Szabad Földműves, 1968. július-december (19. évfolyam, 27-52. szám)
1968-11-23 / 47. szám
A TARTALOMBÓL: A SZABAD FÖLDMŰVES HAVI MELLÉKLETE 1968. NOVEMBER következtében. A nevezett vegyszerek közül csak a Parathion bizonyult hatásosnak a méh szervezetére. A DDT és HCH nem hat károsan páráik belélegzése által; 2. amikor a rovarok a vegyszerekkel közvetlen érintkeznek [az Idegrendszerben kiváltott károk). Megállapították, hogy ily módon a méh szervezetére növekvő hőmérséklet következtében a HCH és Parathion hatása növekszik, ellenben a DDT hatása csökken. Ez a megállapítás eleinte azt a téves nézetet váltotta ki, hogy a DDT magasabb (Hasítást nevelő családokban) 33— 35 °C hőmérséklet mellett nem káros. Csakhamar rájöttek arra, hogy a DDT a rovarokkal történő érintkezés után a külső sejtrétegekből a belső rétegekbe szívódik. Ott fontos fermentumokat köt le, miáltal az idegizom megbénul s ez a rovar pusztulásához vezet. Magasabb hőmérsékleteknél a DDT felhalmozódik a rovar szervezetében, az idegrendszer zsírszövetében, majd az alacsonyabb hőmérsékletnél felszabadul és érezteti hatását. Az északamerikai A növényvédelem és a méhek HOGYAN ELŰZHETŐ MEG A MÉHEK MÉRGEZÉSE? 4- A növényvédelem és a méhek A fészek szűkítése, takarása 4- Védekezés a méhek mérgezése ellen 4- Méhészetek eredmény-hullámzása 4~ A harkályokról 4- Miért ragad a mézesüveg kívül is? 4- Univerzális, kétrészes lépkeret 4- A tudomány világából 4- A méhlakások és lépépítés természettani feltételei államokban már 1949-ben megállapították, hogy azoknak a teheneknek teje, amelyek DDT vegyszerrel meghintett takarmányt fogyasztottak, az egerekre és patkányokra mérgezően hatottak. Vagyis (közvetlen érintkezés által) mindhárom szer mérgező a méhekre. Miután előfordulhat, hogy a DDT mérgezéseknél — az elmondottak alapján — a káros hatás csak hosszabb idő eltelte után válhat nyilvánvalóvá, a kár nagyságát a szer alkalmazása után nem lehet azzal felmérni. Fontos, hogy a kár jegyzőkönyvi megállapításakor fenntartsuk azt a jogot, hogy a veszteség végleges megállapítása nyolc nap múlva történjen; 3. a vegyszer emésztőcsatornába jutása következtében (a nektárba, illetve a virágporba jut). Megállapították, hogy a HCH alapon készült vegyszer azzal is károsít, hogy az őrt álló méhek megölik a vegyszerrel érintkezésbe jutott és hazatért gyűjtőméheket. A gyakorlatban ez ritkán fordul elő, mivel - a méreg oly gyorsan hat, hogy a gyöjtőméh legtöbb esetben el sem éri kaptárját. Ezt a jelenséget nem hagyhatjuk figyelmen kívül, mivel nemcsak a kaptárak előtti méhhullák jelzik az okozott kár terjedelmét, de gyakran — túlnyomőrészben — a legelőn és a hazavezető úton elpusztult méhek. A veszteséget gyakorlatilag csak a család tényleges állapota szerint állapíthatjuk meg. A vegyszer nem csak a méhekre s más hasznos rovarokra káros, de hatása az emberi szervezetben is kimutatható, így a Stuttgartban 1957-ben megtartott világkongresszuson, ahol 700 szakértő volt jelen (orvosok, biológusok, vegyészek, entomológusok stb.) megállapították, hogy az emberi szervezetben is károk keletkeznek. A felszólalók többsége leszögezte, hogy a lehetőséghez mérten át kellene térni a a biológiai növényvédelemre. Napjainkban a méhészek is ezt szeretnék. Tekintettel a bevezetőben említett, a károkozók által keletkezett mezőgazdasági kiesések nagyságára, egyelőre nem számolhatunk azzal, hogy a vegyszereket jelenleg más módszer váltja fel. Ellenkezőleg! A vegyszerek alkalmazása által a kártékony rovarok ellenálóbb törzseket neveltek és nevelnek, amelyeknek leküzdése mindig erősebb és erősebb szerek alkalmazását teszik szükségessé. A mézelőméh e tekintetben hátrányban van. Emellett arra nem is gondolhatunk, hogy a vegyi anyagokkal szemben a mézelő méh is ellenállóbbá válik. Ugyanis a mérgekkel csak a gyűjtőméhek érintkeznek. Az anya és a here, mint a faj fenntartói, a vegyszerekkel közvetlen nem érintkeznek, így az ellenállóság sem fejlődhet ki. Az elmúlt években folytak kísérletek olyan vegyi anyagok előállítására, amelyek a káros rovarokat megölik, viszont a mézelőméhben nem tesznek kárt. E téren nagy reményeket fűztek a Melipax (Folytatás a 2. oldalon.) A statisztikai adatok arról tanúskodnak, hogy országunk területén évenként a mezőgazdasági termékek mintegy 40 százaléka különböző kártevők prédájává válik. Ennek kb. fele a szakszerű növényvédő szerek alkalmazásával megmenthető. Ha a vegyszerek alkalmazásának ezt a hasznát szem előtt tartjuk és elgondoljuk, mennyi kár keletkezik még emellett, úgy meggyőződünk arról, hogy a kártevők hadát kíméletlenül irtanunk kell. Ezt a célt világszerte a vegyszerek alkalmazásával érik el. A vegyszerek alkalmazásánál főleg a Dichlor diphenyl-trichluräthan, DDT (Gesarol), Hexachlor-cylohexan, HCH (Lindán) és Diäthyl-p-nitrophonyl-thiophoshat, E 605 (Parathion) jönnek számításba. Ezek a méhekre is károsak. A 37/63-as számú kormányrendelet a mérgezők közé sorolja a fent említett vegyszereket. Mérgező hatásuk háromféleképpen lehetséges: 1. az anyag elpárolgása által keletkezett gázok belélegzése A kijárónyílásra helyezett rács télen megvédi a méheket az egerek, cickányok kártételétől. Fotó: KruZinsky s kTi rjsTsfcyj 0
