Szabad Földműves, 1968. július-december (19. évfolyam, 27-52. szám)

1968-12-21 / 51-52. szám

Az idei „belpolitikai évad“ lassan végefelé közeledik. Természe­tesen a jelenlegi politikai helyzetet figyelembe véve még az utolsó napo­kat is komoly tárgyalásokkal töltik vezető politikusaink és legfelső párt- és kormányszerveink. A CSKP KB plé­numát követőn ülést tartott az SZLKP Központi Bizottságának elnöksége. Az ülésen az elnökség ellenőrizte a de­cember 21—22-i plenáris ülés előké­születeit. Megvitatta Szlovákia gazda­sági helyzetét s ennek alapján a párt­szervekre és szervezetekre háruló fel­adatokat. Az elnökség tudomásul vet­te a csehszlovák államszövetség intéz­ményes biztosítására tett javaslatokat és az államszövetségről szóló alkot­mánytörvény végrehajtására vonatko­zó törvényjavaslatokat. Az elnökség ülése végén intézkedéseket hagyott jóvá a pártalapszervezetek évzáró taggyűléseivel kapcsolatban. A napok­ban úgyszintén ülésezett a Nemzet­gyűlés elnöksége is, amely a plénura összehívásával összefüggő kérdéseket vitatta meg. Ugyanakkor szovjet kor­mányküldöttség érkezett Prágába N. K. Bajbakovnak, a Szovjetunió Mi­nisztertanácsa alelnökének, a Szovjet­unió Minisztertanácsa mellett létesült állami tervbizottság elnökének veze­tésével gazdasági megbeszélések cél­jából. A delegáció előreláthatólag egy hétig tartózkodik hazánkban, s a F. Hamouz miniszterelnök-helyettes ál­tal vezetett csehszlovák kormánykül­döttséggel tárgyal. A megbeszélések fő témája az 1971—1975-ös időszakra vonatkozó fejlesztési tervek megvita­tása lesz. Szlovákiai központi szervek léte­'* sitéséről tárgyalt az SZNT el­nöksége. Az ülésen, amelyet Ondrej Klnkoő, az SZNT elnöke vezetett, azok az alapvető jogi normák kerültek elő­térbe, amelyek az 1969. január 1-én életbelépő csehszlovák föderációval függnek össze. Mindenekelőtt az SZNT törvényjavaslatát vitatták meg és hagyták jóvá, azt a törvényjavaslatot, amely a Szlovák Szocialista Köztársa­ság minisztériumáinak és más köz­­igazgatási és központi szervek létesí­téséről szól. A jóváhagyott javaslat értelmében 15 minisztérium és 6 köz­­igazgatási központi hivatal létesül. Az elnökség határozata értelmében az SZNT plenáris ülését 1986. december 28—29-re hívják össze. A plenáris ülésen egy egész sor törvényjavaslat­tal foglalkoznak majd, természetesen csehszlovák föderáció szlovákiai vo­natkozású szervezési és személyi kér­déseivel is. Előtérben a gazdaságpolitika December 12-én és 13-án tartotta plenáris ülését Cseh­szlovákia Kommunista Pártja Központi Bizottsága a prá­gai vár Spanyol-termében. A CSKP KB plenáris ülésének napirendjén az állam megszilárdításában feladatairól és a kormányszerveknek a szövetségi államrendszerben való intézményes szervezeti felépítéséről, szervezési és káderintézkedésekről, valamint a jelen időszak gazda­ságpolitikájának fő problémáiról és feladatairól szóló beszámoló és vita szerepelt. A beszámolót Oldfich Cer­­ník, a CSKP KB elnökségi tagja tartotta. A vitában a Központi Bizottság tagjai kinyilvánították véleményüket a beszámolóval kapcsolatban, és számos konkrét javas­lat hangzott el. A szövetségi államrendszer kormány­­szerveinek intézményes felépítését érintő megjegyzé­seikben a vitafelszólalók elsősorban hangsúlyozták, hogy az új kormányszervek elsőrendű feladata tág teret biz­tosítani a politikai, gazdasági és kulturális haladásnak, s gondoskodni a két nemzeti köztársaság egységes gaz­dasági rendszerének fenntartásáról, valamint a szocia­lista demokrácia továbbfejlesztéséről. A CSKP KB ple­náris ülésének résztvevői tájékoztatták a CSKP KB és az SZKP KB küldöttségeinek kijevi találkozójáról. Ugyan­csak tájékoztatták a plénumot a rehabilitációs bizottság munkájáról. A további tájékoztatások arra vonatkoztak, hogy miként osztották fel a felelősséget a pártmunka egyes szakaszaiért a CSKP KB titkárai között. A CSKP Központi Bizottsága megtárgyalta azokat az intézkedé­seket, illetve javaslatokat, amelyek arra vonatkoznak, hogy mely párttagok kapjanak tisztséget a Csehszlovák Szocialista Köztársaság szövetségi kormányában, a Cseh Szocialista Köztársaság Szövetségi kormányában, ki le­gyen a Szlovák Szocialista Köztársaság miniszterelnöke. Végül a CSKP KB plénuma köszönetét mondott a Cseh­szlovák Szocialista Köztársaság kormánya valamennyi kommunista tagjának eddigi áldozatos munkájáért. Az ÜJ SZŐ szerkesztőségének Kedves Barátaink! Az 01 Szó megjelenésének 20. évforduló/a alkalmából szlvból gratulálunk ahhoz a szép és eredményes munkához, amelyet egyetlen napilapunk terjedel­mének és tartalmának, tehát színvonalának állandó fejleszté­sével eqyidöben a csehszlová­kiai magyarság politikai és kul­turális életének kibontakoztatá­sában, népgazdaságunk fejlődé­sének elősegítése érdekében végeztetek. Örömmel értesültünk arról, hogy a két évtizedes jó munká­tokat az illetékes párt. és álla­mi szervek is nagyra becsülik, s az Oj Szónak, illetve a szer­kesztőség munkaközösségének magasfokú elismerést adomá­nyoztak. Továbbt munkátokhoz kívá­nunk erőt,' egészséget és sok sikert. A Szabad Földműves szerkesztőségének munkaközössége GAZDASÄGPOLITIKÄNK eredményei, PROBLÉMAI és feladatai A CSKP Központi Bizottságának határozatából A CSKP Központi Bizottsága novem­beri plenáris ülésén a párt jelenlegi politikájának alapvető kérdéseiről tárgyalva határozatában leszögezte, hogy pártunk a gazdasági politikát a szocializmus építésének egész idősza­kában politikája elválaszthatatlan ré­szének, sikere döntő feltételének tar­totta, s a párt gazdasági politikája alapvető irányvonalaként tovább akar haladni a megkezdett reformok útján, hogy a lehető legteljesebben ki lehes­sen használni a gazdaság szocialista vezetésének, valamint a dolgozók irá­nyításában való részvételének minden előnyét és lehetőségét. Az 1968. évi gazdasági politika irá­nyát a decemberi plénumnak az életszínvonal további emeléséről és az Idei év gazdasági fejlesztésének fő irányáról szóló határozata szabta meg. Az életszínvonal alakulásában 1968-ban feltételezett Intézkedések megvalósultak. Rendezték a fizetése­ket a kereskedelemben, az egészség­ügyben, az Iskolaügyben és a közle­kedésben, nagyobb segítséget kapnak a gyermekes családok, emelték a leg­alacsonyabb nyugdijakat, döntő sza­kaszába lépett a munkaidő lerövidí­tése, s más intézkedések végrehajtá­sa is folyamatban van. Lényegesen növekedtek a jövedelmek a mezőgaz­daságban. A lakosság személyi fogyasztása az idén a legnagyobb ütemet éri el az utóbbi évtizedben: mintegy 9—10 szá­zalékkal növekszik, a reálbérek pe­dig átlagosan 5,6 százalékkal, ami két­szerese az eredetileg feltételezettnek. A kiskereskedelmi árak növekedése ebben az évben nem lépi át a várt méretet annak ellenére, hogy lénye­gesen gyorsabban növekedtek a be­vételek. Látnunk kell, hogy az ármozgások elkerülhetetlenek az értékbeli és anya­gi deformációk kiküszöbölésében, és Így a gazdasági reform sikeres végre­hajtásában. Emellett lehetetlen tartó­san gátolni az árak növekedését, de ugyanakkor a munka tényleges ered­eteket és az árakat, a közgazdasági reform előrehaladásának kötelező menetét. Javaslatot kell előterjeszteni a szo­cialista vállalatok helyzetét meghatá­rozó törvényről és a szocialista vál­lalkozás alapvető feltételeit megszabó törvényről. Elő kell készíteni a csehszlovák fö­derációról szóló alkotmánytörvényt megvalósító új gazdasági törvénye­ket, amelyeket 1969 végéig jóvá kell hagyni olyan értelemben, hogy tük­rözzék a gazdasági reform végrehaj­tásából adódó változásokat. Az államszövetség költségvetésé­nek, a nemzeti költségvetésnek és a nemzeti bizottságok költségvetéseinek realitása terén olyan konkrét intéz­kedéseket kell elérni, hogy a kiadá­sokban további megtakarításokat ér­jünk el, s ily módon a hitelek egy­idejű megszigorításával pénzügyi fe­lesleg keletkezzék. Ezt a feladatot különösen oly módon kell megoldani, hogy megszüntetjük, illetve korlátoz­zuk a nem beruházási jellegű dotáció­kat azokban az esetekben, amikor ez célszerűnek mutatkozik a gazdasági­lag nem kívánatos deformációk ki­küszöbölése érdekében. A Központi Bizottság azzal a felhí­vással fordul a kommunistákhoz, a vezető gazdasági dolgozókhoz, a mű­szakiakhoz, a közgazdászokhoz és munkásokhoz, hogy fokozzák törek­vésüket az üzemek és vállalatok bel­ső hatékonyságának megjavítására. Ez elsősorban azt jelenti, hogy min­den téren racionalizálni kell e válla­lat tevékenységét, meg kell javítani irányítási színvonalukat, általánosan fokozni kell a gazdaságosságot, ki kell használni az állóalapokat és e többi termelési tényezőt, lényegesen meg kell javítani a technológiai és mun­kafegyelmet, következetesen a válla­laton belüli irányítás nem formális, hatékony érvényesítésére kell orien­tálódni és lényegesen fokozni kell a vállalati kollektívák aktivitását, fel­adataink megoldása érdekében. ■■■■■■»■■■■■■■■■■■■■■■■■■a Köszöntjük a Szlovákiá­ban legidősebb, most nyolcvan esztendős Ve­­neni Lajos sósszigeti növénynemesítőt. Sok évtizedes áldozatkész nemesitől munkássága példaképül szolgál majd az utána következő ge­nerációk számára. A SZABAD FÖLDMŰVES szerkesztősége. /wwwwwwwv Kihallgatások A phbrami Legfelsőbb Katonai Bí­róság előtt folytatódik a főtórgyalás az állambiztonsági szervek volt hét tagja ügyében. Két csehszlovák állam­polgár meggyilkolásával vádolja őket az ügyészség. Elsőként Jozef Cech ez­redes, Antonín Novotny személyes őrségének volt parancsnoka tett val­lomást. Beismerte, hogy részt vett egy értekezleten, ahol döntöttek Pe­ter KoneCny mérnöknek, a Nemzeti Szocialista Párt prágai titkársága dol­gozójának eltávolításáról. Az értekez­leten a nevezett fizikai likvidálásáról volt szó. Ezután dr. Bohuslav Sedivy, az ÁBSZ központjának parancsnoka tett vallomást. Beismerte, hogy paran­csot adott két beosztottjának, a vád­lott Volfnak és társának Vávrának, hogy FrantiSek Novotnyt szállítsák el Prágából Tábor irányába, s útközben lőjék agyon. A gyilkosságot úgy kel­lett végrehajtaniok, mintha Frantilek Novotnyt menekülés közben lőtték volna le. Franti&ek Novotny likvidálását Se­divy, az ÁBSZ központjának parancs­noka nem tartja bűncselekménynek, mivel szerinte ez politikai cselekedet volt. Ugyanakkor az ÁBSZ apparátu­sában az a vélemény uralkodott, hogy a saját soraikból kikerülő árulókat a legszigorúbban kell büntetni, ugyan­is Pich-Tűma vádlott akkori kijelen­tése szerint Koneűny mérnök ameri­kai ügynök volt. A főtárgyalás tovább folytatódik, s kihallgatják a másik három vádlottat és az első tanúkat is. ■ együnk alkotói a politikai és a "* társadalmi életnek — ennek a jelmondatnak a szellemében tárgyalt a CSEMADOK Központi Bizottsága. Az ülés napirendjén a CSKP Központi Bi­zottsága novemberi plénumán elfoga­dott javaslatból a CSEMADOK-ra há­ruló feladatok, a helyi szervezetek és járási küldöttválasztó közgyűlések le­folyásáról szóló beszámolók és a pro­gramtervezethez beérkezett észrevé­telek ismertetése, illetve a CSEMADOK március 12-i állásfoglalása alapján végzett munkáról szóló beszámoló szerepelt. Az első napirendi ponthoz Dobos László, a CSEMADOK országos elnöke tartott beszámolót, a második­hoz Varga Sándor titkár, míg a har­madikhoz dr. Szabó Rezső vezető titkár. A helyi szervezetek és járási konferenciák behatóan foglalkoztak a nemzetiségi kérdés megoldásával, emelte ki a küldöttválasztó közgyűlé­sekről szóló beszámoló, s egyöntetű támogatásukról biztosították a CSE­MADOK Központi Bizottságát. A nem­zetiségi képviselettel kapcsolatban dr. Szabó Rezső megállapította, hogy az alkotmánytörvény a többi nemzetiség kérése alapján az „arányos“ helyett a „megfelelő“ képviselet elvét rög­zíti, ugyanakkor a végrehajtó szervek­ben való arányos részvétel elvét a törvény nem említi. A kétnapos ülés befejezéseként a Központi Bizottság nyilatkozatot fogadott el a nemzeti­ségi kérdés rendezésével kapcsolat­ban s határozatot a szervezet további munkáját illetően. A Központi Bizott­ság elfogadta az elnökség javaslatát, hogy az országos közgyűlést 1969 márciusára halásszák el. Ugyanakkor jóváhagyták a CSEMADOK dísztagsá­gáról szóló statútumot is, majd a ha­tározat támogatásáról biztosítja a kö­zelmúltban megalakult Magyar Ifjú­sági Szövetséget. Ugyanakkor Java­solja a képzőművészeknek, zeneművé­szeknek és pedagógusoknak, hogy mint az írók és az újságírók, alakít­sanak szövetségükön belül magyar tagozatot. Befejezésül a határozat visszautasít minden olyan törekvést, amelyek a nemzetiségi részlet-törvé­nyek tartalmában tagadni akarnák az elfogadott alkotmánytörvény szelle­mét. Az ülés Dobos László zárszavával végződött, (mre) 17/\B*n FOIDMOVES „abszolút“, tehát osztályon felüli, vagy kívüli demokráciára? Ki és miért silányltotta közhellyé, frázissá a január utáni politika jelszavait, té­ziseit? ... De ki, és miért szította a nemzetiségek közötti viszályt, kinek volt érdeke, hogy gyűlölködve men­jünk el egymás mellett az utcán? Hát igen, vannak miértek is. S eze­kért, illetve ezekre nekünk kell vá­laszt adnunk. A jelenlegi helyzettel csakis mi nézhetünk szembe, belpoli­tikai helyzetünket konszolidálni a mi feladatunk. Lezárunk egy évet. Olyan évet, amelynek utolsó napjai is komoly, mérföldkövet jelentő tárgyalásokkal telnek el. Január elsejével életbelép a csehszlovák föderációról szóló al­kotmánytörvény, s a Szlovák Szocia­lista Köztársaság legfelsőbb szervei munkához látnak. Előrejelezni, vajon mindez mennyiben változtatja meg mindennapi életünket, ma még lehe­tetlen. Mégis úgy véljük, hogy le­szűrve a múlt keserű tapasztalatait, közös erőfeszítéssel tán sikerül olyan körülményeket teremtenünk, amelyek lehetőséget adnak minden ember számára kibontakoztatni alkotó tevé­kenységét. Olyan feltételeket, ame­lyek lehetővé teszik, hogy tiszteljük, becsüljük, szeressük egymást. A ve­zető beosztottját, a dolgozó vezetőjét, a munkás a földművest, a földműves a szakembert és így tovább. Mert bol dogan, békésen élni — s hányszor hangzott már el ez az óhajtás, csak így lehet csak ekkor lehet... (bj 1968. december 21. ményeit túlhaladva növekednek a be­vételek. Előbb vagy utóbb meg kell történnie a reális lehetőségeknek, a megfelelő kiegyenlítődésnek. Jelentős feladat az összes szocialista országokkal, főként a Szovjetunióval folytatott gazdasági együttműködés kibővítése és rugalmassá tétele. A Szovjetunióval folytatott gazdasági együttműködésünk biztosítja gazdasá­gunk stabilitását, elősegíti további fejlődését és prosperitását a kölcsö­nös előnyök alapján. Egyszersmind elkerülhetetlen a kapitalista orszá­gokkal való kereskedelem kibővítése politikai feltételek nélkül, az előnyös­ség alapelvének betartásával. Ez a kereskedelem kiterjed a szabadalmak adásvételére, a kooperálásra és a hi­telre. 1968- ban módosították a szövetke­zett lakásépítés részvevőinek és a családi házak építőinek pénzügyi fel­tételeit, és állami eszközökből köl­csönt vezettek be a fiatal házasok támogatására. 1969-től növekedni fog az építővállalatok érdekeltsége a la­kásépítésben. Megteeemtik a lakás­­építkezések anyagi ellátása megjavítá­sának feltételeit, és az építővállala­toknak nem szabad más munkát el­­vállallniuk addig, amíg nem biztosít­ják a lakásépítkezést. 1969- ben a párt gazdasági politikája feladatainak és közgazdaságunk hosz­­szú időre szóló további fejlődése cél­jainak megvalósítása egész sor igé­nyes feladat teljesítését követeli meg a párt-, a kormány- és a gazdasági szervekben. Javaslatot kell kidolgozni 1989-re a hazai piac stabilitása megőrzésének variációs megoldására. A népgazdaság fejlesztése 1975-ig szóló terve előkészítésének elválaszt­hatatlan részeként ki kell dolgozni a konszolidálás! program javaslatát, amely magában foglalja a gazdaság­politika alapvető irányzatát, a szerke­zeti változásokat, a lakásprobléma komplex megoldását, a pénzügyi és a hitelpolitika koncepcióját, a jövedel-VISSZAPILLANTÁS 2 Ismét eltelt egy esztendő. Bátran ílmondhatjuk, hogy mozgazlmas, ese­ményekben gazdag esztendő volt. Szédületes sodrása magával ragadott mindenkit. S ha őszinték akarunk lenni, el kell mondanunk azt is, hogy bizony kissé elfáradtunk, jól esik majd a pihenés, az ünnepek csendje. Ha most szigorú következetesség­gel akarnék végig gondolni a január óta megtett utat, feleleveníteni a tár­sadalmi-politikai mozgás minden je­lentősebb rezdületét, hát oldalszámra róhatnánk a betűket, s akkor sem a teljesség igényével. Mert ahhoz, hogy ezt az Időszakot, így is mondhat­nánk, történelmi Időszakot, valóban megértsük, felfogjuk, időre, bizonyos perspektívára van szükségünk. Ma túl frissek, túl maiak az események s ez az objektív körülmény szinte kilátás­talanná teszi, hogy abszolút tárgyila­gossággal mérjük fel a január óta megtett utat. Közéleti vonatkozásban rendszerint így fogalmazunk: a ja­nuár utáni politikának egy egész sor pozitív vonása volt — ezeket kell továbbfejleszteni. Ezzel szemben le kell vetkőznünk mindazt, ami gúzsba kötötte a cselekvést, az alkotó gon­dolkodást, távol kell tartani magun­kat mindattól, ami visszaélésekre, po­litikai prostitúcióra ad lehetőséget. Ám melyek azok a pozitív vonatkozá­sok? Melyek a negatív momentu­mok? ... A január utáni politika pozitív vo­násaként mindenekelőtt a törekvések őszinteségét kell elkönyvelnünk. Nem férhet kétség ahhoz, hogy kommu­nista pártunk, és általában azok a dolgozók, értelmiségiek, akik a szo­cialista országépítést szívügyüknek tekintik egy pillanatra sem tévesztet­ték el szemük elől a célt, s ami a legfontosabb: bíztak és bíznak ere­jükben. A szocialista demokrácia el­mélyítéséért, méginkább restitúciójá­­ért vívott küzdelmünk, annak ellené­re, hogy a fogalmak zűrzavara sok­szor homályossá tette a szándékot, illetve nem éppen a legdisztingváltab­­ban fogalmaztunk, tehát ez a küzde­lem nem volt hiábavaló. A szocialista törvényesség megszilárdítása, a sé­relmek jóvátétele növelte a párt te kintélyét a legszélesebb néprétegek előtt. Pozitívumok ... Most kikíván­kozik az emberből ... hisz ennek mindig is így kellett volna lennie, ki, mikor és hol, de főleg miért taposott rá a szocialista demokrácia alapél veire, miért vette semmibe, miért sér tette meg a szocialista törvényessé get? Miért? ... S most jönnek a miért-ek ... Január utáni politikánkat illetően is felmerül néhány. Ki és miért élt vissza a saj tószabadsággal? Ki és miért akartf felváltani a szocialista demokrácia^ Új minisztérium ? A Szlovák Nemzeti Tanács mellett ez év Júliusától új központi hivatal létesült, amely munka- és szociális ügyekkel foglalkozik. Pár évvel ez­előtt létezett Szlovákiában ilyen meg­bízotti hivatal, amelyet megszüntet­tek és ügykörét felosztották több hi­vatal között. Január elsejétől minisz­tériumi szinten újból egy tető alá ke­rül a munkaügy és a szociális ügyek. Az új minisztérium jogkörébe sok részletkérdés tartozik majd, hisz ide tartozik a családról, a gyermekekről, való gondoskodás, a szociális-jogi, « nyugdíj- és rokkantügyi gondoskodás, az orvosvéleményezés, a női foglal­koztatottság, törvényhozó kérdések sokasága. Külön kérdés, vajon ho­gyan lehetne fokozni a gazdasági aktivitást, vagy fokozni a munkater­melékenységet. Az új minisztérium természetesen átveszi a Szlovák Terv­bizottságtól a munkaerők tervezésé­nek kérdéseit. A minisztérium meg­szervezése során igyekeznek gazdag tapasztalatokkal bíró szakembereket alkalmazni, hogy a lehető legponto­sabban kidolgozhassák munkájuk kon­cepcióját és körülhatárolhassák a ki­tűzött feladatokat, (új

Next

/
Thumbnails
Contents