Szabad Földműves, 1968. július-december (19. évfolyam, 27-52. szám)

1968-12-21 / 51-52. szám

A SZABAD FÖLDMŰVES HAVI MELLÉKLETE 1968. DECEMBER

A méz egészségünk szolgálatában

Az 1936. évi statisztika alapján Csehszlovákiában évenként 0,26 kg méz fogyott el személyenként. jelenleg az üzleti hálózat útján 0,18 kg méz fogy el. Mivel azonban közvetlen a termelőtől jelentős mennyiségé mézet vásárolnak, mintegy fél kilóra becsülhető az évi fogyasztás személyenként.

A méz egészségügyi oldalát tekintve ez jelentéktelen menynyiség. Ha azonban számszerűleg összehasonlítjuk a méz tápértékét — más élelmiszerek tápértékével és árával — megállapíthatjuk, hogy e tekintetben a méz lényegesen olcsóbb tápanyag, mint sok más élelmiszer.

A mézet azonban nemcsak tápértéke szerint ítéljük. A méz valójában gyógyító tápszer, s mint ilyen kiváló helyet foglal el nemcsak kifogástalan egészségi álapotunkban, hanem számos különböző betegségek esetében is.

A méz a mézelömélhek által növényeken gyűjtött édes váladék (nektár vagy édesharmat), melyet a mézelőméh gyűjt. Ehhez hozzákeveri mirigyei váladékát, besűríti s a lépek sejtjeiben elraktározza. (Tilos a méz keletkezésénél vagy éppen a mézbe idegen anyagokat juttatni répacukrot, színesítő anyagokat stb.) így a méhek által gyűjtött édességek mézzé alakulnak, mely csaknem kizárólag szőlő- és gyümölcscukrokból áll (kb. 75%). A

méhek garatmirigyeiben termelt s a méhek által begyűjtött cukoroldatba kevert enzim „ínvertáze“ átváltoztatja a begyűjtött édes nedvek répacukrát szőlő- és gyümölcscukorrá, így a méz túlnyomó alkotómennyisége oly cukorfélékből tevődik össze, melyek minden változás nélkül jutnak át a vékonybél apró vérvezetékein a vérbe. Ezeket a cukorféléket a vér továbbjuttatja a test oly részeibe (izomzatba), ahol mint energiafejlesztők érvényesülnek.

Elsősorban ez teszi a mézet igen hatékony tápszerré. Míg más tápanyag az emésztés folyamán átváltozik olyan anyagokká, melyek a szervezetben érvényesülhetnek, a méz szőlő- és gyümölcscukra azonnal érvényesül. Betegség esetén éppen ez a folyamat nagy jelentőségű. Például vegyük figyelembe a legfontosabb Izomszervünket, a szívet. Ez világrajövésünk előtt és egész életünk folyamán, szünet nélkül, éjjel-nappal dolgozik. Működésének csak rövid időn át történő megszakítása szervezetünk megsemmisülését jelentené. A szív izmai továbbítják a vért a tüdőbe, ott oxigénnel meggazdagodva újra a szívbe, majd az ütőerekbe kerül. Amíg azonban a kedves olvasó ezt az utolsó három mondatot, elolvasta (kb. 30 másodperc), addig szívén átlagosan kb. 2 liter vér jutott át a szívizmok működése folytán. Egy óra alatt a szíven mintegy 250 liter vér jut át, 24 óra alatt 6000 liter s egy év alatt több mint 2 millió liter. Természetes, hogy az ily hatalmas teljesítmény nagy mennyiségű hajtóanyagot igényel. Ez a hajtóanyag alapjában nem más, mint a szőlő- és gyümölcscukor. A test emésztőszervei készítik e cukorféléket az elfogyasztott tápanyagokból (kenyér, burgonya, tésztafélék stb. tápszerek keményítőiből, cukrokból, részben zsírból, a zsír glyceroljáből stb.). A méz fogyasztásakor azonban a szervezet készen szerzi ezeket a cukorféléket, s azok a méz fogyasztása után azonnal érvényesülnek. E tény messzemenő fontosságát például olyan lábadozó beteg esetében ítéljük meg, akiknél az emésztés nem kielégítő, ugyanakkor a méz fogyasztása által rövid időn belül mégis a szükséges és megfelelő hajtóanyagokhoz jut. Kis eltéréssel ugyanez vonatkozik a nehéz fizikai munkát végző egyénekre. Köztudomású, hogy a megfeszített izommunka elfogyasztja a vérben s a májban felgyülemlet szőlő- és gyümölcscukor tartalékokat. Az ember fáradtságérzése jelzi, hogy a szervezet további tartalékokhoz (zsiradékhoz) folyamodik. Ilyen és hasonló esetekben a méz cukrai pótolhatatlan hajtóanyagot nyújtanak a szervezetnek.

Ellenérvként valaki felhoz©

A TARTALOMBÓL:

A virágpor mint méhek tápláléka Méhminták gyűjtése és beküldése vizsgálat céljából ^ A veréb mint méhellenség ^ Előrejelzés próbaméréssel ^ javítsunk

a méz minőségén ^ Nemzetközi méhészeti kongresszus ^ Milyen messziről gyűjtenek a méhek? ^ A főfejlődési időszak természettani feltételei A tudomány világából

hatná, hogy a méztől olcsóbban is hozzájuthatunk egyszerű cukor formájában a szőlőcukorhoz. Itt azonban nem szabad megfeledkeznünk arról, hogy a méz nemcsak szőlő- és gyümölcscukrot tartalmaz. A virágokból gyűjtött nektárból a mézbe, bár kis mennyiségben, szervezetünkre nézve nagyon fontos és hatásos anyagok jutnak. A méz biológiai értékét éppen ezek az anyagok szabják meg (kalcium, foszfor, magnézium, mangán, vas, réz stb ). Kis mennyiségekben vitaminok, hatóanyagok nyomai és hasonlók. A méh szervezetéből származó enzimek és hormonféle anyagok szintén emelik a méz értékét. Ezek közül egyiket sem tartalmazza a vegyileg előállított műméz. Továbbá eddig vegyileg ki nem vizsgált anyagok is vannak a mézben, melyeknek jelenlétére csak a méz hatásából következtetnek.

Dr. Klotzbüchler orvos felboncolta a béka szívét, és szervezetén kívüli állandó működése mellett szölőcukoroldatba helyezte. Amikor az oldatba kalciumot adott, a szív erősebb működéssel felelt. A szív kamrácskáiba üvegcsövecskéket helyezett, s ezeknek legalsó részén kis nyílás volt. A kísérletező figyelte, hogy a szölöcukor mennyi idő alatt jut a szív izmain át az üvegcsövecskébe. Amikor azonban a béka szívét nem szölőcukoroldatba akasztotta, hanem mézoldatba, a méz cukrai, tehát a szőlő és a gyümölcscukor sokkal hamarabb megjelent az üvegcsövecskében, mint a tiszta szőlőcukor. További munkája során a mézet túlhevítette s ezzel kísérletezett. A túlihevített mézbe akasztott békaszív izmain keresztül a méz cukra ugyanannyi idő alatt jutott az üvegcsövecskébe, akárcsak a szö’őcukor oldatba akasztott szív izmain. Ebből az érdekes kísérletből három dologra következtethetünk:

1. A mézben olyan anyagnak kell lennie, mely elősegíti a

(Folytatás a 2. oldalon.).

Télen fülhallgató segítségével veszünk tudomást a méhek életéről. (Foto: Kruzinsky