Szabad Földműves, 1968. július-december (19. évfolyam, 27-52. szám)
1968-11-09 / 45. szám
GYÜMÖLCS ZÖ1DSEG VIRÁG ív. ÉVFOLYAM • A SZABAD FÖLDMŰVES HAVI MELLÉKLETE • 1968. NOVEMBER Minitraktor háztáji kertészkedőknek. (Beszámoló az utolsó oldalon.) Ezer mázsa paradicsom hektáronként Az utóbbi időben nagyon kevés szó esik a paradicsomról, illetve termesztéséről. Eladásáról viszont már többet hallunk, mert sikeres években a termés egy része rendszerint a kertész nyakán marad, nem talál vevőre. Ilyen gondolatok közepette látogattam Tallósra, ahol — mint hallottam — Horváth József kertész kimagasló eredményeket ért el paradicsomból. Amint azt előre sejtettem, Horváth elvtársnak elég gondja akadt a bő termés értékesítése körül. Ez nem is csoda, hiszen előreirányzott tervüket magasan túlszárnyalták a hét hektáron termelt paradicsomból. Ebből két hektár olyan gazdagon fizetett, amilyenre alig találunk példát az országban. Közel 10 vagon paradicsomot szedtek hektáronként. Ha a paradicsomot kilónként 1 koronájával számoljuk, akkor Is 200 ezer koronát adott a két hektár föld. Megérte a sok-sok fáradozást, gondoskodást, amit Horváth elvtárs és a kertészeti csoport tagjai a paradicsomba fektettek. Mint bármely más növénynél a paradicsomnál is a fajta helyes megválasztása az első lépés. Hiszen régi közmondás, „ha konkolyt vetsz — gyomot aratsz“. A kertész hangyaszorgalommal figyeli a termesztésben Jól bevált, illetve a legújabb paradicsomfajták megjelenését, és iparkodik a legjobbakból magot szerezni. Ha ez sikerül, következhet a talaj előkészítése, tavasszal pedig a palánta előnevelése. (Jeleneseiben a K—2-es korai paradicsomot termelte az említett két hektáron.) A paradicsomtermesztés agrotechnikájának legfontosabb része a tápanyagjuttatás, enélkül nem várhatunk kimagasló eredményeket. Éppen ezért ötszáz mázsa érett istállótrágyát és öt mázsa Thomas-lisztet kapott a föld ősszel hektáronként. A mélyszántás elvégzésére október 10-e körül került sor. A tavaszi kultiváciős munkákkal egyidőben újabb műtrágyaadagot, mégpedig nyolc mázsa Cereritet szórtak szét hektáronként. A palánta nevelése a szokásos módon történt azon eltéréssel, hogy 7X7 cm-es tápkockákat alkalmaztak. A nagyobb méretű kockákban a növény gyökérzete jól fejlődhetett, minek következtében palántázás alkalmával nem viselte meg a kiültetés. Horváth elvtárs szavai szerint a sikeres paradicsomtermesztés egyik fontos tényezője a növényvédelem. Bár a kutatók és kísérletezők igyekezete arra irányul, hogy a betegségekre kevésbé fogékony fajtákat hozzanak létre, mégis gyakran felütik fejüket különböző gombabetegségek. Ennek megelőzése érdekében a kiültetést követően két hétre Kuprikollal és Novozirral végezték a növény első permetézését. A betegségek fellépése ellen ezután 10 napoként Dichodeinnel védekeztek. Természetes, hogy ilyen elővigyázatosság mellett még ősszel is egészséges a növény és gyümölcse. A fent említett két ízben adagolt 13 mázsa műtrágya kiegészítéseképpen fejtrágyaként újabb 100 kg Osztravai Salétromot kapott a növény május végén, amikor az első virágzásból származó gyümölcsök kötöttek. Köztudomású, hogy a földnek adott tápanyag csak úgy érvényesül maradéktalanul, ha elegendő a talaj vízkészlete. A kertészek ezt állandó öntözéssel biztosították. A vegetáció egész ideje alatt annyi vizet kapott a növény, amennyire éppen szüksége volt. A tallósi példa ékes bizonyítéka, hogy a szakértelemmel párosult lelkiismeretes munka nyomán nincs termelési határérték a paradicsomtermesztésben. (sándor) A TARTALOMBÓL 4 A permetező levéltrágyázás tapasztalatai 4» Korszerű szőlőtermesztés déli szomszédaink példája nyomán 4 Borászat római módra 4 Fügefa és citromcserje nevelése otthonainkban 4 Az azálea gondozása 4» Szombat délután az ipolyviski kertészetben 4 Műanyagcsövek az öntözésben 4 Tanácsadó ^ Minitraktor háztáji kertészkedőknek Rekordtermés a deméndl szőlőhegyen Az Ipolysági Állami Gazdaság déméndi részlegén nyolc évvel ezelőtt telepítették az első nemesített szőlőfajtákat. A mintegy 5 hektárnyi területet hat év alatt 41-re növelték. G á I József személyében komoly vincellért kapott a gazdaság, aki 18 tagú női csoportjával a magas termés eléréséért fáradozott. Négy öt évvel ezelőtt R0 mázsás hektárhozamot értek el Péménden. Ezt követően két évig nagyon silány volt a termés. Tavaly először próbálkoztak a magasvezetésű szőlőtelepítéssel. A munkák zömét gépesítették. Legjobban beváltak a Tramín, Miiller-Thurgau, Rizling és az asztali szőlőfajták. Tavaszkor Cererit-műtrágyával növelték a föld termőerejét, míg a női csoport állandóan permetezett, a gyomirtást végezte. Még a jégeső sem tudta megakadályozni az idei rekordtermést. Kovács Sándor részlegvezető rekordtermésről számolt be. Elmondotta, hogy számos parcellán 70—80 mázsás hektárhozamot értek el 16—17 fokos cukortartalommal. Két-három év múlva mind a 41 hektár szőlő termőre fordul, s ekkor Déméndről csupán az ÁG 50 vagon szőlőt szállít majd a Lévai Borfeldolgnzó üzemnek. A hektárhozam növelése érdekében már ebben az évben megtesznek minden intézkedést. Belányí János ©
