Szabad Földműves, 1968. július-december (19. évfolyam, 27-52. szám)

1968-07-20 / 29. szám

Ä termelés iránya

és időrendi számvetése

Általában háromféle termelési Irányzatról kell megemlékeznünk.

I. Korszerű, termelő méhészkedés, melynek célja:

a) mindhárom hordás teljes kihasználása,

b) minden közvetlen haszon kiaknázása.

II. Részleges, termelő méhészkedés, melynek célja:

a) legalább két hordás kihasználása,

b) minden közvetlen haszon kiaknázása.

III. Sportoló méhészkedés, melynek célja,

a) legalább egy hordás kihasználásé,

b) néhány közvetlen haszon kiaknázása.

Mindhárom esetben különböző metodikával dolgozunk; de két közös alapra támaszkodunk.

Főcélunk mindenkor a méhcsalád maximális biológiai fejlettsége, leghatásosabb munkabírása és a méhész legkisebb anyagi és fizikai ráfordítása.

Minden régebben emlegetett kezelést irányító feltétel, például méhlegelő, kereslet stb. ma már elavult.

Az első közös alap a méhcsalád létezésének természettani feltétele. Vagyis:

a) szabályszerű és kiegyensúlyozott törzscsalád,

b) megfelelő méhlakás és termékeny méhlegelő,

ej tökéletes anya, egészséges, sok méhegyed.

E feltételek összehangolása biztosítja csak a maximális biológiai fejlettséget és a leghatásosabb munkát. Ezek kivétel nélkül olyan feltételek, melyeket mai korszerű méhészkedésünkben a méhész szaktudása old meg és tervszerűen irányít.

Igen! A méhész gondoskodik arról, hogy méhcsaládja minden fejlődési és munkamozzanatában biztosítva legyenek a természet által megkövetelt biológiai életfeltételek. Ö választja ki a legnagyobb fejlettséghez és munkabírásához méltó méhlakást. Ű biztosítja a termelékeny méhlegelőt, ha betartja annak természettani feltételeit. Végül maga neveli a legtökéletesebb anyákat és irányítja a méhcsalád egész évi fejlődését. Teljes egészsében igaz tehát a közmondás: „Ki mint vet, úgy arat“.

Azért állítjuk ezt így, mert ma már klasszikus értelmű méhészkedés nincs. Apám, nagybátyám deszkákból összetákolt ládákból mézet csurgattak. Én így méhészkedni nem tudtam. Lehetetlenné tette a gyümölcsösök többszöri permetezése. Takarmányosok, rétek állandó kaszálása. Repcék, lóherék, burgonyák stb. állandó vegyszeres védelme. Kukoricások vegyszeres gyomirtása. Nagyobb erdőrészek, mezőgazdasági területek repülővel történő beszórása, és mindenekelőtt az azonnali talajforgatás, mikor pusztul ugyan a gyom és élősdi, de velük pusztul a régi értelemben vett méhlegelőnk is. Bizony, ezt nekünk méhészeknek kell pótolni, még: hozzá nagyon hatékonyan. Így vált, az eddig termelést irányító

méhlegelő niai értelemben másodrendű, méhész által irányított tényezővé.

Mi állandóan három hordásról beszélünk. Persze tudomásunk van arról, hogy Liptóváralján a kutatóintézet hazánk területére négy hordást állapított meg. És pedig:

1. gyümölcsfák virágzása ápr. 1-től május 20-ig,

2. akác virágzása május 2-től június 20-ig,

3. kislevelű hársról június 21-től július 10-ig,

4. tisztesfűről stb. július 20-tól augusztus 15-ig.

Az első dátum hazánk déli lapályos részeire s az utolsó északi, magasabb hegyvidékeink 700 m felüli tengerszinti magasságára vonatkozik.

Mi gyakorlati méhészek » vagyunk. Nekünk ki kell dolgozni

dik közös alapja az időrendi számvetés.

A szakirodalomban nagyon gyakran olvasunk különböző serkentésekről. Ügy véltük eddig, hogy ez a méhészkedés hatásos, különleges fogása, pedig minden serkentés mai értelemben egyszerűen csak legelőpótlás. Lényegében segítségével a kihagyásos méhlegelőt változtatjuk termelékennyé. Mi tehát már nem .serkentünk, hanem ha a méhlegelő kihagyásos, először is mézelő növények vetésével, ültetésével igyekszünk a legelőt folyamatossá tenni, réseit feltölteni és a klasszikus értelmű cukorszörpös, pepecselő serkentést huzamosabb időre elég egyszer'beadott töményebb élelemmel pótolni. Ha tehát a pótlás valóban szükséges, így járjunk el. A serkentésről most azért

A főfejlődési időszak természettani feltételei

egész évi méhészkedésünk metodikáját. Munkánkat a kipörgetett méz igazolja. A gyümölcsfák virágzása olyan korai, hogy azok nektárjából rendszeresen pörgetni nem lehet. Ha néhány pörgetés kivételesen előadódik, az természetesén elenyésző kivétel és szabályt semmi esetre sem alkot. Helyesebb tehát, ha a gyümölcsfákról csak mint akáchordást előkészítő hordásról beszélünk. Ezért fogadjuk el csak a három utóbbit. Ezek valóban reálisak és termelő irányzatunk alapjául szolgálnak.

Milyen közvetlen hasznunk lehet?

Méztermelés három, kettő vagy egy hordásból. Építtetés, viasztermelés a fő fejlődési időszakban. Anyanevelés, váltás és eladás az első hordás után. Pempőtermelés és eladás. Állományszaporítás, nemesítés. Tartalékcsaládok képzése. Műrajok eladása és a méhméreg termelése.

Ezeket most részletezni nincs módunkban. A régebbi rajoztatásos méhészkedést ma már elavultnak tartjuk.

Méhészkedésünk tehát valamelyik termelési irányzat szerint alakul. Ezt kell legelőször eldöntenünk.

Nyilvánvaló, hogy szocialista nagyobb méhészeink és az egyéni méhészek azon csoportja, kik a méhészkedést foglalkozásként űzik csak az I. irányzatot választhatják. Az egyéni kisebb méhészeket jórészt nem kell félteni. Egészen bizonyos az I., vagy legalább a II. irányzat szerint méhészkednek. A III. csoportba tartozó sportoló méhészek elsősorban szórakozást keresnek. Természetesen némi hozamuk is van. E csoport méhészeit arra kérjük, nagyon szorgalmazzák a méhlegelővel kapcsolatos természettani feltételek betartását, mert ennek segítségével néhány év alatt a II. termelési irányzat hozamát biztosíthatják maguknak.

A termelési irányzatok másobeszélünk, mert régóta alkalmazott, különösen tavasszal szükségesnek vélt, gyakori méhész közbelépésnek Ismertük.

Koratavaszi szükségességét mi is elismerjük, mert:

a) így biztosítjuk a hordás ál-, landóságát akkor is, ha rossz időjárás miatt a kirepülés lehetetlen,

b) jobbá, tartósabbá tesszük a nektár beözönlését, ami erős lendületet ad a fiasífás megindulásának,

c) egyszer beadott, hetekig elég, tömény élelemmel végezzük, és mert

d) időrendi számvetés után alkalmazzuk.

Nálunk pl. az akác V. 20-a közül kezd virágzani. Minden következő határidőt, amelyet most megemlítünk határozottnak minősítünk, de vidékenként átszámítást kell végezni úgy, ahogy az akác előbb vagy később kezd virágot bontani. Hasonlóan járunk el a kislevelű hárs II. hordásánál (VI. 20) és a tisztesfű, mézharmat III. hordásánál (VII. 20).

Ha a legelső korai hordást eredményesen ki akarjuk használni, akkor május 20-án erős, ütőképes családra lesz szükségünk. Azt már tudjuk, hogy ilyen családnak legalább 70 000 méhegyedet kell számlálnia.

Ciklusos számításaink azt is igazolják, hogy ilyenkor a három munkacsoport 26, 28 és 47 százalékra oszlik. Vagyis maga a..gyűjtőcsoport 32 ezer gyűjtőméit. Végül igazolt tény az is, hogy nagyobb hordások idején kb. az építőméhek fele idő előtt válik gyűjtőméhhé, ami további 13 °/o-ot tesz ki. Végeredményben 59 %, vagyis kb. 40 ezer méh munkája tölti fel mézkamráinkat. A gyűjtés csak ekkor eredményes teljesen.

Az időrendi számvetésről később részletesen beszámolunk, mert mostani közleményünk nagyon terjedelmes lenne. Lényege a fiasítás terjedelmének 21 napos ciklusokra való előreszá?

mítása. Nagyon alaposan dóin gözta ki ezt Dr. Maly docens a Vőelár 1958. évi 2., 3. és 5. szá? maiban „70 napos szabály“ cím alatt.

Mi egyszerűség, miatt állítjuk, hogy az I. május 20-án kezdődő, kb. 14 napig.tartó akáchordást jól ki akarjuk használni, akkor szükséges, hogy a méhcsalád Hasítása 40 nappal a főhordás előtt, tehát április 10-én már 100 dm2 terjedelmű legyen. Ha? sonlóan a II. hárs vagy a III. tisztesfű-mézharmathordás ki? használása akkor lesz eredmé? nyes, ha május 10-én, illetve június 10-én is legalább 100 dm2 összfiasításunk lesz. Azért lesz eredményes, mert ekkor 39 000 kijáró gyűjtőméh fog 40 nap után a főhordásban tevékeny? kedni, sőt ezek száma is idő? előtt gyűjtőméhekké vált építő? méhek kb. felével még emelke? dik.

A méhész tehát olyan kezelést metodikát dolgoz ki, amely a Hasításnak fent nevezett meny? nyiségét az említett napokra biztosítja. Ha ezt pontosan nem tartja be, a gyűjtőméhek zöme hordás feltételeként szükséges szakra fejlődik ki és ekkor a nagy méhtömeg nem hasznára, hanem ellenkezőleg gondjaira lesz, mert a féktelen gyűjtési ösztön helyett a szaporodási ösztönt (rajzást) segíti elő.

Most már feltehetjük a kér? dést, hogy a méhcsalád biolő? giai életszükségleteinek szem? előtt tartásával milyen kezelési metodikát dolgoz ki.

1. Leghatározottabban kije? lentjük:

a) be kell tartani a méhészeti év elején (előző év júliusá? ban, esetleg augusztusában)’ az évzáró vizsgálat terme? szettani feltételeit,

b) be kell tartani a későnyári fejlődési időszak (betelelés), a télifürt pihenési időszaká? nak és a koratavaszi fejlődé? si időszak természettani fel? tételeit.

Tehát már előző év végért erős családokat hozunk létre és telelünk be. Ha így dolgozunk, akkor az első tavaszi vizsgálat? kor, már közvetlenül a télifürt feloszlása után kb. április l'-éri legalább 45 dm2 Hasításunk lesz.Hangsúlyozzuk, hogy a Hasítás ezen mennyisége a legkevesebb, mert a 7, 8, és 9 keretes csalá? dók ettől jóval többet is gon? doznak.

2. Ha a családok Hasítása apr. 1-én 60 dm2 vagy ettől több, semmiféle segítségre nem szó? rulnak. Csupán a kirepülést gát? ló időjárástól függetlenítjük az élelem beözönlését tömény éle? lemmel és vízzel. Bizonyos, hogy a fiasítás hatványozott megindulása után április 10-én a 100 dm2 fiasítás meg lesz. Ezeknél a családoknál már csak a fé? szekbővítés és a mézkamra ide? jén történő megnyitását kell elvégezni.

3. Ha a méhcsaládok Hasítása a 60 dm2 terjedelmet nem éri el, tartalékcsalád Hasításával egészítjük ki. Sokszor egyetlen

(Folytatás a 8. oldalon.)

■AHirare 7