Szabad Földműves, 1968. július-december (19. évfolyam, 27-52. szám)
1968-12-21 / 51-52. szám
A MÉHCSALÁDOK v ELSŐ ÉRTÉKELÉSE A telelőfürt feloszlásakor a dolgczóméhek szétszélednek és ellepik a kereteket. A lakás mikroklímája a melegebb időjárás, valamint a benti folytonos sürgés-forgás miatt állandósul. A téli fürthöz méretezett eddigi fiasítást terjeszteni lehet. És itt megint ki kell emelnünk a méhcsaládok nagyságának fontosságát. A kaptár állandóan szükséges hőmérsékletét, amely a fiasítás miatt nélkülözhetetlen, elsősorban a dolgozóméhek mozgása, azaz testük melege alakítja ki, amint ellepik a kereteket. Természetesen befolyásolja a kinti hőmérséklet is, de csak a turbulálő levegőcsere által, továbbá a röpnyílás és a kaptár szigetelése. A levegőcsere nem léghuzatos mozgás, hanem váltakozó ki- s beszivárgás. Amint a friss levegő a méhlakás belső légkörébe ér, erős családnál már a rőpnyílásban felmelegszik. Ez lehetővé teszi, hogy a tetelőfürt a kinti hideg ellenére jóval előbb feloszlódhat, mint a gyenge családban. Egy öt vagy kevesebb léputcában telelő méhcsalád télifürtje csak 12 °C kinti hőmérséklet mellett oszlik fel véglegesen. A ihat vagy több léputcában telelő már 8—10 °C mellett is feloszlik. Ez azt jelenti, hogy erős törzscsaládok fejlődési Hasítása, néha 10—14 nappal is előbb kezdődik, mint a tartalékcsaládoké. Ez pedig rendkívül előnyös a fejlődésre. A téli fürt feloszlásával kapcsolatban fontos biológiai követelményeket kell betartanunk. Még a leggondosabb betelelés mellett is előadódhat (betegség. kártevők zavarása stb.), hogy a mélhcsalád legyengül, s ha ősszel hét kereten teleltük be, most csak öt keretet takar. Mulaszthatatlan kötelességünk, hogy fészkét már az első vizsgálat idején leszűkítsük. Ezáltal kisebb lesz a méhlakás űrtartalma, s ebben a kisebb lakásban kisebb család is kialakíthatja a fiasítás számára szükséges hőmérsékletet. Később akár szűkítünk, akár nem, alkalmat kell adnunk a lépépítésre is. A lépépítés ugyanolyan ösztöne és biológiai életszükséglete a méhcsalád 10 naptól idősebb dolgozóegvedeinek, mint a dajkacsoportnak a pempőtermelés, vagyis az anya és a fiasitás etetése, valamint a gyűjtőcsoportnak a kírepülés és az élelemszerzés. Építtetni tehát nemcsak azért kell, hogy több viaszt termeljünk, hanem azért, mert az életszükséglet, továbbá azért, hogy mindig elegendő jó és friss lépjeink legyenek. A friss lépek biztosítják, hogy fizikailag fejlettebb, nagyobb, egészséges dolgozók szülessenek, meggátolják a betegségek terjedését, és ez az ökonomikus feltétele a korszerű méhészkedésnek, valamint a több viasztermelésnek is. A méhcsaládnak minden időben biztosítania kell egyedei számára a szükséges munkaalkalmat. A dolgozó méhegyedek munkaalkalom nélkül nem létezhetnek és az elöregedési folyamaton nem esnek át. Fizikai testfelépítésük bizonyos napszakaszok után változásokon megy keresztül. Dajkálnak, majd építenek, míg végül életerős gyűjtőméhekké válnak. Ha az építkezésre alkalmuk nem lenne, a kifejlődő viaszlapocskákat elhullajtják vagy a fölösleges és haszontalan lépvastagításokban elégítik ki lépépítési ösztönüket. így a méhegyedek nagy csoportjánál előidézzük az alkalmazkodóképességet, lelassul az elöregedési folyamat, zavar keletkezik a dolgozó méhcsoportok arányában, ezzel e méhcsalád kiegyensúlyozottságában s a vég mindig az összmunka intenzitásának csökkenése. (A későbbiek folyamán az építtetőkerettel külön foglalkozunk.) Az öt vagy kevesebb keretre szűkített méhcsaládok fészkét „félig kiépített műlépes kerettel“ bővítjük, mert a tartalékcsalád többet építeni nem bír. A klasszikus fajta tüzdelést (a fészek közepébe való befüggeszt ést) ne alkalmazzuk, mert ez a méhcsalád biológiai életmint fiatal dajkaméhek és képesek azonnal háromszor-négyszer annyi [60—80 dm2) fiasítást dajkálni. Ezekből alakul a főfejlődési időszak dolgozóméheinek első tisztogató-dajkacsoportja. Mennyiségük bővül, még a múlt évi méhek októberben kikelt kisebb csoportjával. Az áttelelt múlt évi méhek zöme alkotja az építők-őrzők csoportját és főképpen a kijáró- gyűjtőméhekét. A fészekalakítási ösztön Is e különleges élőlény született tulajdonsága. Egyéni tulajdonság, de közösségben érvényesül. Máról-holnapra lép fel és a munkacsoportokat egyszerűen a méhegyedek kora szerint alakítja ki. A nagy meginduláshoz tehát legelőször is a munkacsoportok kialakulása szükséges, továbbá az, hogy a gyűjtőméhek egyidejűleg már hordjanak és végül alkalmas, lépépítményes lakás álljon a méhcsalád rendelkezésére. Megint együtt látjuk azokat a természettani feltételeket, melyek a méhcsalád létezése miatt elkerülhetetlenül szeit melegen takarjuk. Az anyát nem kell megkeresni, ha a fiasítás tömör. A szeszélyes márciusi és áprilisi időjárás möheinket kíméletlenül meggyötri. Több évtizedes megfigyelés alapján állítom, hogy március 15 és április 30-a között évente előfordul. Ez váltotta ki bennem azt a gondolatot, hogy ebben az időszakban töményebb élelem és több víz beadásával a nagyon fontos korai fiasítást és fejlődést, ettől a kirepülést és hordást gátló időjárástól függetlenítsem. Sok méhész a fészekben telelteti családjait. Ha így volt, tegye fel a mézkamrát. Tegyen bele A4 kg cukorlepényt, nyomkodjon bele A4 kg kockacukrot és állítson be 2—3 liter langyos vizet is. A vízbe csipetnyi sót is tehetünk. A méhek a víz segítségével oldják fel a kockacukrot. Ehhez az élelemhez csak akkor nyúlnak, ha kirepülni nem tudnak. A cukorlepényt szívesen elhordják, de az csalogató a kockacukorra, ami huzamosabb időre elég. Ilyenkor nem maradhat el felülről a zsákvásznas vagy más (hatásos takarás. így érjük el, hogy kirepülés nélkül is van hordás. Ez a kisebb, de sűrűbb élelem elég ahhoz, hogy a kíméletlen időszakot, a fiasítás és fejlődés megtorpanása nélkül átvészeljük. A fejlődési időszak természettani feltételei szükségleteivel ellenkezik és a szabályszerűség legkíméletlenebb megbolygatója. A bővítő keretet mindig a szélső mézesvirágporos keretek mellé függesztjük, tehát vagy balróljobbra másodiknak vagy jobb-' ról-balra utolsó előttinek. A hatkeretes méhcsaládnak már egész műlépes keretet adunk. A nyolcadik keret bővítésekor A4-es müléppel látjuk el a keretet, hogy a méhcsalád heresejteket is építhessen. Nemesítés miatt csak törzscsaládjaink herefiasítását hagyjuk meg. Kevésbé jó családjaink herefiasítását kivágjuk. Az új fészek kialakulásának kezdete a telelőfürt feloszlásának napja, vagyis amikor az anya a fiasítás korlátlan kiterjesztését megkezdte. A telelőfürt feloszlása után a méhcsalád életkörülményei teljesen megváltoznak. E változás pillanata a főfejlődési időszak kezdete. A dolgozók zöme eddig a telelőfürt héját képezte. A héj most már szükségtelen. A felszabadult méhek máról-holnapra kialakítják a főfejlődés időszakában szükséges dolgozók három munkacsoportját. Állítom, hogy a méhcsaládnál a mindenkori fészekalakítás is ösztönszerfi. Megfigyeléseim szerint a telelőfürt nagyságától függően 20—50 dm2 fiasítás szokott a koratavaszi időszak három fejlődési ciklusában kifejlődni. Ha csak 20 dm2 fiasítást számolunk 390 sejttel, akkor is % kg, 7800 idei dolgozőméhvel gyarapodott a méhcsalád. Ezek a méhek még nem dolgoztak, tehát el sem öregedtek, vagyis élettartamuk nem 35 nap, hanem jóval több Munkájukat a télifürt feloszlása napján kezdik, szükségesek. E feltételek öszszehangolása alakítja ki a szabályszerűséget és kiegyensúlyozottságot, idézi elő az anya erőteljesebb táplálását és így indul meg a hatványozott fiasítás. Innentől kezdve a beözönlő élelem irányítja a méhcsalád szekerének rüdját. A végcél mindig az élőlény szaporodása és bőséges útravalóval való ellátása. A méhész ennek az útravalónak fölöslegét veheti csak el. Most, hogy ezeket a tudnivalókat elmondottuk, elvégezhetjük az áttelelt családok értékelését. Ismerjük a koratavaszi fiasítás megindulásának idejét. Kezünkben van a kaptárszőnyeg fényképe, esetleg rövid leírása, láttuk a tisztuló kirepülést, tudjuk mikor oszlott fel a telelőfürt előbb napközben, később véglegesen, végül elvégeztük az első vizsgálatot, tudjuk milyen az eleségkészlet és mennyi a fiasítás terjedelme. Maga az értékelés egyszerű. A sok biztos adat maga beszél. Legfontosabb a fiasítás nagysága és az élelemkészlet. Ha az élelemkészlet 12 kg alá sülylyedt volna, sűrű cukorszörppel pótoljuk azonnal, Az első tavaszi vizsgálatot vagy a főfejlődés megindulása előtt végezük vagy utána. Ha előtte végezzük el, az új fészek még nem alakult ki. Nem látjuk tisztán a fészek nagyságát, jobban kell ügyelnünk. A kaptárt kitisztítjuk, ha kell szűkítünk és a méhek mennyisége szerint ítélünk. Ne feledjük, hogy a gyűjtők kint járnak. Ha a család hat vagy több keretet is ellep, termelő család lesz. Beadjuk az építésre szükséges mfilépet és a kaptár üres ré-Akl mézkamrában teleltet, ezt a hordást függetlenítő élelmet az üres lenti fészekbe állíthatja be. Fekvőkaptárban a fészek mellett csinálunk neki helyet. Az öt vagy kevesebb kereten telelő családok csak tartalékcsaládok lehetnek. Minden munkát még gondosabban végzünk el. Később egyesítéssel termelő családok lehetnek belőlük, de tartalékcsaládok mindig maradjanak. Most pedig a méhcsalád biológiai fejlődésével kapcsolatos tavaszi vizsgálat és értékelés természettani feltételeit így állapíthatjuk meg: 1. A képtárakat kitisztogatjuk, megállapítjuk a fiasítás terjedelmét és az élelmet. 2. Esetleg fészket szűkítünk, eleséget pótolunk és megkezdjük az építtetést. 3. A családokat termelő- és tartalékcsaládokra osztályozzuk. 4. A kaptárak üres részeit tovább is melegen takarjuk. ’S. Beadjuk a hordást függetlenítő, legelőpótló, tömény élelmet és vizet. 6. A családokról minden adatot feljegyzünk. 7. Ha a méhlegelőnk hiányos, a pótlásról most véglegesen kell dönteni. Az anyanevelésre kiszemelt törzscsaládok már eddig is kapták a hordást függetlenítő, legelőpótló tömény élelmet. Mostani vizsgálatunk bebizonyítja hatásosságát. Mégis, esetleg további családokat is választhatunk. Szirmai István
