Szabad Földműves, 1968. július-december (19. évfolyam, 27-52. szám)

1968-07-20 / 29. szám

NYITRÄTÖL a halhatatlansägig / FORBÁTH IMRE • » . r V'. » A nyitrai költő, Forbáth Imre szá­mára az egyetemes magyar,irodalom­ban még életében rangos helyet bizto­sított költői munkásága, amely duz­zadó életkedvvel, az alikotnivágyás lázában keményen ostorozta azt, ami embertelen és az igazságosság, a szebb és boldogabb holnapba vetett hittel szórta szerte lázongó lelkének eszmemagvait. Egy küzdelmes élet ikorbácsütéseinek ütemére szántotta tollával a papirost, a szívparancs né­ma szavára. Az egy évvel ezelőtt elhunyt For­­báth Imre — egyik legjelentősebb szlovákiai magyar lírikus —, már nem élte meg Budapestén kiadott gyűjteményes verskötete1 a „Csoda­várok“ megjelenését. Ez a kötet ékes bizonysága annak, hogy költészetét az egyetemes magyar irodalom is nagyra értékelte. Röviddel halála után hagyta' el a sajtót válogatott versei­nek gyűjteménye, mint a költő iroda­lomtörténeti elismerésének dokumen­tuma. Első versikötete a „Versek“, a „Ma“ kiadásában Bécsben jelent meg (1922). Az érsekújvári „A Reggel“ napilap adta ki újabb verskötetét a „Vándor­­dal“-t (1932), Ebben a kötetében az avantgardista költő még a lázongás hevében, a zabolátlan szókimondás és a szertelen gondolatok kavargásában botladozik. „Véreznek szemeim a naptól, de futok az ő arany éneke felé. / Kor­mosak füleim a roppant városok se­reglésétől, / bejárom mégis fülledt alagútjait / s a sistergő bolond utcá­kat, / s a gyárak hideg kúpjait / az emberért. / Sötét lobogóit 6 sokszor rázta fölöttem az éjjel. / Én a vándor vagyok, / az utak macskazsákjaiban / csípőmre teregetem az erdőt, a falut.“ Ojabb verseskötete, a „Favágók“, 1930-ban jelent meg. Itt már az el­esettek felkarolása, a humánum, a szocialista magáraismerés emberi hangja szólal meg, lehiggadt, tartal­mas mondanivalójában. Szívünkben fekete tűz ég, * S kezünkben suhog a balta: Favágók vagyunk, a favágók Erdők mostohamagzatja. A háborús borzalmaktól irtózó lélek, a fasisztaellenes, a szocializmust vá­gyó forradalmár hangja zakatol hábo­rúellenes versében: „S felébrednek egyszer a halott katonák... / Élni akarnak, kiknek meghalniok kellett túlkorán... / virágot, gyümölcsöt akarnak, / szelet, holdat és pipacs­vörös forró napokat / mindent, mit elraboltak tőlük gonosz gyilkosok! / most ismerkednek, testvérek, bajtár­sak, s egymást átölelik / franciák, németek, szerbek, magyarok, csehek, oroszok: / szövetkeznek a halott kato­nák!“ Forradalmat vágyó Versében így da­­tol: „Ábrázolj engem így, barátom, / csíkos ingemen keresztül látható le­gyen a szivem / vörösen, mint szőlő­tőkék ősszel, / részegen a lázadás borával telten ... / fess meg egynek a dolgozók közül, / dacosnak, komor­nak, öntudatos kemény szemekkel / a városok fölött s a mezőkön, hadd lobogjanak / bosszús árnyékaink / amint sorakozunk a forradalom zász­laja körül!“ Londonban adta ki a „Panasz és remény“ c. versfüzetét (1942), majd Pozsonyban került kiadásra „Mikor a néma beszélni kezd“ c. versváloga­tása (1958). Szlovák nyelven „Na zá­­zrak öakajúci" c. (Csodavárók) Ctibor Stítnicky gondos átköltésében jelentek meg válogatott versei (1965). Forbáth Imrét, mint fiatal korában Nyitrára emigrált írót tartják nyilván az irodalmi munkásságát tárgyaló iro­dalomtörténeti tanulmányok, megálla­pítva, hogy a Magyar Tanácsköztársa­ság bukása után Nyitrára emigrált. Forbáth az érettségi után Budapesten tanult abban az időben és részt vett baloldali agitációkban és a haladó ifjúsági mozgalmakban, de nem töl­tött be a tanácsköztársaság alatt olyan szerepet, ami emigrálásra idegenbe menekülésre kényszerltette volna. Tény az hogy 1919-ben elhagyta Bu­dapestet. Nyitra nem volt számára idegen föld, Nyitrára nem emigrált, hanem hazajött, visszatért a szülői házba, a családi otthonba. Hiszen már zsenge gyermekkorában kerültek szü­lei a Balaton mellől Nyitrára, és ve­lük együtt ő is. Ebben a zoboraljai kisvárosban nőtt fel, ott végezte kö­zépiskolai tanulmányait és ott érett­ségizett. „A Reggel“ napilapnál kezdte újság­írói tevékenységét, mint a lap nyitrai tudósítója. Bekapcsolódott a kommu­nista párt munkájába, majd amikor elkerült Nyitráról, Ostraván fogorvos­ként működött, az ott megjelenő „Ma­gyar Nap“ kommunista napilapban jelentek meg cikkei, tanulmányai. Írá­sait közölte „Az 0t“, „Korunk“ és a pozsonyi „Magyar Újság“. Prózai írá­sainak, gyűjteménye „Eszmék és ar-> cok“ Pozsonyban jelent meg (1966). Az emigránsok keserű kenyerébe akkor harapott bele, amikor a hitle­­rizmus elől 1939-ben Londoba mene­kült és ott részt vett az ellenállási mozgalomban. A felszabadulás után tért vissza Csehszlovákiába és fontos — Ott van. Nem hazudott,' mert néhány perc elteltével Kubitschek valamilyen sú­lyos tárgyat ásott ki az agyagos föld­ből, amely egy kockás mintájú, im­pregnált asztalterítőbe csomagolva, erős zsineggel átkötve került nap­fényre. — Kibogozni! — rendelkezett az aj­tóban álló Dümmler. Mellette, kissé hátrább ágaskodott helyettese, Otto Schenk. Szeme kíván­csian meredt a titokzatos csomagra. Kubitschek ideges mozdulatokkal kibogozta a zsineg csomóit. Széttere­gette az asztalterítőt, amelyből egy sötétszürke acéldoboz került elő. Kö­zepén aprócska lakat csüngött, ami­lyent a gyermekperselyekre alkalmaz­tak ... A gondolataiba merülő asszony ösz­­szerezzent, amikor Kubitschek kisáső­­jának egyetlen csapásával leverte a doboz lakatját. Azután óvatosan fel­nyitotta a doboz fedelét. — Hű, az aldóját! Ilyen gyönyörű­séget! — kiáltott fel. Schenk hadnagy a doboz tartalmá­nak láttán önkéntelenül behúnyta sze­mét. Néhány másodpercig valameny­­nyien, szinte megbabonázva meredtek az aranyra. Elsőnek Dümmler szólalt meg: — Emil, komm her! Kubitschek felemelkedett és a fő­hadnagy után indult. Dümmler néhány lépésnyire távolódott a kunyhótól, észrevétlenül megrándította sofőrje kabátujját, majd suttogva magyarázott. A város délkeleti végéből időközön­ként nehéz gépfegyverek egyenletes kattogása hallatszott. Kubitschek meg­értőén bólogatott. Sarkon fordult és visszament a bódéhoz. Visszavette gép­pisztolyát és rászólt a nőre: — Mehetünk, asszonyom! A nő bizonytalan tekintettel nézett rá. Egy ideig tétovázott, azután lassú léptekkel elindult kifelé. — Hazamehet! — ismételte. — El­végre ezt megígértük magának, nem­de? — Arcán gúnyos mosoly jelent meg. Az asszony rendbe szedte haját, kö­rülnézett, mélyen Kubitschek szemébe tekintett. Elindult a lejtős úton a sző­lőtőkék sorfala között. Kubitschek vagy három lépéssel odébb állt. Hagyta, hogy a nő elha­ladjon mellette, és utána nézett. Alig lehetett tőle tíz méterre, amikor gyil­kos lángnyelvek csaptak ki a sofőr géppisztolyából. Az asszony hirtelen megállott, térde megroskadt... Kezét görcsösen szívére szorította és két­ségbeesetten jajveszékelt: — Miért tették ezt velem?... Szavait nem fejezhette be, hangja elveszett Kubitschek további géppisz­toly-sorozatának tüzében. Mire hozzá ért, az asszony már halott volt. Égnek emelt, nyitott szemmel feküdt. Ha­jának ezüstszürke színe élesen eF ütött a szőlőskert fekete földjétől. Dümmler főhadnagy cinikus ábrá­­zattal nézte végig a gyilkosságot. — Eltakarítani! — adta ki a pa­rancsot rekedtes hangon. Gyors kéz­mozdulattal meghagyta helyettesének, segítsen a sofőrnek. A halott nőt be­vonszolták a kerti bódéba, Kubitschek felkapta a kincsesdobozt és mindhár­man az autóhoz siettek. Tizenegy óra körül az Opel-Kadett lefékezet a Nezabúdkotá utcai villa előtt. Alig lépett be Dümmler az ajtón, elébe szaladt az ügyletes telefonke­zelő: — Főhadnagy úr, utasítás érkezett a parancsnokságtól! — és átnyújtotta a jegyzetfüzet-lapot, amelyen csak né­hány mondat állott: „Vonuljon alaku­latával tüzelő hadállásba! Az ellenség támadása délkelet felől várható. — Lemke kapitány.“ Dümmler összehajtotta a papírlapot és kabátja zsebébe süllyesztette. Mel­lékszobába sietett, ahol Schenk had­nagy és Kubitschek már várták. Mi­előtt betette az ajtót, meghagyta az őrszemnek, hogy senkit se engedjen a helyiségbe. (Folytatjuk.) A Magyar Könyvesbolt nyári könyvújdonságai A Magyar Könyvesbolt a nyári szünetekre, a szabadságokhoz sok szép és hasznos olvasmányhoz akarja juttatni olvasóinkat. Könyvrendeléseiket a következő címre küldjék: Magyar Könyvesbolt, Bratislava, Michalská fi. KÖNYVJEGYZÉK (Megrendelőlap) Szépirodalmi müvek: ___db. Fehér Klára—Nemes László: Irokézek és felhőkarcolók 19.— korona A már jól ismert utazó-házaspár útiélményei kellemes perceket nyújtanak az olvasónak. A könyv eredeti fényképfelvételeket tartalmaz. ....db. Feuchtwanger: Rókák a szőlőben............................. 47,50 korona Nem túlzás azt állítani, hogy ez a történelmi mű, mely az ismert észak-dél elleni háborút tárgyalja, az író legsikerültebb műve. .... db. Fóti Andor: Kelepcében az alvilág............................. 32,50 korona Izgalmas, a nyomozás történetében kiemelkedő esetek . tárulnak az olvasó elé. A könyv érdekessége, az író személyesen is részt vett a nyomozásban. .... db. Dr. Haraszti István: A nemi élet kérdései . . . 14,40 korona A könyv, mely válaszol a nemi felvilágosítás összes kérdéseire, különösen a serdülőifjúság és a nevelők számára készült. .... db. Jókai Mór: Nincsen ördög............................................17,— korona A többi Jókai műhöz híven, igen megragadja az olva­sót a szereplők érdekes egyénisége, állásfoglalása fontos kérdéseikben, és az Író mély, alapos ember­ismerete. .... db. Dr. Fritz Kahn: A szerelem iskolája .... 53,— korona A könyv a szerelem és házasélet problémáit röviden és közérthető formában foglalja össze. A szerző, aki híres szexuológus, sok évi tapasztalat után írta meg ezt a mindenki számára nélkülözhetetlen könyvet. ....db. Mikszáth Kálmán: Fekete város....................................27,—korona Az író utolsó regénye, melyben egy anekdóta van fel­dolgozva: Hogyan lőtte agyon Görgey alispán a lőcsei bírót. .... db. Móra Ferenc: Aranykoporsó............................................25,— korona A regény központi alakja egy fiatal pár. Az ő szerel­mükön keresztül kapunk képet a császári birodalom lüktető életéről. .... db. L. C. Moyiisch: A Cicero akció.............................Ifi,— korona Valóban megtörtént kémtörténet a II. világháború idejéből, melynek az író Is aktív szereplője volt. Érdekes dokumentumok fényképmásolatai körüli bo­nyodalmak teszik a regényt érdekfeszítően izgalmassá. .... db. Charles-Louis Philippe: Marie Donadieau . . 18,— korona A főhősnő egy rendkívül öszötnös, olykor zabolátlanul szenvedélyes nő. Életútja az egyik legszebb szerelmes regény. .... db. Petőfi Sándor összes költeményei ....................... 48,50 korona A családi könyvtár nélkülözhetetlen versikötete. ....db, Henryk Sienkiewicz: Kereszteslovagok .... 46,80 korona A világhírű filmváltozatáról is ismert Quo Vadis írója ebben a történelmi regényében a keresztény­­üldözések korét eleveníti fel. ....db. Szülők kislexikona . ...................................................31:50 korona A szülő és nevelő egyaránt választ kap a gyermek­­nevelés számtalan kérdésére, a csecsemőkortól egé­szen a serdülőkorig. Nélkülözhetetlen minden csa­ládban. .... db. Kötött és horgolt divatminták.................................. 20,70 korona A könyv sok szép, és modern kötési, horgolási mintát tartalmaz, színes ábrákkal. Utánvéttel megrendelem a fent kijelölt könyveket: Cím: Név: Utca, házszám: Lakóhely: \ járás:_____________________________________________________________. Posta: Sajátkezű aláírás Kitöltendő nyomtatott betűvel LONTÖI képeslap pozíciót töltött be, majd a személyi kultusz idejében félreállították. Forbáth Kassákék „Ma" c. folyóira­tában vált ismertté verseivel. Az avantgardisták sorában indult. Költé­szete fokozatosan letisztult és a reá nagy hatással volt expresszionizmus értékeit sikerült átmentenie költésze­tébe. Az osztályharc élvonalában álló költő eljutott a tartalmas mondani­valókban gazdag költészet kiegyensú­lyozott magasságába. Forbáth Imre örök távozása a ma­gyar irodalom nagy vesztesége. Mint orvos a beteg emberi testet gyógyította, mint költő, a botladozó, vágyakozó, lázongó emberi lelkek istápolója volt. Magánéletében bohém, szertelen, irónikus, egészséges humorú volt, a külvárosi fények rajongója, aki a láp­virágok derült vagy bágyadt mosolyá­nak is örülni tudott, önkritika és sze­rénység sugárzik a „Mikor a néma beszélni kezd“ kötetének bevezető so­raiban, ahol ezeket írta: „Sok tévely­gés, mellékösvényre-bolygás, vissza­­visszatérés, döcögve továbbjutás és néhány merész előreugrás is volt írói utamon. Nem lenne helyes, sem be­csületes, csak azt mutatni műveimből, ami egyértelműen szocialista. Szolgál­janak e versek olvasóim örömére — szórakoztatására, de okulására is ...“ A „Korunk“ hasábjain 1937-ben meg­jelent tanulmányában humoros hangú képet fest magáról és amolyan be­ismerésféle vallomást, melyet Csanda Sándor most megjelent könyve az „Első nemzedék“ így idézett: „Furcsa figura lehettem, rövid bekecsben és lábszárvédősen, vörös szakálammal babrálva, amikor úgy 1920 telén be­állítottam az irodalmi kávéházakba, csehül még alig nyögdécselve, és szemtelenül lecsücsültem az asztalok­hoz, melyek körül akkor egy Hóra, Horejsí, St. K. Neumann, E. E. Kisch és mások, prominensek üldögéltek. Arra a jogos kérdésre, hogy mi jogon, a világ legtermészetesebb hangján vá­laszoltam: „A legnagyobb magyar for­radalmi költő vagyok.“ Miután ilyen szép ajánlólevelet állítottam ki ma­gamról, mit tehettek egyebet, melegen üdvözöltek, helyet adtak az asztalon vaskos könyökömnek s az asztal alatt hosszú lábamnak.“ „Nyitrai írók Könyve“ szerkesztése idején (1934) kéziratot kértünk For­báth Imrétől. Elutasította kérésünket. Levelében így írt: „Örömmel értesül­tem a nyitrai írók albumáról. Nagyon szép tervezet és megtiszteletésnek tar­tom, hogy tőlem is akarnak kéziratot. Ne haragudjanak, ha ezt megtagadom, kizárólag azért, mert anthológiában nem kívánok részt venni. Bizonyíték: se a Sziklay Gyűjteménybe, se a prá­gai költők könyvébe nem küldtem ver­seket, pedig az utóbbiakhoz pl. baráti viszony is köt, és eltekintve antológia­iszonyomtól, mindig örülök, ha nyom­tatják nem nagyon populáris versei­met. Viszont őszinte szívből szerencsét kívánok a szép és szimpatikus terve­zethez ..." Nem nyugodtunk bele az elutasításába. Újabb levelet írtunk, ki­fejtve a nyitrai írók öszefogásának célját, melyet siker esetén a szlová­kiai magyar írók világnézetre való tekintet nélkül egységes arcvonalának kiépítése és az írók szövetségébe tö­mörítése fog követni. Forbáth Imre át­nézte a nyitrai kultúrkezdeményezés fontosságát, megváltoztatta álláspont­ját, mellénk állt és közlésre öt versét bocsátotta rendelkezésünkre. Az egyéni hangú Forbáth Imre köl­tői hitvallása mind magasba szálló gondolatözön villan azokból a sorok­ból, melyek az igaz költő feladatát jelölik ki. „A költö legyen emberebb ember, forradalmak kürtöse, világítótorony, ember, ki mélyen mellreszívja a népek vágyait, kinek az álma próféták tüzes nyelvével nyaldossa a jövöt; ki hatalmas hanggal ébreszti az alvók bat anionjait; határtalan, megnemalkuvó, nyakát meg nem szegő .., termékeny humuszföíd, vidám, csírázó magvakkal terhes, árvizes tavaszi folyó, széjjeltörvén a múlt zsilipjeit; alkotó fantázia és mértéktelen nagy emberszeretet, ember, kiben a szabadságvágya acélosan elasztikus, s mint az örjöngő spirális löki, hajtja, taszítja az idő mutatóit a Beteljesedés felél" Időtálló verseiben átkozza azt, amf gonosz, utat mutat nemes célok felé. A küzdelmekbe belefáradó, botladozó lelkekért, a holnapért küzdő ember­milliókért megtett mindent, amit az igaz költő, az igaz ember megtehetett. Nem az urnában poriodó halottra em­lékezünk, hanem a költői lélekre, a szívekben élő Forbátík Imrére, aki a kanyargó Nyitra partjáról indult a gö­röngyös, meredek úton és elérkezett a halhatatlanságba... Dallas István Az emberek gyakran csak a külső­ségek alapján alkotnak véleményt a településekről, falvakról: — Ez sáros falu, emez nagyon szép, rendezett község — mondják, de na­gyon ritkán jellemeznek műveltség­­szerint. A külsőségek alapján elítélt, lené­zett községek egyike a lévai járásban fekvő L o n t ő. Igaz, hogy a mai napig sáros, poros az utcája, düledezik az iskolája, de orvosokat, tanítókat adott az országnak, s kultúrház nél­kül is pezseg a kulturális élet. A helyi nemzeti bizottság fiatal, közkedvelt elnöke, Mészáros Er­vin szavai szerint a kulturális ren­dezvények számát és színvonalát te­kintve a járás élenjáró községei közé tartoznak. A rendezvények sorát a Jednota népi fogyasztási szövetkezet helyi ellenőrző bizottsága indította meg; a járási elöljárósággal karöltve sütőtanfolyamot kezdeményezett a nők részére. A helyi Népművelődési Ház pedig — a fiatalok nagy örömére — tánctanfolyamot rendezett. Az idei év első felében két színdarabot ta­nultak be, s adtak elő: a Szülők és Iskolabarátok színjátszói farsangkor Lovicsek Béla „Csillagszemű asszony“ című színművét, hűsvétkor pedig a Nők Szövetsége helyi csoportjának színjátszói a „Cigány“ című dráma bemutatásával jeleskedtek. A helyi Népművelődési Ház egy tehetségkutató KI MIT TUD? versenyt is rendezett. Nagy öröm, hogy a fia­talok mellett az idősebbek is tevé­kenyek. A közönség szűnni nem aka­ró tapssal jutalmazta a benevezett Turcsek Hona nénit, aki immáron het­ven éves, valamint a 85 esztendős Tóth Lajos bácsit. A tehetségkutató verseny győztese Lőrincz Erzsébet, az ipolysági általános középiskola ta­nulója lett. S kultúrház hiányában hol tartották a rendezvényeket? Nem másutt, mint az állami gazdaság üzemrészlegéhez tartozó kastély aulájában. Ettől .füg­getlenül nagyon kellene egy kultúr­ház a községbe. De gazdasági nehéz­ségeik egyelőre ezt nem teszik lehe­tővé. Nos, így néz ki Lontó két arca. A poros, sáros lontői utcákon szorgal­mas, kulturális téren tevékeny embe­rek járnak. Budai Ernő, Százd SZABAD FÖLDMŰVES "J

Next

/
Thumbnails
Contents