Szabad Földműves, 1968. július-december (19. évfolyam, 27-52. szám)

1968-11-23 / 47. szám

Bratislava, 1968. november 23. Ära 1.— Kés XIX. évfolyam, 47. szám. Következetes, egységes politikát November 14-től 17-ig a prágai vár Spanyol-termében ülést tartott Csehszlovákia Kommunista Pártja Központi Bizottságának plénuma. Az ülés napirendjén szerepelt Alexander Dubfiek elvtársnak, a CSKP KB első titkárá­nak „A párt fő feladatai a legközelebbi időszakban“ című beszámolója, a beszámolóval kapcsolatos vita és határozatok elfogadása. A fő beszámolóval kapcsolatos vitában 57 elvtárs szólalt fel. A vitára jelentkezett to­vábbi elvtársak felszólalásait beveszik az ülés jegyző­könyvébe. A CSKP Központi Bizottságának plénuma a szavazatok döntő többségével elfogadta a CSKP rend­kívüli XIV. kongresszusának elhalasztásáról szóló hatá­rozatot. A plenum úgyszintén döntő szavazati többség­gel elfogadta a CSKP Központi Bizottsága cseh- és morvaországi pártmunkát irányító irodája helyzetéről és feladatairól szóló határozatot. A CSKP Központi Bizottságának plénuma egyértelműen megerősítette Gustáv Husák elvtársnak, az SZLKP Köz­ponti Bizottsága első titkári tisztségébe történt megvá­lasztását. A CSKP KB új titkárainak megválasztásával a párt Központi Bizottsága megteremtette titkársága normális tevékenységének feltételeit. A titkárság az utóbbi időben ugyanis meggyengült, előzőleg megválasz­tott funkcionáriusainak más munkahelyekre való távo­zásával. A CSKP Központi Bizottsága titkári és titkársága tagjai tisztségébe a következő elvtársakat hagyta jóvá: Bifak Vasil, Hét te* jarolím, Kempny Jozef, P e n c Frantiüek, Strougal Eubnmír. A Központi Bizottság jóváhagyólag tudomásul vette az Elnökség ha­tározatát a CSKP Központi Bizottsága Elnöksége végre­hajtó bizottságának megalakításáról a következő össze­tételben: Cerník Oldfich, D u b fi e k Alexander, E r b a n Évien, Husák Gustáv, Sádovsky Ste­fan, Smrkovsky josef, S v o b o d a Ludvík, S t r o u­­g a 1 Eubomír. A tárgyalások befejező részében a CSKP Központi Bizottságának plénuma megvitatta a legköze­lebbi időszak fő feladatairól szóló határozat fő javas­latát. A javaslatot Stefan Sádovsky, a CSKP KB Elnök­ségének tagja, a plénumon megválasztott javasló bizott­ság elnöke indokolta meg. A CSKP Központi Bizottságának november 14—17-1 ülése olyan kri­tikus helyzetben találta a pártot és az országot, amelynek bonyolultsága páratlanul nehéz akadályokat gördít a kiút keresésében és megtalálásában. Nehéz lenne még az égető problé­mák garmadának legfontosabbjait is felsorolni, de bizonyos, hogy a kérdés­komplexum megoldásának elkerülhe­tetlen előfeltétele a párt egységének helyreállítása. Szilárd egység nélkül a párt nem teljesítheti legfontosabb funkcióját, a szocialista társadalom vezetését. De napjainkban ez az egy­ség hatványozottan szükséges. A párt vezető szerepének helyreállítása és megszilárdítása tagadhatatlan elsőd­legességét az elmúlt tíz hónap ese­ményei, társadalmi mozgalmai világo­san bizonyították. Nem lehet vitás, hogy a januári változás utáni napokban a párt nem volt az a szilárd vezető erő, amely a társadalmi fejlődés kormánykerekét a kezében tartotta volna. így történ­hetett meg, hogy először leplezett, majd nyílt szocialista ellenes erők tág teret kaptak párt és szocializmus ellenes céljaik hirdetésére és a párt tekintélyének lerombolására. Ezek az erők, a sajtó és más hírközlő eszkö­zök útján a január előtti vezetés hi­bás módszereit nem az egyes vezetők, hanem az egész párt rovására írták. A párt lett a bűnbak az ártatlanul elítélt emberek rehabilitációjának sza­­botálásáért, a leromlott gazdasági helyzetért és a társadalom megosz­tottságáért. A támadás ideológiai előkészítését a különféle revizionista irányzatok propagálása vezette be. Az ilyen han­gok a társadalmi szervezetek ülésein és a sajtóban mind korlátlanabbá hangzottak el, ami zavarta a kommu­nisták és a párton kívüliek tisztán­látását. A taktikai előkészítés után felszabadultak az eddig megbúvó szo­cialista ellenes elemek, amelyek a marxizmus-leninizmus alapelveit, köz­tük a párt vezető szerepét és az in­ternacionalista álláspontot vették tűz alá. Ebben segítséget kaptak a túlzó polgári nacionalista irányzat repre­zentánsaitól. Így történhetett meg, hogy a sajtóban és a televízióban a fasiszta szlovák állam dicséretét is olvashattuk és láthattuk. A Szovjet­unió hazugságokra alapozott rágalma­zása is gyakran szabad utat kapott némely sajtóorgánumban. Logikusan gondolkodva érthető, hogy a szocia­lizmus elleni hangulat szítói ugyan­azok az elemek voltak, akik a nemze­tiségi kérdésben is, mint a demokra­tikus megoldás legelszántabb ellen­felei mutatkoztak be. Hogy ezeket az erőket az azóta lezajlott esemé­nyek sem kényszerítették meghátrá­lásra, az világosan bizonyítja, hogy nemcsak a szocializmus ellenségei, hanem az ország biztonsága sem fek­szik a szívükön. A párt és a nép egysége az előt­tünk álló hónapokban és években ki­kerülhetetlen alapfeltétele annak, hogy folytathassuk január utáni poli­tikánkat, fejleszthessük népgazdasá­gunkat és visszatérjünk a szocialista demokrácia pártvezetési módszereinek gyakorlatára, a szocialista hazafiságot újból általános állampolgári erénnyé avassuk. Az egység megteremtése bármily paradoxként is hangzik, csak a diffe­renciádé útján mehet végbe. Tisztá­zódnia kell, ki van velünk és ki elle­nünk. Ki áll a szocializmus alapján és kitartott velünk nem a szocializ­mus megújhodásáért, hanem más ko­rántsem ilyen emelkedett célok meg­valósítása érdekében. Husák elvtárs a Slovnaftban tar­tott pártaktíván is elmondotta, hogy* a differenciációtól nem kell félni. Az álláspontok kétpólusú kikristályoso­dása tisztázza az erőviszonyokat, át­tekinthetőbbé teszi a vélemények megoszlását, ezzel kiindulópontot nyújt a következetes ideológiai harc folytatásához. Lehetőség nyílik mar­xista-leninista érveléssel megbénítani a tudatos destrukciót, s ami még fon­tosabb, meggyőzni az ingadozók en­nél sokkal szélesebb táborát, a szocia­lista-internacionalista út helyességé­ről. Csak az így megteremtett párt­egység lehet tartós garanciája a ja­nuári politikai és gazdasági program érvényesítésének, amelynek helyessé­géről és célravezető voltáról mind­annyian meg vagyunk győződve. őszi számvetés a dunaszerdahelyi járásban GONDOLATOK ALEXANDER DUBÖEK ELVTÄRS BESZÉDÉBŐL Beszéde bevezető részében Duböek elvtárs vázolta, hogy olyan kulcsfon­tosságú kérdésekkel kell a plénum­­nak foglalkoznia, amelyek egyaránt jelentősek mind a párt, mind az or­szág jövő fejlődése szempontjából. Hangsúlyozta, hogy a jövő politika felé vezető kiút előfeltétele az, hogy megértsük és gyakorlatilag érvénye­sítsük a párt nemzeti és a marxi­lenini tanok nemzetközi jellegéből, valamint a kommunista mozgalomból eredő internacionális kötelességeink múlhatatlanul szükséges egységét. Pártunk megalakulása óta láthatjuk — mondotta Dubőek elvtárs —, hogy te­vékenysége az osztályszolidaritás ha­gyománya mindenkor összefüggött a Szovjetunióval és ezt pártunk min­denkor politikája alapelvének vallot­ta. Ezt a hagyományt hirdettük fel­tételek nélkül januárban is, ennek természetes és közvetlen erejét akar­tuk fejleszteni, közelhozni az új nem­zedékhez. Ettől a céltól soha nem távolodtunk el és ezért ma sem tá­volodunk el. A továbbiakban Dubőek elvtárs tájékoztatta a plénumot azok­ról a tanácskozásokról, amelyeket pártunk január óta folytatott. Majd áttért a belpolitikai problémák elem­zésére, amelyek a CSKP KB politikája számára a jövőben a kiindulópontot jelentik. Népünk teljes egészében megfontolt és bölcs magatartást ta­núsított — hangsúlyozta ismét Dub­öek elvtárs — ami mindenekelőtt an­nak köszönhető, hogy a párt dolgo­zóink tömegei és az ifjúság döntő többsége előtt nagy tekintélynek ör­vend és az emberek azt várják, hogy folytatja a január utáni időszakban megkezdett pozitív munkát. Duböek elvtárs beszéde további részében ki­tért a pártpolitika alapvető kérdései­re, a demokratizálódási folyamattal kapcsolatos teendőkre, a párt vezető szerepének megsziárdítására, a sajtó szerepének lenini értelmezésére, s részletesen elemezte, hogy hazánk helye a szocialista államok közössé­gében van. Végezetül ezeket mon­dotta: egységünknek olyannak kell lennie, hogy az emberek megértsenek bennünket, hogy ne veszítsük el kap­csolatunkat a párttal, mint egésszel, hogy kitűzött céljaink teljesítésére politikai eszközökkel tudjuk vezetni a pártot és a párttagok segítségével társadalmunk döntő részét. ÜLÉSE AZ SZLKP KÖZPONTI BIZOTTSÁGÁNAK 1968. november 19-én Bratislavában összeült Szlovákia Kommunista Pártja Központi Bizottsága plenáris ülése A tanácskozást Stefan Sádovsky elvtárs, az SZLKP KB Elnökségének tagja, az SZLKP KB titkára nyitotta meg. A plénum Csehszlovákia Kommunista Pártja Központi Bizottsága novemberi plénumának eredményeivel fog­lalkozott, amely kitűzte a párt főbb feladatait a legkö­zelebbi időszakban. A javasló- és a sajtóbizottság meg­választása után Gustáv Husák, az SZLKP KB első titkára jelentést terjesztett elő a CSKP Központi Bizottsága no­vemberi plénumának üléséről és a plénumból az SZLKP Központi Bizottságára háruló feladatokról. A KONSZOLIDÄCIÖ ELŐFELTÉTELEI Husák elvtárs beszédében hangsú­lyozta, hogy az 1968-as év rendkívül gazdag volt politikai változásokban. Ez az év reményekben, illúziókban, de heves megrázkódtatásokban is bő­velkedett. Rátérve a belpolitikai prob­lémákra Husák elvtárs leszögezte, hogy a jelenlegi helyzetből a kiutat elsősorban a kommunista pártnak kell megtalálnia, önmagánál kell kez­denie, világos cél, világos kiút le­gyen előtte, soraiban belső fegyelme­zettségre van szükség, s csak ezután hathat az egész állam konszolidálá­sára. Husák elvtárs részletesen kitér a januárt követő időszak szélsőséges politikai irányzatainak értékelésére is Leszögezte, hogy nagyra becsülik azokat a pozitív változásokat, ame­lyeket pártunk politikája január óta elért, s ezeket további politikánk szi­lárd részének tartjuk. Viszont szélső­ség volt, hogy sokan a január utáni politikát extenzíven, határok nélkül magyarázták, megfosztva a marxista szemlélettől és nem engedték meg a január utáni fejlődés semminemű bí­rálatát. Nekünk, mint marxista-leni­nista pártnak — hangsúlyozta Husák elvtárs — kötelességünk szigorúan megvizsgálni munkánk fogyatékossá­gait és tévedéseit. Kötelességünk megállapítani, meglátni őket és ta­nulni belőlük. Eljárásunk hiányos­ságai az államhatalom, a munkás­­osztály és a dolgozók hatalmának gyengülésében is megnyilvánultak. Különböző formában megkezdődött a fokozatosan kikristályosodó szocia­listaellenes erők hatalmi-politikai küzdelme. Ogy mint Dubőek elvtárs, Husák elvtárs is hangsúlyozta, hogy nem hagyhatjuk figyelmen kívül a nemzetközi összefüggéseket. Nem él­hetünk állandó feszültségben és vi­szályban a szomszédos és szövetséges államokkal. Rendeznünk kell ezeket a kapcsolatokat. Beszéde további ré­szében foglalkozott a szlovákiai és csehországi fejlődés kérdéseivel, a föderatív államrendezés feladataival, a szlovákiai kommunisták állásfogla­lásával. Beszéde befejező részében így nyilatkozott: erőnket a munkára, munkánk problémáira, belső ügyeink megoldására összpontosítjuk. Senki sem gátol meg bennünket abban, hogy e problémákat a magunk mód­ján, helyzetünknek megfelelően old­juk meg. Megjelent az Auróra es a Kaukázus fajta búza Q A diószegi búza sem maradt szégyenben £ A növényvédelem is hozzá­járult a magas hozamokhoz 9 Silóból fölösleg is mutatkozik. A dunaszerdahelyi járásban is csök­ken a mezőgazdasági munkák üteme. A munka dandárját már elvégezték. Kukoricát is már csak néhány meg­késett üzemben törnek. A cukorrépa szállítása akadálytalanul folyik. A mélyszántásra az elkövetkező napok­ban pontot tesznek. Ez a munka is befejezés előtt áll. Igaz a traktorok mindenütt hosszabbított műszakban dolgoznak és az ütemet az is meg­gyorsította, hogy a mezőgazdasági üzemek kisegítik egymást. A nagy­­pakai szövetkezet például a somorjai szövetkezetnek adta kölcsön trakto­rait, hogy így azok gyorsabban és többet szánthassanak. A mezőgazdasági munkák helyzet­­elemzése után a Dunaszerdahelyi Já­rási Mezőgazdasági Társulás agronó­­musaival számot vetettünk az elért sikerekről, és beszélgettünk a problé­mákról is. Mert a végeredmény nem egykönnyen született meg. Nagyon sok problémát kellett megoldani, amíg gazdag termést gyűjthettek be a raktárakba. Májusban például na­gyon sok agronómus 20 mázsás hek­tárhozamért eladta volna búzáját. Azonban minden jóra fordult és Já­rási méretben elérték a 40,2 mázsás hektárhozamot. Amint Mikulec agro­nómus megemlítette, a maags hektár­hozamhoz lényegesen hozzájárult a növényvédelem is, mert mintegy 6000 hektárt permeteztek gabonatetű ellen, és így ezek kártevése nem okozott hektárhozam csökkentést. Szakembe­rek úgy vélik, hogy ha egy kalászon 7—8 tetű von, a hektárhozam mint­egy fél mázsával csökken. Problémák voltak a cukorrépa körül is. A szél mnitegy 1000 hektár cukorrépával bevetett földet hordott el. Emiatt a cukorrépát kétszer, sőt háromszor is kellett vetni. Azonban főleg a har­madik vetést öntözték, és így arány­lag elég jó hektárhozamot értek el. A cukorrépa átlagos hektárhozama 343 mázsa körül mutatkozik. A beszélgetésből kiderült, hogy a Járásban nagyarán’ 1 kísérletezés fo­lyik. Megjelent már az Auróra és a Kaukázus nevű szovjet búzafajta. De nem feledkeznek meg déli szomszé­dainkról sem. A Pannónia búza 48,5; a San Pastore 50,1; a Bácska 51,1 má­zás hektárhozamot adott. Ugyanakkor a hazai kísérletezők sem maradnak le. A K-988/5 jelzésű diószegi búza minden hektárja 55,1 mázsát termett hektáronként. Látjuk tehát, hogy a hazai kísérletek is mutatnak eredmé­nyeket. A kísérleti parcellákon meg­találhatjuk a világ legjobb kukorica­­fajtáit. Jelentős eredményeket Ígérnek az amerikai kukoricafajták. A Szarvai Állami Gazdaságon például az újfajta kukoricák egy parcellán 116 mázsát adtak csövesen. A dunaszerdahelyi járásban már az említett tények alap­ján is arra következtethetünk, hogy azokat a növényeket helyezik előtér­be, amelyek nagyobb hozamokat ad­nak. Lényegében ez a sikerük titka. Említettük, hogy a búza hektárho­zamához nagyban hozzájárult a nö­vényvédelem is. Ezt elmondhatjuk a gyümölcsészetről is. A téli permete­zéseken kívül a gyümölcsészetekben általában hétszer permeteztek és így sikerült megmenteni a termést. Azonban szükség volna újabb perme­­tezőszerekre, mert ezek hiánya miatt például nem harcolhatunk sikeresen a Jonathán alma barna foltosodása ellen. Megfelelő permetezőanyag hiá­nya miatt elég sikertelen volt a harc a mocskos pajor ellen, amely óriási károkat okozott a kukorica, cukor­répaföldeken, és Mikulec agronómus szerint elvitte a zöldségkertészetek bevételének 30 százalékát. A dunaszerdahelyi járás őszi szám­vetése azt mutatja, hogy általában igen szép termést értek el. Volt és van mit tárolni -a raktárakban. Egye­dül csak szálastakarmányból termett kevés, amit bizony nagyon be kell osztani, hogy kihúzzák vele újig. Azonban a keverékek nagyon jól be­váltak és silóból még fölösleg is mu­tatkozik. BÁLLÁ JÓZSEF Az egység kérdéséhez HOZZÁSZÓLÁS A KÖZPONTI BIZOTTSÁG NOVEMBER 17-IKI HATÁROZATÁHOZ

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents