Szabad Földműves, 1968. július-december (19. évfolyam, 27-52. szám)

1968-12-21 / 51-52. szám

Javítsunk a méz minőségén A méz minőségének javítását nemcsak a belföldi fogyasztók, de a külkereskedelmi kapcsola­tok továbbfejlesztése is meg­követeli. Hogy mindkét követel­ménynek eleget tegyünk, nem szabad elsiklanunk a kérdés felett, hanem keresni kell azo­kat a módszereket, amelyek lehetőséget nyújtanak a kérdés megoldásában. Nézetem szerint a legelső feladat lenne, hogy a tömegtermelésről áttérnénk a minőségi termésre. Minőségi termelésnél a mé­hésznek arra kell törekednie, hogy a kipergetett méz érett legyen, de még ennél is fonto­sabb a lép időtartama, hiszen közismert, hogy a minőségi méz kitermelésében a lépépítmények kifogástalan minősége nagy szerepet játszik. Évtizedes ta­pasztalatok bizonyítják, hogy a méz raktározására legalkalma­sabbak a 3—5 éves lépépítmé­nyek, amelyek zsemleszínűek és nem sötétek. A túlsötét lép­építmények méztermelésre al­kalmatlanok, mégpedig azért, mert a sejtek bábingfoszlányok­­kal telítődtek, a virágpor mole­kulái, festőanyagai halmozódtak föl bennük, amitől a méz el­­színtelenedik, mellékízt kap, s így elveszti eredeti jellegzetes­ségét. Az utóbbi évek során tapasz­taltam, hogy a méhészek több­sége áttért a lépépítmény for­górendszerének alkalmazására, mely gyakorlatilag ügy törté-, nik, hogy egy-egy méhcsaláddal évenként 4—5 keretet építet­­nek. E módszer előnye abban rejlik, hogy négy-öt év alatt a lépépítmények kicserélődnek. Megfigyelések alapján a hordá­si időszak a legalkalmasabb a műlépek építésére, mivel a köl­tőtérben behelyezett műlépek­kel fokozottabb munkára ser­kentjük a méheket. A lépforgórendszer alkalma­zása, esetén tudni kell azt is, hogy a mézűr megnyitása előtt a tartaléklépeket néhány napig vízben áztatjuk, az első napok­ban langyos, később hideg víz­ben, berakás előtt belőlük a vizet gyöngéden kirázzuk és kissé száradni hagyjuk. Az így megtisztított lépekkel jelentős mértékben növeljük a méhek teljesítőképességét,' mivel hosz­­szadalmas munkától szabadít­juk meg őket, de ugyanakkor a megpuhult bábingfoszlányo­­kat is nehézség nélkül eltávo­líthatjuk a sejtekből. Bizonyára nem ismeretlen a méhészek többsége előtt az sem, hogy a nektár elég sok vizet tartalmaz. Különösen jelentős ez esős, párás időszakokban, amikor a nektárba jelentős mennyiségű víz van jelen, mely hátráltatja az érést. Ilyen eset­ben a begyűjtött méz teljes érettségét még nem bizonyítja, ha a lépépítmények sejtjei rész­ben már födelezettek. A nyitott­­sejtfi mézeknél az érési folya­mat még korántsem fejeződött zik a méz pergetésének helyes végrehajtása. A pengetésnél nemcsak arra kell ügyelni, hogy a pergetőgép és a további esz­közök tiszták legyenek, de arra is, hogy a kipergett mézet azon­nal szűrjük. Ezáltal mentesít­jük a mézet a különféle hulla­dékoktól, a virágportól, ami nitráttartalmánál fogva mellék­ízt ad a méznek és elősegíti a méz kristályosodását, romlé­­konyságát. Az anyásítás biztonságos módja A méhcsaládok meganyá­­sítása az idén több méhész­nek, Így nekem is sok gon­dot okozott. Többféle mód­szerrel is próbálkoztam, de még a tartalékcsaláddal va­ló egyesítés is két alkalom­mal okozott meglepetést, az anyát a méhek elpusztítot­ták. Nem ismertetem mind az alkalmazott különbözd anyásítási módszereket, — csak azt, amellyel végül is sikerült a reménytelennek látszó feladatot megoldanom. Az Aj anyát zárkáztam, csak 2—4 napi szoktatás után engedtem ki, de nem közvetlenül a kaptárba. Ki­vettem a családtól két fiasí­­tásos lépet, méhekkel együtt, egy léphordozó ládába tet­tem, majd az anyát a két keret közötti léputcába en­gedtem be. 15 percig vár­tam. Ha ezalatt nem fogták csomóba az anyát, nyugod­tan visszatelietem a most már anyás lépeket a méh­család fészkébe. Ha nem ba­rátkoztak meg még vele ez alatt az idő alatt, csomóba fogták vagy megtámadták, de még nem pusztították el, akkor újra zárkáztam, és a kísérlet másnap vagy har­madnap kezdődött elölről, Azt tapasztaltam, hogy a kezdeti barátkozás még nem biztosíték arra, hogy később se támadják meg a méhek az anyát. Negyedóra eltelté­vel azonban eldől az anya végleges elfogadásának vagy el nem fogadásának a sor­sa. Természetes azonban az is, hogy akadnak kivételek. Hiszen tudunk olyanról is, hogy az Aj anyát két-három napi petézés után pusztítot­ták el a méhek. Az itt ismertetett mód­szernél szükségesnek tartom azt is, hogy az anya zárká­­zása alatt húzott pótbölcső­ket meg kell semmisíteni. Illa István be. Számos méhésztől hallot­tam, hogy főhordás után azon­nal perget. Ezt az eljárást nem tartom szerencsésnek. Az a mélhész, aki nem várja be a méz teljes érését, nemcsak ön­magának okoz kárt, hanem a fogyasztóknak is. Ilyen esetben a mennyiség lép előtérbe, még­pedig a minőség rovására. Min­den fajta méznél, de különösén az akácméznél igen fontos, hogy betartsuk az érési Időt, mert ezáltal a méz színeződése, fermentekkel való telítődése kellő mértékben bekövetkezik. A minőségi méztermelés fon­tos követelményei közé tarto­Ugyancsak fontos követel­ményt támaszt a méz tárolása. A mézet olyan edényben raktá­rozzuk, mely biztosítja a méz tökéletes tárolását. E célra leg­alkalmasabbak a fémből készült kannák. A kannák megtöltése után néhány napra a visszama­radt viasztörmelék, virágpor és egyéb szennyező anyagok a méz felszínére kerülnek s ezt há­rom-négy naponként kanállal leszedjük és a méhekkel fel­etetjük. A tapasztalatok és a szakiro­dalomban leírtak alapján lehe­tőségeinkhez mérten javítsuk a méz minőségét. Andriskin József Nemzetközi méhészeti kongresszus A kongresszust a jövő év­ben, augusztus 3—7-én tart­ják Münchenben. Ezt kétna­pos tudományos értekezlet előzi meg. A rendezőség cí­me: „Apimondia Kongress, Sekretaria, 5322 Villip/Bonn, lm Wiesengrund 20. Deut­sche Bundesrepublik — Né­met Szövetségi Köztársaság. Az előadásoknak a követ­kező tárgykörökbe kell be­­illeszkedniök: 1. A helyi mé­hészet fejlődése a világ méz­kereskedelmével kapcsolat­ban, 2. A méhtermékek és az emberi egészség. 3. A mé­hek táplálkozása. 4. A sza­porodás élettana. 5. A beteg­ségek megelőzése élettani módszerekkel. 6. Orvosságok a méhek betegségei ellen. 7. A méh mint megporzó. 8. A munka megszervezése a méhészetben korszerű tudo­mányos módszerekkel. 9. A méhtermékek felhasználása Aj készítményekben. 10. Mű­anyagok a méhészetben. Az előadások 5—10 perce­sek. A teljes szöveg 10 ezer betűre terjedhet. Minden előadásról xh—1 gépelt ol­dalas kivonatot kell külde­ni, ezeket előre megkapják a kongresszus tagjai. A kongresszust mozifilm-, diapozitív-, fénykép-pályázat és méhészeti kiállítás egé­szíti ki. A diapozitív ne le­gyen 50-nél több. Méretük 24X36, 28X28, 18X24 mm lehet. Rövid szöveget kell mellékelni hozzájuk. A fény­képek legalább 18X24 cm, legfeljebb 30X40 cm nagyok lehetnek. Egy résztvevőnek ötnél több képei nem érté­kelik. A kiállításon csak méhészeti szervezetek, cé­gek, szövetkezetek vehetnek részt. Egy-egy ország méhé­szetét iparcikkeit mutatják be. A bejelentés és beküldés határideje: az előadások összefoglalásai, a filmek tár­gya, tartalma s a diapozitS- vek szövege február 1-ig, az előadások teljes szövege má­jus 1-ig, filmek, diapozitl­­vek, fényképek beküldése május 1-ig, jelentkezés a ki­állításra február 1-ig. Min­den szöveg négy példányban szükséges. Az előadások nyelve né­met, angol, francia és orosz lehet. A titkárság vállalkozik rá, hogy a beküldött szöve­get fordítóirodában a kong­resszusi nyelvekre fordítás­sá, de szívesen veszi, ha er­ről már a résztvevők gon­doskodnak.

Next

/
Thumbnails
Contents