Szabad Földműves, 1968. július-december (19. évfolyam, 27-52. szám)
1968-11-09 / 45. szám
Fügefa és citromcserje nevelése otthonunkban A fügefa és citromcserje termesztése iránt — hazánk melegebb tájain — egyre jobban növekszik a kistermelők érdeklődése. Természetesen tömeges nagyüzemi hasznosításáról nem lehet szó, hiszen fagyérzékenységük miatt (ez leginkább a citromra vonatkozik) gyakorlatilag téli védelmük a szabadban nehezen oldható meg. A fügefa (Ficus carica] Szlovákia és a morva vidékek melegebb klímájú helyein nevelhető virágtartóban vagy szabad kerti talajban nagyobb téli befektetés, gondosság nélkül is. Azokat a helyeket választják ki a növény részére, amelyek a legtöbb napot kapják: ilyen az épületek déli oldala vágy virágcserepekben, fatartókban történő nevelés esetében a nyitott déli-, délnyugati irányú erkélyek. Elterjedt szaporítási módja a dugványozás, egyéves hajtások felhasználásával. Erre megfelelőek a tavaszi hónapok, de eredménnyel szaporíthatjuk februártól egészen decemberig, ha melegebb környezetet biztosíthatunk számára. A levágott dugványok jobb százalékban gyökereztethetők 2—3 centiméteres csapokkal. Szaporítása történhet melegházi, illetve melegágyi szaporítókban tőzeg- és homokkeverék talajban. A dugványokon csak két-három levelet hagyunk, de ezeket is megrövidítjük a nagy párolgási felület csökkentésére. Virágcserepekben is meggyökereztethetők. Ilyen esetben talajnak tőzeg, lombföld- és homokkeveréket készítünk Gyökeresedés után klültethetők a szabadba, nagyobb cserépbe vagy faedénybe. Évközben kisebb edényből nagyobbá nem. ajánlatos a fejlődő növényt átültetni, erre legalkalmasabb a tavaszi időszak. További nevelése egyszerű. Az edényekben tartottakat rendszeresen öntözzük. Télen ezt a minimumra csökkentjük. Az esetleges téli hőingadozás elől vigyük a növényeket a kiegyenlített hőmérsékletű, világos pincébe. Átteleltethetjük őket zárt folyosókon is. A fügefa eléggé fagyálló növény, de ha a gyökérzete átfagy, ez káros következménnyel járhat. Ezért a szabadban teleltetett növény tövét földdel kupacoljuk fel. A lombozatot szalmatakaróval védhetjük a zord téli hónapok idején. Vidékünkön a füge kétszer érik. Gyümölcse zamatosabb, mint a délvidékről behozottaké A fügetermést frissen, de főleg szárítva (felfűzve vagy préselve) fogyaszthatjuk. A citrom (Citrus medica asp limonum) magról nevelve későn vagy egyáltalán nem hoz termést. Azért a magról nevelt alanyokat termő fákról szedett vegetatív részekről szemezzük vagy oltjuk. Citromcsérje cserépben vagy fadobozban mint dísznövény is növeszthető. Iskolákon kísérleti növényként hasznos. A tanulók megfigyelhetik a virágzást, de a termés alakulását, érsét is. Egyre többet foglalkoznak vele, persze nem a terméshozama, hanem különlegessége miatt. Szlovákia termő citromcserjéi különböző helyekről származnak. Egyesek Jugoszláviából, Bulgáriából kerültek hozzánk. A többit kísérleti állomásaink a Szovjetunióból kapták, vagy régi kastélyok botanikus kertjeiből, üvegházaiból maradtak meg. A kiállítás szabad részében számos facsemete különlegességeket mutattak be. Fotó: Kruzinsky Ax „Olomouc 68“ Országos Kertészeti és Méhészeti Kiállítás kertészeti pavilonját Borüvka földművelés- és élelmezésügyi miniszter is megtekintette. Nevelésénél a következőket vegyük figyelembe: A hozzánk behozott délvidéki szép gyümölcsökből kiszedjük a magokat a téli hónapok idején és néhány napig szikkasztjuk őket. Feb, ruárban ültetjük nagyobb virágcserepekbe vagy üvegházi csíráztatóba. Az edényeket komposzt-, melegágyi föld,-homok és tőzegkeverékkel töltjük meg. A magok 3—3 cm távolságban fél centiméter sekélyen kerülnek a talajba, majd mérsékelten beöntözzük azokat, 2—3 hétig hűvös helyen legyenek. Innét meleg, páradús környezetbe visszük, ahol 25—30 nap leforgása alatt kikelnek a magocskák. Ezt az időt némileg lerövidíthetjük, ha üveggel takarjuk a földet a csíralevelek megjelenéséig. A kis növényeket utána porhanyós talajba ültetjük át. A talaj jó összetételű, ha 3 rész melegágyi földből, egy-egy rész homokból, tőzeg- és gyepföldből készül. Nyáron a fiatal citromalanyokat júniustól szeptemberig félárnyékos helyen cserepestől a kerti talajba süllyesztjük és földjét fenyőlevél vagy más fa levelével szórjuk meg. Így szabályozottabb a gyökerek vízellátása. A növények fejlődése nem egyforma. A következő év májusában vagy július-augusztusban csak a legfejlettebbeket szemezhetjük. Legtöbbje csak 2—3 év múlva éri el a szemzéshez vagy oltáshoz szükséges vastagságot. ősszel hűvös, 2—3 °C hőmérsékletű helyiségbe visszük az alanyokat és a már szemzett növényeket. Kényszerből pincében is teleltethejük, de csak világos helyen, mert nem szereti a sötétséget. A következő év tavaszán a már beoltottakat 2—3 cm-rel szélesebb edénybe ültetjük. A táptalaj összetétele azonos. Szemzés előtt az alanyokat nem ültetjük át, hanem bőségesen beöntözzük. Csak jó nedvkeringésnél várható eredményes eredési százalék. Tavaszi szemzés esetében a szemből hajtás fakad még ugyanabban az évben, míg a nyári szemzés „alvó“ szemzés. A szemzés, oltás, csapravágás stb. művelete megegyezik a többi gyümölcsfával. Biztosabb a szem affinitása azonban, ha oltóviasszal szigeteljük a vágások felületét. Az elsőévi nemes \ hajtást 3—4 szemre visszavágjuk, hogy nagyobb mennyiségű és fejlett vázágat kapjunk. A három-négyéves citromcserjén már megjelennek az első virágok. A már termő fácskákat 2—3, később 5 évenként szükséges átültetni, ügyelve arra, hogy az új edény csak pár centiméterrel legyen nagyobb az előbbinél. A talaj összetétele is hasonló, csak mindig több mennyiségű szántóföldet keverünk hozzá. Évente a hajtásokat kétharmadra visszavágjuk. A levágott részeket azonban nem dobjuk el, meggyökereztetjük. Egy-egy dugványon három-négypár levél marad kissé kurtított levéllemezzel. A vágást éles késsel végezzük közvetlenül az alsó levelek alatt. Meleg, páratelt helyen, homokos tőzegben gyökereztetjük Előnye, hogy már nem kell szemezni, és rövid idő alatt termőre fordul. A további keze(ése megegyezik az oltványéval. Termésérlelése fokozatos, s nem idényszerű, mint hazai gyümölcsfajtáinké. Egy kis gondosság mellett a citrom is, akárcsak a füge, díszítő jellegén kívül hasznot is biztosít. Juhász Árpád
