Szabad Földműves, 1968. július-december (19. évfolyam, 27-52. szám)
1968-12-21 / 51-52. szám
A természet egészségügyi rendőrsége Az egyedek létért való küzdelmében a gyengébb a vesztes. Megesik, hogy balsors éri mindkét küzdőfelet. Például szarvasbőgés idején, amikor sűrűn tagozott agancsával elválhatatlanul ölelkezik össze két viaskodó kapitális szarvasbika. Éhenpusztul mindkettő, vagy pedig megölik a ragadozók. Ilyen tragikus esetnek ember ritkán lehet szemtanúja. A tragédiáról sokszor csak ekkor vesz tudomást, ha az oszlásnak induló hulla kellemetlen bűzt áraszt, vagy amikor a természet rendőrei: a szajkók és a cinegék figyelmeztetik rá. Az állatvilág és az ember egészsége érdekében a rotlhadó hullát föltétlenül el kell távolítani. Erről maga a természet gondoskodik a legtöbb esetben. Hogy megóvhassa alkotásának halhatatlanságát, egészségügyi szolgálatot szervez a veszedelmes szenny eltávolítása céljából. A természet konzerváló tevékenységéről és ennek célszerű berendezéséről erdészek, vadászok és természetbúvárok nyújthatnak kimerítő és pontos állandó összeköttetést tartanak fenn a természettel. A vadállomány egészsége és információt, mert valamennyien fajtatökéletesítése szempontjából speciális rendszabályokra van szükség. Ilyen pl. a szelekció. A fajfenntartás érdekében a meddővé vált, vénülő egyedeket ki kell selejtezni. Ez a feladat rendszerint a vadászterü-. let személyzetére hárul. A tervszerű selejtező, puska eldurranása pillanatában azonnal megkezdődik a dögtemetés lassú folyamata. A kiselejtezett vad hullája mellett késedelem nélkül megjelenik a döglégy. Nem tudjuk, milyen és melyik érzékszervével tájékozódva figyeli a közeledő alkalmat, hogy élő lárváit az elpusztított vad húsába, vagy nyitott sebébe helyezze. Faja halhatatlanságáról ilyeténképpen gondoskodik és egyúttal az esetleg el nem temetett és oszlásnak induló hulla okozta fertőzés terjedésének meggátlásában is segédkezik. A nagy mennyiségű lárva úgyszólván lelegeli a rothadó organizmust. Ha hibás lövésünkkel halálos sebet ejtünk a vadon és az a sűrű aljerdőben keres menekvést, a természet azonnal mozgósítja egészségügyi rendőrségét: a rikácsoló szajkót és ez ide-oda cikázó cinegét. Az igen éber madarak lépten nyomon követik a menekülő nagybeteget. Vérszagot éreznek, vér után áhítoznak. Irtó rikácsoiá-Á fácántenyésztés helyzete Szlovákiában IFolytatás az 1. oldalról.) • Ül szerint mit kellene tenni, hogy nálunk tovább fejlődjék a fácántenyésztés és a leggazdaságosabb nagyüzemi tenyésztés kifizetődő legyen? A már most meglevő létesítmények, ha ezeket korszerűen kiépítik, elegendők, hogy Szlovákiában a fácéntenyésztést jelentősen fokozzuk, talán a jelenleginek négyszeresére is emelhessük. E termelési ág fejlesztése szempontjából, amely szerintem nagy távlattal rendelkezik, fontos lenne az általa nyert hatalmas anyagi értékeknek egy kis töredékét visszaszolgáltatni. így gyorsabb ütemben fejleszthetnénk a termelés ez ágazatát, mivel elegendő anyagi eszköz állna rendelkezésre a szükséges tudományos és műszaki fejlesztés céljaira. Ezért ki kellene küszöbölni az eddigi, teljesen felesleges közvetítő szerveket, amelyek a realizálás rendszerét csupán nehézkessé, drágábbá teszik és torzítják a farmszerű tenyésztés tényleges hatékonyságát. • Annak ellenére, hogy belterjes fácántenyésztésünk tery VADASZ 1 * HALASZ rén problémák még mindig akadnak, bizonyos haladást azért mégis felmutathatunk. Reméljük, hogy az elért tudományos eredményeket a gyakorlatban is maradéktalanul megvalósíthatjuk. Végezetül még egy kérdést: Min dolgozik most és milyenek további tervei e munkaág fejlesztését illetően? Kutatói munkánk eredményei alapján kedvezően értékelhetjük a nemekre jellemző tulajdonságok kutatási eredményeit, ami lehetővé teszi, hogy már a napos fácáncsibék nemét felismerhessük. A szekszálásnak, a nemek meghatározásának gyakorlati jelentőségével és végrehajtásának módozataival az érdeklődőket egy rendkívüli tanfolyamon ismertettük meg. Ez az első ilyen jellegű tanfolyam volt hazánkban. Ma már a tudományos-műszaki fejlesztés kérdéseit az egyes kiépített létesítmények és állomások dolgozói maguk is megtudják oldani. A kutatás terén szükséges lesz tovább foglalkozni a tenyésztés fejlesztésének biológiai ás ökológiai kérdéseivel s egyúttal utat kell keresni, hogy a tudományos intézeteknek a tárgykörbe vágó tapasztalatait és eredményeit egységesítsük. (Ford.: Oy) savai a szajkó figyelmezteti ez erdő lakóit a menekülő sebzett vad jelenlétére. Az erdő rendőrei riasztására a varjúfélék reagálnak leghamarabb. A hamvas varjú, a szarka és a többi fajrokon, mint pl. a holló. Azonban a haldokló vad mellett az apró, hústigénylő madarak is összegyűlnek. Epedve várják a halotti tor kezdetét. A civakodó kis éhenkórászok kompániája hirtelen elnémul, ha a magasabban vitorlázó kőszáli sas árnyéka vetődik le rájuk és a pusztuló vad vonagló tetemére. Ha az orvmadarak válogatottja: a kószáli sas egekig nyúló körözései közepette észreveszi a hullánál veszekedő madárcsapatot, összeüti szárnyait, mint baka a bokáit, és akárcsak egy hatalmas kődarab zuhan le a társaságra, amely ijedten nézi a madárvilág fejedelmét és türelemmel várja, hogy hatalmas csőrével felhasítsa az áldozat bőrét, amely nem igen enged a kicsinyek gyenge csőrének. A kószáli sas nagy ínyenc. Fölénye tudatában méltóságteljesen telepedik le a halott fejénél. Kivájja a szemét és csak e ritka csemege elfogyasztása után fog hozzá a fejbőr leskalpolásához. Tépi, szaggatja, marcangolja és ökölnyi darabokban tömi feneketlen begyébe a szőrfedte húst. A kis éhező csőcselék kellő respektussal ügyeli a telhetetlen madárfejedelmet ... Egy ilyen halotti lakomára nem egyszer látogat el hozzánk a meleg égtáj keselyűje is. Balkán, Kis Ázsia, Afrika és a messze India csupasznyakú madarai étvágyat kapnak Kárpátaink bércein elpusztult zerge, szarvas és más havasi vad ízletes húsára. A keselyű hullaeltakarítási módja elüt a kőszáli sasétól. Erős, kampós csőrével lyukat váj a dög hasüregén, azon húzza ki a beleket és a többi belsőséget. Ezzel módját ejti annak, hogy a kisebb húsevők is résztvehessenek e fertőző szenny eltakarításában. A kis cinegék különben nagy ragadozók, rövid, kúpos csőrükkel léié csipdesik a hulla zsiradékot tartalmazó morzsáit. Orvmadarainkon kívül a ragadozó emlősök és a rágcsálók egyes fajtái is tagjai a természet szanálási apparátusának. A medve, a vaddisznó, a farkas, a róka, a nyest, a görény, a borz és a kóborkutya nagy kedvelője a kínálkozó penetránsszagú döghúsnak. A patkányok a nagyok asszistensei. Végűi, ha már elfogyott a hús, a visszamaradt csontvázat fehérre meszelik a természet rovarvilágának válogatottjai: a darázs, a moly, a hangya és a tömérdek bogár húsevő hada. Megjelennek a drámai színtéren, hogy tökéletesítsék a természet aszánálási tevékenységét. Tehát a rovar meg a bogárvilág is fontos tényezője a természet egészségügyi egyensúlyának ... SELMEC ADOLF A hős nyúl Nagyon érdekes, szinte hihe teilen jelenet játszódott le i nyáron a vajszlói erdészet te rületén. Egy kis nyúl elkóborolt a esa ládi fészekből és a mezőn c varjak megtámadták. A varjak részéről minden ment a magé rendjén. Ügy látszott, hogy t kicsi, gyenge állat könnyű zsákmánya lesz „hóhérainak" A kisnyúl sírására azonbar, nyomban ott termett az anya nyúl. Ide-oda futkosott, fel felugrott a levegőbe, így pró balta távoltartani, elűzni a var jókat. Az elkóborolt, bajt szerző nyúlkölyök anyja oldalához bújva reszketett. A támadó négy varjú másmás oldalról közelítve állandóan támadta az anyanyulat. A varjak bizonyára ki akarták fárasztani a nyulat. A csatában a nyúlok helyzete egyre rosszabbodott, szinte reménytelenre fordult. Az anyanyúl azonban nem adta fel a harcot. Becsülettel küzdött mindkettöfük életéért. A varjak tovább fokozták támadásaikat és mármár úgy látszott, manőverük sikerül s nemcsak a kisnyúl, de a védekezésben kimerült, egyre inkább lankadó öreg nyúl is a zsákmányuk lesz. Ekkor azonban a közelben levő emberek felfigyeltek a harcra, és a nyulak segítségére siettek. Elzavarták az éhes, támadó varjakat, A nyulak esete egy anya áldozatkészségét, harciasságát bizonyítja. A történet ráadásul megcáfolja a közismert régi közmondást, „gyáva, mint a nyúl". —kp—
