Szabad Földműves, 1968. július-december (19. évfolyam, 27-52. szám)
1968-11-09 / 45. szám
Szombat délelőtt az ipolyviski kertészetben A fűszerpaprika-parcella végén találkoztam Tóth Kálmánnal, a szövetkezet segédkertészével. Terepszemlére indulunk. Menet közben gyönyörködünk a szép fűszerpaprikában és a kertészet fejlődéséről beszélgetünk. Eredményeiről az egész környéken híres az ipolyviski kertészet. Tíz hektáron indult meg a zöldségtermesztés. A későbbi években fokozatosan növekedett a kertészet területe. Az idén már 48 hektáron kertészkednek az ipolyviski szövetkezetben. Összesen 22 zöldségféle termesztésével foglalkoznak, s bátran állíthatjuk, hogy nem kis sikerrel. Tizennyolc hektáron termesztenek fűszerpaprikát, a többi zöldségféléket: étkezési paprikát, paradicsorilot, uborkát, káposzta-, hagymaféléket stb. 30 hektáron termesztenek. A legtöbb hasznot az étkezési paprika hozta, ezért elég nagy területen, 8 hektáron termesztik. Igyekeztek a lehető legkorábban értékesíteni a nagyon keresett és értékes, vitamindús zöldségfélét. Az, idény elején ment is minden a maga rendjén, hiszen 10 koronáért értékesítették a paprika kilogrammját. Néha darabszámra sikerült eladni az árut, darabját 1 koronáért. A környéken nehezen lehetett volna szebb, zamatosabb húsú, szemet gyönyörködtető paprikát találni. Később bizohy már több gond akadt az értékesítéssel, illetve az árak körül nincs valami rendjén. Egy kiló paprikáért csak 1,60 koronát kapott a szövetkezet. Akaratlanul is ide kívánkozik a kérdés: érdemes ennyiért termelni? Hiába a nagy mennyiségű és kitűnő minőségű termés, ha szinte fillérekért kell eladni. Ilyen esetben nagyon nehéz a tervezett bevételt teljesíteni és úgyszólván gátolja a kertészet bevételének növekedését. Nem ártana a rugalmasabb árpolitika a zöldségfelvásárlásban, mert a változatos, friss zöldség mindannyiunk számára nélkülözhetetlen. Beszélgetve, a szép termésben gyönyörködve a fűszerpaprika-parcella másik végéhez közeledünk. Mosolygós arcú paprikaszedők fogadnak. A szedők között fiatalok, idősebbek, sőt még az Ipolysági Általános Iskola tanulói is szorgoskodnak, akik a szabad szombatot igyekeznek kellemesen és egyben hasznosan eltölteni. Segítenek a kertészetben, amiért természetesen a megérdemelt Jutalom sem marad el. Néhány szót váltunk a paprikaszedőkkel. Kádasi Júlia a legbeszédesebb. Jókedvűen megemlíti, hogy elég sokat kell dolgozni a kertészetben, — de azért szeret ide Járni, mert Jól érzi magát a zöldségtermesztők munkaközösségben. Reggel hét órától délután öt óráig kell hajlongani és az egész napi munka után édes a pihenés. Folytatjuk terepszemlénket a sárgarépát szedők irányába. Űt közben a kertészet terméseredményeiről, terveiről beszélgetünk. Az idei termésre nem lehet panasz. Igaz, megadták a földnek, arai Jár, és nem sajnálták a kapálást. Tóth Kálmán szívügyének tekinti a kertészkedést. Nyáron korán reggel már a kertészetben az öntözőberendezés körül kellett szorgoskodnia, ha nem akarta, hogy szomjazzon a föld — különösen az idei aszályos időjárás idején. Nyustin József főkertésszel együtt mindent elkövet a gazdag zöldségtermés érdekében. A kertészet területe fokozatosan gyarapodik, ami természetesen évről évre nagyobb jövedelmet hoz a szövetkezetnek. A tavalyi terv 1 millió 680 ezer korona bevételt irányzott elő, amit maradéktalanul teljesítettek. Az elmúlt évben például fűszerpaprikát csak 5 hektáron termesztettek és hektáronként 42 ezer korona jövedelmet terveztek. A tervezett bevételt azonban túlszárnyalták, 56 ezer koronát jövedelmezett hektáronként a fűszerpaprika. A sikereken felbuzdulva az idén már 18 hektárról takarítják be a termést és október 19-ig már 330 ezer koronát könyveltek el fűszerpaprikáért. Az idén is maradéktalanul szeretnék teljesíteni a nem kis feladatot, a 2 millió .korona tervezett bevéfelt. Jelenleg 1 millió 400 ezer korona bevételnél tartanak. Hogy sikerül-e? Az majd csak később derül ki, hiszen végén csattan az ostor. Egy azonban biztos, hogy a kertészeti csoport tagjai mindent elkövetnek a terv sikeres teljesítése érdekében. Megérkeztünk a sárgarépa parcellára. Csak néhány sor sárgarépa volt kiásva, amit aznap még fel is szednek. Megrakott ládák sorakoznak a földön. Ezt már hétfőn szállítják a pajtában előkészített zöldségfélékkel együtt — ahol naponta hatan válogatják és osztályozzák a zöldséget — 2iar nad Hronom és Banská Stiavnica környékére, ahol számos zöldségüzletet közvetlenül az ipolyviski szövetkezet lát el. Talán mondani sem kell, hogy menynyire örülnek az említett városokban és környéken a jó minőségű és friss zöldségnek. A forgalmat a szövetkezet két teherautója bonyolítja le, amely a kertész eddigi tapasztalatai alapján még nagy távolságra is gazdaságos. A zöldségfélék bizonyos mennyiségét a Zelelina ipolysági raktára vásárolta fel. Szüskég esetén a szállítSsnál a CSAD autói is bekapcsolódnak, mivel a 18 hektáron termesztett fűszerpaprika felvásárlására szerződést kötött a szövetkezet. A feldolgozó üzem a szállítási költségeket megtéríti. A szervezésről, munkaerő ellátottságról csak annyit, hogy a már említett két teherautón kívül egy traktorral és két lovasfogattal állandóan a kerté-Tóth Kálmán segédkertész örül a szép termésnek. Fáradságot nem ismerve végzi napi munkáját. szetben dolgoznak. A kertészeti csoportnak 38 állandó dolgozója van, akik fáradságos és lelkiismeretes jő munkájukért mindannyian dicséretet érdemelnek. A kertész szerint mindig nagyon jól jön a segítség, mert egy hektár kertészet megművelésére legalább 1,5 munkaerőre volna szükség, ami 48 hektár esetén több mint 70 állandó kertészeti dolgozót igényelne. Megköszönöm Tóth Kálmán kertész fáradtságát, szívességét és elbúcsúzunk. Nos, ennyit láttam és hallottam egy őszi szombat délelőttjén az ipolyviski kertészetben. Kajtor Pál mérnök leszeti csoport törzstagjai Kovács Mária, Tóth Ilona, Jakus Mária, Misko Mária a fűszerpaprika szedése közben A sárgarépaszedök. Balról jobbra Smiknya Margit, Tóth Mária, Karvai Piroska és Deák Etel friss, jó minőségű sárgarépát szednek a közvetlenül ellátott távoli zöldségiizletek számára, mert jövőre is szükség lesz a jó kapcsolatokra. 3
