Szabad Földműves, 1968. július-december (19. évfolyam, 27-52. szám)
1968-11-09 / 45. szám
Ék szőlő és gyümölcsfák tápanyag utánpótlási módszerei között egyre nagyobb Jut a permetező trágyázásnak. Indokolttá teszi ezt az a körülmény, hogy ezen kultúrák nagy testtömege következtében a tápanyag-igénye igen nagy, valamint, hogy a periódikusan megismétlődő védekező permetezések összekapcsolhatók a permetező trágyázással. Egyelőre főleg külföldi adatokra hivatkozhatunk a szőlőpermetező trágyázására vonatkozóan. Azonban Irányadónak vehetjük a magyarországi adatokat, ahol a módszer kidolgozásánál Portjanko V. F., Depardon és munkatársai által kidolgozott kísérletek alapján állították össze a legmegfelelőbb permetező-lombtrágyázás kivitelének a lehetőségeit. Legalkalmasabb volt erre a szőlő, amennyiben a szőlők rendszeres védekező permetezése nálunk megszokott agrotechnikai eljárás. Ugyancsak fontos az a körülmény, hogy Dél-Szlovákia klimatikus és talajviszonyai csaknem azonosak a magyarországi viszonyokkal. Kezdeti kísérletek a tokaji borvidéken a Furmint, Hárslevelű és Olaszrizling fajtákra szorítkoztak, amelyeket az ország más termőtájai is átvettek. A bordóilével kipermetezett anyag a karbamid (moőovina) volt. Kétszeres 1 %-os karbamid permetezése 20 %-os terméstöbbletet, az NKP 2 %-os oldata csak 9 %-os terméstöbbletet eredményezett, míg az egyszeri NKP, valamint KP permetezés nem hozott eredményt. Érdekes, hogy a terméstöbblet fajtánként változott. Egyesfajták különböző módon reagáltak az azonos kezelési módokra. Az Olaszrizling kétszeres karbamid — 56 %-os, a kétszeres NKP — 58 %-os, bordőilé NKP keveréke 55 %-os terméstöbbletet eredményezett. Az első permetezés után, vagyis amikor a levelek még zsenge állapotban voltak, a karbamid kezelést kivéve, kisebb perzselések mutatkoztak, azonban a második permetezésnél e? a kellemetlen tünet csak egész kis mértékben mutatkozott — nem volt számottevő. A karbamidos permetezésnek különleges szerepe van. Nagyüzemi alkalmazásban a karbamid vagy magában, vagy foszforral és káliummal keverve szerepelt a későbbiek folyamán a permetezéseknél. A tápoldat bordóiveles keveréke bizonyult a leghatásosabbnak, amennyiben egyik alkotórész sem zavarta a másik hatását. A több évi tapasztalat azt mutatta, hogy a virágzás előtt, Illetve a virágzás kezdetén adott egyszeri permetezés nem mutatott terméstöbbletet. A karbamid—bordőilé keveréke lényegesen növelte a permetezőtrágyázás hatásfokát. Viszont * karbamid termésnövelő hatása csökken, ha azt szuperfoszfáttal és káliummal keverjük. Több nagyüzem egybe-2 MJJBMLm hangzó véleménye az, hogy a karbamidos keveréknek volt a legnagyobb termésnövelő hatása. Figyelemreméltók a kék nitrafoszkával végzett permetező kísérletek, amelyek szintén növelték a termést. Ugyanis ez együttesen tartalmaz nitrogén, foszfor és káli vegyületeket, valamint magnézium és más nyomelemeket. A piros nitrafoszka viszont erős perzseléseket okozott (káilumklorid hatás), tehát nem használható. Megfigyelték, hogy bármelyik kombináció esetében 20 %-os vessző-növekedési többlet mutatkozott. Ugyancsak növekedett a vessző átmérője, levélfelülete, valamint a levéllemez vastagsága. A must cukorfoka 1 %-os növekedést eredményezett a karbamidos kezelés után. Ez a mi viszonyaink között éppen nem elhanyagolható körülmény. Hasonló kísérletek folytak nemcsak Magyarországon, de nálunk és más országokban is, ahol a különböző tápanyaghasználata mellett az eredmények is eltérőek voltak. Egyben azonban megegyeztek, hogy a levél képes tápanyagfelvételre és ez minden esetben terméstöbblethez vezetett. Csanak borsavas kísérletei 11—24 %-os terméstöbbletet eredményeztek fajtáktól függően, a must cukorfoka pedig 0,7—1,5 %-kal emelkedett. Lafon—Couillaud a bordóilébe rézszulfát helyett réznyitrátot tett és nitrátfelvétel lett az eredmény. Káliszegény talajon Vidal káliumszulfáttal permetezett, amely a talajból való foszfor- és nitrogénfelvételt növelte. Portjanko szuperfoszfát és kálisó oldatokkal ért el jó eredményeket. Átlagos tíz naponkénti permetezés (reggeli és esti órákban) hatására a fürtsúly és ezzel a tőkehozam is emelkedett. A cukorfok 1,5 Vokal emelkedett. Cejtlin szuperfoszfát, ammóniumnitrát és káilumklorid használatával jelentős fürtsűly-gyarapodást ért el. Ha a három sót egyszerre és nem külön-külön adagolta, az eredmény jobb volt. Dobrolubszkij és Szlavvo bór, mangán, cink, kobalt és nikkel nyomelemekkel való permetezéssel 20—30 %-os terméstöbbletet ért el. Cerny szuperfoszfát, kálisó és bordőilé használatával ért el jő eredményeket. Folytathatnánk még a permetező trágyázásokkal végzett kísérletek egész sorát, amikor különböző kombinációkkal kisebb-nagyobb termésnövekedést értek el. A szakemberek számára ezek a kísérleti eredmények csak akkor jelentenek valamit, ha azt minden nehézség nélkül a gyakorlatban is használhatja, ha kap egy olyan útmutatást, amellyel eddigi terméseredményeit lényegesen növelni tudja. Az eddigieket összefoglalva dél-szlovákiai viszonyok között a legmegfelelőbb, leghatásosabb volt a karbamidos kezelés. Ennek alkalmazása együtt jár a védekező permetezéssel oly módon, hogy az elkészített védekező oldathoz annyi karbamidot keverünk, mint amennyi rézgálic szerepel 100 1 bordóilében. Amennyiben szerves vegyületet használunk fel a védekezéshez, akkor is azt kell alapul vennünk, hogy mennyi rézgálicot használtunk volna fel. Az első permetezést a virágzás előtt kell elvégezni, majd ezt követően 18—20 naponként ismételjük a karbamidos permetezést, legkevesebb háromszor, hogy a kívánt eredményt elérhessük. A karbamid a permetező anyagban Jól oldódik, így nem okoz nehézséget az oldat elkészítése. A Budapesti Földm. Minisztérium Nagyüzemi Kísérleti Osztályának az ország területén végzett nagyüzemi viszonyok közötti átlagos eredménye azt mutatja, hogy az eljárásnak jövője van, érdemes vele foglalkozni. Hároméves átlagban az NKP 0,5, a karbamid kezelés pedig 1 %-os cukorfok emelkedést mutatott a nem kezelt parcellákkal szemben. A gyakorlat azt mutatta, hogy amíg a karbamidos keverékkel semmiféle perzselés nem fordult elő, addig a szuperfoszfátos keverékben levő szabad savat közömbösíteni kellett, mert erős perzselés mutatkozott. Természetesen felvetődnek a permetező trágyázással összefüggő ökonómiai kérdések is. Az egész eljárásnak vannak bizonyos tényezői, amelyek nem változnak. Ilyenek a permet, ill. trágya anyagi költségei. Változó a bérköltség, gépköltség, valamint a kijuttatás költségei. A változó költségek között elenyészőek a bérköltségek. Azonban a gépi költségek, a permetezőgépek költségei változóak, mert ez a gépek kihasználási fokától függ. Kérdés, hogy a permetező trágyázás nem jelenti-e gépparkunk növelését. A szőlő esetében nem, mert amint említettük, a per-metező trágyázást a normális permetezéssel egyidőben végezzük. Tehát a permetezés technikai kivitele nem jelent költségtöbbletet. A béreknél elenyésző költségtöbblet mutatkozik. A permetezőgépek idény Jellegű gépek. Arra kell törekedni, hogy azok kihasználási fokát maximálisra emeljük, és lehetőség szerint egyenleteseit foglalkoztassuk. A növényvédelmi munkák általában áprilistól augusztusig tartanak. A permetező trágyázási munkák júniustól augusztusig zsúfolódnak össze. Ha az összes permetező munkákat 100 százaléknak vesszük, ebből 70 százalék jut növényvédelmi munkákra, 30 % pedig a permetező trágyázásra. Ezek szerint a gépek kihasználásának a fokát nagyban javítja a permetező trágyázás anélkül, hogy a gépparkunkat növelni kellene,, illetve a növényvédelmi munkák menetében a legcsekélyebb fennakadás is mutatkozna. Könözsy István mérnök AZ ÉLETMENTŐ PARADICSOMNÖVÉNY Köztudomású, hogy a szén tökéletlen elégésekor széngáz, szénmonoxid képződik, amely a legveszélyesebb mérgező gázok közé tartozik. Arról is tudmásunk van, hogy ez az alattomos gáz nem egy ember, sőt egész munkacsoportok halálát okozta, mert láthatatlan, íztelen, szagtalan volta miatt csak bajosan tudatosítja az ember. A DIE TAT című svájci lap nemrégen beszámolt arról, hogy egy bázeli kutatóintézet dolgozói már hosszabb ideje „gyanakodtak“ a paradicsomnövény levélzetének különös elváltozására mérgesgázok behatásánál. Mivel azonban többé-kevésbé feltevéseken alapuló észleléseiket a tudomány „fantasztikus agyrémnek“ minősítette, elhatározták megfigyeléseik gyakorlati bizonyítását. Három kutató légmentesen szigetelt helyiségbe csukatta magát, amelynek asztalán egy terméstől roskadozó paradicsomnövény zöldellt virágcserépben. Alig fújtak be társaik széngázt egy nyíláson, a növény levelei először kunkorodni kezdtek, majd szemmelláthatőan megváltoztatták alakjukat és állásukat, Jóllehet a gázmennyiség még csak rosszullétet sem idézett elő a három —• közben kibocsátott — kutatónál. Kétségtelen tehát, hogy a paradicsomnövény levelei valamilyen eddig fel nem derített okból érzékelik a közelgő veszélyt és vészjelzőnek használhatók. — A bázeli kutatók folytatják kísérleteiket és feltehető, hogy a paradicsomnövény még további meglepetéseket tartogat a tudomány számára — írja a svájci lap. Feldolgozta: K. E. A permetező levéltrágyázás tapasztalatai
