Szabad Földműves, 1968. július-december (19. évfolyam, 27-52. szám)
1968-12-14 / 50. szám
IV. ÉVFOLYAM • A SZABAD FÖLDMŰVES HAVI MELLÉKLETE • 1968. DECEMBER Mivel a Szabad Földműves „Kisállattenyésztés“-! melléklete a mai napig keveset foglalkozott az említett állatok tenyésztésével, néhány sorban bemutatnám a nutriát. Eredeti hazája Dél-Amerika. A növényevő rágcsálók családjához tartozik. Sokban a hódhoz hasonlít. Egy teljesen ki^'rjgött állat súlya a 6—8 kgcm s ehhez m^»2^5“-65 farok is hozzátartozik. T&íft® zömök, rövid nyakkal, feje erős és lapos. Pofájából négy narancssárga színű metszőfog áll ki. Első lábait evéskor felhasználja, ezzel fogja a takarmányt. Hátsó lábának ujjal között űszóhártya van. így vízben is kitűnően mozog, úszik. Szívesen tartózkodik a vízben. A nutria testét háromféle szőr fedi: tüskésszerű, vékonyabb koronaszőr és finom pehelyszőr. A 2—3 cm hosszú koronaszőrt, mely az egy cm hosszú finom pehelyszőrt védi a piszoktól, a prém feldolgozásakor eltávolítják. így tehát a prém minőségét elsősorban a pehelyszőr értéke szerint ítélik meg. Ezért azok a legkiválóbb egyedek, melyeknek pehelyszőre sűrű, puha, selymes és sötét, kékesbarna színt mutat. A nutria nem mondható háziállatnak, de jó bánásmód mellett megszelídíthető. Egyes családok, példányok kitűnnek a szelídségben. Ezeket a gondozók bátran kézbe vehetik anélkül, hogy bántődásuk történne. Viszont akadnak családok, amelyek harciasak és megfogásuk körülményes. A közelmúltban felkerestem Richtárik Zoltán nutriatenyésztőt Nyitrán, és elbeszélgettem vele ezen állattartás sikereiről, módjairól. Richtárik elvtárs mint órásmester immár két éve foglalkozik nutriák tartásával. Nála az anyák már többször ellettek, sőt a saját nevelésű nőstények is fialtak. Jelenlegi állománya 70 darab. Kezdetben kisebbnagyobb nehézségek is előfordultak. Főleg a különtartott bak okozott gondot, mert ha késve tette a nőstényhez, többhónapos kiesés is előfordult. Ugyanis a nőstény csak az ivarzás napjaiban fogadja a bakot. Az ivarzás mintegy három-négy hét múltán ismétlődik. Ezért a tenyésztők többsége állandóan együtt tartja az állatokat. Az állattenyésztő 6—7 hónaA nutria háztáji tenyésztése pos korban állítja tenyésztésbe a nőstényeket. Ekkor kb. 3 kilósak. Egy^egy anyától átlagosan 7—8 darab utód származik, de megtörténik, hogy 10—11 darabot is fiadzik. Az anyák a nagyobb szaporulatot is felnevelik, de erősebb takarmányozást igényelnek. A szoptatás 6—7 hétig tart, amikor megtörténik leválasztásuk. A legtöbb esetben az anya még a leválasztás előtt újra párzik. Az anyág-^gijjintegy 3—4 évig érdemes Az yáííatS£n Lartanj6 nem okoz különösebb ,a Szeretik a füvet, kertészeti hulladékokat stb., stb. A nutria takarmányozása nagy vonalakban megegyezik a házinyúléval. Szereti a burgonyát, káposztát, hulladékgyümölcsöt, száraz kenyeret stb. Természetes, hogy ehhez gabonadarát, zabot, árpát, búzaocsút, kukori cát is kapnak. Ezeket a takarmányokat főleg télen vagy szoptatás alkalmával kapják az anyák, illetve a növendékállatok. Mivel a nutriát prémjéért tenyészik, Richtárik elvtárs jelenleg még csak a fölöslegesnek mutatkozó bakokat és a hibás egyedeket prémezi le. Egy évnél fiatalabb állatok prémezése nem ajánlatos, mivel a felvásárló üzem a szép nagy, lehetőleg 60—65 cm hosszú prémet sorolja az első osztályúak közé, amelynek ára jelenleg 200 korona. Az állattenyésztő nehezményezi, hogy a KARA nem fizeti méltóképpen a gereznát. Néhány évvel ezelőtt ugyanis nagyon szép pénzt adott érte, de amióta többen foglalkoznak a nutria tenyésztésével, a prém ára is olcsóbb lett. Emellett Richtárik elvtárs azt is megemlítette, Ihogy számos tenyésztő a nyúlbőrt egyenesen a szemétbe dobja, mert az egykoronás felvásárlási ár mellett nem ^gßernes a gyűjtőhelyre szállí-Richtárik eiv._ , , prémből, de a tenyés^aRSTM?.^,^ is jelentős bevétele származik. Egy-egy tenyészállatnak való nőstényt 200 koronáért, még egy-egy tenyészbakot 300 koronáért ad el az érdeklődőknek. A ketreceket maga készítette téglából, betonból, a válaszfalakat pedig nagyméretű hullámos eternit tetőfedő lapokból. Az ólak hossza 350 cm, melyből egy méter zárt (hálóhely), ide csak szűk nyílás vezet. Az 61 szélessége 110 cm. A falak magassága egy méter, míg a nyílt kifutóban 60 cm széles és, 40 cm mély víztartó-vályúk vannak elzárható kifolyóval. Az ól a hálóhelyiségen kívül fedetlen. Ennek ellenére csupán egyszer szökött el egy bak, mely két A TARTALOMBÓL + A házinyűi izomzata + Ornitophilia 1968. + A csirkék ólazása és takarmányozása + Tanulságos kiállítás Komáromban + Hogyan számolhatnánk fel a baromfigiimőkórt A nyúltenyésztés problémái Franciaországban -4- Kiváló termelők — "»vés kereskedők t * rep—.,, ek „iss számú ellen^® a seregély B<> hónap elteltével újra megjelent az udvarban. Amint mondottuk, jelenleg 70 nutriája van Richtárik tenyésztőnek. Ha egyéves koruk után mind leprémezné és átlagosán csupán 165 koronát kapna darabjáért, úgy 12 ezer korona jövedelme lenne, mely az állattenyésztő szavai szerint a naponta ledolgozott nyolc órai munka után, szórakozásból éri el. P. L. Növendékállatok a kifutóban Richtárik tenyészetéből, Fotó: B. Kolibái miiiüi
