Szabad Földműves, 1968. július-december (19. évfolyam, 27-52. szám)
1968-12-14 / 50. szám
A NYÚLTENYÉSZTÉ$ PROBLÉMAI FRANCIAORSZÁGBAN A legutóbbi becslések szerint Franciaországban évente 18—20 ezer vagon nyúlhúst állítanak elő. Természetesen azonban Franciaországban sem csupán e húsáért, bár ma ez a legfontosabb, de bundájáért és szőréért (angőra), valamint ember- és állategészségügyi kísérletek céljaira is tartják. Mintegy 33 fajtát tartanak nyilván. A testsúly szerint három nagy csoportra osztják az állatokat: könnyű-fajtákra, amelyek súlya átlagosan 1—3 kg, közép-nehezekre, ezek 3,5—4,5 kg-osak, a nehéz-fajták pedig 5 kg és azon felüli súlyúak. Egyes fajtákat kizárólag a küllemük és kifejlettkori súlyuk szerint szelektálnak, másokat a hústermelés alapján tenyésztenek. Az utóbb^^k^ — ?2íís05ti felhér, a nehéz, a közép-nehéz fajták közül pedig a Bourgognei és az Új-Zélandi fehér, a Bécsi fehér és a Bécsi kék, valamint a Champagnei ezüst. E felsorolás nem teljes, másrészt a francia húsnyúltermelés nagy részét a pontosan meg nem határozható fajtájú közönséges fehér vagy szürke nyúl szolgáltatja. A nemi érettség a kifejlettkori súllyal negatív összefüggésben van. A középnehéz fajták első pároztatása az 5., 6. hónapban már végrehajtható. Az első fialások 31 nap múlva, vagyis a 6. és 7. hónapban történnek, a következő fedeztető sek az ellés után 6—8 hét múlva. Ezzel a rendszerrel évente legalábbis elvileg 5 alom nyerhető. Ezt azonban ma még ritkán érik el, mert a nyulak nincsenek még eléggé kitenyésztve erre a meglehetősen nagy igénybevételre. A nagyüzemi nyúltenyésztés szempontjából kedvező, Ihogy a nőstények azonos időben fedeztethetek, mert peteleválás idézhető elő. A hústenyésztés során a termelés jövedelmezősége szempontjából leglényegesebb tulajdonságokat veszik figyelembe, így elsősorban a jó szaporaságot és egyéb anyai tulajdonságokat: a növekedési erélyt, a takarmányértékesftő képességet, valamint a betegségekkel szembeni ellenállást. A francia nyúltenyésztők kevesebb figyelmet fordítanak a feldolgozott állatok húsának minőségére, mert az értév°°ftés cio állapotban történik. Az anyai tulajdonságok közül a leglényegesebb az a szaporulatmennyiség, amelyet egy anya képes felnevelni. Jelenleg Franciaországban anyánként évenként átlagosan 20—25 ivadékot nevelnek fel. Az értékmérő tulajdonságokat 1962 óta a nyúltenyésztők egyesülete ellenőrzi. Valamenynyi törzsállatot nyilvántartanak és a következő adatokat veszik fel: az almok apai és anyai származását, a fialáskori, valamint a 21. és 56. naposkori alom-számot, az alom összsúlyát 21 napos korban és valamennyi egyednek a súlyát 56 napos korban. A 21 napos kori súllyal tulajdonképpen az anyák tejtermelő képességét kívánjuk megállapítani, s az 56 napos korig súly szolgál a növekedési erély lemérésére. Ez utóbbinál mindenesetre figyelembe kell venSzögyéniek a nyitrai piacon Bécsi kék baknyúl ni az alom nagyságát is. A francia nyúltenyésztés a nyúl-törzskönyvezésnek ezzel a rendszerével a nyugat-európai országok között az első helyen áll. A húsnyúl-előállítás szempontjából a francia tenyésztőknek két lehetőségük van: vagy fajtiszta állatokat tartanak, vagypedig keresztezéshez folyamodnak. Ez utóbbiak lehetnek vonal- vagy fajták közötti ke-*-- -ImO UUlGdőltí* ződésből származó nőivarú állatokat, az Fi-eket, vagy húsnyúlként értékesítik, vagypedig hármas keresztezés céljára használják fel. A tenyésztő-munkát természe tesen azzal kezdik, hogy az állatok értékmérő tulajdonságait egy bizonyos szintre emelik, és az állományt iparkodnak egyöntetűvé tenni. A tenyészállatok kiválasztása érdekében az állomány valamennyi szaporulatát értékelik. Ennek során figyelembe veszik a szülők, a fivérek, és a nővérek tulajdonságait. Az értékelés legtöbbször kombinált index alapján történik. A tenyészállatok értékelése során a tenyésztő dönti el, hogy milyen jelentőséget tulajdonít az anyai tulajdonságoknak, á növekedésnek, valamint a testformáknak. A francia tenyésztők most tartanak ott, hogy a nyúlhústermelés céljára az értékmérő tulajdonságok gyorsabb üt«"’« feiloí»«-- ■*- - “‘^uonuáii való 'biztonságosabb megjelenése érdekében megfelelő vonalakat alakítsanak ki, és ezeknek á felihasználásával állítsák elő i keresztezett (hibrid) végterméket. A nyulak tenyészértékének genetikai alapokon történő megjavítása csak most kezdődhet el, mert az ehhez szükséges adatok korábban nem álltak rendelkezésre. Az adatgyűjtést a fejlődés elengedhetetlen feltételének tartják, és csak olyan ütemben tudnak haladni, amilyen mértékben ezzel kapcsolatos munkájuk fejlődik. K. I. November 7-én reggel 7 óra előtt már jónéhány asszony várakozott a nyitrai piacon. Nem kellett sokáig várniuk, mert menetrend pontossággal berobogott a várt „kacsás autó“, Fazekas Ferenc sofőr vezetésével. Az érkezettek pár perc alatt felszerelték a mérleget és Centár Béla mázsamester máris mérte a szép pekingi kacsákat. „Három kiló,“ kiáltja, s egyszeriben vagy tíz asszonyi kéz nyúl a kacsákért. A szerencsés vevő boldogan szorongatja, tapogatja az állatot, s lehet hogy gondolatban már ízleli is a ropogósra sült kacsapecsenyét. A kacsák gyorsan követik egymást a mérlegen: 2,80, 2,50, 3,10 kg egy-egy állat súlya. Ahogy fogy a ketrecből a kacsa, úgy gyarapodik az autó ülésén a pénz. Előfordul, hogy délelőtt tíz óráig elkapkodják a 300—350 állatot. Ez így megy hetenként háromszor. Ezek szerint hetenként mintegy ezer kacsa kerül a nyitraiak asztalára. Amikor lezajlott a vásár, Battyán Baltazár csoportvezető szívesen beszél munkájáról. Elmondotta, hogy a szőgyéni EFSZ tagja. Az 5200 hektáros gazdaságuk keretében már régóta fizik a baromfitenyésztést, méghozzá sikerrel. A sok ezer tojótyúk mellett 1200 db tojókacsát is tartanak. Idén 82 ezer kiskacsát keltettek ki. A kelés után 40 ezer naposkacsát eladtak az igénylő szövetkezeteknek és háztáji gazdaságoknak. A megmaradt 42 ezer kiskacsát pedig a szőgyéni szövetkezeti asszonyok- Iányok nevelték fel. A szerződéses 24 ezer kacsa eladása után gond lett a további sok ezer állat értékesítése. De ahol ügyes a vezetőség, ott minden probléma megoldást nyer. Ugyanis Gaalö Gusztáv mérnök, aki 9 évig mint zootechnikus működött a szövetkezetben, most az elnöki tisztségben ügyes ötlettel értékesítő brigádot szervezett, mely kitünően bevált. Így a hét minden napján 30P —350 db kacsa cserél gazdát. Nyitrán, Léván, Verebélyen, Aranyosmaróton, de a környékbeli községekben is szívesen veszik a szőgyéni kacsákat. Ehhez csak gratulálni lehet a szövetkezet vezetőségének és dolgozóinak. E. őtaiiaNi 7 Kiváló termelők - ügyes kereskedők
