Szabad Földműves, 1968. július-december (19. évfolyam, 27-52. szám)
1968-12-14 / 50. szám
A házinyúl izomzata A házinyúlnak mintegy 150 izma van, hústermelés szempontjából a legfontosabbakat ismertetjük: A mellső végtagok jzmai a törzs izmaival szoros összeköt tetésben állnak. Az izmok a mellkasról, nyakról húzódnak a lapockákra, majd a karra. A törzs izmai a mellső és hálulsó végtaggal is szoros összefüggésben vannak, a hátulsó végtag izmai pedig a törzzsel függnek szorosan össze. De ugyanez elmondható a fej és nyak izmairól is. A csuklyásizom (1) a nyakizomzat jelentős részét képezi. A nyakszirtcsonttól a második hátcsigolyáig terjed, és nyúlványai lapockákra terjednek Mivel a nyakizom kevésbé értékes húst ad, ezért a rövid nyakú egyedeket részesítsük tenyészkiválasztáskor előnyben. A széles hátizom (2) az utolsó négy háti és első ágyékcsi gólyák töviseitől a három utolsó bordáig terjed, majd lehú zódik a karcsont széléig. A mellső végtagok hátramozgását segíti elő. A szegyizmok (3) két részből tevődnek össze. A felületiből és a mély szegyizmokból. A. fterjed. A mélyszegy izoTM a kar, lapocka szegyizoeiüiső részének fő hús.iimegét képezi. A szegyizmok a vállízületet rögzítik a törzshöz és az elülső végtagokat a mellkashoz. Az alsó fűrészizom (4) főleg a harmadik-kilencedik bordákra terjed. A förészizom a la pockát a törzshöz fűzi, kétoldali összehúzódásával emeli a mellkast. A fejbiccentő izom (5) a fej mozgatásában játszik szerepet. Mivel kicsiny izom, mint hús Jelentéktelen. A fejnyakkarizom (6J a nyak szirt-csontnál a nyakon keresztül a felkarra terjed. Elülső felületének izomzatát képezi. Az elülső végtagokon 38 Íz mot különböztetünk meg, ezek közül hat a lapockán, öt a karon, tíz az alkaron, tíz pedig az ujjakon található. Ezekből az izmokból főleg a lapocka és felkar izmai jelentősebbek hústermelés szempontjából. A deltaizom (7) a lapocka és a karcsont által képezett szögletben helyezkedik el. A váll ízület mozgatásakor játszik szerepet. A lapocka izom (8) a lapockán tapad. Terjedelmessége az értékes húsrészeket növeli. A nagy görgeteg izom (9) a lapockát a felkarral köti össze. A lapocka kedvező formáját adja. összehúzódásával a vállízület mozgását is elősegíti. A hollócsőrkarizom (10) a felkaron húzódik végig, melynek mozgatásában játszik szerepet. A kétfejű karizom (11) hoszszú, orsó alakú, erős izom. A felkar teltségét okozhatja, a láb mozgatásakor fontos szerepet tölt be. A karizomnak (12) a könyökízület hajlításában fontos a szerepe. A lapocka- és a karcsont közötti teret tölti ki. A mellkas teltségét nagysága lényegesen növeli vagy csökkenti. A háromfejű karizom (13) az első végtag legnagyobb izma. Teltsége az elülső végtag húsmennyiségében játszik fontos szerepet. Az alkar izmai hosszú és megnyúlt izmok, a hús mennyiségének szempontjából jelentéktelenek. Megkívánjuk tőlük, hogy erősek, feszesek legyenek. A hátulsó végtagok izmai a törzs alátámasztását teszik lehetővé, mint hús igen értékesek, mert nagy tömegűek. A gerincoszlopnál erednek, melyhez a hátulsó végtagokat rögzítik. A horpaszizom (14) nagy ki terjedésű izom, mely a három utolsó borda táján só hátcs^^*1- *" 1 ._., ia előtt, a csípocsont k§'zött helyezkedik el. A combízület hajlítja A négyszögű ágyékizom (15) a csípő horpaszizom alatt az utolsó bordák, a hátcsigolyák és az ágyékcsigolyák között található. Összehúzódásával a hátat púposítja a házinyúl. A felső farizmok (16) a csípőcsont, a kereszt- és a farokcsigolyákig terjednek. Terjedelmesek, a far teltségét okozzák. A hátulsó farizom (17) a keresztcsont tövisein és az ülőgumókról ered és a comb felső részére terjed. A hátulsó végtag mozgatásakor tölt be fontos szerepet. A szabóizom (18) a ferde hasizomnál .ered. A végtagok mozgatását segíti elő. A fésűs izom (19) orsó alakú rövid izom. A hosszú combközelítő (20) terjedelmes izom, mely a comb teltségéhez hozzájárul. Az egyenes fomÍ*ríyet és a térdben végződik. A félig hártyás izom (22) széles vastag izom, a comb felületére terjed. A félig inas izom (23) erős, hosszú izom, fontos szerepe van a térd hajlításában. A combok teltségét okozza. A hosszú lábnyújtó izom (24) a láb alsó részének mozgatását teszi lehetővé. A háromfejű combizom erős inban végződik, elszakadása teljes sántaságot okoz. A hosszú hátizmok (25) adják a gerincoszlop mellett húzódó értékes húst. Tenyészkiválasztáskor ennek teltségére kell nagy súlyt helyeznünk. A borda közötti izmok (26) a mellkas falát egészítik ki és bizonyos feszültségben tartják. A bordák mozgatásában, tehát a légzésben van jelentőségük. A rekeszizom (27) laposizom, mely a mellüregben helyezkedik el. A mell- és hasűri gp» veket ^«^.‘jAaíiak (28)1 légkor“ ürítéskor van szerepük. A jó tenyészállatoktól megkívánjuk, hogy erősek és izmosak legyenek. A külső nagy rágóizom (29) az állkapocscsont felső részét tölti ki. Terjedelmes izom, mely a fej húsállományát növeli. A halánték izma (30) a halántéktól az állkapocscsontig terjed. A fej többi izmai hústermelésben általában lényegtelenek. A házinyúl többi izma a hústermelés szempontjából alárendeltek. Mivel a nyulat ma elsősorban húsáért tenyésztjük, a tenyésztői munkában tartsuk feladatunknak, hogy a felsorolt izmok nagyságát növeljük, ezzel a nyúlhús termelését lényegesen fokozhatjuk. Dr. Pacs István Nem, nem tévedés.'Tyúkkaszárnya épül a Léva— nyitrai főút mentén fekvő Bodok nevű telepen. A baromfi szempontjából ideális helyen kezdődött az építkezés, még az ötvenes’ évek elején. Az új Irányítási rendszer azonban lehetővé tette, hogy a már meglevő tojóházak mellé idén újabb hat darab 15 ezer férőhelyes, modern tojóházak épüljenek. A kivitelezéssel a nyitrai mezőgazdasági építkezési vállalatot bízták meg. A tojóházak előregyártott, könnyű fémelemekből készülnek, melyeket műanyagszivaccsal bélelnek, illetve szigetelnek. A tervek szerint a hat tojóház a szükséges melléképületekkel mintegy 23 millió korona beruházást igényel. A százezer férőhelyes telepen az évi tojáslhozam 20 millió, illetve naponként 5000 kilogramm lesz. A modern berendezések révén lehetővé válik, hogy a tyúkok egész életüket a tojóházakban töltsék. Mesterségesen kapják a napfényt, a levegőt, szabályozható lesz a helyiség páratartalma, míg az eleséget a várható hozamnak megfelelően automatikus etetőkből kapják az állatok. A tojőházak A bodoki tyúkkaszárnya évenként 10 hónapig üzemelnek, míg a hátramaradt két hónap alatt az egészségügyi teendőket és egyéb előkészületi munkákat végzik a dolgozók. Távlatilag a fennt említett eredmények biztatók, mivel újabb és újabb fajták kerülnek tenyésztésbe, melyeknek tojáshozama minden bizonnyal meghaladja a 200 darabot. Az új építményekben az egész termelési folyamatot gépesítik; az osztályozást, csomagolást és részben a szállítást is. Ezek után a tojóházak személyzete csökkenthető, ugyanakkor a tojás termelésének önköltsége is csökken. A hat tojólházon kívül egy fertőtlenítő kamra is épül. így senki sem juthat a tyúkok közelébe fertőtlenítés nélkül. Ezen kívül egy igazgatósági épület is készül, garázs, műhely a járművek számára, tojásosztályozó és tároló, kísérleti laboratórium takarmánykeverővel, víztorony a szükséges csőhálózattal, csatornarendszer és fekália tároló, úthálózat stb., stb. Az épületek környékét parkosítják, sőt gyümölcsfák ültetését is tervezik. A tervek szerint a „tojásgyárat“ a jövő év végén helyezik üzembe. A bodoki példa nyomán a közeljövőben a lévai, az érsekújvári járások területén is hozzálátnak hasonló farmok építéséhez. I. n. 2 BlMBíai
