Szabad Földműves, 1968. július-december (19. évfolyam, 27-52. szám)

1968-11-23 / 47. szám

A társadalmi problémák szintjén CSEMADOK-berkekben ugyancsak mozgalmasak voltak az elmúlt napok. Egyre-másra öltek össze a CSEMADOK rendkívüli Járási konferenciái, hogy értékeljék a szervezet tevékenységét, a Központi Bizottság márciusi plénu­mától eltelt Időszakot. S mindjárt elöljáróban el kell mondanunk, hogy ezek a tanácskozások rendkívül érde­kesek és tanulságosak voltak. Érde­kesek azért, mert rengeteg új problé­mát hoztak felszínre, s tanulságosak, mert íme bebizonyosodott, hogy a CSEMADOK tagsága bele kíván szólni a társadalmi fejlődésbe, hangot akar adni véleményének. S tulajdonképpen ezen a ponton kapcsolódott a tagság igénye a CSEMADOK Központi Bizott­sága programtervezetében felvetett társadalmi szervezetté alakulás prob­lémájához. A Járási konferenciák küldötteinek túlnyomó többsége mélyen egyetértett azzal, hogy a CSEMADOK váljék a csehszlovákiai magyar dolgozók tár­sadalmi-kulturális érdekvédelmi szer­vezetévé. Miről van Itt tulajdonkép­pen szó? Lényegében arról, hogy a kultúra fejlesztése, ápolása semmi­képpen sem nélkülözheti a társadal­mi-politikai alapot. Munkánk csak ekkor válhat céltudatossá, ha mind­kettővel megfelelő szinten foglalko­zunk. A csehszlovákiai magyarság — a bizonyítékok egész sorát hozhat­nánk fel — már régóta igényli az Ilyen társadalmi-érdekvédelmi szerve­zetet. S ennek hiánya tulajdonképpen léptén-nyomon megmutatkozott. Bár a kultúra, anyanyelvi kultúra szálai szorosan fűzik össze az embereket, mégis elengedhetetlenül szükséges, hogy a társadalmi problémák szint­jén is lépést tudjanak tartani a fej­lődéssel. A rendkívüli Járást konfe­renciák mindennél Jobban bizonyítot­ták, hogy a csehszlovákiai magyar­ságnak igenis van mit szólnia az el­múlt Időszak bel- és külpolitikai fej­leményeihez, s véleményére érdemes odafigyelni. Pártunk Január utáni politikájának Igenlése mellett a konferenciák kül­döttel bátran és okosan mutattak rá azokra a fogyatékosságokra, amelyek végeredményben kerékkötőivé váltak a progresszív erők gyorsabb előretö­résének. Kisebbségi helyzetünkből adódóan, és Itt is elsősorban a nem­zetiségi kérdéssel kapcsolatos problé­makörben, érzékenyebb a fülünk, ta­lán Jobban meglátjuk a nacionalista elhajlásokat. A nemzetiségi kérdés kiélezése, az álproblémák felvonulta­tása, állapította meg a küldöttek egész sora, arra volt Jó, hogy meg­bontsák népünk egységét, s beszeny­­nyezzék kommunista pártunk Interna­cionalista hagyományait. Persze most könnyű lenne azt mondani, hogy a végén vagyunk okosak, viszont ne­künk eléggé nyomós ellenérvek áll­nak rendelkezésünkre. Hisz nem egy esetben emeltük fel figyelmeztető szavunkat, utasítottuk el az alaptalan vádakat, s mondtuk ki már március­ban, áprilisban, májusban és így to­vább, hogy nemzeteink barátságával felelőtlen emberek, a politikai élet perifériájára szorult szélhámosok akarnak visszaélni. Mindezek a gondolatok markánsan domborodtak ki a CSEMADOK rend­kívüli Járási konferenciáin, s megerő­sítették bennünk azt a hitet, hogy a csehszlovákiai magyarság szilárdan áll a marxizmus-leninizmus talaján, egy tapodtat sem hajlandó heghát­­rálnl, amikor ennyire lényeges, ko­moly elvi kérdésekről van szó. A nemzetiségek helyzetét szabályozó alkotmánytörvényről szólva, több kül­dött rámutatott bizonyos fogyatékos­ságokra. Ugyanakkor ezt az alkot­mánytörvényt el lehet fogadni kiin­dulási alapul, s biztosít egy olyan területet, amelyet maximálisan kihasz­nálva tovább fejleszthetjük eddigi nemzetiségi életünket. Elkeseredésre, túlzott pesszimizmusra nincsen okunk, hisz a törvény sem változhatatlan, annak is idomulnia kell a kor, a fej­lődés követelményeihez. A mi felada­tunk az, hogy bizonyítsunk, hogy magatartásunkkal, politikai, társa­dalmi, gazdasági és kulturális akti­vitásunkkal megteremtsük a kellő elő­feltételét annak, hogy Jogaink még teljesebbek legyenek. A konferenciák egyik alapvető vo­nása volt többek között az is, hogy rámutattak kulturális és szervezeti életünk néhány problémájára. Bár az eredmények szépek, a távlatok ke­csegtetők, el kell érnünk azt a szin­tet, hogy tudományosan fejleszthes­sük tovább nemzetiségi életünket. Ép­pen ennek érdekében lesz szüksé­günk olyan tudományos munkahe­lyekre és intézetekre, amelyek immár nem műkedvelői alapon, hanem va­lóban megfelelő színvonalon irányít­ják a csehszlovákiai magyarok kultu­rális és társadalmi életét. A Járási konferenciák tartalmából és hangne­méből ítélve úgy véljük, hogy a CSEMADOK rendkívüli országos köz­gyűlése mérföldkővé válhat életünk­ben, s olyan munkát végez majd, amely hosszabb időszakra szabja meg fejlődésünk irányát. (bpi) Nyelvünk megújhodásáért „A nyelv a nemzet lelkének igen szép képe, hív fenn­tartója és ébresztője“ hirdeti a magyar nyelvújítók leg­­kiválóbbja, nemzeti kultúránk egyik szellemi óriása, Kazinczy Ferenc. Nem véletlen, hogy mai követői, a csehszlovákiai ma­gyar nyelvészek éppen az ő nevét tűzték zászlajukra, amikor a múlt év őszén kassai összejövetelükön elhatá­rozták, hogy ezentúl minden év október-novemberében megrendezik a Kazinczy Nyelvművelő Napokat. A CSEMADOK Központi Bizottsága, a Batsányi kör és a Kassai Kerületi Pedagógiai Intézet összefogásából az idén november 8—9-én került sor Kassán a rendkívüli jelentőségű eseményekre. Mintegy 90 nyelvész és ma­gyar szakos pedagógus jött össze ez alkalomból, hogy nemzetiségünk sorsdöntő ügyéről, nyelvünk tisztaságá­nak védelméről és további fejlődésének lehetőségeiről értekezzen. Görcsös Mihálynak, a Batsányi Kör elnökének meg­nyitója után. Dr. Szabó Rezső, a CSEMADOK KB főtit­kára mondott elgondolkoztató, üres szólamoktól mentes, ünnepi beszédet. Ez az indítás szerencsésen nyomta rá bélyegét az egész összejövetelre. Az őszinte tenniakarás, a felelősségtudat csendült ki a következő másfél nap alatt elhangzott minden mondatból, megnyilatkozásból, Dr. Sima Ferenc nyelvész, a nyelvművelő szakbizottság társelnökének beszámolója után került sor Teleki Tibor­nak, a Nyitrai Pedagógiai Fakultás adjunktusának elő­adására Nemzetiségi kérdés — nyelvi kérdés címmel. A tudomány legújabb ismereteinek birtokában azt bizo­nyította he a szerző terjedelmesebb tanulmányának fel­­ulvasására került részletében, hogy az anyanyelvi mű­velődés az egyetlen eredményesen járható út, mely elve­zethet és el is vezet korunk felhalmozódott ismereljinek betekintéséhez és birtokbavételéhez. Anyanyelvűnk fel­adásával egyéni és nemzetiségi továbbfejlődésünkről mondunk le. Kulturális szempontból az esti műsor volt a legjelen­tősebb. Az összegyűlt nyelvészek és Kassa meghívott vendégei előtt Dr. Turczel Lajos emlékezett meg név­adónk — Kacinczy Ferenc kassai tartózkodásának Iro­dalmi és kultúrpolitikai jelentőségéről. Őszintébb érdek­lődést ritkán tapasztalhat a közönség részéről az ember. A kassaiak büszkék városuk nagy hagyományaira, jelen­tős történelmére. Az est során mutatkozott be a CSEMA­DOK szepsi szervezetének kiváló énekkara is. Felejthe­tetlen szép élményben részesített valamennyiünket. A különböző szekciók, melyek a konkrét részletfel­adatok megoldására jöttek létre, a második napon ülé­seztek. A vitaindító rövid bevezetők után kötetlen be­szélgetés formájában tárgyalták meg a legfontosabb teendőket. Most látszott csak igazán, milyen sok munka vár mindazokra, akik szívükön viselik nemzetiségünk művelődésének sorsát. A legsürgetőbb és legfontosabb feladat, nyelvünk romlásának megakadályozása s anya­nyelvűnk megtisztogatása azoktól az idegen elemektől, amelyek az elmúlt évtizedek téves politikai és társadal­mi gyakorlatában rárakódtak. A tudományos igényességgel elmondott előadások kö­zött is megtisztelő hely illeti meg dr. Deme László nyelv­­használat, nyelvművelés, nyelvtudomány címen elhang­zott tanulmányát. A közismert, kiváló magyar nyelvész a tudós alaposságával és széles látókörével értékelte nyelvünk helyzetét, problémáit és további fejlődésének lehetőségeit Európa szívében. Szép, hasznos és sok-sok évi hiányt pótló volt az Idei Kazinczy Nyelvművelő Napok megrendezése. A szerve­zés ugyan még nem ment a leggördülékenyebben. Ön­művelésre, szorgalmas munkára van még szükségünk ahhoz, hogy felnőjünk korunk igényeihez. De úgy érez­zük, elég hit és erő él nemzetiségünkben, hogy minden tőlünk telhetőt megteszünk nyelvünk megújhodása érde­kében. Ezzel mindannyian adósai vagyunk jelenünknek, múltunknak, és mindenek előtt jövőnknek. SZENK SÁNDOR Könyvszem e A napról napra változó bel- és kül­politikai események hatására nagyon sokszor elsiklunk olyan kulturális események fölött, amelyekre koráb­ban gyorsan reagáltunk. Ezek közé tartozik a könyvkiadás, pontosabban a megjelent könyvek ismertetése. Az alábbiakban ezt a hiányt szeretnénk kipótolni. Az utóbbi időben a Madách Kiadó gondozásában sok figyelemre­méltó alkotás Jelent meg, olyan alko­tások, amelyekre érdemes felfigyelni. Ezek a munkák nemcsak a szűkebb irodalmi érdeklődésű közönség szá­mára, de azon túlmutatóan is komoly érdeklődésre tarthatnak számot. Kicsit megkésve ugyan, de azzal a gondolattal, hogy Jobb későn, mint soha, vesszük sorra a közelmúltban megjelent hazai magyar alkotásokat, amelyek a Madách Kiadó gondozásá­ban jelentek meg. Gyüre Lajos első önálló verseskőtete még az év köze­pén látott napvilágot Meditáció eső­ben címen. Gyüre az 1958-ban kiadott Fiatal szlovákiai magyar költők an­tológiájában mutatkozott be az olva­sóknak először. A Meditáció esőben című kötete tíz év munkásságát fog­lalja össze. A gyűjteményben megta­lálhatók a már korábban írt versei mellett a legújabb alkotásai is. A gyűjtemény pontos képet ad Gyüre költői elhivatottságáról, mindazokról a problémákról, amelyek izgatják, és amelyekre megpróbál versein keresz­tül választ találni. Gyürével körülbelül egyldőben Jelent meg a szlovákiai magyar költőnemzedék egyik legfia­talabb, s tegyük hozá már most sajá­tos arcot mutató költő Bárczi István Tükör előtt című kötete. A kötetet olvasva az első pillanatban rájövünk, hogy olyan egyéniséggel állunk szem­ben, aki pontosan látja és érti kora problémáit és azokat művészi szinten fogalmazza meg. Biztos formaérzék­kel megszerkeztett költeményeket ta­lálunk a három ciklusra felosztott kö­tetben. Már közhelyként hat, de Bár­czi is azok közé tartozik, akik faluról kerültek fel a városba, és ez megha­tározta bizonyos fokon költészetét is. Bárczi István Tükör előtt című kötete figyelemreméltó Jelentkezés, amely ezen túl mindenképpen irodalmunk minőségi gazdagodását is tükrözi. Bábl Tibor ezúttal válogatott ver­seit adja közre, Se elevenen, se hol­tan című gyűjteményében. Bábl Tibor költészete olvasóink előtt nem isme­retlen. Széles skálájú, gazdagon zen­gő költészet ez. A mély filozófiai tar­talmú költemények mellett e gyűjte­ményben helyet kaptak Bábl azon versel is, amelyek választ keresnek és sok esetben választ is adnak az itt élő magyarság bonyolult kérdéseire. Már többen és többször megállapítot­ták, hogy Bábi költészete politikus költészet, de ezen túlmenően ember­központunk, tehát lényege a humá­num. Legérettebb lírikusaink közé tartozik, akit mély gyökerek kötnek szülőföldjéhez. Költészete az utóbbi húsz év csehszlovákiai magyar lírá­jának egyik legjelentősebb kifejezője. bor Jelleme, hűsége és lgazságszere­­tete. A világháború éveiben és az utána következő forradalmi esemé­nyek hatására válik a regény hőse igazi pártmunkássá, forradalmárrá. Mindezeket az eseményeket, amelyek Steiner Gábor életében lejátszódtak, Szabó Béla a tőle megszokott realiz­mussal írja le. Figyelemreméltó alkotással Jelent­kezik újra Petrőci Bálint. A Mágneses rácsok című kötete három kisregényt tartalmaz. A három kisregényt olvas­va az a Jóleső érzés Jut el tudatunk­ba, hogy Petrőci Bálint írói munkás­sága, az eddigiekhez viszonyítva, ko­moly minőségi lépéssel Jutott előbbre. A három kisregény mind formai, mind tartalmi szempontból a korszerű irányzatok Jegyében fogant. Ez leg­inkább a clmadó kisregényben mutat­kozik meg, de érvényes a Sötét pilla­nat és a Kakastánc című munkákra is. A triptikon tulajdonképpen közös problémákra keres választ. Témája a házasságon belüli közöny, amely ta­lán még vonz is, de nem elégíti ki a partnereket. A Budapesti Szépirodaim! Könyv­kiadó és a Madách Kiadó közös gon­dozásában a Diákkönyvtár sorozatban három klasszikus magyar íróval talál­kozunk. Az olcsó kiadványok bizo­nyára nagyban hozzájárulnak ahhoz, hogy fiataljaink irodalmi nevelését elmélyítsék. Arany János halhatatlan Toldijának utolsó részét a Toldi esté­jét külön füzetben vásárolhatják meg az érdeklődők. A Toldi estéje mellett Mikszáth Kálmán A Noszty fiú esete Tóth Marival és Móricz Zsfgmond Rokonok című regénye gyarapítja ezt a sorozatot. Az útleírások, a kalandregények között is bő a választék. A magyar Afrika-lrodalom új könyvvel gazdago­dott. Ignácz Rózsa kötete a Zebradob­híradó. Kelet-Afrikába kalauzolja el az érdeklődőket. Hiteles képet ád Kenya, Tanzánia és Uganda lenyűgöző természeti csodáiról, s ezen túl bemu­tatja a gyarmati sorból felszabadult afrikaiak mindennapjait, küzdelmeit. Azoknak, akik látták a Limonádé Joe című filmet, felesleges elmondani miről szólhat JiFÍ Brdefiek azonos cí­mű regénye. Tény, hogy az érdekfs­­szítö filmparódiára szívesen gondo­lunk vissza, de mint annyi más eset­ben, a film nem tudja pótolni a re­gényt. Nos, ez érdeklődők most ma­gyar fordításban is megvásárolhatják a Limonádé joo című regényt. A detektívirodalom kedvelői egy novellagyűjteményt kapnak kézhez a neves cseh író Josef Skvorecky tollá­ból, címe Borflvka felügyelő szomo­rúsága. Az érdekfeszítő novellák nemcsak szórakozást és Izgalmat, de sok tanulságot is tartalmaznak. —gs— A verseskötetek mellett két prózai munka is megjelent. Az egyik Szabó Béla új regénye, a Hűség. E könyvé­ben Szabó Béla a komáromi születésű Steiner Gábornak, a csehszlovákiai munkásmozgalom kimagasló alakjá­nak állít méltó emléket. Az író finom érzékkel rajzolja meg Steiner Gábor gyermekéveit, azt a környezetet, amelyben nevelkedett, ahol tanult és ahol felnőtté érett. Az olvasó előtt világosan bontakozik ki Steiner Gá­Eladó rövid zongora, angol mechani­káé, kitűnő állapotban. Cím: Smntná, Jelaőiéová 10, Bratisla­va, tel. B71-S4 (18—20. között). DALOLJATOK KATI EBADTA KOMÉDIÁSAI f DE NEM NYÍLT DALRA A SZÁJ, 5 NÉMA MARADT A KOBOZ IS. , APAM! ÉDESAPÁM/ MLLALK0/A5 'KUDARCCALVEGZÖ-' OÖTT.S CSAK ŰG6m-BAJJAL\ SZABADULTAK A uÉIIOROHVBÓl. ÍGY MÁJUSI DÉLUTÁN NÉGY IFJÚ Is EGY LÁNY JELENT ME6 A HÉTTORONY KAPUJA ELŐTT MEGÁLLJ* TÖRÖK JANCSI CSAK NÉZTE / MEGÖREGEDETT, FAKÓ ARCOT... A VÁRNAGY EGY ARANYTÁNYÉR ELLENÉBEN MEGENGEDTE, W06Y AZ OLASZ ÉNEKESEK TÖRÖK BÁLINTNAK IS ÉNEKELJENEK NÉHÁNY .STRÓFÁT.

Next

/
Thumbnails
Contents