Szabad Földműves, 1968. július-december (19. évfolyam, 27-52. szám)

1968-11-23 / 47. szám

A jövő hét végére hívják össze a népi fogyasztási szövetkezetek szlovákiai alakuló kongresszusát. Ez a tanácskozás jelentős állomás lesz az egyik legnagyobb tömegszervezet életében.

Szlovákiában több mint 3000 alapszervezete és 631 215 tagja van a népi fogyasztási szövetkezetnek. A tagok kerületenként százalék arányban a következőképpen oszlanak meg: nyugat-szlovákiai kerületben 46,5 százalék, Közép-Szlovákiában 23,1 %, a kelet-szlovákiai kerületben pedig 30,4 százalék a tagok arányszáma.

Szlovákiában a 3276 felügyelő bizottságban több mint 19 ezer választott funkcionárius tevékenykedik. A bizottságok legtöbbje jól dolgozik. Az elmúlt évben is közel 200 ezer esetben végeztek ellenőrzést.

Az elárusító helyeken, közétkezdékben, a szállításnál és az irányító apparátusban 29 962 alkalmazott dolgozik. Örvendetes, hogy az utóbbi években jelentősen emelkedett a szakképzett elárusítók száma. Az viszont kevésbé, .hogy sok a női alkalmazott. Tavaly például 3051 fiatal lépett tanoncviszonyba, s ebből 83,8 százalék volt a nő. Ez azért nem kielégítő, mert

NEHÉZ AZ ÄRÜ BESZERZÉSE

Nagy Árpád alelnök

Az utóbbi időben megsokasodott a tennivaló a fogyasztási szövetkezeteket irányító járási szervezetekben. A gyakori árváltoztatások, árubeszerzési nehézségek egyre jobban lekötik az apparátus idejét, és így még arra is nehéz Időt találni, hogy elbeszélgessünk a szövetkezet fejlődéséről, tervekről és a jelenlegi nehézségekről.

Dunaszerdahelyen a járási elnök, Házi Árpád, irodájában a telefon állandóan berreg, s bizony kénytelen elbúcsúzni, mert fontos megbeszélésre hívják. Míg az alelnökre várok, kicsit szétnéztem az elegánsan berendezett helyiségben. A falon az elismerő oklevelek egész sora látható. De ott díszeleg a Munkaérdemrend is, amelyet 1960-ban kapott a járási szervezet. Az egyik sarkot a Szakszervezet kerületi vándorzászlaja díszíti. Az átszervezés előtt jó munkájukért éppen hozzájuk került és örökre ottrekedt.

Dunaszerdahelyen a fogyasztási szövetkezet portáján különben „Árpád-uralom“ van. A két alelnököt is az említett névre keresztelték. Nagy Árpád, aki több vezetővel együtt már másfél évtizede irányítója a fogyasztási szövetkezeteknek és így mindenben otthon van a szövetkezet bonyolult tevékenységének házatáján.

A járásban 23 ezer tagja van a népi fogyasztási szövetkezetnek. A járási vezetőség 227 boltot és 138 vendéglőt Irányít. A járás székhelyén négy vegyeskereskedés, 17 vendéglő és büffé,

2 textilüzlet és egy korszerű szálló van. Járási méretben a fizetett alkalmazottak száma 1370, s ebből az irányító apparátusé 168 személy.

— Hogyan lehetne lemérni a népi fogyasztási szövetkezet fejlődését? — kérdem a közgazdásztól.

— A számok mindennél szebben beszélnek. 1960-hoz viszonyítva 780 százalékkal emelkedett az áruforgalom. Tavaly például a 415 milliót is meghaladta.

— És az idén? Azt hiszem rekordforgalom lesz. Még csak kilenc hónapról van áttekintésünk, de ennek alapján már 17,7 százalékkal léptük túl a múlt év hasonló időszakának forgalmát.

— Mennyi a tiszta jövedelem?

— Körülbelül a forgalom 5 százaléka az, amivel mi rendelkezünk.

— Mire használják fel ezt az öszszeget?

— A jelentős részét beruházzuk. 1960—1965 között 28 milliót fektettünk be építkezésekbe, épületekbe és berendezésekbe. Ez az utóbbi években még fokozódott, üzleteink, vendéglőink nagy részét renováltuk, s több újai is építettünk Az elkövetkező két évben közel 10 milliós költséggel áruházat építünk Dunaszerdahelyen és Nagymegyeren. Tervünk az, hogy 1980-ig minden központi községben legyen korszerű áruház. Ez előreláthatólag 80 millió koronába kerül majd. Az említetteken kívül az utóbb: évek két jelentős építkezései közi tartozik a körtvélyesi és eperjesi rek reációs központok létesítése is.

— Nincs bal az építkezés ütemé vei?

— Az a szerencse, hogy nagyor jól kijövünk a járási építővállalatta és így sikerült a kitűzött határidőn befejezni a tervezett építkezést. Saj nos, legutóbb rossz partnerrel kötöt tünk üzletet. A trnavai építővállala Csilizradványon még 1966-ban meg-i

MEGNYÍLT

a PRIOR

ÁRUHÁZ

BATISLAVÁBAN

Az ország legnagyobb és legkorszerűbb áruháza Bratislava központjában, a Kőtéren, 70 milliós költséggel épült és több mint 80 millió korona értékű áruval nyitotta meg kapuit a hét közepén.

Várva várt áruház ez mind a fővárosi, mind a vidéki vásárlók számára, ahol 7500 négyzetméternyi területen 7—8 ezer ember válogathat egyszerre a tengernyi áru között. S valóban egyedül válogathatnak, mert az újszerűén szervezett üzletben az elárusítók csak tanáccsal szolgálnak. Nincs kosár, s a vevő a kijáratnál a lebélyegzett áruszámlát mutatja fel.

vaui, fri'házat a Magasépítő Vállalat építette. Dicséretükre 'fllk uZ, a kűlönIeges építkezés, ahol sok mindent meg lehet csodálni. De talán mindenkú meglep a két irányú mozgólépcső, amely egykettőre a második emeletre futtatja a várenHÍ,vPe,rSZe a Nősebbeknek rendelkezésükre áll a lift és a rendes lépcső is.

Az új áruházban gondot fordítanak az alkalmazottak állandó továbbképzésére s hogy Jd*gen "yeneket is tanul Árul* EZ azért fon,os' mert az

ldegenforgalom szemfesz Já 6 18 nSgy jelent®ségű

Az alkalmazottak mellett a fin,/1 csúcsforgalomban főiako’á*okJfoleg a közgazdasági főiskola hallgatói közül) többszázan segédkeznek majd, s jószünenrn ,kÖZÜIÜk az isk0'al szünetben is ott dolgoznak. Ezáltal nemcsak szakmát tanulnak, hanem kereseti lehetőséghez is jutnak. s

baMU lehet kapni az áruház-Az irányítók véleménye sze-Ía t1,mindent' am're a vásárinnvi oifÜkSége Van- falóban an"y‘ 0t‘ a szebbnél szebb áru

a különös fénnyel megvilágított hatalmas vásárlóterületen, hogy az ember belefárad, ha végigjárja. Ezért még a különleges áru. leírásét sem vállalom, —

ga8Jgv«;«aavmÍndenkÍ sa,át maga győződik meg az árubőség-De nemcsak Bratislavában

is ntn v <!S'Sán és Kornáromban

a iővő'his? *• A kassai már aJ^f hs en a vevők rendelkezésére áll. a komáromi valószínűleg december 20-ra készül

*;?\ben az áruházakban az h0gy a vásárlóknak különféle szolgáltatásokkal is a rendelkezésükre állnak -tt-Elégedettek

IPOLYHIDVÉGEN 20 hektár cukorrépa 500 mázsát termett hektáronként. Összesen 105 vagon cukorrépát értékesítettek, így mintegy 85 ezer koronát oszthatnak szét a tagság között. A cukorrépatermesztést egyébként ügy szervezik, hogy a termés pénzértékének egyharmad része a tagságot illeti. Az egészévi munkáért tehát a termés értékesítése után mindenki az elért eredmény alapján részesül jutalomban.

A kuknricatermesztés a vártnál jóval gyengébb, mert nagy kárt okoztak benne a vaddisznók. Az őszi kalászosok vetésével idejében végeztek. Száztíz hektáron termesztik a Miro* novszkája búzafajtát, ami az idén átlagosan 35,6 mázsát termett hektáronként.

AZ IPOLYBALOGI szövetkezet telepén szorgoskodó emberekkel találkoztam. A mázsaháznál a kukorica kanálásáért járó részeket mérték. Csiri Rozália például 3,74 mázsát kapott a kukorica kanálásáért. Általában 4,5, de akad még 5,38 mázsa mennviségű csöves kukoricarész is.

M01.NÄR ISTVÁN agrnnnmus örömmel úiságolta, hogy 28 hektáron a cukorrépa 513 mázsát termett átlagosan.

A könyvein számításai szerint egy mázsa cukorrépa önköltsége 12.53 Kés. Egy hektár cukorrépa termelési költsége 8428, a jövedelem pedig 12 825 korona. A könyvelő véleménye szerint 5110 mázsás hektárhnzammal már gazdaságos a cukorrépatermesztés. —kp—

SZARAD FÖT.DMpVES

1988. november 23.

Kedves vendég... sajnos, nincs

A Bihari borozóban kitűnő italokat, ételeket kap a vendég

Ezt a korszerű szállót a népi fogyasztási szövetkezet építette Dunaszerdahelyen.

nül sántlkált be a vendéglőbe. Nemrégiben egy söröshordó esett a lábára. s alaposan összezúzta azt.

Gábor bátyám, a barátságos arcú kocsmáros régebben a mezőgazdaság ban dolgozott. 1953-tól vezetője a vendéglőnek, ahol jelenleg hárman dolgoznak. Megkérdeztem, hogyan emlékszik ő a forgalom növekedésére.

— Ezerkilencszázhatvanig, míg gyengébben ment a szövetkezet, 40— 50 ezer korona volt a havi forgalom. •Az utóbbi években 110—120 ezer is megvan havonta.

— Szóval több a részeg ember?

— Azt éppen nem mondhatnám. Csak éppen több telik söröcskére, borocskára. No meg van is mindenkinek kedvére való ital. Sörhiány nyáron sem igen volt. Két év óta kimért bort is árulunk. Pálinkánk szintén van vagy 15 fajta. De azért részegeskedés nincs, és a hitel szót is már egészen elfelejtettük.

A vendégek szép, tiszta helyiségben, ízlésesen leterített asztalok mellett ülnek. A billiárdasztal, mint mindig, most is foglalt. Fiatalok lökdösik a különböző színű billiárdgolyókat.

A vendéglő mellett van a textil, és a különféle vegyesáruk üzlete. Úgy látszik Nyárasdon meszet gyújtottak a vezetőkre. A vezetőnő onnan is a kórházba került. A helyettese, aki a közeli hetekben ment férjhez, zavarban van. Hirtelenében nem tudia, hogv Sánta avagy a férje után Antal Mária a neve. De azt már biztosan tudja, hogy három-négvszáz ezer koronás forgalmuk van havonta. Valóban látni az üzletben „kisördögöt“ is. Mégis előfordul, hogy olyan árut keresnek, ami hiányzik: Nincsenek vízvezetékszerelő csövek, hiány- van szifonból, fürdőkádból, televízorból, nincs szőnyeg, gyermekpulóver, női textil szintén kevés.

Beszélgetésünket egy fiatalasszony, Nagy Dezsőné zavarta meg. Fiával egy porcelánmozsdót cipeltek vissza, amely nagynak bizonyult.

— Sajnos, kisebb nincs — mondja szomorkásán az elárusítőnő.

Pedig kellene, mert Nyárasdon a a vízvezeték, fürdőszoba már természetes. Hogy mennyire keresett a fürdőkád, azt az is igazolja, hogy a járási bevásárlók nemrégiben 30 fürdőkádat szereztek valahol Csehországban. Alig jött meg az áru, szétkapkodták, s még nem is jutott mindenkinek.

— Nem tudom, ezelőtt mindenünk volt. Akármit kértünk a járásiak felhajtották. Mostanában úgy látszik ők is képtelenek.

ÍZETLEN LESZ A LEVES?

Elfelejtettem, hogy önkiszolgálóban csak kosárral szabad az áruk közt lárkálni. A szemrevaló eperiesi vezetőnő figyelt néhány percig, aztán megkérdezte, mi jót keresek.

— Sót — mondtam kissé meghökkenve.

— Sajnos, azzal nem szolgálhatunk. Nem tudom mi történt. Mostanában mindenki sót keres. Azelőtt, ha kaptam 300 kilót, két hétig is eltartott. Most azonnal szétkapkodják.

Valóban, az állványok roskadoznak az árutól. Csak ahol a só táblája van kitéve, ott üres az alumínium állvány.

— Ne haragudjon — kérlelt a búcsúzásnál a tüzesszemű Rozika.' — Nagyon restellem, ha valakinek azt kell mondanom, hogy nincs.

Kérlel, restelkedik, pedig nem tehet róla sem ő, sem a járásiak, hogy mostanában egyre gyakrabban kell mondani a „nincs“ szót. Nehéz kimondani és látni, hogy a vevő elégedetlenül, bosszankodva távozik a boltból. Nehéz, mert az eladók közül már sokan tudják, hogy nem elosztók, kiszolgálók, hanem az áru kínálói is. Ezért bosszantja őket az utóbbi időben gyakrabban előforduló eset, hogy a vevő nem azt kap, amit kér, hanem ami éppen van. Igaz, ebben egy kissé a vásárlók is ludasak, mert egyes fogyasztási cikkekből olyan nagy mennyiséget vásárolnak fel, hogy másoknak nem jut, mivel a kereskedelem is ütemszerűen küldi a legfontosabb élelmiszercikkeket.

TÖTH DEZSŐ

vannak munkahelyek, ahol a női alkalmazottak nehezen állnak helyt. (Pincérek, vaskereskedésben dolgozók stb.) Ma már jelentős (4453) a főiskolát, szak- és általános középiskolát végzettek száma.

Természetesen a népi fogyasztási szövetkezetekben jelentős nyereségre tesznek szert. A tiszta jövedelem különösen az utóbbi két évben emelkedett szembetűnően. Míg 1961-ben 199,4 millió volt a tiszta haszon, 1967-ben már 339,6 millió. A jelentős összeg nagy részét az alapeszközök kiépítésére használják fel (épületek, berendezések). Az utóbbi években hatalmas méretű volt a beruházás, és az alapeszközök 108,6 százalékkal nőttek. Manapság már a legjelentősebb fürdőhelyeken épít a fogyasztási szövetkezet szállókat és üzleteket. Emellett a városokban és ipartelepeken is 67 szervezet alakult és egyre több elárusítóhellyel találkozunk, amelyek egészséges konkurrenciát folytatnak az állami üzletekkel.

Vannak járások, ahol a boltok és étkezdék legtöbbje a népi fogyasztási szövetkezet tulajdona. Szlovákiában ezen a téren legtipikusabb a dunaszerdahelyi, ahol a járás székhelyén is a fogyasztási szövetkezet dominál.

rendellenességre is figyelmeztetnek bennünket, és rendszeresen tanácsolják mire lenne szükség a boltokban.

— A tagság kap valami részesedést?

— Harminc korona körül évente. Ez az elosztás nem a legigazságosabb. Helyesebb lenne, ha vásárlás után kapná. Sajnos, ennek a nyilvántartása nagy munka, s ezért nem vezetjük be.

— Milyen az áruellátás?

— Sok mindenből hiány van. Sajnos, még mindig az a gyakorlat, hogy nem a termelő kínálja az árut, hanem mi futunk utána. Különösen augusztus 21. óta nagy a vásárlási láz, s éppen hogy csak ki tudjuk elégíteni a vásárlókat. A só, liszt, gyufa, olaj, paprika, gyertya a legkeresettebb cikkek. Sóból például évente 21 vagonnal szokott elfogyni. De az augusztusi események után 9 vagonnal felvásároltak. Bizony ilyen fogyasztásra nem számítottunk, és elég gondot okozott a beszerzése.

— Milyen a kapcsolatuk az egységes földmfivesszövetkezetekkel?

— Azt hiszem ezen a téren még sok tennivalónk van. A legnagyobb baj, hogy nincs vágóhidunk. Az állatokat Pozsonyba kocsikáztatják és onnan küldik vissza a húst. Már gondoltunk arra, helyes lenne a járási mezőgazdasági társulással közösen vágóhidat létesíteni, s ez által jelentősen megjavulna a húsellátás. A húsellátás terén feltétlenül tenni kellene valamit. Igaz, Eperjesen már próbálkoztak az állatok közvetlen átvételével a szövetkezettől. Azt hiszem a sertéshúsnál menne is ez. De nehéz megoldani a marhahúsnál. A szakosítás miatt nincs minden szövetkezetben hízómarha s emellett egy ötmázsás állat húsának az eladása pár hétig is eltarthat. Ezenkívül még a sok hulladék is kárba veszne, mivel falun azt nem tudják értékesíteni. A zöldséggel is hasonlóképpen vagyunk. Mivel az egyes kertészetekben nem termelnek mindenfajta zöldséget, nem tudjuk sokoldalúan ellátni zöldségboltjainkat. De azt hiszem, ezen nehézségek ellenére is tennünk kell va lamit, és a szövetkezetekkel, vagy azok járási szervével — közvetítők nélkül — megoldani a hús-, zöldség és gyümölcsellátást.

— A mezőgazdasági üzemek fejlő dése hogyan hatott ki az áruforga lomra?

— Jelentősen. Ahogy gazdaságilag megerősödtek a szövetkezetek, úgy kezdtek fellendülni a boltok, vendég lök.

ITALFÉLÉKBEN NINCS HIÄNY

Nyárasdon az „alsó“ kocsmábar Rajkovics Gábor vezető csak véletle

kezdte az üzletház építését, s még most sem tudjuk mikor fejezik be.

— Mi hoz a szövetkezeteknek több tiszta jövedelmet, az üzletek, vagy a vendéglátó üzemek?

— Meglepődik, de az üzleteknél a tiszta jövedelem 10—15 százalékkal mindig több.

— Vannak önkiszolgáló üzleteik is?

— Az üzletek forgalmának a 42 százaléka önkiszolgálókban bonyolódik le. önkiszolgáló csak ott nem vált be, ahol 40 négyzetméternél kisebb az eladó terület. Ahol ez megvan, az áru 70 százaléka a boltokban van, és maga-magát kínálja. Célunk az, hogy fokozatosan mindenütt elég eladó területet biztosítunk és növeljük az önkiszolgáló boltok számát.

— Hogyan oldják meg a tanyák ellátását?

— öt mozgóboltunk van és ezekkel látogatjuk meg a félreeső településeket.

— A nyugdíjasok étkezésével is törődnek?

— Igen. Gellén és Nagymagyaron

van konyhánk és onnan látjuk el azokat a vendégeket meleg étellel, ahol

van igény a nyugdíjasok részéről. Emellett Karcsán van egy hidegkonyhánk, ahol a vendéglők és büffék részére készítik a különböző ételkészítményeket, amelyek minden faluban kaphatók.

— Megfelelő szakképzettséggel rendelkeznek az alkalmazottak?

— A boltokban 70, s a vendéglőkben 51 százalék a tanonciskolát végzett dolgozói száma. Akik négyéves gyakorlattal bírtak, egyéves üzemi iskolán nyertek továbbképzést. Emellett 55-en járnak gazdasági középiskolába. A szakképzettség lassan megoldódik azzal a szépséghibával, hogy aránylag sok a női alkalmazottunk. Persze a szakképzettség mellett nagyon fontos a rátermettség is. Csenkei László, Narancsík Ferenc, Nagy János, Rajkovics Gábor, Merva Imre és még néhány bolt és vendéglő vezetője valóban mindent megtesznek a vevőért, illetve a vendégért.

— A tagsággal hogyan tartják a

kapcsolatot? »

— Főleg a tagsági gyűléseken keresztül. Természetesen igyekszünk tagjaink számára kulturális lehetőségeket is biztosítani. A kapcsolat különösen a felügyelő bizottságokkal szoros. Szám szerint 77 bizottság van a járásban. Ezek közül a legtöbb komoly segítséget jelent számunkra. Az elnökök közül Buzgó Vince, Bors János, Jeáko Martin, Horváth Ferenc, Sváb Dénes, Kri&ák Karol, Lakatos József és még jónéhányan komolyan veszik a funkciójukat és a legkisebb