Szabad Földműves, 1968. július-december (19. évfolyam, 27-52. szám)
1968-07-20 / 29. szám
NYITRÄTÖL a halhatatlansägig / FORBÁTH IMRE • » . r V'. » A nyitrai költő, Forbáth Imre számára az egyetemes magyar,irodalomban még életében rangos helyet biztosított költői munkásága, amely duzzadó életkedvvel, az alikotnivágyás lázában keményen ostorozta azt, ami embertelen és az igazságosság, a szebb és boldogabb holnapba vetett hittel szórta szerte lázongó lelkének eszmemagvait. Egy küzdelmes élet ikorbácsütéseinek ütemére szántotta tollával a papirost, a szívparancs néma szavára. Az egy évvel ezelőtt elhunyt Forbáth Imre — egyik legjelentősebb szlovákiai magyar lírikus —, már nem élte meg Budapestén kiadott gyűjteményes verskötete1 a „Csodavárok“ megjelenését. Ez a kötet ékes bizonysága annak, hogy költészetét az egyetemes magyar irodalom is nagyra értékelte. Röviddel halála után hagyta' el a sajtót válogatott verseinek gyűjteménye, mint a költő irodalomtörténeti elismerésének dokumentuma. Első versikötete a „Versek“, a „Ma“ kiadásában Bécsben jelent meg (1922). Az érsekújvári „A Reggel“ napilap adta ki újabb verskötetét a „Vándordal“-t (1932), Ebben a kötetében az avantgardista költő még a lázongás hevében, a zabolátlan szókimondás és a szertelen gondolatok kavargásában botladozik. „Véreznek szemeim a naptól, de futok az ő arany éneke felé. / Kormosak füleim a roppant városok sereglésétől, / bejárom mégis fülledt alagútjait / s a sistergő bolond utcákat, / s a gyárak hideg kúpjait / az emberért. / Sötét lobogóit 6 sokszor rázta fölöttem az éjjel. / Én a vándor vagyok, / az utak macskazsákjaiban / csípőmre teregetem az erdőt, a falut.“ Ojabb verseskötete, a „Favágók“, 1930-ban jelent meg. Itt már az elesettek felkarolása, a humánum, a szocialista magáraismerés emberi hangja szólal meg, lehiggadt, tartalmas mondanivalójában. Szívünkben fekete tűz ég, * S kezünkben suhog a balta: Favágók vagyunk, a favágók Erdők mostohamagzatja. A háborús borzalmaktól irtózó lélek, a fasisztaellenes, a szocializmust vágyó forradalmár hangja zakatol háborúellenes versében: „S felébrednek egyszer a halott katonák... / Élni akarnak, kiknek meghalniok kellett túlkorán... / virágot, gyümölcsöt akarnak, / szelet, holdat és pipacsvörös forró napokat / mindent, mit elraboltak tőlük gonosz gyilkosok! / most ismerkednek, testvérek, bajtársak, s egymást átölelik / franciák, németek, szerbek, magyarok, csehek, oroszok: / szövetkeznek a halott katonák!“ Forradalmat vágyó Versében így datol: „Ábrázolj engem így, barátom, / csíkos ingemen keresztül látható legyen a szivem / vörösen, mint szőlőtőkék ősszel, / részegen a lázadás borával telten ... / fess meg egynek a dolgozók közül, / dacosnak, komornak, öntudatos kemény szemekkel / a városok fölött s a mezőkön, hadd lobogjanak / bosszús árnyékaink / amint sorakozunk a forradalom zászlaja körül!“ Londonban adta ki a „Panasz és remény“ c. versfüzetét (1942), majd Pozsonyban került kiadásra „Mikor a néma beszélni kezd“ c. versválogatása (1958). Szlovák nyelven „Na zázrak öakajúci" c. (Csodavárók) Ctibor Stítnicky gondos átköltésében jelentek meg válogatott versei (1965). Forbáth Imrét, mint fiatal korában Nyitrára emigrált írót tartják nyilván az irodalmi munkásságát tárgyaló irodalomtörténeti tanulmányok, megállapítva, hogy a Magyar Tanácsköztársaság bukása után Nyitrára emigrált. Forbáth az érettségi után Budapesten tanult abban az időben és részt vett baloldali agitációkban és a haladó ifjúsági mozgalmakban, de nem töltött be a tanácsköztársaság alatt olyan szerepet, ami emigrálásra idegenbe menekülésre kényszerltette volna. Tény az hogy 1919-ben elhagyta Budapestet. Nyitra nem volt számára idegen föld, Nyitrára nem emigrált, hanem hazajött, visszatért a szülői házba, a családi otthonba. Hiszen már zsenge gyermekkorában kerültek szülei a Balaton mellől Nyitrára, és velük együtt ő is. Ebben a zoboraljai kisvárosban nőtt fel, ott végezte középiskolai tanulmányait és ott érettségizett. „A Reggel“ napilapnál kezdte újságírói tevékenységét, mint a lap nyitrai tudósítója. Bekapcsolódott a kommunista párt munkájába, majd amikor elkerült Nyitráról, Ostraván fogorvosként működött, az ott megjelenő „Magyar Nap“ kommunista napilapban jelentek meg cikkei, tanulmányai. Írásait közölte „Az 0t“, „Korunk“ és a pozsonyi „Magyar Újság“. Prózai írásainak, gyűjteménye „Eszmék és ar-> cok“ Pozsonyban jelent meg (1966). Az emigránsok keserű kenyerébe akkor harapott bele, amikor a hitlerizmus elől 1939-ben Londoba menekült és ott részt vett az ellenállási mozgalomban. A felszabadulás után tért vissza Csehszlovákiába és fontos — Ott van. Nem hazudott,' mert néhány perc elteltével Kubitschek valamilyen súlyos tárgyat ásott ki az agyagos földből, amely egy kockás mintájú, impregnált asztalterítőbe csomagolva, erős zsineggel átkötve került napfényre. — Kibogozni! — rendelkezett az ajtóban álló Dümmler. Mellette, kissé hátrább ágaskodott helyettese, Otto Schenk. Szeme kíváncsian meredt a titokzatos csomagra. Kubitschek ideges mozdulatokkal kibogozta a zsineg csomóit. Szétteregette az asztalterítőt, amelyből egy sötétszürke acéldoboz került elő. Közepén aprócska lakat csüngött, amilyent a gyermekperselyekre alkalmaztak ... A gondolataiba merülő asszony öszszerezzent, amikor Kubitschek kisásőjának egyetlen csapásával leverte a doboz lakatját. Azután óvatosan felnyitotta a doboz fedelét. — Hű, az aldóját! Ilyen gyönyörűséget! — kiáltott fel. Schenk hadnagy a doboz tartalmának láttán önkéntelenül behúnyta szemét. Néhány másodpercig valamenynyien, szinte megbabonázva meredtek az aranyra. Elsőnek Dümmler szólalt meg: — Emil, komm her! Kubitschek felemelkedett és a főhadnagy után indult. Dümmler néhány lépésnyire távolódott a kunyhótól, észrevétlenül megrándította sofőrje kabátujját, majd suttogva magyarázott. A város délkeleti végéből időközönként nehéz gépfegyverek egyenletes kattogása hallatszott. Kubitschek megértőén bólogatott. Sarkon fordult és visszament a bódéhoz. Visszavette géppisztolyát és rászólt a nőre: — Mehetünk, asszonyom! A nő bizonytalan tekintettel nézett rá. Egy ideig tétovázott, azután lassú léptekkel elindult kifelé. — Hazamehet! — ismételte. — Elvégre ezt megígértük magának, nemde? — Arcán gúnyos mosoly jelent meg. Az asszony rendbe szedte haját, körülnézett, mélyen Kubitschek szemébe tekintett. Elindult a lejtős úton a szőlőtőkék sorfala között. Kubitschek vagy három lépéssel odébb állt. Hagyta, hogy a nő elhaladjon mellette, és utána nézett. Alig lehetett tőle tíz méterre, amikor gyilkos lángnyelvek csaptak ki a sofőr géppisztolyából. Az asszony hirtelen megállott, térde megroskadt... Kezét görcsösen szívére szorította és kétségbeesetten jajveszékelt: — Miért tették ezt velem?... Szavait nem fejezhette be, hangja elveszett Kubitschek további géppisztoly-sorozatának tüzében. Mire hozzá ért, az asszony már halott volt. Égnek emelt, nyitott szemmel feküdt. Hajának ezüstszürke színe élesen eF ütött a szőlőskert fekete földjétől. Dümmler főhadnagy cinikus ábrázattal nézte végig a gyilkosságot. — Eltakarítani! — adta ki a parancsot rekedtes hangon. Gyors kézmozdulattal meghagyta helyettesének, segítsen a sofőrnek. A halott nőt bevonszolták a kerti bódéba, Kubitschek felkapta a kincsesdobozt és mindhárman az autóhoz siettek. Tizenegy óra körül az Opel-Kadett lefékezet a Nezabúdkotá utcai villa előtt. Alig lépett be Dümmler az ajtón, elébe szaladt az ügyletes telefonkezelő: — Főhadnagy úr, utasítás érkezett a parancsnokságtól! — és átnyújtotta a jegyzetfüzet-lapot, amelyen csak néhány mondat állott: „Vonuljon alakulatával tüzelő hadállásba! Az ellenség támadása délkelet felől várható. — Lemke kapitány.“ Dümmler összehajtotta a papírlapot és kabátja zsebébe süllyesztette. Mellékszobába sietett, ahol Schenk hadnagy és Kubitschek már várták. Mielőtt betette az ajtót, meghagyta az őrszemnek, hogy senkit se engedjen a helyiségbe. (Folytatjuk.) A Magyar Könyvesbolt nyári könyvújdonságai A Magyar Könyvesbolt a nyári szünetekre, a szabadságokhoz sok szép és hasznos olvasmányhoz akarja juttatni olvasóinkat. Könyvrendeléseiket a következő címre küldjék: Magyar Könyvesbolt, Bratislava, Michalská fi. KÖNYVJEGYZÉK (Megrendelőlap) Szépirodalmi müvek: ___db. Fehér Klára—Nemes László: Irokézek és felhőkarcolók 19.— korona A már jól ismert utazó-házaspár útiélményei kellemes perceket nyújtanak az olvasónak. A könyv eredeti fényképfelvételeket tartalmaz. ....db. Feuchtwanger: Rókák a szőlőben............................. 47,50 korona Nem túlzás azt állítani, hogy ez a történelmi mű, mely az ismert észak-dél elleni háborút tárgyalja, az író legsikerültebb műve. .... db. Fóti Andor: Kelepcében az alvilág............................. 32,50 korona Izgalmas, a nyomozás történetében kiemelkedő esetek . tárulnak az olvasó elé. A könyv érdekessége, az író személyesen is részt vett a nyomozásban. .... db. Dr. Haraszti István: A nemi élet kérdései . . . 14,40 korona A könyv, mely válaszol a nemi felvilágosítás összes kérdéseire, különösen a serdülőifjúság és a nevelők számára készült. .... db. Jókai Mór: Nincsen ördög............................................17,— korona A többi Jókai műhöz híven, igen megragadja az olvasót a szereplők érdekes egyénisége, állásfoglalása fontos kérdéseikben, és az Író mély, alapos emberismerete. .... db. Dr. Fritz Kahn: A szerelem iskolája .... 53,— korona A könyv a szerelem és házasélet problémáit röviden és közérthető formában foglalja össze. A szerző, aki híres szexuológus, sok évi tapasztalat után írta meg ezt a mindenki számára nélkülözhetetlen könyvet. ....db. Mikszáth Kálmán: Fekete város....................................27,—korona Az író utolsó regénye, melyben egy anekdóta van feldolgozva: Hogyan lőtte agyon Görgey alispán a lőcsei bírót. .... db. Móra Ferenc: Aranykoporsó............................................25,— korona A regény központi alakja egy fiatal pár. Az ő szerelmükön keresztül kapunk képet a császári birodalom lüktető életéről. .... db. L. C. Moyiisch: A Cicero akció.............................Ifi,— korona Valóban megtörtént kémtörténet a II. világháború idejéből, melynek az író Is aktív szereplője volt. Érdekes dokumentumok fényképmásolatai körüli bonyodalmak teszik a regényt érdekfeszítően izgalmassá. .... db. Charles-Louis Philippe: Marie Donadieau . . 18,— korona A főhősnő egy rendkívül öszötnös, olykor zabolátlanul szenvedélyes nő. Életútja az egyik legszebb szerelmes regény. .... db. Petőfi Sándor összes költeményei ....................... 48,50 korona A családi könyvtár nélkülözhetetlen versikötete. ....db, Henryk Sienkiewicz: Kereszteslovagok .... 46,80 korona A világhírű filmváltozatáról is ismert Quo Vadis írója ebben a történelmi regényében a keresztényüldözések korét eleveníti fel. ....db. Szülők kislexikona . ...................................................31:50 korona A szülő és nevelő egyaránt választ kap a gyermeknevelés számtalan kérdésére, a csecsemőkortól egészen a serdülőkorig. Nélkülözhetetlen minden családban. .... db. Kötött és horgolt divatminták.................................. 20,70 korona A könyv sok szép, és modern kötési, horgolási mintát tartalmaz, színes ábrákkal. Utánvéttel megrendelem a fent kijelölt könyveket: Cím: Név: Utca, házszám: Lakóhely: \ járás:_____________________________________________________________. Posta: Sajátkezű aláírás Kitöltendő nyomtatott betűvel LONTÖI képeslap pozíciót töltött be, majd a személyi kultusz idejében félreállították. Forbáth Kassákék „Ma" c. folyóiratában vált ismertté verseivel. Az avantgardisták sorában indult. Költészete fokozatosan letisztult és a reá nagy hatással volt expresszionizmus értékeit sikerült átmentenie költészetébe. Az osztályharc élvonalában álló költő eljutott a tartalmas mondanivalókban gazdag költészet kiegyensúlyozott magasságába. Forbáth Imre örök távozása a magyar irodalom nagy vesztesége. Mint orvos a beteg emberi testet gyógyította, mint költő, a botladozó, vágyakozó, lázongó emberi lelkek istápolója volt. Magánéletében bohém, szertelen, irónikus, egészséges humorú volt, a külvárosi fények rajongója, aki a lápvirágok derült vagy bágyadt mosolyának is örülni tudott, önkritika és szerénység sugárzik a „Mikor a néma beszélni kezd“ kötetének bevezető soraiban, ahol ezeket írta: „Sok tévelygés, mellékösvényre-bolygás, visszavisszatérés, döcögve továbbjutás és néhány merész előreugrás is volt írói utamon. Nem lenne helyes, sem becsületes, csak azt mutatni műveimből, ami egyértelműen szocialista. Szolgáljanak e versek olvasóim örömére — szórakoztatására, de okulására is ...“ A „Korunk“ hasábjain 1937-ben megjelent tanulmányában humoros hangú képet fest magáról és amolyan beismerésféle vallomást, melyet Csanda Sándor most megjelent könyve az „Első nemzedék“ így idézett: „Furcsa figura lehettem, rövid bekecsben és lábszárvédősen, vörös szakálammal babrálva, amikor úgy 1920 telén beállítottam az irodalmi kávéházakba, csehül még alig nyögdécselve, és szemtelenül lecsücsültem az asztalokhoz, melyek körül akkor egy Hóra, Horejsí, St. K. Neumann, E. E. Kisch és mások, prominensek üldögéltek. Arra a jogos kérdésre, hogy mi jogon, a világ legtermészetesebb hangján válaszoltam: „A legnagyobb magyar forradalmi költő vagyok.“ Miután ilyen szép ajánlólevelet állítottam ki magamról, mit tehettek egyebet, melegen üdvözöltek, helyet adtak az asztalon vaskos könyökömnek s az asztal alatt hosszú lábamnak.“ „Nyitrai írók Könyve“ szerkesztése idején (1934) kéziratot kértünk Forbáth Imrétől. Elutasította kérésünket. Levelében így írt: „Örömmel értesültem a nyitrai írók albumáról. Nagyon szép tervezet és megtiszteletésnek tartom, hogy tőlem is akarnak kéziratot. Ne haragudjanak, ha ezt megtagadom, kizárólag azért, mert anthológiában nem kívánok részt venni. Bizonyíték: se a Sziklay Gyűjteménybe, se a prágai költők könyvébe nem küldtem verseket, pedig az utóbbiakhoz pl. baráti viszony is köt, és eltekintve antológiaiszonyomtól, mindig örülök, ha nyomtatják nem nagyon populáris verseimet. Viszont őszinte szívből szerencsét kívánok a szép és szimpatikus tervezethez ..." Nem nyugodtunk bele az elutasításába. Újabb levelet írtunk, kifejtve a nyitrai írók öszefogásának célját, melyet siker esetén a szlovákiai magyar írók világnézetre való tekintet nélkül egységes arcvonalának kiépítése és az írók szövetségébe tömörítése fog követni. Forbáth Imre átnézte a nyitrai kultúrkezdeményezés fontosságát, megváltoztatta álláspontját, mellénk állt és közlésre öt versét bocsátotta rendelkezésünkre. Az egyéni hangú Forbáth Imre költői hitvallása mind magasba szálló gondolatözön villan azokból a sorokból, melyek az igaz költő feladatát jelölik ki. „A költö legyen emberebb ember, forradalmak kürtöse, világítótorony, ember, ki mélyen mellreszívja a népek vágyait, kinek az álma próféták tüzes nyelvével nyaldossa a jövöt; ki hatalmas hanggal ébreszti az alvók bat anionjait; határtalan, megnemalkuvó, nyakát meg nem szegő .., termékeny humuszföíd, vidám, csírázó magvakkal terhes, árvizes tavaszi folyó, széjjeltörvén a múlt zsilipjeit; alkotó fantázia és mértéktelen nagy emberszeretet, ember, kiben a szabadságvágya acélosan elasztikus, s mint az örjöngő spirális löki, hajtja, taszítja az idő mutatóit a Beteljesedés felél" Időtálló verseiben átkozza azt, amf gonosz, utat mutat nemes célok felé. A küzdelmekbe belefáradó, botladozó lelkekért, a holnapért küzdő embermilliókért megtett mindent, amit az igaz költő, az igaz ember megtehetett. Nem az urnában poriodó halottra emlékezünk, hanem a költői lélekre, a szívekben élő Forbátík Imrére, aki a kanyargó Nyitra partjáról indult a göröngyös, meredek úton és elérkezett a halhatatlanságba... Dallas István Az emberek gyakran csak a külsőségek alapján alkotnak véleményt a településekről, falvakról: — Ez sáros falu, emez nagyon szép, rendezett község — mondják, de nagyon ritkán jellemeznek műveltségszerint. A külsőségek alapján elítélt, lenézett községek egyike a lévai járásban fekvő L o n t ő. Igaz, hogy a mai napig sáros, poros az utcája, düledezik az iskolája, de orvosokat, tanítókat adott az országnak, s kultúrház nélkül is pezseg a kulturális élet. A helyi nemzeti bizottság fiatal, közkedvelt elnöke, Mészáros Ervin szavai szerint a kulturális rendezvények számát és színvonalát tekintve a járás élenjáró községei közé tartoznak. A rendezvények sorát a Jednota népi fogyasztási szövetkezet helyi ellenőrző bizottsága indította meg; a járási elöljárósággal karöltve sütőtanfolyamot kezdeményezett a nők részére. A helyi Népművelődési Ház pedig — a fiatalok nagy örömére — tánctanfolyamot rendezett. Az idei év első felében két színdarabot tanultak be, s adtak elő: a Szülők és Iskolabarátok színjátszói farsangkor Lovicsek Béla „Csillagszemű asszony“ című színművét, hűsvétkor pedig a Nők Szövetsége helyi csoportjának színjátszói a „Cigány“ című dráma bemutatásával jeleskedtek. A helyi Népművelődési Ház egy tehetségkutató KI MIT TUD? versenyt is rendezett. Nagy öröm, hogy a fiatalok mellett az idősebbek is tevékenyek. A közönség szűnni nem akaró tapssal jutalmazta a benevezett Turcsek Hona nénit, aki immáron hetven éves, valamint a 85 esztendős Tóth Lajos bácsit. A tehetségkutató verseny győztese Lőrincz Erzsébet, az ipolysági általános középiskola tanulója lett. S kultúrház hiányában hol tartották a rendezvényeket? Nem másutt, mint az állami gazdaság üzemrészlegéhez tartozó kastély aulájában. Ettől .függetlenül nagyon kellene egy kultúrház a községbe. De gazdasági nehézségeik egyelőre ezt nem teszik lehetővé. Nos, így néz ki Lontó két arca. A poros, sáros lontői utcákon szorgalmas, kulturális téren tevékeny emberek járnak. Budai Ernő, Százd SZABAD FÖLDMŰVES "J