Szabad Földműves, 1968. július-december (19. évfolyam, 27-52. szám)

1968-12-21 / 51-52. szám

HŰSÍZMtTSZET Előrejelzés próbaméréssé Régóta fájó pontunk, hogy a mézlegelő hivatalos előrejel­zése igen rossz, s ez népgazda­ságunknak komoly anyagi ká­rokat jelent. Bizonyára kifize­tődne, ha az illetékes szervek inkább a költségvetés eszközei­hez nyúlnának, hogy ez ügyben mielőbb hatásosan rendet te­remtsenek. Azonban egyéni ala­pon működő előrejelzés is léte­zik, sőt ez gyakran magas szín­vonalú. Egyes méhészek vagy csoportok naponta biztosítanak maguknak áttekintést a külön­böző helyeken elért mézhozam­ról. Az alábbiakban ilyen irá­nyú javaslatomat szeretném közzé tenni, amellyel hozzá­férhető eszközök igénybevételé­vel kellő előrejelzést biztosít­hatunk. Szó lesz az ún. előre­jelző mérésről. E célból egy kis méhcsaládot olcsó, például konyhai mérleg­re helyezünk. Az előrejelzés elve azon közismert tényre ala­pul, hogy a legkisebb méhcsa­lád is kihasználja a gyűjtés lehetőségeit, miáltal számunkra feljegyezhetővé válik az eset­leges hordás. A tapasztalt mé­hész tehát az ilyen mérések adataiból megállapíthatja a hor­dás mértékét, intenzitását. Sok­szor a nagy mérlegeken tartunk kis családokat, és a szerzett adatokból megállapítható a napi mézhozam. Ezt elsősorban a gyakorlat és a gondos feljegy­zések segítik elő. Amint fentebb mondottuk, a próbamérésre könnyű kis kap­tárt használunk, melyet kony­hai mérlegre helyezünk. A kap­tár a következő részekre tago­zódik: fedő, tulajdonképpeni kaptár alsó szellőzéssel korsze­rű kivitelben, a mérleg eltávo­lítható fedele, egy bőrszíj fo­­gontyúval az egész átkötésére és szállítására. A kaptár hat darab „E “keret (40X15 cm) befogadó képességű. Ebbe egy egalizált kis méhcsaládot he­lyezek négy keretre, míg két keret a nektár raktározására szolgál. A kaptár teljes súlya kb 8 kg. A kaptár jól védett, az eső és az időjárás ellen, könnyen hordozható, szilárd és hosszabb szállításra is alkal­mas. Az otthon elkészített kap­tár előállítási költsége hozzá­vetőlegesen 120 korona a mér­leggel (85 korona) együtt. A kaptárt a terepen álcázva helyezzük el, illetve álcázatla­­nul, ahol kellő felügyelet alatt lehet. A mérleg adatainak le­olvasását kellőképpen kiokta­tott személyre bízzuk. E mun­kára jól beválnak az idősebb gyerekek is, akik kisebb juta­lom ellenében szívesen végzik az adatok feljegyzését. Az adatokat telefonon jelent­hetik, de számomra jól bevál­tak a levéltáviratok útján kö­zölt adatok. A levéltávirat [ÉLT távirat) olcsó, egy távirat ára 1,80 korona. Az adatokat szá­mok formájában rejtjeleztem, s Magyarázat: 1. Fedő 2. Kaptár 3. Keret 40X15 cm 4. Mérleg 13 kg méréséig 5. A mérleg eltávolítható fedele így egy szám megadta az adat vételének napját, a mérleg állá­sát és az adatvétel napjának időjárási viszonyait. A jelzőkaptár előnyeit a kö­vetkezőkben foglalhatom össze: O Csekély előállítási költség. # Kicsi, nem nehéz, ami le­hetővé teszi gyors és egyszerű szállítását. Egyszerre több kap­tár szállítható gépkocsin, pos­tán vagy vasúton. A kaptár kézben is könnyen a helyszínre szállítható, illetve áthelyezhető. £ A mézhordás előrejelzése, áthelyezése megbízható. 0 Az alsó szellőzés korszerű és eredeti megoldása lehetővé teszi, hogy bármilyen távolság­ra szállíthassuk. 0 Ha az előrejelzés felesle­gessé válik, úgy e kis méhcsa­lád tartalékcsaládként szolgál és átteleltethetők. A keretek ugyanolyanok mint a kaptár­ban. Igen jól beválik, ha egyszerre kb. öt jelzőkaptárt helyezünk szét különböző kijelölt helye­ken és naponként biztosítjuk a rendszeres tájékoztatást, adat­szolgáltatást. Csupán így kap a méhész tökéletes áttekintést a helyzetről és hozhat helyes döntést. Egy kaptár üzemkölt­sége idényként mintegy 120 ko­rona (táviratok, a képtárak szállítása postán, az adatok küldéséért adott jutalom, vála­szok stb.). Negyven családból álló méhészet esetében egy jel­zőkaptár minden egyes méhcsa­ládot három korona költséggel terhel meg egy idény alatt, ami nem jelent lényeges költség­­többletet. Végeredményben megismer­jük a legjobb mézhozam helyét, ide összpontosítjuk a méhcsa­ládokat, s ez jelentős méztöbb­letet eredményez. Rudolf Nitran ARGENTINA MÉZE A VILÁGPIACON Cachi szerint Argentína az évi méztermelése 50—70 száza­lékát adja el. Argentína ma a földkerekség legtöbb mézet ex­portáló országa. Mexikó, Kali­fornia, Chile, s más államok utána következnek. Nevezete­sebb mézvásárlók: Nyugat-Né­­metország (ez a legnagyobb), aztán Franciaország, Hollandia, Svájc. A külföldre szállított méz mennyisége növekszik: 1959-ben 12 829,9 tonna, 1982-ben 18 541,8 tonna volt, és 1963-ban már áprilisban elérte a 6104,8 tonnát. 101 ÉVES MÉHÉSZ Witzel György, a sodeni mé­hészegyesület diszelnöke októ­ber 3-án elérte 101-ik évét. Még most is kitűnően lát. Segítőié­vel négy méhcsaládját kezeli, s az egyesület gyűlésein is részt vesz. Köszöntjük ez idős mé­hészt. 4 1^13:14^4 Méhészeti szakkönyveink a méhek ellenségeiről szól­va, általában a harkályt, a cinkét, s újabban a gyurgya­lagot is említik, mint kárte­vőket. Sőtér Kálmán „A mé­­he és világa“ c. nagy köny­vének 60 esztendővel ezelőtt megjelent gyakorlati részé­ben még csak az első ket­tőről ír. A gyurgyalag az­óta terjedt el nagyobb mér­tékben. Hosszú méhészkedésem alatt nekem mind a három istencsapásához gyakran volt szerencsém. Laktam olyan helyen (parkban, majd er­dőszélen), ahol télen a cin­kék százas csapatokban vé­gigpásztázták naponként a kertemet. Volt rá eset, hogy a harkály egyetlen napon 7 kaptáramat lékelte meg. És laktam olyan helyen, ahol méheim röpülési körzetében a gyurgyalagoknak több fészkelő telepük is volt. Bő­ven volt telhát alkalmam ki­tapasztalni kártételüket! Most mégis azt mondom, hogy a harkályon, cinkén és gyurgyalagon jóval túl­tesznek a verebek, ahol tö­megesen fészkelnek, s ré­páknak a méhesre. Négy esztendő óta figyelem ga­rázdálkodásukat, amely év­­ről-évre veszedelmesebbé válik. A veréb HINT méhellenség Méhesem közelében van egy nagy gabonaraktár. Nyár közepétől késő tavaszig szinte napról-napra hozzák, viszik a szemes terménye­ket. Bőven van szóródás is, ami mágnesként vonzza ide a szemfüles verebeket. A környék minden arra alkal­mas zuga tele van veréb­­fészkekkel. Ismeretes, hogy a veréb tavasszal, amikor még nem talál magvakat és gyümöl­csöket, rovarevő, s rovarok­kal neveli fel fiókáit. Ezért sorolják a madarászok a ve­rebet is a „hasznos mada­rak“ közé. Pár évvel ezelőtt például egyik olvasónk lel­kendező cikkben magasztal­ta a veréb hasznosságát, mert az udvarra kitett mo­­lyos lépekből kiszedi a ku­kacokat. Nálam sajnos nem találtak az udvaron a vere­bek molyos lépeket, azonban felfedezték a kaptárakat s bennük a méheket. Kora ta­vasztól egészen aratásig va­dásznak a méhekre. Egész nap tucatszámra leskelőd­nek a kaptáretetők élén, fi­gyelik a hazatérés közben fáradtan földre ereszkedő méheket. Amint egy-egy méh leül, villámgyorsan ott terem a veréb, csőrébe veszi az áldozatot, néhányszor a földhöz ütögeti, azután el­röpül. Néhányszor megfi­gyeltem azt is, hogy a veréb a kijárónyílás körül tétlen­kedő méhek közül rabolt el egy-egyet. Ugyanaz a madár körülbelül 5—6 percenként tér vissza. K. P.

Next

/
Thumbnails
Contents