Szabad Földműves, 1968. július-december (19. évfolyam, 27-52. szám)
1968-11-09 / 45. szám
Bratislava, 1968. november 9. Ara 1.— KCs XIX. évfolyam, 45. szám. Demokrácia - humanizmus A Január utáni politika egyik alapvető Jegye a humanizmus. Nem véletlen, hogy ilyen áramlat éppen a Csehszlovák Szocialista Köztársaságban bontakozott ki. Hagyományainkat figyelembe véve szinte törvényszerű, hogy a szocialista demokrácia alapelveit mi akarjuk a legkövetkezetesebben, s valóban a marxizmus-leninizmus szellemében megvalósítani. Hisz Közép-Európa ,ege alatt immár több nemzedék ontotta vérét, ha kellett, a demokráciáért, a humanizmusért. Persze, mirit mindennek, a demokratizációs folyamatnak is vannak kufárai. Így aztán kommunista pártunk őszinte szándékát Január után is megpróbálták bizonyos csoportok felhasználni aljas céljaikra. A májusi plénum figyelmeztetett erre, s mi, Csehszlovákia dolgozó népe, nem véletlenül figyeltünk fel erre a hangra. Hisz a nemzetiségi kérdés elmérgesítése Jóelőre megfontolt támadás volt a proletár Intenaclonalizmus elvei ellen, Mi ezt az elvet nemcsak most, augusztus után valljuk, hanem bátran és kompromisszumok nélkül vallottuk „a legforróbb“ nemzetiségi villongások idején is. Nem kérkedünk, ha azt mondjuk, hogy a csehszlovákiai magyarság ismét megállta a próbát, kisebbségi sorsából eredő próbáját, s valóban a progresszív erők mögé sorakozott fel. Eklatáns példája ennek a magyar parasztság helytállása, hiszen mind egy szálig felsorakoztunk a kommunista párt Januári politikája mögé, s egy pillanatig sem tévesztettük szem elől, hogy a humanizmusért, a szocialista demokráciáért folytatott harc mindannyiunk érdeke. Az utóbbi időben sokszor szóba kerül „a szocializmus emberi arca“. Talán mondanunk sem kell, hogy ezért az emberi arcért immár évtizedek óta küzd kommunista pártunk. S nem túlozzuk el a dolgot, ha azt állítjuk, hogy a „szocializmus emberi arca“ nem a legfelsőbb pártvezetés munkamódszereitől függ, hanem mindanynyian, kommunisták és nem kommunisták felelősek vagyunk érte. Ugyanakkor meg kell jegyeznünk, hogy egyáltalán nincs szó új fogalomról, hisz a szocializmus eszméi magukba foglalják mindazt, amiről lényegében a Január utáni politikában szó van. „Embertelen“ arcú szocializmus elképzelhetetlen, még akkor is, ha ezeket az elveket bizonyos helyi Jellegekhez idomítjuk. Más kérdés, hogy hazánkban „néhányan“ a helyi Jelleget nem éppen szocialista módon fogták fel, s a nyugati propaganda szolgálatába próbálták állítani mindazt, amit mi a januári politikában alapvetően fontosnak és lényegesnek tartottunk. Ha a demokratizációs folyamatról beszélünk, mindenképpen tudatosítanunk kell, hogy ez a fogalom adekvát magával az emberséggel s legalacsonyabb szinten — az államigazgatás legalacsonyabb szintjén — csakis az embereken múlikvUgyanis a Január előtti politika sem akadályozta, hogy a nemzeti bizottságok képviselői és funkcionáriusai a humanizmus és a szocialista demokrácia jegyében Járjanak el, illetve intézzék, irányítsák embertársaik sorsát. Egyszer s mindenkorra meg kell értenünk, hogy a demokrácia elsősorban emberséget Jelent s ennek előfeltétele, hogy mindazok, akik felelős funkciót vállalnak, megfelelő műveltséggel és politikai látókörrel rendelkezzenek. Mert a demokráciát és a humanizmust nem lehet alkotmányerejű törvényekkel biztosítani, ahhoz bizonyos társadalmi fejlettségre van szükségünk. Kommunista pártunk feltételezte és feltételezi, hogy ezt a szintet Csehszlovákia dolgozó népe immár elérte. Tehát a szocialista demokráciáért vívott harc újabb tartalommal telt meg, olyan eszmékkel, amelyeknek át kell hatniuk társadalmi életünk minden területét. A közelmúltban tanúi lehettünk néhány olyan megnyilatkozásnak, amelyek a szocialista demokrácia elmélyítésében kételkedtek, s azt állították, hogy ezek az eszmék mindmáig nem jutottak el a legszélesebb néprétegekhez. Talán hangsúlyoznunk sem kellene, hogy maga a demokrácia, s ennek bizonyos fokai, csakis a legszélesebb néprétegekből fejlődhetnek ki, nemszólva arról, hogy csupán akkor szerezhetnek érvényt maguknak, ha a dolgozók széles tömegeire támaszkodnak. Ugyanis a társadalonj fejlődésének ezen a fokán megengedhetetlen, hogy olyan emberek kerüljenek előtérbe, akiknek nincs meg a kellő felkészültségük, tudásuk, melynek alapján irányítani tudnák a társadalmat. Mint ez már többször előfordult, ma is a nép, a szántóvető ember határozza meg, hogy a társadalmi fejlődés milyen fokot ért el, s ennek elengedhetetlen velejárója az életszínvonal fejlődése. Nem szabad ugyanis megfeledkeznünk arróf a marxista tételről, mely szerint a felépítményt mindig és minden korban a gazdasági alap detergynálja. Csupán ebből kiindulva, tphát a konkrét tények ismeretében szabhatjuk meg a társadalom fejlődésének irányát. Elképzelhetetlen ugyanis, hogy a társadalmi lét aránylag magas szintjén, nem vetve ügyet a gazdasági fejlődésre, újabb és újabb célokat tűzzünk magunk elé. Méltán ért bennünket bírálat azért, hogy társadalmunkat időnek előtte szocialista társadalomnak deklaráltuk. Az ilyen politika, amely Jelszókkal próbálja előmozdítani a társadalmi fejlődést, a valójában regresszív hatású. Viszont rajtunk áll, hogy az elkövetkező időszakban bebizonyítsuk: egy szocialista társadalom polgárai vagyunk, amely azt Jelenti, hogy eljutottunk a társadalmi fejlődésnek arra a fokára, amely az emberiség történelmének régi vágya, s amely a szocializmus eszméinek érvényesítésével valósul meg. A mi erőnk nem az „áleredmények“ deklarálásában, nem a hivalkodásban rejlik. Mi tudatosítottuk, hogy szembe kell néznünk fogyatékosságainkkal, s meg kell birkóznunk mindazokkal a nehézségekkel, amelyek a társadalom fejlődésének útjában állnak. A Jelenlegi időszakot is ez a harc Jellemzi, s hogy sikerül-e tovább lépnünk, az lényegében attól függ, vajon el tudjuk-e fogadni s meg tudjuk-e kellőképpen érteni azokat az eszméket, amelyek e továbblépés elengedhetetlen feltételeiként kerültek felszínre. Mi bízunk erőnkben, bízunk népünk fejlettségében, s reméljük, hogy humanista hagyományainkra támaszkodva sikerül megvalósítanunk mindazt, amit a szocialista társadalomépítés fejlettebb foka megkövetel. Ma bátran elmondhatjuk, hogy kommunista pártunk tekintélye hallatlanul megnövekedett. Ez annyit jelent, hogy társadalmunk legprogresszívabb ereje méltán tarthat számot népünk támogatására. így aztán nem túlzott állítás, ha kijelentjük, hogy a haladás azoktól függ, akik vezető tisztséget töltenek be. És éppen ezért hangsúlyozzuk, hogy a mai megváltozott körülmények között feltétlenül szükséges a tudás, a politikai látókör szélesítése. Tehát mindannyiunk előtt világos korunk parancsa. Amikor emberek sorsáról van szó, akkor felelősségteljesen s becsületesen kell dönteni, nem szabad előfordulnia annak, hogy a szocialista társadalom fejlődésének ezen a fokán bárkit, bárhol is sérelem érjen. S itt kell apellálnunk a helyi nemzeti bizottságokra, amelyeknek a legközvetlenebb kontaktusuk van a széles néprétegekkel, s amelyek munkájába valóban be kell vonnunk azokat az erőket, — amelyek a legképzettebbek s képesek arra, hogy sokszor bonyolult feladataikat a humanizmus, a szocialista demokrácia elveinek szellemében oldják meg. A péterfalai szövetkezet tenencsordája a lucernáson. Átteleltetési gondok Kalondán SZINTÉTIKUS TAKARMÁNY ETETÉSÉVEL JŰ EREDMÉNYEKET ÉRNEK EL Annak idején szövetkezeli elnökként ismertem meg ezt a szálfatermetű, mozgékony embert. Jelenleg a zootechnikus tisztét tölti be. Közös gazdaságuk a kisebbek közé tartozik, mégis nagy gond emészti: — Nehéz eladni a szarvasmarhát. A felvásárló üzem nem nagy érdeklődést mutat iránta — mondja Nagy Gyula. S jogosan! Mert vajon melyik szervhez forduljon ilyen ügyben a szövetkezet, ha nem az illetékeshez ...? Ugyanis állatállományuk létszáma, a mintegy félezer hektárnyi földterületet alapul véve, több mint amennyi szükséges. Hogy átteleltetési gondjaikon némileg könnyítsenek, fölös állataikon szeretnének túladni. Az olaszokkal szarvasmarhahizlalási szerződést kötöttek. A tét: huszonöt hízóbika átvétele. Viszont egyszerre hatvan darab bikát hizlalnak. Ebből anyagi előnyük is származik. Míg a mi felvásárló szerveink 11,50— 12 koronát számolnak kilójáért, a külföldi cég 16 koronát fizet ugyanazért a minőségért. De ettől az átteleltetés gondja továbbra is gond marad. Beszélgetésünk során kitűnik, hogy bizony szűkösen állnak szálastakarmányból. Hogy ezt némileg pótolják, a tavalyinál lényegesen több takarmányt silóztak. Számottevő takarmányt pótol az is, hogy a nélkülözhető szalmát felszecskázzák, s hugyannyal, valamint cukorgyári melasszal puhítják, ízesítik, növelik tápanyagtartalmát. A szintétikus anyagok beszerzése nem okoz nehézséget. Bár kezdetben két-három darab állat elhullott, ami a tapasztalatok hiányának rovására írható, azóta sikerrel alkalmazzák a takarmányozásnak ezt a módját. Naponta 0,90—1,00 kg-os súlygyarapodási átlagot érnek el. Hízómarháknál ez nem mondható kevésnek, de lehetne több is — 1,00— 1,20 kg —, ha előírás szerint alkoholt is adnának a takarmányhoz. Az alkohol gyorsítja a nitrogéncserét, a hízómarhák sokkal nyugndtabhak, ami súlygyarapodás-növekedéshez, valamint a mérgezési veszély csökkentéséhez vezet. — S egyéb rejtett tartalékok? ■— Más éveken november elsejéig legeltetni szoktuk az állatokat, most ezt a határidőt legalább a hónap közepéig szeretnénk megnyújtani. Ez így is van rendjén! Ám ami a lucernások járatását illeti, túlzottnak tűnt az óvatosság. Hiszen máshelyütt — mint például a losonci járás péterfalai szövetkezetében, a nyitrai és a lévai járás számos mezőgnzdsági üzemében tapasztaltuk — kihasználták ezt a kínálkozó lehetőséget, nem féltek a felfúvódástól. — Hogy a munkaszervezés területén milyen módosítást eszközöltünk? A takarmányelőkészítés feladatát eddig két személy látta el: hetenként más-más személyek, most áttérünk á havi váltásra. Ennek a módosításnak az előnyét az egyéni felelősség elmélyülésében látják. Ez helyes is, hiszen a takarmánybekészftők lelkiismeretes, gondos munkájától sok függ: a takarmánykazlak, répasáncok, silógödrök körüli rend nem kis mértékben rajtuk múlik. S nemkülönben az is, hogy a takarmány szállítás közben szét ne szóródjék, el ne fecsérlődjék. A gondatlanságból takaratlanul hagyott nedvdús takarmány is, télidőben könnyen a fagy martalékává válhat. Ez is elkerülhető, ha a szorgalommal felelősségérzet párosul. —nki— Ä lig csöppen be az ember a negyedi körzetbe, máris káposztát szállító Járművekkel találkozik. A teherautók nyögve cipelik terhüket Zsigárdról, Peredről, Farkasdról, Gútáról a negyed! savanyító üzembe. A távolabbi kertészetekből a tengelyszállítás mellett vagonokban is érkezik a káposzta Negyedre. Az utóbbival Kamrada János, a savanyító üzem vezetője egy cseppet sem elégedett. Amikor az üzembe érkezünk, akkor is a vagonok között találjuk. Dühös, mert már megint nem kaptak elég vagont. Felháborodottan robban ki: — A vasút miatt mérgelődünk, a legtöbbet. Bizony sok olyan nap van, amikor vagon helyett csak ígéretet kapunk. Volt olyan időszak, amikor nem is tudtuk teljesíteni a tervet káposztahiány miatt. A kampány tehát szép, de vannak problémái is. Szép azért, mert a káposzta mindenütt bő termést adott, tehát van elég alapanyag a savanyításhoz. Illetve amint már írtuk, nincs mindig elég. Ezen változtatni kellene. Talán a vasút végre megemberli magát. Illene is, mert most a cukorrépakampány sem foglalja le nagyon, mivel a répa jó részét teherautókon szállítják a cukorgyárakba. No de hagyjuk a problémákat, nézzük csak meg a szebbik oldalt is. Alig teszünk néhány lépést a savanyító üzembe, Kamrada elvtárs elmondja, hogy idén 20—30 vagonnal több savanyú káposztát adnak a fo-Tárolják a téli vitamint Zsigárdon 1000 mázsás hektárhozam káposztából 0 Negyedre sokszor vagon helyett csak ígéret érkezik £ Almás káposzta karácsonyra 0 Jó ízű a Negyeden készített savanyú káposzta gyasztőknak, mint a múlt évben. Ez főleg a zsigárdi, peredi, farkasdl és gútai zöldségkertészeteknek köszönhető. A legtöbb és a legszebb káposztát a zsigárdi és a gútai szövetkezettől kapják. Meg is mutatja a rendkívül szép, tömött és amellett nagy fejeket az óriási piramisban. Terepszemle közben kíváncsian érdeklődünk hogyan készül a savanyú káposzta. — Nagyon egyszerű — magyarázza a vezető. — Csak konyhasóval konzerválunk. Száz mázsa káposztához 2 mázsa konyhasót adunk. Aztán megerjed az óriás hordókban és máris mehet a fogyasztókhoz. Menet közben egy titkot is elárul a vezető. Egy kis karácsonyi meglepetést tartogatnak a káposzta-kedve löknek; 25 vagon almás káposztát készítettek. Száz mázsa káposztához 200 kg tiszta almát adtak. Az így készített káposzta rendkívül Jóízű és aki vásárol belőle, bizonyára elismeréssel gondol a negyedi savanyítókra. Ez a készítmény is öregbíti majd az üzem hírnevét. Ám nem kell nekik cégér, mert Szlovákiában itt készül a legjobb minőségű savanyított káposzta. Ezt a szakemberek is elismerik. Viszont hozzá kell tenni, hogy ez nemcsak az üzem érdeme, mert a negyedi körzetben termelt káposztának különleges tájjellegű íze van, amit nem lehet más földterületen elérni. Az üzemben mindenütt serény munka folyik. Hatalmas szeletelő gépből hull a felvágott káposzta a szállítószalagra, majd arról a 7—8, sőt 10 vagon befogadó-képességű, óriás hordókba hull, ahol fiatal lányok sózzák, fehér, fertőtlenített gumicsizmákkal tapossák a babérlevéllel ízesített káposztát. Odább a raktárnál már teherautókra kerül az előbb savanyított káposzta és hamarosan eljut a fogyasztóhoz. De amikor eddig érek a gondolattal, újra tesz egy megjegyzést Kamrada elvtárs. A termelés megy, azonban a szállítás probléma. Raktározunk mi eleget, Ürge István zsigárdi kertész ugyancsak örül az óriásra nőtt káposztafejnek. Ilyen termést még eddig nem értek el. A bő termésért jól is fizetnek, ezért hát kettős az öröm. (Bállá felv.) de az értékesítés körül van a baj. Ezek szerint tehát ha nincs elegendő savanyított káposzta a piacon, ne a savanyító üzemeket szidjuk, hanem a szállítást. De reméljük majdcsak megváltozik ezen a téren is a helyzet. A negyedi körzetben tehát ősz utolján is szorgos munka folyik. A kertészetekből szállított káposztát, a tél egyik fontos vitaminját, tartósítiák. ürömmel halljuk, hogy termett belőle elég. Különösen Zsigárdon, ahol Ürge István kertész szerint hét vagon káposzta termett hektáronként, de amit most vágnak, már 10 vagont is ad. A bő termés mellett Jó pénzt is hoz a házhoz. Kilóját 40—80 fillérért értékesítették és így hektáronként 30—35 ejzer korona bevételt értek el. Emellett a munkaráfordítás rendkívül alacsony Érdemes tehát káposztát termelni, egészségi szempontból pedig szükséges, mert az alma, a citrom és a narancs mellett télen a káposzta is sok vitamint ad. BÁLLÁ JÓZSEF
