Szabad Földműves, 1968. július-december (19. évfolyam, 27-52. szám)
1968-12-21 / 51-52. szám
A virágpor mint a méhek tápláléka A virágpornak mint tápláléknak értéke főleg a benne levő emészthető fehérjék mennyiségétől függ. A mogyoró virágpora 46 % emészthető fehérjét tartalmaz, ugyanennyi van az egyes füzfajták virágporában is. ugyanakkor a mák virágpora 33 %, a dió virágpora 22 %, a gyertyánfa 14 %, a nyír 11 %, egyes fenyőfajták pedig csak 9 % emészthető fehérjét tartalmaznak. Amikor a méhek gyűjtik a virágport, az egyes szemecskéket a mézhólyagjukban levő mézzel, vagy nektárral megnedvesítik és ragadóssá teszik. Így könnyebb kis rögöket alakítanak belőle, amelyeket aztán a lábukon levő kosárkákban összegyűjtve visznek el a kaptárba és helyezik el a lépekben. Igen fontos az a tény, hogy a méhek erősen összenyomkodva, szinte minden levegőt kinyomkodva raktározzák a virágport úgy, hogy rendszerint a sejtet, mintegy %-ig töltik meg. Már a gyűjtéskor kezdődik és a sejtekben folytatódik a virágpor tartósítása. Ekkor a virágpor egy tejes erjedésen megy át. E nélkül megpenészedne és a méhek számára (Folytatás az 1. oldalról.) méz cukrainak izmokba történő hatolását. Koch tanár, a híres szívspeciallsta és a Nauhelml szívgyógyintézet igazgatója ezt az anyagot — melynek vegyi tulajdonsága még mindig ismeretlen — glykutilfaktornak nevezte el. Ezek után ha szükség van arra, hogy a szívizmok minél gyorsabban jussanak megfelelő hajtóanyaghoz, pótolhatatlan a méz gyógyhatása. Amikor Antal professzor akadémikussal beszélgettem, szóba került, hogy egyik-másik cukorbeteg károsodás nélkül fogyaszthat mézet, mert a méz glykutilfaktorjának hatása által a méz cukrai a vérből azonnal az izmokba kerülnek s így e cukorszínt nem emelkedik a vérben. Természetesen Iha a cukorbajban szenvedő a méz fogyasztásával szeretné magát gyógyítani, ezt előzőleg beszélje meg orvosával. Ugyanis akadnak cukorbetegek, akik számára a méz fogyasztása káros lehet. 2 emun értéktelenné válna. A tejes erjedéshez szükséges tejsav előállításához cukorra van szükség, s mivel ilyen anyagok a virágporban alig vannak, a méhek kevés mézet vagy nektárt adnak a virágporhoz. A száraz, nem tartósított virágpor veszít értékéből. A mogyoró emészthető fehérjéi például egy év alatt 46 •Vfe-ról 19 %-ra csökkennek, és további állással még tovább fogy a virágporban felhasználható fe- Ihérje. Feldolgozását és felhasználását a kaptárban főleg a fiatal, 18 napnál fiatalabb méhek végzik. Felhasználása úgy történik, hogy a fiatal méhek mirigyváladékot adnak hozzá és ezzel keverve emészthető pépet készítenek belőle. Az álcák már 3 napos koruktól kezdve ezt a pépet és mézet kapják táplálékul. A virágpor fehérjéire a fiatal méh testének felépítéséhez és az elhalt sejtek pótlásához van szükség. Tavasszal, amikor a méhcsalád fejlődik, amikor az anya nap mint nap növeli a fiasítás mennyiségét, a virágpor fontosabb, mint a nektár. Taranov megállapította, hogy a virágporral etetett méhcsaládok 2,2-szer több fia-2. Ha a mézet túl nagy hőmérséklet hatásának tesszük ki, lerontjuk értékét a közönséges szőlőcukor értékére. 3. A méz kalciuma üdvös hatással van a szív működésére. A valódi virágméz eleinte folyékony állapotú. Idővel azonban a méz alkatrészei megkristályosodnak s a méz kristályos lesz (elsősorban szőlőcukra). }6 ha tudjuk, hogy a méz ezen állapota nincs befolyással a minőségre. Téves tehát az a nézet, hogy a kristályosodott méz kisebb értékű, vagy hamisított azért, mert kristályos. Idővel minden méz megkristályosodik anélkül, hogy tápértéke, vagy éppen gyógyhatása csökkenne. Ha a fogyasztó a kristályosodott mézet eredeti, folyékony alakjában akarja élvezni, úgy 40 °C meleg vízfürdő igénybevételével a méz újra folyékony lesz. Azonban sosem szabad a mézet túlhevíteni, mert egyes alkatrészei (enzimek, illő olajok, inhibínek, glykutilfaktorja stb.), melyek nagyon fontos szerepeket játszanak az emberi szervezetben, elveszítenék hatásukat. S. L, sítést neveltek, mint a hasonló, de nem etetett méhcsaládok. Egyes megfigyelések szerint ahhoz, hogy a méhek a virágport megtudják emészteni, legalább 30 fokos hőmérséklet szükséges. A méhcsalád egy ideig nevelhet fiasítást virágpor nélkül is, ha a méhek testében van elég tartalék „zsírfehérje“ testecske. A virágpornak általában nagy fiziológiai szerepe van és hatással van a méhek élettartamára is. A termosztátban elhelyezett és csak mézzel etetett, fiatal méhek átlagban 20—25 napig, legtöbb 36—40 napig éltek. A mézzel és virágporral etetett méhek átlagosan 40—50 napot éltek, de volt közöttük olyan is, amelyik 100 napnál tovább élt. A virágpor segítségével fel lehet újítani az elkorcsosodott garatmirigyek munkáját az idősebb méheknél. Ez történt az olyan családban is, ahol kevés a fiatal méh, de van elég virágpor. A garatmirigyek újra működésbe jönnek. Láthatjuk tehát, milyen nagy szerepe van a virágpornak mind a méh, mind a méhcsaládok életében. Nélküle nincs fiasításfejlődés, tehát nincs családfejlődés sem. A természet sok magas fehérjeértékü virágport kínál. De van sok olyan virágpor is, amelyben kevesebb a fehérje, mint a virágporpótlókban. A méhek számára a legkevésbé értékes az egyes fenyőfajták virágpora, de a jávor, a tölgy, az égerfa, a mocsári gólyahír virágpora sem értékesebb, mint a virágpor-pótlók. Ezzel szemben a gyümölcsfák, a repce, a szelídgesztenye igen jó minőségű virágport adnak, ami rendszerint meg is látszik a családok fejlődésén. Az egyes virágporpótlők, mint az élesztő, a szójaliszt, a tejpor elég nagy mennyiségű emészthető fehérjét tartalmaznak. így az élesztőben kb. 50 %. a szójalisztben 48 %, a tejporban pedig 35 % emészthető fehérje van. Annak ellenére, hogy ilyen sok emészthető fehérjét tartalmaznak, a virágpótlók hatása mégis elmarad a virágpor hatása mögött. A virágporral etetett méhek átlagban 47 napig éltek, a virégpótlókkal etetettek 38 napig, a cukorral etetettek viszon 22 és fél napig. Hasonló a helyzet a fiasításnevelésnél is. Fiatal méhekböl tartalékcsaládokat alkottak és ezeknek fiasítást adtak. Azok a családocskák, amelyek csak mézzel lettek etetve egyáltalán nem nevelték a fiasítást. Azok a méhek, amelyek életük folyamán már fogyasztottak fehérjéket (tehát mirigyeikben zsírtestecskéket raktározhattak) kevés fiasítást neveltek. A családocskák harmadik csoportját virágporpótlóval is, negyedik csoportját pedig termé szetes virágporral is etették. A virágporpótlóval etetett családok az utóbbiak Hasításának mintegy 65 °/o-át nevelték fel. Amerikai és francia kutatók megállapították, hogy a virágporban a fehérjéken kívül a méhek számára egyébb vonzó anyagok is vannak. Amikor a kaptának elé virágport és különböző virágporpótlókat raktak, a méhek akkor is a virágport részesítették előnyben, amikor abban kevesebb fehérje volt, mint a pótlóban. Amikor azonban a virágporból kivonták a méheket vonzó anyagokat és azzal celulózport impregnáltak, (amelynek a méhek számára semmilyen értéke nincs), a méhek ezt az értéktelen anyagot hordták be a kaptárba. Megvan tehát annak a lehetősége, hogy ezeknek a vonzó anyagoknak a segítségével a virágporpőtló anyagokat is vonzőbakká tehessek a méhek számára. Igen fontos következtetést vonhatunk le a serkentő etetéssel kapcsolatban. Mivel a méhek virágpor nélkül fiasítást egyáltalán nem nevelnek, minden serkentő etetés felesleges és értéktelen akkor, ha a kaptárban nincs virágpor és a méhek nem tudnak virágport gyűjteni. Nem szabad elfelejteni, hogy a fiasítás gondozása megrövidíti a méhek életét. Ezért a korai, túl korai serkentő etetés, különösen változékony, hideg időben látszólag növeli ugyan a fiasítás mennyiségét, de a végén legyengíti a méhcsaládot és az gyengébb lesz, mint a nem serkentett család. Ezért a serkentőetetés, különösen a korai etetés kétélű kard. Tudnunk kell, hogy nem a serkentő etetés ez egyetlen eszköz a méhcsalád erejének növelésére. A gyenge családok serkentő etetéssel sem érik el az erős családokat, még akkor sem, amikor aránylag több fiasítást nevelnek. Erre tanít bennünket Hejtmánek professzor is, amikor megállapítja: aki azt akarja, hogy tavasszal a gyümölcs, akác és réti legelők idején erős családjai legyenek, az teleljen be erős méhcsaládokat, bőséges méz- és virágporkészlettel, fiatal anyákkal jól takart fészekben. Az ilyen családoknál a természetes nektár- és virágporgyűjtés is kifejleszti a családot a méhész külön segítsége nélkül. V. Bohuí A méz egészségünk szolgálatában
