Szabad Földműves, 1968. július-december (19. évfolyam, 27-52. szám)
1968-07-27 / 30. szám
Jk múlt században az eső keletkezését még úgy képzelték, hogy a légkörben Jelenlevő vlzpára egyszeriben „összesflrűsödlk“ vtzcseppekiké, és ezek e vízcseppek kihullanak a légkörből. Ezen az alapon érthetetlennek látszott, miért van az, hogy a légkörből bizonyos években rengeteg víz esik ki, más években pedig meglepően kevés. Többet kellett az esőképződés folyamatáról megtudnunk, hogy ezeket a súlyos gazdasági követelményekkel Járő Jelenségeket megmagyarázhassuk. Mindenesetre igaz, hogy az esők végeredményben a légkörben jelenlevő láthatatlan vfzpárákbél keletkeznek. Ez a folyamat sokkal bonyolultabb, mint eleinte gondolták. A légkörben található páraállapotú víznek a súrúsége kereken mllllőszor kisebb, mint az esőcseppekben található folyékony vízé. A légkörben tehát olyan folyamatoknak kell lejátszódniuk, mégjxedig Igen nagy arányokban, amelyek során a Jelenlevő víz sűrűsége milliószorosára növekedett meg. Ilyen roppant irányú összesűrüsődés nem egykönnyen következik be. A légnyomás Időnként előforduló növekedései korántsem elegendők ehhez, hiszen a légnyomásnak egymillió atmoszférára kellene felszöknie, hogy a légköri anyagok ilyen mértékű összesflrflsödését előidézze, ez pedig * légkörben sohasem fordul elő. Van azonban egy másik nagyszabású folyamat, amely a légkörben valóban gyakran fellép: a vízpára lehűlése. Ha a vízpárát kellő mértékben lehűtjük, akkor a páraalakban jelenlevő víz halmazállapota megváltozik. A ritka páraállapotú vízből nagy sűrűségű folyékony vízcseppek keletkeznek. A keletkező vízcseppek olyan kicsinyek, hogy külön-külön szabad szemmel nem láthatók, de ha ez a Jelenség sok millió köbméter levegőben egyidejűleg megy végbe, akkor felhőt látunk. A felhők a légkör legérdekesebb jelenségei közé tartoznak. Már a kisebb felhők is sok billió parányi vízcseppből állnak. A felhő abban különbözik a vízpárától, hogy már folyékony halmazállapotú vizet foglal magában. De a felhők legnagyobb része csak mikroszkóp! kicsinységű vízcseppekből áll. Ezek a cseppek túlságosan kicsinyek ahhoz, hogy a légkörből kieshessenek. Ez az oka annak, hngy az égbolton látható felhők többsége nem ad esőt. Mikor lesz a felhőből eső? A felhők legnagyobb része csak mikroszkópi kicsinységű vízcseppekböl áll, amelyeknek az átmérője századmilliméter körül van. A lehulló esőcseppek átlagos átmérője viszont egy milliméter nagyságrendű. Ahhoz tehát, hogy egy felhőből eső is legyen, arra van szükség, hogy a felhőben levő vízcseppek százszoros átmérőjű cseppekké növekedjenek. Ez akkor következik be, ha egymillió kis cseppecske egyesül egyetlen négy cseppé. Ilyen mértékű átalakulás csak a felhők bizonyos fajtáiban Játszódik le. A nemzetközi osztályozás tízféle felhőt különböztet meg, de ezek közül csak kettő van olyan, amelyből eső hull ki. Az egyik a csendes esőket adó felhő, a másik pedig az úgynevezett Cumulonimbus-felhő (zivatarfelhő). A többi felhőben nem történik meg a mikroszkópi cseppecskéknek naggyá növekedése, ezért ezek a kis cseppecskék napokon és heteken át lebegő helyzetben maradnak anélkül, hogy kieshetnének a felhőből. Az esőképződés rejtélye tehát az, hogy a felhők különleges fajtáiban lejátszódik egy olyan folyamat, amely Erek után már csak árt a kérdést kell tisztázni, • hogy mikor ée mitől jönnek létre a légkörben Ilyen nagyszabású emelkedő légmozgások. A választ az úgynevezett légköri frontok felfedezése hozta meg. Légköri frontnak hívják a légkörnek azokat a helyeit, ahol kétféle légáramlás egymással összeütközik. Az összeütközés egyik következménye, hogy a kétféle levegő közül a melegebbik nagy erővel feltaszítódik a magasba. A légköri frontok tehát azért fontosak, a meteorológiában, mert a frontokon Jönnek létre azok a nagyszabású emelkedő légmozgások, amelyek a felső levegőrétegek nagyfokú lehűlését, a felhőképződést, és az esőkeletkezést létrehozzák. Hogyan keletkezik az aszály? A VlZ A LÉGKÖRBEN a mikroszkópi kicsinységű felhőcseppecskékből szabad szemmel látható és lehullásra képes esőcseppeket termel. Bergeron svéd meteorológus évszázadunk harmincas éveiben felfedezte, hogy a légkörben kétféle olyan folyamat következhet be, amely a felhőknek ezt a nagymértékű átalakulását létrehozhatja. Az egyik folyamat úgy látszik elsősorban csak a meleg égövekben, a trópusok alatt fordul elő. Ez abból áll, hogy a sok kis cseppecske fokozatosan egyesül egymással nagyobb cseppekké. A mi éghajlatunk alatt azonban csak ritkán képződik ezen az úton eső. Nálunk többnyire a felhőátalakulásnak egy másik módja hozza meg az esőt: a felhő felső, hideg részeiben a vízcseppecskék jégszemecskékké fagynak. A Jégszemekre újabb és újabb vízpára fagy reá, ezáltal a jégszemek rohamosan növekednek. A nehézzé vált jégszemek esni kezdenek lefelé, lejutnak a légkör alsó, melegebb rétegeibe és ott nagy vízcseppecskékké olvadnak, vagyis esőcseppek válnak belőlük. A frontok szerepe Végeredményben tehát esőképződésre ott kell számítanunk, ahol a légkör magasabb részeiben igen nagy fokú és nagy légtömegekre kiterjedő lehűlés játszódik le. A légkörben ez a nagyfokú és sok levegőre kiterjedő lehűlés akkor következik be, ha nagyszabású emelkedő légmozgások lépnek fel. A földfelszínről felemelkedő meleg légtömegek ugyanis minden egyes kilométernyi emelkedés során nem kevesebb, mint tíz fokkal hülnek le, tehát például öt kilométer magasságba érkezve már ötven fokkal lehűlnek. A légköri frontok néha napokig egy helyben nyugszanak. De sokkal nagyobb eset az, hogy a frontok elég nagy sebességgel vonulnak, rendszerint nyugatról kelet felé. Vonulásuk közben magukkal viszik a hozzájuk fűződő fontos időjárási jelenségeket, úgy mint a felhőképződést és az esőkeletkezést. Mindezt el kell mondanunk, hogy az aszályos időszakok fellépéséneK közelebbi okait megvilágíthassuk. Ha a légköri frontok nyugatról kelet felé való vonulása szabályosan és egyenletesen történnék, akkor minden évszakban pontosan megkapnók a növényzet fejlődéséhez szükséges esőket és az aszály sohasem okozna számunkra gondot. Légkörünknek azonban egyik Jellegzetes tulajdonsága, hogy a benne végbemenő folyamatok rendszerint nem szabályos módon, hanem ingadozásszerűen játszódnak le. Vannak ugyanis hónapokon át tartó időszakok, amikor a nyugatról kelet felé vándorló frontok pályája az északeurópai országokon halad keresztül. Ilyenkor Norvégia, Svédország, Finnország, Dánia, az NSZK és az NDK észak! területei kapnak bőséges esőket, Közép-Európa déli felének és különösen Délkelet-Európának viszont alig Jut belőlük eső. Ez az állapot kivétele* esetekben nyolc-tíz hónapig, vagy még valamivel tovább is eltarthat. Azután a légköri frontok pályája Ismét dél felé tolódik, s újból belekerülünk a rendszeres esőzések övébe és az átlagosnál nagyobb csapadékmennyiséget kapunk. Régebben az aszály fellépése országos éhínséget okozott. Ma már ilyesmi persze nem fordulhat elő, hiszen a terméskiesést behozatallal lehet pótolni. S az aszály sem lehet annyira pusztító, mint azelőtt. A nagyüzemi gazdálkodás, a jelenleg használt agrotechnikai módszerek lehetővé teszik, hogy csekély esőménnyiség idején is kihasználjuk a talajban felhalmozódott vízkészleteket. Így sok helyen már öntözéses gazdálkodás folyik. Befejezésül még egy érdekes problémát kell érintenünk, az úgynevezett mesterséges esőkeltést. Mi az igazság a „mesterséges eső“ körül 1946. november 13-án egy Nobeldíjas tudós, Irving Langmuir, a szabad természetben végzett kísérlettel • igazolta, hogy bizonyos vegyi anyagok kiszórása segítségével mesterségesen lehet esőt kelteni olyan felhőből, amely magától nem adhat esőt. Azóta már a világ legkülönbözőbb részein sok ezer alkalommal hullott le a földre mesterségesen létrehozott eső és sokan arra gondoltak, hogy az aszály csapását ezzel az eszközzel is enyhíteni lehetne. Sajnos, az eddigi vizsgálatok nem jártak bíztató eredménnyel. Kiderült, hogy nagyobb mennyiségű mesterséges esőt csak a magas hegységekben és olyan területeken lehet létrehozni, amelyek a magas hegységek közelében fekszenek. A mesterséges esőkeltés viszont igen alkalmas arra, hogy az ilyen, esőben amúgy is gazdag területek évi összes csapadékmennyiségét megnöveljék vele. éspedig nem is jelentéktelen mértékben (10—20 százalékkal). Az alföldi területeken azonban a mesterséges esőkeltés (legalábbis jelenlegi alakjában) még nem alkalmas az aszály leiküzdésére. Dr. Aujeszky L. APRÓHIRDETÉS Eladó 26 méhcsalád teljes fölszereléssel „Ikarus“ vándorbódéval, 15 ezer koronáért. Továbbá eladom régebbi gyártmányú gyalugépemet (vastagoló és nagyoló egyben, masszív gyártmányú öntvény) 500D koronáért. Az áru lakásomon megtekinthető. Cím: Domik Karol, CuCma fi. 78., okr. Rozhava. A bő gyermekáldás országa A földkerekségen nincs még egy város, ahol a lakosság gyorsabban szaporodnék, mint Mexico Cityben, nincs még egy város, ahol az ősi kultúra és a legújabb építészeti stílus, a mérhetetlen gazdagság és az ijesztő nyomorúság oly közvetlenül ütköznék egymásba, mint Mexico Cityben, a világ egyik iegcsodálatraméltóbb metropolisában, amely az ott rendezendő 1968. évi olimpiai versenyek révén mindinkább az érdeklődés előterébe kerül. A város lakosságának száma az utóbbi időben 50 év során 500 000-ről 6 500 000-re emelkedett. Nem csoda, hiszen Mexikó a legdúsabb gyermekáldást kimutató államok élén menetel, évi népszaporulata meghaladja a másfél millió lelket. Emellett a lakosság fele húsz évnél fiatalabb. A népszaporodás robbanásszerű üteme persze súlyos problémát is Jelent az ország számára. Csak az 1917-ben végrehajtott földbirtokosreformnak köszönhető, hogy a mezőgazdaság a földhozamok fokozásával többé-kevésbé hozzá tudott idomulni a nagyob élelmiszerszükséglethez, és az éhséget sikerült bizonyos korlátok közé szorítani. Néhány évvel ezelőtt hozzáláttak az Iparfejlesztés meggyorsításához is. Több ezer gyárat létesítettek. De a dolgozók munkabére katasztrofálisan alacsony. És még örülniük kell, hogy egyáltalán van munkájuk. Ilyenformán érthető, hogy a mexikói kisember legértékesebb tőkéjét a gyermekek jelentik. A gyermekek, akik sűrű rajokban, mint cipőtisztítók, újság- és sorsjegyárusak dolgoznak az éjszakai órákig, vagy rávetik magukat az észak-amerikai turistákra, hogy egy-egy pénzdarabot kolduljanak tőlük. Ezek a félig meztelen, mezítlábas gyermekeik — más latinamerikai államokban élő sorstársaikkal ellentétben — iskolába is járnak. Nem egy közülük ma arról álmodik, hogy egykor Mexico City világhírű, szinte külön várost alkotó egyetemén élhet és tanulhat majd. Mexikó legismertebb festő- és építőművészei, élükön a kommunista Diego Riverával, díjtalanul dolgoztak az egyetem felépítésén, amely az ország nemzeti Jelképévé vált. Ezek a művészek hozzá akarnak Járulni, hogy felszínre kerüljön az a nagy kincs, amely a mexikói ifjú fejekben és kezekben rejlik. RIDE Hasznos újítás, amely alkalmazásra vár Múlt hét derekén a Bajcsi Állami Gazdaság haraszti részlegére látogattunk. Ott Hamran László ,a részleg vezetője azzal fogadott, nézzük meg az aratást, az ezzel járó munkát, a szalma betakarítását, Illetve a tarlóhántást. A határban azonnal feltűnt, hogy a kombájn nyomában liernyótalpasok száguldanak, hántják a tarlót. Az első pillanatban ügy tűnt, egy munkafolyamat — mégpedig a szalma préselése — „kiesett az aratási munkából. A tábla szélén emelkedő kazlak azonban rácáfoltak e feltevésre. Hamran elvtárs nem kis büszkeséggel mutatja a hantolt tarló fekete földjét melynek ily szárazságban is nedve van, mégpedig azért, mert nyomon követi az eke a kombájnt. Márpedig az utónövény szempontjából nagyon fontos a jó talajelőkészítés, melynek egyik tartozéka éppen az időben végzett minőségi tarlóhántás. Nem kell külön hangsúlyozni, a júliusi forró napokon egykét nap is elegendő ahhoz, hogy a takarónövényétől megszabadított föld kőkeményre szárad, s nagyon sok vizet elpárologtat az amúgy is szűkös készletből. Azonnali tarió>iSntá"nl. hornnálással ás hengerezéssel a földben lévő nedvesség nemcsak megőrizhető, de általa az év bármely időszakában apró morzsás magágy készíthető az utónövény számára. Ez pedig nemcsak a vetőmag egyenletes sorolását eredményezi, de ■ növény optimális fejlődését is elősegíti. Egyszóval, a gyors és minőségi tarlóhántás a magas hektárhozam egyik fontos tartozéka. A bajcsi ÁG-ban a tarlóhántás azonnali végzését az teszi lehetővé, hogy a szalma összegyűjtését, kazalhoz szállítását nagy térfogatú kocsik végzik, amelyek az elmúlt években Hamran László elgondolása alapján készültek. A kocsik a kombájnhoz csatolhatók (a széna, lucerna betakarításánál is alkalmazhatók). így a szalma a kombájnról egyenesen a kocsiba hull. A kocsi űrtartalma 27 m3 (kb. 10—11 mázsa szalma fér el benne. A kocsin a szalmát egy ember igazítja, míglen amikor megtelik, egy másik üressel kicserélik. Kombájnonként két kocsira van szükség, melynek kicserélése 50—80 másodpercet vesz igénybe. A kazalhoz traktor vontatja a kncsit, ahol földben rögzített kampó és két acélhuzal segítségével egy perc alatt földre kéről a szalma. Ezt daru segftségével rakják kazalba. A nagy térfogatú kocsik használata, illetve az újítás révén egy-egy mázsa szalma begyűjtési költsége 2.80 koronába keA képen jól látható a kombájn után vontatott szalmagyűjtő kocsi. rül. Hamran elvtárs szavai szerint ez jóformán a zsineg ára, amelyre a szalmapréseléskor szükésg van. Az is megjegyzendő, hogy a magasnyomású szalmapréseket külföldről importáljuk, s ez komoly valutát igényel. Viszont a szalmagyüjtőkocsik itthon a nagyüzemi gazdaság műhelyében kb. 10 e/Br korona költséggel elkészíthetők. Emellett, amint már mondottuk, a kocsi legfőbb előnye, hogy a kombájn után azonnal elvégezhető a tarlóhántás. E művelet értéke pedig a következő termény szempontjából szinte felbecsülhetetlen. Az új módszer sikerét dicséri az is, hogy a kocsik alkalmazásának révén tavaly az állami gazdaság 50 ezer koronát megtakarított az aratással járó munkabéreken, ugyanakkor a szalmával dolgozó emberek keresete 140—150 koronára rúg naponta. Az elmondottakból kézzel foghatók a szalmagyűjtő kocsik előnyei. Érdekes, hogy az alkalmazását mégsem szorgalmazzák eléggé a környékbeli mezőgazdasági üzemek. Bár néhány nagyüzemi gazdaság már követi a bajcsiak példáját, az új módszer nagyobb figyelmet érdemelne. Ezt bizonyítja a Michal nad Zitavou-i szövetkezet vezetőinek véleménye. Állításuk szerint gazdálkodásuk folyamán tavaly először történt meg, hogy az aratással egyidöben végeztek a tarlóhántással is. Ezt pedig a szalmagyűjtő kocsik használata tette számukra lehetővé. Tanácsos lenne, hogy mezőgazdasági üzemeink szakemberei az agrotechnikai követelmények betartása érdekében tervbe vennék (kipróbálnák) a szalmagyűjtő kocsik alkalmazását. Véleményünk szerint megérné! (sándor) A szalmát daru segítségével rakják kazalba. SZABAD FÖLDMŰVES 5 Foto: Sándor l Á kombájn után azonnal végezhető a tarlóhántás. 1988. július 27.
