Szabad Földműves, 1968. július-december (19. évfolyam, 27-52. szám)
1968-11-16 / 46. szám
A talajjavítás egész társadalmunk ügye Ha néhány mezőgazdasági üzemben megvizsgálnánk az utóbbi évek bő terméshozamának okát, hamarosan rájönnénk, hogy az ezzel kapcsolatos előfeltételek tudatos kihasználásáról van szó Ez pedig azt bizonyítja, hogy az emberek felelősséget éreznek, élnek a lehetőséggel, sokkal többet törődnek a talaj termőképességének fokozásával, mint valaha. Természetesen ezzel szorosan öszszefügg a termőtalajok gazdaságos kihasználásának hatékonysága is. Vagyis az, hogy egy egységnyi területen milyen értékű nyersanyagot vagy végterméket érünk el. Ez pedig nép kizárólagosan, nem minden esetÉppen ezért nem várhatnak a jó szerencsére vagy valamiféle csodatételre, amikor egyes területeken a talajvíz, másokon pedig a szárazság károsít. Természetes, hogy összefogtak, demokratikus úton saját eszközeikből megalakították a meliorációs szövetkezeteket. Nem vitás, hogy a meliorációs szövetkezetek tevékenysége és gazdálkodása mindenütt attól vált függővé, kik álltak az élre, s hogyan intézték az ügyeket. Akik hivatásuknak tekintik a meliorációs munkát, ott nem maradt el az eredmény, akik pedig foglalkozási lehetőségnek, ott bizony akadhatnak hibák. Az Ipolysági Meliorációs Szövetkezet vezetői Sárfi Béla elnök és Kliment Tibor technikus átadás előtti szemlén a borii víztárolónál. ben csak az ipari trágyaszerek szakszerű használatától és a magashozamot nyújtó vető-, valamint ültetőanyagok alkalmazásától, hanem más fontos tényezőktől is függ. Nem hiszem, hogy rfz országban vagy Szlovákiában akadna egyetlen járás, ahol e téren minden rendben lenne, nem hiszem, hogy Boruvka elvtárs, a földművelés- és élelmezési miniszter fölöslegesen pazarolná idejét e nagy probléma komplex megoldására. SOK A TENNIVALÓ Valóban ilyen a helyzet. Sok a tennivaló, mert az esztendők során több ezer hektár föld vált termőképtelenné, vagy csak minimális eredményt nyújt használóinak és ezzel együtt társadalmunknak. Pergze, senki se higgye, hogy ezzel a problémával csak a íöldművelés- és élelmezési miniszter s más központi vezető személyiségek foglalkoznak. Köztudomású, hogy a kérdés egyes alsóbb szerveket és végeredményben a mezőgazdasági üzemeket is foglalkoztatja. Úgy is mondhatnánk, hogy lent együtt élnek a problémával. mert a dolog őket érinti a legközelebbről. A TALAJ ..ORVOSAI“ Ha visszapillantanánk néhány esztendőre s összehasonlításokat tennénk és aszerint értékelnénk a meliorációs szövetkezetek tevékenységét, láthatnánk, hogy végeredményben óriási fejlődésen mentek keresztül. Legtöbbjükben nagy tapasztalattal rendelkező műszaki káderek, nagy teljesítményű gépek végzik a munkát. Képesek vállalni a legigényesebb talajjavítási feladatokat is. Még nem is olyan régen például az Ipolysági Meliorációs Szövetkezet egy pótkocsis kerekestraktorral rendelkezett, s ma a gépek tömege áll rendelkezésükre. Azelőtt kézi erővel ásták a dréncsövek lerakásához szükséges árkokat és vízelvezető csatornákat. ma pedig nagy teljesítőképességű gépek végzik ugyanezt a munkát. Azelőtt egy-kétmillió korona értékű volt az évi tevékenységük, idén pedig már hétmilliós tervet teljesítenek. No de elárulhatom, hogy ebben a meliorációs szövetkezetben többségben vannak az olyan vezető és egyszerű dolgozók, akik valójában hivatásuknak tekintik a nehéz, de mégis szép, hasznos meliorációs tevékenységet. Különben ezt a kifogástalan minőségben befejezett és az értékelő bizottság által átvett munkák bizonyítják a legjobban. Hogy a talajjavítási munkánál maradjunk, ami lényegében a meliorációs szövetkezet egyik fő küldetése, az Ipolyságiak a 6Q0 ezer koronás tervvel szemben 1 millió 329 ezer koronás teljesítést értek el. Dolgoztak az állami gazdaságoknak, a födémesi, borii, alsótúri, deviéani, domadicei, palásti, középtúri és a öankovi szövetkezeteknek. Emellett jóval millió koronán felüli teljesítményt értek el a meliorációs építmények karbantartásánál. Közel 2 és fél millió korona értékű munkát végeztek új szőlők és gyümölcsösök telepítésénél. Emellett más tevékenységre is futotta az időből. Utakat építettek Ipolyságon, Paláston, Pereszlényben stb., hogy a gépek folyamatosan dolgozhassanak, mert csak így gazdaságos kihasználásuk. A gépállomás mindig a munkát drágítja, mert ilyenkor is létezik az amortizációs leírás. A meliorációs szövetkezet legfőbb érdeke, hogy egyegy feladatot önköltségi áron fejezzen be, mert tagjainak nem számolhatja fel a többletköltséget. Vagyis egymillió koronát érő munkáért nem számlázhat nagyobb összeget. AZ Ül VÍZTÁROLÓ ÁTADÁS ELŐTT Nem is olyan régen történt, amikor Domadicén átadták a zsiliprendszerrel ellátott takarós törpe-víztárolót. Az idei szárazság alkalmával nagyon jó szolgálatot tett a szomjazó növényeknek. Beruházási értéke két év alatt megtérült. Ez a munka, mint a többi is, öregbítette a sági meliorációs szövetkezet amúgy is jő hírnevét. Idén Boriban készítettek egy 3650 m3 víztömeget befogadó víztárolót. Beruházási értéke a zsiliprendszerrel együtt 248 ezer korona. A tároló vízkészletét a másodpercenként 10 literes kapacitású Mogyorós patak biztosítja. Előzetes számítások szerint a zsilip lezárása után 4,7 nap alatt telik meg vízzel a tároló. Ha rákapcsolnak egy 25 hektáros öntöző agregátumot, melynek percenkénti vízfelvevő-képessége 1350 liter, csőhálózatára rákapcsolhatnak 4—5 (PÚK) szórófejet. A tároló kiürülése tulajdonképpen 43,5 órát vesz majd igénybe, s a vízmennyiség közepesen száraz nyarakon 11 hektár beöntözésére elegendő. Tény, hogy ilyen — aránylag kicsi de hasznos — víztárolónál rendszeresíteni kell bizonyos munkamenetet. Vegyük talán elölről. Az 1—5. napo-, kon, mint ismeretes, a zsilip lezárásával megtelik a tároló, közben az öntözésre szánt területen elhelyezhetik a csöveket, majd a 6—7. napokon teljes ütemben öntözhetnek. A 8—12. napon ismét megtelik a tároló, miközben a másik parcellára áthelyezhetik a csöveket. így a 13—14. napon újra öntözhetnek. Az elmondottak alapján Boriban két hét leforgása alatt 22 hektár szomjas földterület beöntözése válik lehetővé. Ebből is látható, ez a meliorációs szövetkezet konkrét formában teszi lehetővé, hogy tagjai a termőtalajt a lehető legjobban kihasználhassák. Ahol több a víz a kelleténél, ott elvezetik, ahol pedig kevés és szomjas a talaj, oda öntözőrendszerrel juttatják. A szó legszorosabb értelmében szolgálják részvényeseiket, méghozzá önköltségi áron. Szándékosan nem említettem neveket. Bár tucatjával sorolhatnám az embereket, akik becsületes, jó munkával tekintélyt, hírnevet szereztek a meliorációs szövetkezetnek. Nemcsak a lévai, de a környező járásokban is tisztelettel, megbecsüléssel emlegetik a sági meliorációs szövetkezet munkaközösségét. Nem egy alkalommal megtörtént, hogy szakszerű lecsapolási munkák elvégzésére kérték segítségüket. VÁDOL A SZEMER PATAK De a talajjavítás terén még a lévai járásban is akad tennivaló bőven. Ott van például a nagy területet hasznavehetetlenné tevő Szemer patak, mely az amúgy is támogatósra szoruló alsószemerédi szövetkezetét károsítja a legjobban. Szabályozását már néhány esetben tervbe vették. Népgazdaságunknak sokezer koronába kerültek a kivitelezésre szükséges soha fel nem használt tervdokumentációk. Évek során elavultak, érvényüket vesztették, s most is, amikor dolgozóink közül többen fizetésüknek néhány százalékát felajánlották a köztársaság megsegítésére, újra kilátás van rá, hogy a Szemer patak többezer koronába került kivitelezésiszabályozási tervdokumentációi ismételten lejárnak, hogy a dolgozók pénzén megint újabbat kétszíthessenek. Pedig a munkálatokat már 1968-ban be kellett volna fejezni. Azóta évről évre „csúsztatják“ a kivitelezést. Szükséges, hogy az Egységes Parasztszövetség lévai járási előkészítő bizottsága és a szövetkezeti alapszervezetek a közeljövőben egybehívásra kerülő járási konferenciája érdemben foglalkozzon ezzel és hasonló kirívó esetekkel, s tegye meg a lépéseket arra, hogy akik hibásak, ne bújhassanak ki a felelősségrevonás alól. Vizsgálják meg, hogy egyes létesítmények beütemezésénél és kivitelezésénél betartották-e a fontossági sorrendet. HOKSZA ISTVÁN Árok dréncsövek lerakására a palásti szövetkezetben. A Mogyorós patakot záró zsiliptől betoncsövön ömlik majd a víz a tárolóba. Az Egységes Parasztszovetség nmei Tudnivalók az Agroklubok szervezéséről Mint ismeretes, a haladó szellemű fiatal mezőgazdászok járásonként a „Fiatal Mezőgazdasági Szakemberek Klubjába“ tömörülnek. A klubok megalakításának célja, hogy megfelelő teret biztosítson a fiatal mezőgazdasági intelligenciának szaktudása fejlesztésére, képességének növelésére, a szakmai igényesség kialakításának helyes irányba történő terelésére. Szlovákiában eddig 14 Agroklub alakult, s további négy van szervezés alatt. Csehországban persze régebbi ez a mozgalom, lényegesen nagyobb létszámú a tagság, mint nálunk. Ez érthető is, hiszen a kezdeményezés onnan indult, egy országos szervezet megalakítására. Az alakuló gyűlésen, melyet júniusban tartottak Brnóban, a küldöttek megválasztották Jozef Sukup mérnököt, a szín vák, a cseh és a morva országrészek közös elnökévé. Mivel Szlovákiából az alakuló gyűlésen kevesen jelent keznek, azért csak előkészítő bizottságot választottak a szervezési feladatok elvégzésére. Elnöke Josef Gruj lett. A szlovákiai előkészítő bizottság augusztus 3-án és 4-én konferenciát hívott össze Modrára, ahol a küldöttek nyolctagú elnökséget választottak. A klubok társulásának elnökévé FrantiSek Mach mérnököt javasolták, aki egyúttal országos elnök lett. — Az agroklubok eddigi tevékenységüket lényegében a CSISZ-nek köszönhetik, mert az teremtette meg számára az eddigi feltételeket. Az elkövetkező időszakban a szlovákiai bizottság megmarad a CSISZ uldalán, eltérően a cseh, a morva és más szervezetektől, melyeknek vezetni önálló szervezetekre törekednek. Jelenleg a „Juvena“ alakuló ifjúsági szövetség próbálja megnyerni az Agrnklubnkat. £gy gundnljuk, a megindulás kezdetén nagyon fontosak azok a kisebb anyagi támogatások is, melyeket a CSISZ nyújt működésünkhöz. Ezt a támogatást azzal háláljuk meg, hogy vezető szerepeket vállalunk a CSISZ falusi alapszervezeteiben. Hogyan néz ki egy Agroklub? Nálunk például eléggé ianíert a modrai Agroklub. Jelenleg 120 tagja van t a fiatalok nagyobbrészt a szőlészetre specializálódnak, de kialakulóban vannak más szakirányú csoportok is. Ilyen például az ökonómiai, a növénytermesztési, az állattenyésztési. valamint a baromfitenyésztési irányzat. A klubnak nagy előnye van a többi hasonló szervezettel szemben. Ugyanis ez az SZNT kísérleti klubja, melyet részben az említett intézmény pénzel. A klubtagok rend szeresen havonként jönnek össze, amikor valamilyen aktuális témát megbeszélnek, esetleg sor kerül egy külföldön járt szakember előadására. Ezen kívül foglalkoznak az aktuális politikai eseményekkel, filmeket vetítenek, tanulmányutakat rendeznek stb. Ilyen tanulmányút volt például ez év júliusában, melynek keretében megtekintették a Mosonmagyaróvári Agrártudományi Egyetemet. A csoportot Nagy György egyetemi docens kalauzolta. Szeptemberre egy bécsi tanulmányutat terveztek, melyet decemberre halasztottak. Ennyit a modrai Agrnkluhról. A szlovákiai vezetőséget a kerületek különböző részeiből választották. A vezetőség havonta legfeljebb egyszer ülésezik. Tevékenysége három témakörre csoportosítható. — Módszertani és propagációs tevékenységre; — a külfölddel való kapcsolatokra; — szakbizottsági tevékenységre. Mint a fentiekből is látható, a vezetőség nem kíván programot diktálni a kínból, részére, inkább megpróbálja azok igényeinek kielégítését. Filmvetítéseket és kölcsönzést, külföldi tanulmányutakat és előadásokat szervez stb. Szlovákiában az Agroklub tagjainak száma igen alacsony, mindössze ezer. A létszám nagyon kevés ahhoz, hogy ütőképes szervezetről beszélhessünk, s követelményeink jogosak lehessenek. Ezért felhívással fordulunk a falusi mezőgazdaság fiatal szakembereihez, hogy mielőbb kapcsolódjanak be sorainkba. BELUCZ JANOS mérnök, Nyárasd EGY AGRONÓMUS VÉLEMÉNYE A közelmúltban Nagy Dezsővel, az örösi szövetkezet agronómusával találkoztam, akivel többek között elbeszélgettünk az Egységes Parasztszövetség feladatairól. Nagy elvtárs örül, hogy végre már a földműveseknek is van egy olyan szervezetük, amely sajátságos problémáik megoldásával, érdekeik képviseletével foglalkozik. Szerinte a Parasztszövetség fő feladata, a földművesek érdekeinek képviselete. Ezt egy szervezet tudná a legjobban megoldani. Továbbá szükségesnek tartja, hogy jogvédelmet és szaktanács-adást is nyújtson a Parasztszövetség, mert csak így képzelhető el az új tudományos ismeretek széleskörű alkalmazása, és ezáltal a mezőgazdasági termelés további fokozása. Hamarosan el kell távolítani a felvásárlás és az árpolitika rugalmasságának hiányosságait, az állami gazdasági szervezetekkel szemben teljes mértékben meg kell védeni a termelők érdekeit, ezért az adás-vételi kapcsolatok rendezése — főleg a terményfelvásárló és ellátó vállalatokkal — nagyon sürgős feladat. A jövőben többet kellene foglalkozni a mezőgazdasági gépek körüli problémákkal, mert csak jó minőségű, megfelelő gépekkel lehetséges a termelési költségek lényeges csökkentése. A Parasztszövetség csak akkor végezhet jó munkát, ha a szervezetben teljes mértékben érvényesül az arányosásg elve, aminek a terehesi járásban is nagy fontosságot tulajdonít Nagy elvtárs. Igényes feladatok várnak az Egységes Parasztszövetségre, amelyek csak összefogással, kölcsönös bizalom árán oldhatók meg eredményesen. K. P. Előkészítő bizottság Svidníken A járási mezőgazdasági igazgatóság vezetője, Anton Krajíoviő mérnök, a mezőgazdasági üzemek képviselőinek egyik gyűlésén ismertette a Parasztszövetség programját. Hangsúlyozta, hogy a szövetségbe való belépés önkéntes, de feltételezhető, hogy a szövetkezetek csakúgy, mint az egyénileg gazdálkodók közösségei, örömmel fogadják a szövetség megalakítását, s tagjaivá válnak. Az előkészítő szervezési munka természetesen a járási előkészítő bizottságra hárul, melynek tagjai részt vesznek az alapszervezetek alakuló gyűlésein. A jelenlevők a járási előkészítő bizottság elnökéül Andrej Tokarsky szövetkezeti elnököt választották. A vitában többen felszólaltak. Stefan Stiavnicky például felvetette, hogy a jövőben lesz-e különbözeti árpótlék és stabilizációs juttatás. A kérdésekre Krajíoviő mérnök válaszolt. i (drmd)
