Szabad Földműves, 1968. július-december (19. évfolyam, 27-52. szám)
1968-07-20 / 29. szám
A főfejlődési időszak természettani feltételei (Folytatás a 7. oldalról) keret is elég. Esetleg kettő. Erős befüstölés után függesztjük a fiasitásos keretet melleivel együtt a fedett vagy nyílt fiasitásos keretek mellé. A családok ilyen felerősítésére elég gyakran sor kerülhet. Vigyázzunk, hogy egészséges családok fiasítását használjuk csak fel. Most első ízben tapasztaljuk, hogy mennyire fontosak az egyforma keretek. 4. Végül még egy vizsgálatot tartunk, éspedig: IV. 10-én, V. 10-én vagy VI. 10-én és ha a jő hordás feltételenként szükséges 100 dm2 fiasítás bármikor nem lenne meg, újra tartalékosaié' idők hasításával kell termelőcsaládjainkat felerősíteni. Ennél a vizsgálatnál már a fészek bővítésével is foglalkozhatunk. Ezeken az alapokon indulunk el az I. termelési irányzat metodikájával mindenkor, melyet természetesen minden méhész saját kaptárrendszeréhez és időjárási viszonyaihoz módosít. Ugyancsak ez az alapja a II. termelési irányzatnak, ha az 1. és 2. hordást használja ki. Végül a III. termelési irányzatnak is, ha az az 1. hordást használja ki. Ha a II. irányzat a 2. és 3. hordást vagy a III. irányzat a 2. és 3. hordást tudja csak kihasználni, akkor a családok korai felerősítése elmarad, mert május 10-re vagy június 10-re maguk Is felerősödnek. A tömény eleséges hordást függetlenítő legelőpótlást azonban ezeknél is alkalmazzuk. A méhcsalád biológiai életfeltételei miatt szükséges termelési irányzatunk metodikájának természettani feltételeit Így fogalmazhatjuk meg-1. Döntünk termelési irányi zatunkról és: a kapcsolatos mun-> kékről és időrendi határidőkről. 2. Gondoskodunk arról, hogy 40 nappal a főhordás kezdete előtt termelőcsaládjaink hasítása 100 dm2 legyen. 3. Metodikánkat saját kaptárrendszerünk és éghajlati viszonyainkhoz módosítjuk. 4. Ha a legelőpótlást esetleg vándorlás segítségével oldjuk meg, ennek hivatalos elintézést is metodikánk munkálataiba foglaljuk. Befejezésül megemlítjük, hogy ezeket a feltételeket is az első tavaszi vizsgálat idején tartjuk be, mert ezek azzal szervesen összefüggő alkotórészek. Csupán könnyebb megértés végett közöltük külön. Szirmai István A felderítő méhek tevékenysége Szegyin I. F. és Taranov G. F. a Szovjetunió méhészeti kutatóintézetének munkatársai 1962. óta tanulmányozzák a felderítő és mozgósító méhek viselkedését. Folytatásban megjejelent két beszámolójuk szerint a legelő felderítésére nem minden gyűjtőkörű méh alkalmas. Ezzel csupán a gyűjtő méltek egy része foglalkozik. A felderítő méhek mozgósítják a család gyűjtő méheit munkára. Bőséges nektárforrás felfedezése ntán a felderítő méhek is a gyűjtésben vesznek részt. Ilyenkor újabb legelő keresése szünetel. Amikor a gyűjtés megszűnt, akkor a „kimerült“ legelőt a gyűjtő méhek zöme elhagyja, de a felderitők továbbra is fáradhatatlanul látogatják. Ez kb. 5—8 napig így tart. A felderítő méhek viselkedése a többiekétől a következőkben különbözik: 1. Minden új, eddig nem észlelt illat csábítja őket. 2. Minden élénk színű, virághoz hasonló felület felkelti érdeklődésüket. 3. A méhek zsongása vonzza őket. A felderítő méhek száma egy bizonyos területen attól függ, mennyi méhcsalád van a repülési körzetben. A felderítő méhek számának a megállapítására a szerzők két módszert dolgoztak ki és ajánlanak. Egyiknél a felderítő méhek odacsalogatására átható illatú művirágot, a másiknál rajládába zárt méheket alkalmaznak. A csalogatón 10 perc alatt megjelenő méhek száma jellemző a röpülési körzetben található méhcsaládok számára. Az erős szél a felderítő méhek munkáját akadályozza, sőt teljesen meg is szüntetheti. A felderítő méhek kopaszok. Ez azonban nem jelenti azt, hogy öregek. A kopaszság a fokozott tevékenység és a mozgósító tánc következménye. A felderítő méhek reggel elsőként röpülnek ki a kaptárból. Számuk nem csupán a kaptár népességétől, hanem az évszakától is függ. Rendesen fejlett méhcsaládban a gyűjtő méhek között júniusban 18 °/o, júliusban 25 %, augusztusban 32 °/o felderítő méhet találtak. A felderítő méhek tevékenységében három szakasz különböztethető meg. Az első szakaszban minden hazatérés után élénken táncolnak, és a magukkal hozott nektárt rövid idő alatt 1—4, átlag 2—2 méhnek adják át. A tánc hatására sok méh kiröpül a nektárforrás keresésére. A mozgósító méh csak rövid ideig tartózkodik a kaptárban. Később a felderítő méhek is szorgalmasan hörd|ák a nektárt, de csak keveset táncolnak. Ennek az átvevő méhekre mozgósító hatása nincs. Rakományukból ilyenkor kevés (átlag 1—1) méhnek adnak át, és a kaptárban hosszabb időt töltenek. A harmadik szakasz' ban a tánc teljesen megszűnik. Ilyenkor a felderítő méhek sokáig maradnak a kaptárban. Két percig is. A sok cukrot tartalmazó nektár, vagy cukorszörp élénkebh mozgósító táncot vált ki. Ez lehetővé teszi, hogy a méhek a leggazdagabb nektárforrást látogassák tömegesen. A nagyobb cukortartalmú nektárral hazatérő méhek hosszabb ideig tartózkodnak a kaptárban. A mézet hozók 6, 7, 8, a hígított mézet hozók csupán 1,7 percet töltöttek átlag a kaptárban. A felderítő méhek nagyon fontos szerepet töltenek be a méhcsalád gazdálkodásában. (kj MÁS KÁRÁBÓL TANUL AZ OKOS Az ősszel kiszedett, fölösleges létszámú kereteket három méztérbe és egy üres kaptár költőterében raktároztam el. Máskor is így csináltam. Az elraktározott kereteket hetenként kéneztem, hogy ne kerüljön sor a molylepke kártételére. Tavaly úgy került, hogy nem tudtam beszerezni elegendő ként, így a lépek egészségi állapota veszélyben forgott. Legjobb ismerősömhöz fordultam tanácsért. Azt mondotta, hogy kén helyett miért nem használok „DIMOGAM“ légyölő tablettát, mert ez nemcsak helyettesíti, de jobb mint a kén. Ez a szóbeszéd egy másik méhész társaságában történt, aiki szintén bizonygatta, a légyölő tabletta hasznosságát. Ezek után természetes, hogy teljes bizonysággal egymásután gyújtogattam a tabellettákat és fertőtlenítettem vele a kereteket. Az eredménnyel elégedett voltam mindaddig, amíg tavasszal nem került sor a fészek bővítésére az elraktározott keretekkel. Ekkor ért a meglepetés. Családonként három-három kerettel bővítettem s amikor egy óra múltán újra megnéztem a méheket, döbbenetes látvány tárult szemem elé. Méhek sokasága fetrengett a földön a kaptárak előtt, míg a kaptárt felbontva egyetlenegy élő méhet sem találtam benne. Mind egy szálig elpusztult. Három családomtól búcsúzni kellett. Ezt követően az egyik kaptárt bévülről befektettem s próbára két kereten méheket helyeztem abba. Sajnos, a méhek újból elpusztultak. Megjártam, hogy hittem rosszakaratú barátomnak. Mindezt azért mondottam el, hogy méhésztársaim okuljanak belőle. S egyben azért is, hogy nem minden idős méhész tanácsa jóindulatú. ' (L.) Uarminc évvel ezelőtt két testvér elhatározta, hogy méhészkedéshez lát. Ám nyár derekán jó hordásban senki sem ad el szívesen méheket. Ezért elég messzire el kellett vándorolniuk, hogy méhefchez jussanak. Egy megszorult méhész eladott egy kast, amely már rajzáshoz készült. Emiatt sürgős volt a méhek hazaszállítása. Az idősebb testvér a kast lepedőbe tette és felkötötte a kerékpár csomagtartójára. Mivel hosszú volt az útja, hazafelé a rosszabb, de aránylag rövidebb utat választotta. A sok helyütt göröngyös úton egyik kézé-Csípős kezdet vei a kormányt, a másikkal a kas csúcsát tartotta. Amikor beesteledett nem Is vette észre, hogy a méhek egy része kiszabadult, a kas körül röpköd, sőt bőszárú nadrágja és inge alá is jutott jónéhány a méhekből. A kas elég nehéz volt ahhoz, hogy egyedül megbirkózzon vele, így tovább folytatta útját mindaddig, amíg egy elkéssen kocsifogattal nem találkozott. Meg is állította az atyafit, kérvén segítsen a kas leemelésében, illetve a lepedő helyreigazításában. Amikor azonban a kocsis észrevette, hogy méhekről van szó, a lovak füle közé szabdalt és elhajtott. Ezek után mit tehetett mást a méhek után vágya, kozó ember, mint tovább poroszkált az úton. Ruhája alatt egyre szaporodtak a méhek s vele együtt több és több méhcsípés érte. Teste szinte érzéktelenné vált a sok méhszúrástól. Egyszeresek az út árkából álljt parancsoltak számára. A dinnyecsősz' kiáltott rá, gondolván, hogy a tilosban járt és egy zsák dinnyével tér hazafelé. A csősz ugyancsak meglepődött és hangos káromkodások közepette menekült, amikor néhány méh őt Is célba vette. A szerencsétlen ember végre a falujához ért, ahol a legelső udvarba tolta kerékpárját. Ott a házigazdával a kertbe helyezték a kast. Euztán pucérra vetkőzött és kirázta a méheket gúnyájából, majd elvonszolta magát ,az orvoshoz, hogy segítséget kapjon. Egy hétig nyomta mz ágyat, mialatt az ifjabb testvér egyetlen szúrás nél- Ikül hazaszállította a méheiket. így került, hogy a két testvér közül az egyiknek nagyon csípős volt a kezdet. R. S. f.
