc, Szalay László, Kamocsa. húzódó idült gyulladási viszketéssé enyhítő vakarással a beteg bőr mélyebb rétegeibe dörzsöli. A fertőzöttség alatt — az ismert gennykeltetőkön kívül — azokat a parányi élőlényeket értjük, amelyek a növényeken élő gombák családjába tartoznak. Ilyen például a gabonafélék levelein élősködő sugárgomba, ami igen veszedelmes gennyes sebet, daganatot okozhat. A toklászártalomhoz sokban hasonlít az a különleges betegség, amit joggal nevezhetünk tarlóbetegségnek. Többé-kevésbé ugyanilyen módon alakult ki, azzal súlyosbítva, hogy a tarló torsa, a gabona elvágott, élesszélű meredező szúrós szára felsebzi a tarlónjáró lábát, különösen a talpon, vagy ha azt a használt régi félcipő, szandál meg is védi, a bokák kiálló részeire különös veszedelmet jelent. Hogyan védekezhetünk a toklászártalom, a tarlóbetegség ellen? Egymáshoz nagyon hasonló kétféle módon, és ezért — nemcsak azért, mert hiszen mind a kettő a szántóföldek dolgozóinak betegsége — vettük az egymáshoz hasonló kétféle betegséget egy kalap alá. A megelőzésnek is két módja van: az egyik a gondos és fokozott tisztaság, a másik a helyes, az igen meggondolt öltözködés, úgyis mondhatnám, a mezőgazdasági munkaruha szükségessége. Ne csak felületesen mosdjunk, hanem melegvízzel, jó erősen mossuk le a testet, a köldököt és a hajlatokat óvatosan egymás után többször öblítsük, amíg a szúró, viszkető, égő érzés megszűnik, ez mutatja azt ugyanis, hogy a beékelődött toklász darabkáktól, pelyvapikkelyektől a bőrt sikerült megszabadítani. Mosdás után törülközzünk szárazra, vizsgáljuk át bőrünket és ahol valamennyi apró bőrsérülést találunk, azt gyógyhintőporral szórjuk be. Mosdás után mindig tiszta alsóneműt, harisnyát, kapcát vegyünk és éjszakára még azt se hagyjuk magunkon, hanem hálóingben vagy pizsamában aludjunk. A mezőgazdasági munkaruháról ma már tudnunk kell, hogy az eredményes, Jó munka egyik, biztosítéka, — mondhatnám: szerszám, amit magán visel az ember. Tehát nem kinőtt, kopott, piszkos, megviselt jószág, hanem testhezálló, de nem szűk, a mozgást nem gátló, sűrűszövésű anyagból készül a nyakon, a csuklókon és derékban Jól záró védőruha, ami megvédi a testet a portól. Igen fontos darabja ennek a nadrág, ami lent a boka fölött a bakancsba, vagy a bakancsot helyettesítő lábtekercsbe kapcába húzható, úgy hogy minden alulról Jövő ártalom ellen védi a bokát és a lábszárat. Nyári betaicarítási munkára a legalkalmasabb lábbeli a kényelmes, de erős, rövidszárú bő csizma (vigyázatl sohasem gumicsizmái), de megteszi a szandál, a félcipő, sőt a hajdani bocskor is, ha a belehúzott bőséges kapcát lábtekercsként a bokájára is felhúzza az ember. A betakarítási munka egészséges embert igényel. Különös baj, ha valaki fájós lábbal, sebes, viszkető bőrrel végzi. Ezt szeretnénk tanácsainkkal megelőzni. Dr. Buga László TANÁCSADÓ JL B
