Szabad Földműves, 1968. július-december (19. évfolyam, 27-52. szám)

1968-11-16 / 46. szám

Furinda Rudolf Tőre ősrégi település. 1338-ből szár­mazó írott emlékek bizonyítják léte­zését. Ma négyszáznegyven lélek lak­ja. A második világháború előtt Kis­­tőre határának legjavát Heller báró, Nagytőréét pedig Taubinger László nagybirtokos bitorolta. Sanyarú volt itt a cselédek, zsellé­rek, földnélküliek sorsa. Naponta ádáz harcot vívtak a betevő falatért. Sötét­től sötétig dolgoztak, tűrve a vég­telen megaláztatást, a koplalást. Mert a cselédember megkapta ugyan az évi kommenció fejében a 16—18 mázsa ga­bonát, a nyolcszáz négyszögöl földet, meg azt a kis tűzi­fát, de negyed­évenként csupán 120 korona volt a pénzbeni fizetsége. Ebből ruházkodás­ra, bútorra bizony nagyon szűkösen tellett. Sok helyen a szoba földjébe vert négy karó töl­tötte be az ágylá­bak szerepét, és fekhelyül az úgy­nevezett „prices“ szolgált, amelyet sajátkezűig hulladékdeszkából eszká­­báltak össze. A lakásviszonyokról csupán annyit, egyetlen szobában két cseléd is lakott (persze, akkoriban még nemigen dívott az egyke, négy-öt gyerek általános jelenség volt csalá­donként). Örökös nézeteltérésre, per­lekedésre adott okot az is, hogy egyetlen konyhán nem egyszer négy cselédasszony főzött... Az idő tájt hátgörbesztő, inszakajtó robot, nyomor Járta ezen a tájon. A sok-sok verejték árán kitermelt ja­vakban néhány ember dúskált. Vajon ma ki kívánja vissza ezt a gyötrel­met? A hajdani cselédek, zsellérek, napszámosok közül azt hiszem senki. De tagadhatatlan, szocialista társa­dalmunkban még léteznek olyan egyének, akik szemrebbenés nélkül az említetthez hasonló sorsot szánná­nak. Szerencsére, elenyészően kicsi a számuk... a hatalom a dolgozó nép kezében van, amely a kommunis­ta párt vezetésével érte el azokat az eredményeket, amelyeket a szocializ­mus vívmányainak nevezünk. S hogy élnek ma Tőrén az egykori cselédek, a hajdani kisemmizettek unokái? Erre a kérdésre köztársasá­gunk legelső szövetkezeti elnöke, Furinda Rudolf elvtárs, a párt vete­rán harcosa válaszol, aki nyugdíjas létére még ma is rendkívüli szívós­sággal, töretlen akaraterővel fárado­zik azon, hogy a falu a fejlődés útján napról napra előbbre haladjon. — A múltban a főjegyző sem lakott különbül, mint ma a szövetkezetünk tagjainak többsége. A Jég akkor tört Emeletes, kertes házak Érdektelenség a dunaszerdahelyi járási konferencián „Amit az erő és a hatalom elvesz, azt az idő és a kedvező szerencse ismét visszahozhatják; de amiről a nemzet félve a szenvedésektől ön­maga lemond, annak a visszaszerzése mindig nehéz és mindig kétséges.“ A népi fogyasztási szövetkezet korszerű vendéglátóüzemet építtetett Pat­fürdő közelében. Tőre két évtized fejlődésének tükrében AUTÓS CSELÉD-UNOKÁK köztársaságban. Hogy az eltelt két évtized alatt milyen eredményeket értek el, mire vitték, arról már la­punk előbbi számában beszámoltunk. Egy szó, mint száz: a hajdani cselé­dek, zsellérek élni tudtak a vörös hadsereg által kivívott szabadsággal. A Jellemszilárdságáról, bátor szó­­kimondásáról közismert Furinda elv­társ az eredményeken kívül az élet árnyoldalait sem hallgatja el. — Sok erőfeszítésbe került, amíg sikerült legyűrnünk a továbbtanulás terén mutatkozó közönyt. Heten érett­ségiztek. Ezek közül Kovács Gábor a pozsonyi vegyipari főiskola hallgató­ja, Leviczky Aranka egészségügyi, Zima Kató pedig közgazdasági iskolá­ban fejleszti szaktudását. Szavai arról tanúskodnak, hogy csöppet sem elégedett ezzel az ered­ménnyel. Azt szeretné, ha Tőre népe nemcsak jómódban élne, hanem lá­nyai, fiai közül az eddiginél jóval többen szereznének képesítést, szak­tudást a főiskolákon, szakközépisko­lákban. A magasfokú műveltség meg­szerzése igen nemes cél! Érdemes küzdeni érte! Lám, a múlt romjain — a nedves vályogviskók, zsúfolt cselédházak, és a jiyomor helyén — kivirágzott a sza­badság fája. Tőre lakosai mindannyian tudják: mai örömteljes életük a szor­galom, a közös gazdaságuk és a szo­cialista rendszerünk talajából fakad. N. Kovács István meg, amikor az az első öt kétcsaládos ház felépült. Ezt négy emeletes ház építése követte, amelyben huszonnégy család talált korszerű, tágas otthonra. Jelenleg ötvenkilenc család él teljesen új lakásban. Szinte látom, örül a lelke, amikor az új lakásviszonyokat sumázza. Per­sze, törődött azzal is, hogy az emele­tes lakóházakhoz családonként négy ár konyhakert is tartozzék. A jólét jegyeiről így beszél: — A szocialista nagyüzemi gazdál­kodással érhettük el mindazt,- amit ma Jómódnak, jólétnek nevezünk. Csu­pán ebben a kis falucskában már tíz személyautó-tulajdonosról számolha­tok be. Motorkerékpár több mint fél­száz található. Televízió csaknem minden háznál, a modern lakberen­dezésekről ne is szóljak. Hogyne vidulna Furinda elvtárt szíve?! Hiszen régi álmai, elképzelé­sei testet öltöttek. Boldogan nyugtáz­za, fáradozása, nagy-nagy áldozat­­készsége, megannyi álmatlan éjszaká­ja nem volt hiábavaló. Ma sem ül babérain. Egészséges nyugtalanság hatja át egész lényét, emberi mivol­tát. Szenvedélyesen bírál, ahol rend­ellenességet lát. Kezdeményez, taná­csol. — Jövő terveink? Hát szeretnénk egy szép kultűrházat, egymillió száz­ezer korona költségráfordítással. No meg vízvezetéket akarunk minden házba, neonvilágítást az utcákra, va­lamint szovjet hősök emlékművét a Garam-part közelében. Hosszú ideig dúltak itt a harcok. A hitleri fasiz­mus hordái nehezen adták föl had­állásaikat. Rengeteg vöröscsillagos katona ontotta vérét a mi szabadsá­gunkért. A verejték- és véráztatta földön, húsz évvel ezelőtt alakítottak a tő­­reiek közös gazdaságot, legelsőt a Pat, a |ovo fürdője Az üdülök, fürdők létesítése és tervszerű fejlesztése a nemzetközi tu­risztikai kapcsolatok elmélyítése szempontjából nagy jelentőséggel bír. Főleg az utóbbi évek során, amikor a nemzetközi turistaforgalom megsok­­szorosodott. Keressük, kutatjuk a le­hetőségeket, természeti adottságokat az ilyen célú intézmények létesítésé­re. Első helyen olyan természeti tájak jöhetnek számításba, amelyek üdülési jellegük mellett egyéb célokra is al­kalmasak. Ilyen lehetőség van Pat mellett. A község határában 24 C fokú meleg­­vizű kénforrás van, mely szakemberek véleménye alapján alkalmas reuma-, bőrbetegségek, anyagcsere-, epe- és bélbetegségek gyógyítására. A község Komáromtól 12 kilométer­re fekszik, a Duna és az öreg Zsitva folyó régi medrének torkolatánál. A forrás keleti oldalán egy mesterséges tó terül el, melynek vize egy vízleve­zető csatornán át ömlik a Dunába. A forfás többszáz éves és gyógyfor­rásként ismeretes. A geológusok né­hány évvel ezelőtt próbafúrást haj­tottak végre és megállapították, hogy a víz minősége 1300 méter mélység­nél változatlan. A forrás kapacitása percenként 20—30 liter között mozog és a feltevések alapján kb. 2000 évig bőséges mennyiségű vizet ad. A víz hőtartalma télen-nyáron egyaránt 24 Celzius. A vfz mennyisége a szakem­berek állítása szerint második helyen áll a kénforrások között hazánkban. / Az utóbbi évek folyamán egyre na­gyobb az érdeklődés a forrás vize iránt. Leginkább a reumatikus bántal­­makban szenvedő emberek keresik föl. Nem egy esetben sikerrel. Ennek tudható be, hogy híre már túljutott a járás, sőt az ország határain is. Hi­szen ma már nemcsak a környék lakosai keresik föl, hanem az ország legtávolabbi részeiből is. Az utóbbi évek folyamán a nyugati országok turistái is megpihennek a fürdőben. Tulajdonképpen milyen is ez a für­dő? A népi fogyasztási szövetkezet által létesített néhány faház és húsz darab sátor áll a vendégek elszállá­solására. De szükség esetén igénybe veszik az egyes üzemek és vállalatok üdülőit is, amelyre előzetes megálla­podást írtak alá. A vendégek kényel­méről Bittner Ilona gondoskodik, aki már több esztendeje végzi ezt a mun­kát. A fürdő építésének távlati tervei kedvezőek. Körülbelül 13 hektár terü­let áll rendelkezésre. Az építést ille­tően a komáromi JNB tanácsa még 1962-ben jóváhagyott terve alapján a Z-akció keretében kerül sor. A ter­vek realizálását az 1965-ös árvíz­­katasztrófa elodázta, a felújítási mun­kálatok lassan, de tovább folynak. A legjelentősebb problémák közé az egészséges ivóvíz kérdése tartozik. Az üdülőtelepnek nincsen ivóvize. .Tudo­másom szerint e problémát a komá­romi Járási Építkezési Vállalatnak kellett volna megoldani az idei fő­szezonig. Ez azonban nem történt meg. Kíváncsiak lennénk, hogy mit szól ehhez a járási higiéniai szolgá­lat? Az elmúlt évek során az üzemek, vállalatok és intézmények anyagi ere­jükhöz mérten tetszetős üdülőket épí­tettek. Az utóbbi időben az üdülők száma továbbiakkal gyarapodik. Az üdülőkkel szemben lévő 20 szovjet fa­házat is a vállalatok és intézmények vásárolták meg nyaralás céljára. A Járási Ifjúsági Szövetség is létesít itt egy nagyobbméretű üdülőt, mely­nek küldetése az lesz, hogy a fiatalok itt a mindennapi élet zajától mente­sen készülhessenek föl azokra a fel­adatokra, amelyeket a szervezeti élet megkövetel tőlük. Az eredeti tervek alapján az üdülőkkel szemben autó­parkolóhelyet kellene építeni, de a megvalósítás itt is várat magára. A bekötőúttal szemben létesül a gyógyintézet főépülete, az adminiszt­rációs épület és a személyzeti laká­sok. Mögötte a szabadtéri színpad, balra pedig a szolgáltatások háza épül majd. A jelenlegi fürdőmedence mellé egy kisebb méretűt építenek gyermekek számára. Sző van arról is, hogy a természetes forrás környékét szabályozzák, de a szabályozási mun­kák kivitelezését úgy kívánják meg­oldani, hogy a forrás környékén talál­ható melegégövi növények és a kiül­tetésre kerülő növényzet között har­monikus összhang jöjjön létre. Az el­folyócsatorna és a mesterséges tó kö­zötti területen egy állandó úttörő­tábor létesül a jövőben. A gyógyintézet megépítését fedett medencével és fedett sétánnyal ter­vezik, mert afczal számolnak, hogy csúcsforgalom idején kb. 1100—1200 személy cserélődne. Ebből az ötven ágyas gyógyintézetben kezeitekkel, mintegy 300 állandó üdülővel számol­nak. Legfontosabb teendő az ivóvíz mi­előbbi megoldása. Ezt követően pedig a terület fásítását kell befejezni, mert az üdülő és fürdő területe jelenleg nélkülözi a napsugarak elleni védel­met. Meg kell említeni a Komáromtól Pat felé vezető utat is. Az elmúlt években a Komárom és Izsa közötti szakaszt újra építették. Vajon miért nem folytatták tovább a községen keresztül is az útépítést? Az új védő­gát megépítése folyamatban van. En­nek tetején folytatódnék a Pat felé vezető út. Most már csupán Pat köz­ségtől a fürdőig kellene még meg­oldani az országút felújítását. Ezt az körülmény is szükségessé teszi, hogy egyre több külföldi turista keresi föl a páti fürdőt. Andriskin József legtöbb CSEMADOK-tag a híve volt, az is akadályozta, hogy „sokaknál a nemzetiség jelenti a foglalkozást“, s így sokan vannak olyanok funkció­ban, akik képességileg nem felelnek meg. Császár Tibor somorjai küldött a kollektív vezetés hiányát bírálta. Nem látja helyesnek, hogy mostanában mindenki kihangsúlyozza a nagyon is divatos „egyéni véleményem“ szót. Azt várják a CSEMADOK küldötteitől, hogy az elnökség vagy a Központi Bizottság egységes álláspontját tolmá­csolják a helyi szervezetek ülésein. A konferencia szünetében többen beszéltek arról, hogy nem értenek egyet a Csehszlovák Köztársaság nem­zetiségeinek helyzetét szabályozó al­kotmánytörvényben eszközölt változ­tatásokkal. A küldöttek közönyössége mégis olyan határozati javaslatot ha­gyott jóvá, amely az egyetértést fejez­te ki. Ez talán azért is történt,- mert sokan nem voltak eléggé informálva az Oj Szóban közölt két szöveg közti különbségről,' sőt egyesek azt hitték, hogy minden úgy történt, ahogy azt a CSEMADOK Központi Bizottsága ja­vasolta. A dunaszerdahelyi küldöttek tanács­kozásán nemcsak a politikai esemé­nyek iránt volt gyér az érdeklődés, hanem a népnevelő tevékenység irá­nyában is. Pedig küszöbön van a tél, s az olyan járásban, ahol főleg mező­­gazdaságban tevékenykednek a CSE­­MADOK-tagok, ez az időszak a leg­alkalmasabb a sokoldalú népművelő és népművészeti tevékenységre. Tóth Dezső zés, vagyis a Csehszlovákiai Magyar Dolgozók Országos Szövetsége. Bár a beszámolók és a vitafelsző­­lalók érintették az értelmiség problé­máját, érdemben nem foglalkoztak a technikai értelmiség megnyerésének a fontosságával, akiknek a létszáma jelentős a járásban. A valóság az, hogy a humán értelmiségből sokan tevékenykednek a helyi szervezetben, viszont a mezőgazdasági üzemekben egyre több mérnök, technikus közül csak elenyészően kevesen. Pedig a dunaszerdahelyi járásban, amely erő­sen mezőgazdasági jellegű, jó lenne, ha a CSEMADOK többet törődne a szövetkezeti tagság nevelésével, mely­ben jelentős szerepet tölthetne be a technikai értelmiség. Ez nagyon fontos feladat lenne, mivel a mostani konferencián is megállapították, hogy az anyagi fejlődés mögött nagyon el­marad a szellemi, s ez előbb-utóbb gátlója lesz a további gazdasági előre­haladásnak. Az augusztus 21-e utáh kialakult politikai helyzetről kevés szó esett. Főleg csak a CSEMADOK Központi Bizottsága küldöttségének tagjai fog­laltak állást és Tánczos Tibor kül­dött, aki őszintén beszélt arról, hogy már az augusztusi események előtt is sokan beszéltek a szélsőségekről, de senki nem akart róla a gyűléseken vitatkozni, mert azt megbélyegezték. A CSEMADOK tagok közül már akkor is voltak, akik helytelenítették az internacionalizmus elleni hangulatkel­tést, és a szocialista országok elleni támadásokat. Szerinte a megújhódási folyamat kibontakozását, amelynek a tek berkeiben olyan aktivitás volt tapasztalható, amelyre kevés példa volt a két évtizedes tevékenység alatt. A CSEMADOK által szervezett nyil­vános taggyűléseken több mint tíz ezren vettek részt, mondtak véle­ményt a nemzetiségi kérdés megoldá­sának fontosságáról, ugyanakkor po­zitívan foglaltak állást a CSKP januá­ri plénumának határozatával, illetve az Akcióprogrammal kapcsolatban. A márciust követő időszakban gazdag volt a kulturális tevékenység, és a nyári hónapokban több mint 1200 új tag jelentkezett a CSEMADOK-ba. Az érdektelenség már a küldöttvá­lasztó taggyűlésen kezdődött. Bizony sok helyütt nagyon kevesen vettek részt az összejöveteleken. (Igaz, ha­sonló jelenségek más járásokban is voltak.) A küldöttválasztó gyűléseken alig foglalkoztak a CSEMADOK Köz­ponti Bizottsága programtervezetével, így volt ez a járási konferencián is, és érdemben csak a CSEMADOK el­nevezésével kapcsolatban foglaltak állást. Szerintük a CSEMADOK elne­vezés tradíciós, és nem volna helyes, ha azt MADOSZ névre változtatnák. Az elnevezés szerintük mindenféle­képpen helyes, ha benne van, hogy a csehszlovákiai magyarokról van szó. Viszont feltétlenül fontos, hogy ben­ne legyen az „országos“ szó és ki­maradjon a „kulturális“, ami szűkíti a szervezet jogkörét. Végül azt java­solták, legyen a CSEMADOK-hoz ha­sonló CSEMADOSZ rövidítésű elneve-A Csehszlovákiai Magyar Dolgozók Kulturális Szövetségének járási szer­vezetei ezekben a napokban tartják a rendkívüli járási konferenciákat. A konferenciákat abból a célból hív­ták össze, hogy értékeljék a CSEMA­DOK Központi Bizottságának március 12-i állásfoglalásától eltelt időszakot, a helyi szervezetek tevékenységét és állást foglaljanak az országunkban le­játszódott történelmi eseményekkel kapcsolatban. Továbbá azért, hogy megvitassák a CSEMADOK Központi Bizottsága által kibocsájtott program­tervezet-javaslatot, megválasszák a rendkívüli országos konferencia kül­döttjét, s ha szük­séges, változásokat eszközöljenek a já­rási bizottságok összetételében. Du­­naszerdahelyen az elmúlt hét végére hívták össze a CSEMADOK helyi szervezeteinek kül­dötteit és a vendé­geket, hogy meg­vitassák a közel- Fél Miklós járási múlt eseményeit és titkár a beszá- a hogyan továbbot. mólót tartja A népes konferen­ciától valameny­­nyien sokat vártak. Sajnos, a végén a legtöbben csalódottan távoztak. A dunaszerdahelyi járásban a CSE­MADOK Központi Bizottságának már­ciusi állásfoglalása után a szerveze-

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents