Szabad Földműves, 1968. július-december (19. évfolyam, 27-52. szám)
1968-11-30 / 48. szám
EGY KÜLÖNÖS BOMBAÜZLET & kelte, nyugta kelte, nyugta DECEMBER gő p 6p ő. p. ÍJ HeétfTbet 2 S aA I 712 1555 1414 442 Kedd1""6'3 OLDftlCH | 713 1554 1438 551 SDzeeCredaber 4 S ora jTM 1506 659 S tbJkrS otoMA I 716 1553 1542 805 Pennte?"6 Sas | 7 17 1553 16 31 903 December 7 AMBRUS M 718 15 53 1-7 28 9 53 Szombat________AMBROZ = _____________________________ December 8 MÁRIA ^719 1553 18 36 10 31 Vasárnap __ Nem fért el a börtöncellában dana Bertolít, a „tolva] Clarát“ néhány évvel ezelőtt lopás, csalás és hamisítás miatt hétévi fogházra ítélték. Alig töltött néhány napot a milánói San Vittore börtönben, rohamosan hízni kezdett. Hetente három, négy, sőt hat kilóval is gyarapodott a súlya. Az orvosok megállapították, hogy agyalapi mirigytúltengésben szenved. Gyógyítani kezdték, de mindhiába. Clara napről-napra terebélyesebb lett. Végül már enni sem adtak neki, de három napi koplalás után is három kilót hízott, óriási gondot okozva a fegyháznak, mert már egyetlen olyan ágy sem volt, amelyen alhatott volna. Egy asztalos készített ugyan a számára egy hálóhelyet, három ágyból összebarkácsolt egyet, de az sem bírta el Clara 170 kilóját. A börtön igazgatósága ekkor az olasz Igazságügyi Minisztériumhoz fordult sürgős segítségért. Clarát átszállították egy milánói klinikára, s azóta is ott van; eltartása többe kerül az államnak, mint bármely más rabé. Betegszobája előtt hat rendőr váltja egymást, éjjel-nappal őrzik, nehogy kereket oldjon. Pedig Clara semmiképp sem bír megszökni. Ahhoz ugyanis, hogy megmozduljon, legalább négy markos legény segítségére van szüksége. Mégis, a szabály az szabály; a hat rendőr nem mozdul betegszobája elől. Az orvosok a napokban megállapították, hogy Clara a gyógyíthatatlan elephantiasis betegségben szenved. — Ha már az orvostudomány nem tud segíteni a szerencsétlen elítélten, segítsünk ml — mondották az olasz polgárok. Levelet intéztek Saraga elnökhöz, s kérik, hogy kegyelmezzen meg darának. AZ AFRIKAI TÖBBNEJŰSÉG Az afrikai országokban még ma is időszerű probléma a többnejűség. Gazdasági szakemberek, szociológusok, képviselők és újságírók foglalkoznak ezzel a kérdéssel és általában az a véleményük, hogy a poligamia — tekintettel a hagyományokra és a helyi szokásokra — a fekete földrészen még nem számolható fel. Igaz, hogy katolikus körökben tért hódított az egynejűség, de a falvakban, ahol a lakosság 80—90 százaléka él, a többnejűség ma is bevett szokás. Ezt a tényt azzal az érveléssel támasztják alá, hogy a férfiak poligám hajlamúak. A közgazdászok viszont azt állítják, hogy ha egy férfi, aki 250 shillinget keres, jól el tud tartani egy asszonyt, miért ne tudna hat feleségről gondoskodni az, akinek havi 1500 schilling a jövedelme. Egyébként rámutatnak, hogy Kenyában például 2 százalékkal több a nő, mint a férfi, és vannak országok, amelyekben ez az arány még kedvezőtlenebb. Az egynejűség mindenképpen elősegíti a prostitúciót és a törvénytelen gyermekek számának növekedését. NARKOMANOK Ez év szeptemberében a londoni klinikákon 870, Anglia és Wales többi területén pedig további 240 heroin- és más kábítószerélvezőt kezeltek. A kábítószerek élvezőinek száma Angliában emelkedik. Pl. szeptemberben 300 esettel többet tartottak nyilván, mint ugyanazon év áprilisában. MÉG EGY NOBEL-DÍJAS AMERIKAI TÜDŐS A vegytudomány terén eh ért sikereiért Lars Onsagernek, az Egyesült Államokbeli Yale Egyetem professzorán n-ak ítélték oda az idei No-bel-díjat. HALLGAT A KÁRVALLOTT — RÖHÖG A SZÉLHÁMOS Egy előkelő párizsi vendéglőben történt. A jőltáplált, tipikusan angol külsejű úriemberhez odalépett egy férfi és így szólt: — Ogy vélem, ideje lesz, hogy lakást változtasson. — Mire gondol? — hangzott a kérdés. — Az ügy roppant egyszerű, én rendőrtisztviselő vagyok és ön kíséretemben átteszi székhelyét a gyűjtőfogházba. így végződött nemrég a történet, melynek előzményei a bűnügyi krónikák történetében is előkelő besorolásra tarthatnak számot. Stanley Lowet hosszú és változatos pályafutása során már régóta úgy tartották számon, mint a szélhámosok királyát. Különböző csalási és sikkasztási ügyei között is a legfantasztikusabb az az ügylet, amikor Stanley Lowe eladta Párizs egy részét. Barátjával Doc-cal éppen teljesen „leégett“ állapotban a Champs Elysées egyik kávéházában üldögélt, és akkor támadt a szélhámosok királyának a különös ötlete. Mennyi szép nagy ház — mondta Dóénak, életünk végéig nyugodtan élhetnénk, ha ezek közül egykettő a miénk lenne, vagy esetleg eladhatnánk a bérházakat. Dőc lélegzetvisszafojtva figyelte barátja elmélkedését, mert sejtette, hogy abból valamilyen nagy ügy fog kialakulni. így is történt. Stanley először gondoskodott a megfelelő kezdőtőkéről. Felkereste régi ismerősét, a kipróbált uzsorást, aki hajlandónak mutatkozott, persze csillagászati kamatok ellenében, egy bizonyos összeget rendelkezésére bocsátani. Utána ellátogatott egy nyomdába, névjegyeket nyomtatott, melyeken az állt, hogy Stanley Lowe egy híres Los Angeles-i filmgyár igazgatója. Azután beköltözött az egyik legdrágább párizsi szállodába, és az igazgató urat gyakran hívták telefonon Los Angelesből. Ez se volt megoldhatatlan probléma, hiszen Stanley Lowe már a tengeren túl is működött, s elég barátja volt Los Angelesben, akik ezt a szívességet megtették neki. A „nagy hal“ hamarosan megjelent a színtéren egy texasi olajmilliomos személyében, akivel Stanley a szálloda bárjában ismerkedett meg. Az olajmágnás boldog volt, hogy találkozott a filmvilág egyik vezető személyiségével, és a két jó barát hamarosan elválaszthatatlanná vált. Lowe bizalmasan elmesélte az olajmilliomosnak, hogy van most egy kis problémája, mert a legutóbb egy film forgatásához a társaságnak meg kellett vásárolnia a Champs Elysées egyik házsorát. Most már nincs rá szükségük, el is adnák, de a francia állam igényt tart ezekre a házakra. A hivatalos helyről felajánlott összeg azonban rendkívül alacsony, csak az segítene, ha egy harmadik személy normális áron hajlandó lenne megvásárolni a házakat. Milyen összegről van szó? — kérdezte a texasi. — Ah, semmi az egész, mindössze 150 ezer dollár — hangzott a válasz. Az üzletet hamarosan nyélbeütötték, Stanley és Doc Zsebrevágták a pénzt, az olajmágnás pedig abban a tudatban, hogy óriási üzletet kötött, visszautazott Texasba. Már úgy látszott, hogy minren rendbe van, az ügyvéd úr, illetve Doc azonban egy alkalommal túlságosan felöntött a garatra, kilocsogta a szinte példátlan szélhámosságot, és így került sor Stanley lakásváltoztatására. A különös történet csattanója, hogy a szélhámosok királya nem sokáig tartózkodott a gyűjtőfogházban, megint szabadlábon van. A francia törvények szerint ugyanis ilyen jellegű ügyekben nem lehet vádat emelni, ha nem jelentkezik a panaszos. Az olajmágnás viszont nem óhajtott az ügybe belekeveredni. Tudta, ha neve nyilvánosságra kerül és üzlettársai megtudják, hogy milyen égbekiáltó ostobaságot követett el, egész Amerika rajta fog nevetni. Az viszont valószínű, hogy a közeljövőben nem vásárol házakat a Champs Elyséesben. MIÉRT TÖBB A FIÜ, MINT A LEÄNY? ... Mindenütt a világon több fiú- mint leánygyermek születik. Átlagban 100 leánygyermekre 105 fiúgyermek esik. Ez a többség az embrionális fejlődés kezdeti szakaszában még nagyobb, mint a tulajdonkéopeni születéskor, de a férfimagzatok nagyobb fokú veszélyezettsége miatt a terhesség folyamán ez az arány csökken. A nyolcadik hónapig ugyanis a férfi-embrióknak több mint harminc százaléka elpusztul. A születendő leánygyermekeknek azonban csak a hét százalékát éri ez a sors. Miért? A leggyakrabban emlegetett magyarázat szerint a természet ezzel az aránytalansággal iparkodik az életben több veszélynek kitett férfiak számát megfelelő szinten tartani. Ezt a feltételezést azonban senki sem tudja igazolni. Sajátságos azonban még az a körülmény is, hogy mennél idősebb az apa, annál csekélyebb a fiúszületés valószínűsége. Az anya kora nem játszik szerepet. A férfifelesleget magyarázó elméletek egyike abból indul ki, hogy a petesejtet szívós, kocsonyás réteg veszi körül, amelyen az ondósejteknek át kell hatolniuk. Ezt az áthatolást a spermában jelenlevő fermentum oldó hatása teszi lehetővé, ínséges időkben, amikor a táplálékban kevés a fehérje, nincs elegendő fermentum, s így a kocsonyás réteg a szokottnál is szívósabb. Mivel azonban a Két évvel ezelőtt hozott róla hírt a sajtó, amikor a kis fehér majmot az afrikai őserdőben, kimúlott fekete mamája teteme mellett megtalálták és a barcelónai állatkertbe vitték. Itt a látogatók nagy kedvence és világszenzáció lett belőle. Fényképét az egész világon közölték és „Fehér pehely“-nek nevezték el. A kis fehér majom azóta felcseperedett és kék szeme komolyan, vizsgálódva tekint a világba. A telefonhálózat Csehszlovákiában már minden egyes faluig eljutott. A nagy teljesítményű gépek — amint a képek mutatják, — az egyik a mély árkot szántja és egyúttal belefekteti a vastag telefonvezetéket, a másik az árkot azonnal befedi — naponta több kilométeres szakaszon rakják le a telefonösszeköttetés alapjait. A nyugat-szlovákiai kerületben az automatizálás is ígéretesen halad. Ezen a téren a komáromi járás jár az élen, ahol jelenleg a járás keleti részén fekvő községeket kapcsolják az automatizált hálózatra. Az egész járás automatizálását 1970-ig fejezik be. férfi Y-csírasejtekben jóval kevesebb a plazma, mint a női X-sejtekben, azok kisebbek is emezeknél, s az ondósejtek könnyebben utat találnak a petesejthez. A fiúgyermek-születés tehát valószínűbb, mint a leánygyermeké. INTELEM A főnök fogát betörni az orvos, s utána így szál: — Nos, késien vagyunk. A tömés még nem szilárdult meg. Most legalább két óráig ne harapjon meg senkit sem. AMERIKAI TÖRTÉNET (IGAZÁN?). Az Igazgató behívja a személyzeti főnököt. — Nagyon kérem, alaposan nézzen körül a vállalatnál, ki az, akt a helyemre léphet. — Es jelentsem önnek? — Felesleges. Azonnal rúgja ki. f A szerk. megjegyzése: Ejnye, milyen ktcsi a világ!) HAJDANI SZOKÁSOK ÉS TÖRVÉNYKÜLÖNLEGESSÉGEK Régebben szokásos volt a megbélyegzetteket, kitaszítottakat még valamilyen külső jellel is megjelölni, például hivatásos hetérák Zürichben piros sapkát, Bécsben sárga vállpántot, Lyonban vörös karszalagot, Bolognában csörgőkkel teletűzdelt csuklyát kellett viseljenek. ... Igen ám, de a fizetni nem képes adós sem kerülte el sorsát. Franciaországban még a XVI. század végén is zöld sapka viselésére kötelezték, Indiában pedig a csődbe jutott fél üzletasztalát törték össze. Ami még ennél is több ... egyes olasz városokban felállították az adósok szégyenkönyvét, s arra rendszerint karneválkor ráültették a szerencsétlen adósokat és sértő szavak áradatával próbálták fizetésre kényszeríteni őket (ha így nem sikerült, következett az adósok börtöne). Persze a szegényebb sorsűak eladósodását számtalan körülmény. „mozdította elő“, nézzük talán a legkirívóbbakat. Az amerikai függetlenségi háború győzelme után Anglia pénzügyi zavarokkal küzdött, s hogy valamiképpen kilábaljon belőle fantasztikusnál fantasztikusabb adókat eszeltek ki. így 1793-ban bevezették az ablakadót, amelyet aztán különböző okok miatt (pl. Londonban a lakosok egyszerűen befalazták a nélkülözhető ablakokat), csak 1851-ben törültek el. Csomós Imre, tanár Mi okozza a földrengést ? ÉRDEKES KÍSÉRLETEK A SZICÍLIAI PARTVIDÉKEN A palermói egyetem geofizikai osztályának vezetése alatt egy európai szeizmológiai bizottság készül tanulmányozni Szicília partvidékén a földkéreg reakcióit, miután 40 km távolságra a parttól tengeralatti robbantásokat fognak végezni. Az utóbbi 3—4 évben ugyanis megsokasodtak a katasztrófális méretű földrengések és ez erősen felserkentette a geofizikusok érdeklődését aziránt, hogy lehet-e valamiképpen előrejegyezni egy közelgő földrengést. Tekintettel viszont arra, hogy egyelőre a tudósok még abban sem állapodtak meg, hogy mi is okozza voltaképpen a földrengést, az előrejelzés lehetősége még a jövő titka. : A szeizmográfok évente mintegy 1 és 5 millió közötti földmozgást jeleznek, kezdve a légparányibb kilengésektől a nagy méretű földrengésekig. Ezeknek a jelenségeknek a kivizsgálásával geofizikusok ezrei foglalkoznak a földteke minden részén. Az okokat illetően két ellentétes iskola alakult ki. Mindkettő hevesen védi feltevéseit — egyelőre csak feltevésekről van szó — de sem az egyik, sem a másik nem képes az elméletét tudományos alapon bizonyítani. Az újabb iskola teoretikusai szerint á földrengés indító okát a föld belsejében ott kell keresni, ahol a földkéreg találkozik az olvadt magmával. Itt jönnek létre a földkéreg és a folyékony magma állandó súrlódása következtében különböző rések és forrongó „zsebek“, ahonnan aztán megindulnak a szeizmikus hullámok, amelyek előidézik a földrengéseket. A régi iskola teoretikusai kitartanak egy még 50 évvel ezelőtt felállított elméletnél, amely szerint a földrészek ismert távolodásában kell keresni a földrengések okát. Természetesen nem kizárt, hogy a két teóriát össze lehet majd egyeztetni, a most kezdődő szeizmológiai kutatások mindenesetre tekintetbe veszik mind a régi, mind az új feltevéseket. A földrengések előrelátásáról azonban — sajnos — beszélni még mindig nem lehet. SZABAD FÖLDMŰVES — Kiadja a Szlovák Nemzeti Tanács EöldmOveléa- és Közálelmezésigyl Megbízotti Hivatala. — Megjelenik Hetente egyszer. — Főszerkesztő: Patbó Károly. — Főszerkesztőhelyettes: Perl Elemár. — Szerkesztőság ás kladőhlvatal: Bratislava, SuvoroVova 16. az. — Telefon: tőszerkesztő: 515-58, titkárság 501 00. — Telefonközpont: 54 7 81, 511 10. — Belső vonalak: főszerkesztöhelyettes' 835, mezőgazdasági rovat: 834, szakmellékletek- 632, kulturális ás Irodalmi rovat: 678, külpolitikai ás sportrovat: 584. — Nyom|a a Polygra flcká závody 02 n v„ Bratislava, Oriborárske nám 3. - Terjeszti a Post« Hlrlapsznlgálata. — Előfizetéseket felvesz minden postahivatal ás postai kézbesítő. “ K81földre megrendelhető: PNS, űstredná expedlcle tlaőe, Bratislava, Gottwaldovo nám. 48. sz. sa Előfizetési díj egy évre 52.— Kis, (él évca 28.— Kis,