Szabad Földműves, 1968. július-december (19. évfolyam, 27-52. szám)
1968-11-16 / 46. szám
Nemzetközi diáknap Bratislava, 1968. november 16. Ara L— Kis XIX. évfolyam, 46. szám. A parasztszövetség él, mert dolgozik A földműveseknek végre megvan a maguk képviselete — a Parasztszövetség. A szövetkezeti és az egyénileg gazdálkodó földművesek szervezetei — az EFSZ-ek és más mezőgazdasági és érdekvédelmi társulások — ezután szabad választással állíthatják legjobbjaikat a saját szövetségük élére, hogy járási vagy országos méretben aző nevükben és az ő érdekeikért szánjanak síkra. A Parasztszövetség Központi Bizottságának fő feladatai között olvassuk: „Behatást gyakorol az állam szabályozó intézkedéseivel kapcsolatos gazdasági rendszabályok kidolgozására, az állami szubvenciós beruházási politika érvényesítésére, az adórendszer kidolgozására, az árképzésre, valamint a mezőgazdasági termékek és szükségletek műszaki és technológiai normáinak kidolgozására.“ Ez a néhány sor csupán parányi, de lényeges része annak a hatalmas feladatnak, amit a Parasztszövetség 'magára vállalt, s mégis — rendkívül sűrítve — a földművesek mennyi égető problémáját foglalja magába! Ez év szeptember 12-én a Belügyminisztérium jóváhagyta a Szlovák Parasztszövetség megalakulását és alapszabályait. Azóta a Parasztszövetség törvényes tevékenységet fejthet ki. Tudom, nagyon rövid idő ez a számonkérésre, mégis érdekelt, sikerült-e a Szlovák Parasztszövetségnek e röpke hónap alatt valamit elérnie a fent idézett feladatok szellemében. Jónás Pál mérnököt, a Szlovák Parasztszövetség elnökét ritkán lehet a munkahelyén találni. Munkaideje jóformán percről percre be van ütemezve. Ennek ellenére néhány percet szakított magának arra, hogy a Szabad Földműves olvasóit tájékoztassa eddigi munkájukról. Elsősorban nagy hibának tekintik — és ezen a téren sürgős orvoslást kértek —, hogy a földművesek még ma sem Ismerik a jövő évi mezőgazdasági termelés gazdasági és értékesítési feltételeit. Már befejeztük a vetést, leraktuk a jövő évi termés alapjait, de a Földművelésügyi Minisztérium még nem ismertette a jövő évre érvényes ökonómiai eszközökben eszközölt változtatásokat és módosításokat. Egy ármódosító javaslatot kiadott ugyan, de ez ellen a Szlovák Parasztszövetség a Földművelésügyi Megbízotti Hivatallal egyetemben tiltakozott. Miről van sző tulajdonképpen? A Földművelésügyi Minisztérium a múltban váltig ígérgette, hogy 1970-ig a mezőgazdasági termékek árrendszerét nem változtatja meg. Annál meglepőbb, hogy javaslatot tett a búza és a cukorrépa felvásárlási árának január 1-től érvényes ' módosítására. Főleg azt találták furcsának, hogy azoknál a termékeknél, amelyek minőségét a földművesek jó vagy rossz agrotechnikával erősen befolyásolhatják — konkréten a búzáról van szó, — tehát a minőség szerinti megkülönböztetett árak indokoltak, és a termékek minőségének fokozásához vezetnek, a minisztérium egységes árat javasol. A cukorrépa esetében viszont, amelynek cukortartalmát a földművesek csak kis mértékben tudják befolyásolni, minőség szerinti árkülönbözetet kívánnak bevezetni. A javaslatot visszavetették. Nemcsak az említett okok miatt, hanem azért is, mivel erre főként Szlovákia földművesei fizetnének rá. Szlovákiában ugyanis a földművesek túlnyomórészt acélos, jő sütőipari minőséggel rendelkező búzafajtákat termesztenek. E fajták valamivel kisebb hozamot adnak ugyan, mint a rosszabb minőségű puha búzafajták, de az eddigi minőség szerinti árkülönbözet miatt érdemes volt ezeket termeszteni. Csehországban viszont a nagyhozamú, puha búzafajtákat termesztik. Ha ezt a változást tavasszal jelentenék be, és Szlovákiának is elegendő vetőmagot adnának a puha búzafajtákból, akkor mindkét országrész egyenlő esélyekkel indulhatna. De így Szlovákia földművesei egyetlen év alatt 220 millió koronát fizetnének rá. A cukorrépa esetében viszont indokolatlan a cukortartalom szerinti árkülönbözet, mivel az állam nem képes a földműveseknek magas cukortartalmú fajtákból vetőmagot és elegendő mennyiségű műtrágyát biztosítani. Tehát a földművesek nem befolyásolhatják a cukortartalmat. A cukorgyárak sincsenek ellátva megfelelő laboratóriumokkal, hogy minden termelő számára külön megállapíthassák a cukorszázalékot. A globális cukortartalom kiszámítására pedig csak a termelők fizetnének rá. A minisztérium javaslata szerint a jövő évben bevezetnék a kender szabad felvásárlási árát. A Parasztszövetség ezzel sem érthetett egyet. A feldolgozó üzemek eddig sem mutattak nagy hajlandóságot a kender felvásárlására, s így a szabad felvásárlási ár bevezetése esetén kereslet híján úgy lenyomnák az árát, hogy nem lenne érdemes termeszteni. Szlovákia déli, melegebb vidékein úgyis az a helyzet, hogy több kendert, dohányt és korai burgonyát termeszte,nek, mint amennyit a felvásárló vállalat fel akar vásárolni tőlük. Például a jövő évben 3400 tonna korai burgonyával, 5300 tonna kenderrel és 1400 tonna dohánnyal kevesebbet akarnak felvásárolni, mint ez évben. Ezt azzal magyarázzák, hogy például kenderből és fermentált dohányból sok fölöslegük van raktáron. Ugyanakkor ezeket a termékeket külföldről is behozzuk. A Parasztszövetség véleménye szerint nem a felvásárlás leszállításával, hanem a bel- és külkereskedelem rugalmasabb Irányításával kell orvosolni a helyzetet. A minisztérium által kidolgozott tájékoztató terv szerint a vágómarha felvásárlási mennyiségét a jövő1 évben Szlovákiában 5,6 %-kal kellene leszállítani, Csehországban viszont 2,5 százalékkal akarják felemelni. Ez ellen is kénytelenek voltak tiltakozni, mivel Szlovákiában sok mezőgazdasági üzem tért át a szarvasmarha-hizlalásra és helytelen lenne a szakosításról áttérni a külterjes gazdálkodásra. A műtrágya-elosztással sem érthetek egyet. Látszólag rendben lenne a dolog, hiszen az egy hektárra eső műtrágya mennyiségét a jövő évben, tiszta tápanyagokban számítva 19 kg-mal akarják emelni. Igenám, de Szlovákiában az idén — és ezt veszik alapul — a földművesek hektáronként csupán 128,8 kg tiszta tápanyagot kaptak, Csehországban pedig 153,2 kg-ot. Ez a hektáronkénti 15 kg-os különbözet így a jövő éven is megmaradna, állandósulna, tehát a hektárhozamok és a földművesek jövedelme is Szlovákiában törvényszerűen alacsonyabb lenne, mint Csehországban. Ezért követelték a trágyaadagok országos kiegyenlítését. Már azt is jelentették, hogy a jövő év első negyedében 35 ezer tonna nitrogénnel, 48 ezer tonna foszforral és 29 ezer tonna káliummal kevesebbet kap mezőgazdaságunk a tervezettnél. Ezzel sem érthettek egyet. Az illetékes felelős dolgozóknak keresni kell az utat a hiányzó mennyiség kitermelésére, vagy beszerzésére, másképp hiába várjuk a hozamok növekedését. Kiigazításra vár még a bérpolitika és a szubvenciós politika is. Például Szlovákiában a mezőgazdasági üzemek 70 millió koronával nagyobb szubvenciót kérnek beruházásra, mint amennyit a minisztérium tervez. Tehát az alig néhány hete működő Parasztszövetség az árak, valamint a termelés tervezése és irányítása szakaszán is nagy munkát végzett. Pedig még egyelőre azért is harcolnia kell, hogy valóban olyan helyet vívjon ki magának államunk társadalmi és gazdasági életében, amilyen mezőgazdaságunk fontossága alapján joggal megilleti. Mert a régi, bürokratikus adminisztratív Irányítási rendszer az elmúlt 20 év folyamán nagyon mély gyökereket eresztett, s nehezen engedi át a helyét egy demokratikusabb irányításnak. Ciderné G. Irén A Nyitrai Mezőgazdasági Főiskola November 17-én ünnepeljük a Nemzetközi Diáknapot. Ez alkalomból szeretettel köszöntjük hazánk diákjait, különösen a jövő mezőgazdászait, a Nyitrai Mezőgazdasági Főiskola hallgatóit. A főiskolának elég rövid múltja van. Az elmúlt 16 esztendő alatt azonban már 4499 mérnököt nevelt a mezőgazdaság számára, akik közül sokan tudományos dolgozók, tanárok, szövetkezeti elnökök, agronómusok. A mezőgazdasági termelés színvonalának emelése, a haladó munkamódszerek népszerűsítése, a korszerű technológia és az új tudományos ismeretek terjesztése és nem utolsósorban a szakembernevelés érdekében nagyon sokat fáradoztak a főiskola tanárai, amiért dicséretet és köszönetét érdemelnek. A mezőgazdaság felvirágoztatásáért a pedagógusok és diákok további munkájához sok sikert kívánunk! Kép és szöveg: Kajtor A nemzetköziség szellemében Az első gazdag ősz 4 Hetvenöt mázsás hektárhozamot adott a jugoszláv kukoricafajta 4 Jól halad a mélyszántás 4 Gyorsan fejlődnek a búzavetések és már megkezdik a fejtrágyázást 4 A burgonya is remekelt 4 Az elmúlt két évtized alatt váltakozó sikereket hozott az ősz. Amikor búcsúztattuk, a növénytermesztésnek csak néhány ágára tekinhettünk visz- 3za elégedetten. Ha az időjárás kedvezett, némely fajta növény magas termést adott, más növénytermesztési szakaszon viszont lemaradtunk, így a siker csak fél siker volt. A várt összsiker azonban sokáig késett. Ennek természetesen több oka is volt. Elsősorban nem voltak meg a kellő alőfeltételek a növénytermesztés fokozására. Kevés volt a műtrágya, gépből sem volt túl sok, sőt egyes helyeken épp a gépesítés alacsony szintje miatt nem tudták a talajt eléggé és idejében előkészíteni a vetések alá. Hogy csak egy példát említsek a sok közül, egy időben még ekénk sem volt elég. Bátran és minden túlzás nélkül mondhatjuk, hogy a növénytermesztés görbéje azóta ível felfelé, amióta meginduit a harc a mezőgazdaság egyenjogúságáért, mert a mezőgazdaság ellátottsága azóta javult. Habár a mezőgazdasági gépek minősége még sok kívánnivalót hagy maga után, mégis több van belőlük. Döntő fordulat történt a műtrágya ellátásban is. Ezen a szakaszon is vannak még hiányosságok, azonban a műtrágya juttatás az utóbbi években megkétszereződött, tehát fokozódott a talaj tápereje. A kedvezőbb feltételek következtében tehát jó talajművelést tudtunk végrehajtani és tápanyagból is több jutott. Másrészt a mezőgazdasági szakemberek ügyesen ki tudták használni a feltételeket és a jó talajba olyan fajta növényeket vetettek, amelyek alkalmasabbak voltak a magasabb hektárhozamokra. Felhozhatjuk példaként a nagyhozamú búzafajtákat, főleg a szovjet búzákat Azonban más szakaszon is hasonló törekvésnek lehetünk tanúi. A búza rekordhozamáről már írtunk,' emellett remekel a cukorrépa, amely átlagosan 350—400 mázsás hektárhozamot ígér, azonban egyes járásokban a kukorica is remekel. Eddig főleg a Magyarországról behozott kukoricafajtákat helyeztük előtérbe, de újabban Jugoszláviából hozunk be kukorica vetőmagot. Az első kísérletek azt mutatják, hogy a Jugoszláviából behozott kukoricafajtáké a jövő. A szilasi szövetkezetben az OSSK 218-as fajta jugoszláv hibridkukorica 75 mázsás átlagos hektárhozamot adott szemesen. A szakállasi szövetkezetben a ZPSK jugoszláv fajta kukorica 61,40 mázsát termett hektáronként. Idén a komáromi járásban 1062 hektáron termeltek jugoszláv kukoricát, a kezdett sikerek után jövőre már 5000 hektárt vetnek belőle. Persze, mondanunk sem kell, hogy Ilyen magas hektárhozamok mellett még akkor is érdemes kukoricát termelni, ha eléggé munkaigényes. Most, az ősz búcsúztatásakor tehát örömmel nyugtázhatjuk, hogy nem fukarkodott velünk az ősz. A mélyszántás is elég gyors ütemben halad és mivel már a cukorrépa szállításával és a kukorica begyűjtésével nincs annyi munka, előreláthatólag több traktor dolgozik két műszakban és remélhető, hogy az eke nem fagy ki a földből. Az idei ősz tehát az első gazdag ősz, amikor minden növényünk gazdagr gyümölcsöt hozott. Bállá József Dél-Szlovákia területén az elmúlt napokban zajlottak le a CSEMADOK rendkívüli járási konferenciái. Ismerve a konferenciák anyagát, bátran elmondhatjuk, hogy magyar dolgozóink ismét tanúbizonyságot tettek amellett, hogy szilárdan állnak a proletár nemzetköziség elvei mellett. Ezt a jegyet viselte magán a CSEMADOK érsekújvárí rendkívüli járási konferenciája is. A konferencián kitűzött feladat egészen tömören a következő volt: értékelni azt a munkát, amelyet a CSEMADOK helyi szervezetei az elmúlt időszakban kifejtettek, megvitatni a nemzetiségek helyzetét meghatározó alkotmánytörvényt és állást foglalni a CSEMADOK KB programtervezstévei kapcsolatosan. Le kell szögezni, hogy az érsekújvári járásban a CSEMADOK tagsága rendkívüli politikai ás társadalmi aktivitást fetjett ki az elmúlt időszakban, hisz a helyi szervezetek nyilvános taggyűlésein nem kevesebb mint 7000 ember vett részt. Hogy megnövekedett a magyar dolgozók kulturális szervezetének a tekintélye, mi sem bizonyítja jobban, mint hogy 759 új taggal bővült a CSEMADOK taglétszáma. A vita során, amelyben felszólalt Pathó Károly elvtárs is, a CSEMADOK Központi Bizottsága küldöttségének vezetője, ismét bebizonyosodott, hogy mi, a magunk részéről jelenleg is józan szemmel tekintünk a problémákra. A nemzetiségek helyzetét meghatározó alkotmánytörvény értékelésekor arra az álláspontra kell helyezkednünk, hogy ez a módosított törvény szintén nyújt lehetőségét társadalmunk és kulturális életünk kibontakoztatására, s rajtunk áll, hogy jogainkkal maximálisan éljünk. Csak ez lehet a biztosítéka annak, hogy a jövőben még jobban érvényesülnek majd elképzeléseink. A vita, amint ez részben várható is volt, a CSEMADOK jövőbeni helyzete és feladatai körül gyűrűzött a leginkább. Ebből a problémakörből is ki kell emelnünk az érdekvédelmi szervezetté alakulás kérdését. A legtöbb felszólaló nyíltan rámutatott arra, hogy a CSEMADOK a jövőben nem teljesítheti megfelelően feladatait, nem állhat küldetése magaslatán, ha megmarad jelenlegi keretei között. Tudomásul kell vennünk, hogy a Csehszlovákiában élő magyar dolgozóknak igenis joguk van egy társadalmi kulturális érdekvédelmi szervezetre, amelynek majd módjában áll mélyebben beavatkozni a társadalmi életbe. Érdekeink védelmét nem bízhatjuk másra, felnőttünk, politikailag és társadalmilag megértünk arra, hogy saját ügyeink érdekében mi szálljunk síkra, a bennünket érintő kérdésekben mi emeljük fel szavunkat. fiopen ezért az érsekújvári konferencia egyértelműen foglalt állást amellett, hogy a CSEMADOK váljon a csehszlovákiai magyar dolgozók érdekvédelmi szervezetévé. Sok szó esett ezen a konferencián az ifjúságról is. S itt újfent hangsúlyozni kívánjuk, hogy az érsekújváriak a lehető legjobb megoldást választották a már meglevő ifjúsági klubokkal kapcsolatban. Biztosították a fiatalokat, hogy a CSEMADOK helyi szervezetein belül megfelelő lehetőséget teremtenek számukra társadalmi és kulturális életük kibontakoztatásához. Sőt, magától értetődően erkölcsi és anyagi támogatást is biztosítanak számukra. Ügy véljük, hogy a MISZ körül kialakult problémának jelen esetben ez a legelfogadhatóbb és legjobb megoldása. Az ifjúság így lényegében önigazgatással dönt a CSEMADOK keretén belül tevékenységének irányáról, s ugyanakkor, ha ez nem vált lehetségessé, szervezeti formát is kap. Az érsekújvári járásban már több községben megtették, hogy a kontaktus fenntartása érdekében vezetőségi tagokká választották az ifjúsági klub néhány funkcionáriusát. A CSEMADOK jövőbeni tevékenységét illető más kérdésekben is véleményazonosság alakult ki. A felszólalók közül mindannyian hangsúlyozták, hogy elmélyültebbé, tudományosabbá kell tenni népnevelő, népművelő, társadalmi és kulturális munkánkat. De nemcsak tudományosabbá, hanem céltudatosabbá is. Végezetül elmondhatjuk, hogy az érsekújvári járási konferencia hasznos tanácskozásnak bizonyult, az illetékesek jól előkészítették, s a tartalmas beszámolót követően élénk és valóban érdekes vita alakult ki, melynek végkicsengése aláhúzza azt, hogy a csehszlovákiai magyar dolgozók következetesen állnak a proletár nemzetköziség és a csehszlovák hazafiság talaján. S nekünk mindent el kell követnünk azért, hogy ez a meggyőződésünk, ez a hitünk a jövőben se inogjon meg. Ez létünk és emberségünk záloga. (bpi) Gratulálunk! Örvendetes hírt kaptunk a marcelházi EFSZ-ből. Ing. Sándor Gábor közli velünk, bogy cukorrépából 60 ha-on 550 mázsás termést értek el. A tervezett 225 vagon helyett 330 vagon cukorrépát adtak át a Nagysurányi Cukorgyárnak.
