Szabad Földműves, 1968. július-december (19. évfolyam, 27-52. szám)

1968-11-02 / 44. szám

Az elmúlt hét belpolitikai esemé­nnyel közül mindenekelőtt a cseh­szlovák föderációról szóló alkotmány­törvény Jóváhagyását kell megemlí­teni. Ugyanakkor elhangzott néhány nagyon fontos beszéd Is, amelyekben mintegy irányvonalat szabnak köztár­saságunk vezető tényezői a szocia­lista társadalomépítés további útját illetően. A nagy ünnepségsorozat el­lenére sem kerülheti el figyelmünket Dubfíek elvtárs beszéde, amelyet a vegyiparban dolgozó kommunisták ér­tekezletén mondott el. Többek között kijelentette: „Nyíltan meg kell mon­danunk, hogy a felajzott érzelem nem lehet politikánk fő tanácsadója . ..“ A továbbiak során Dubcek elvtárs ki­fejtette, hogy továbbra is a szocia­lista országok közösségéhez tartozunk s külpolitikánkban arra törekszünk, az elkövetkező időszakban is, hogy meglevő kapcsolatainkat még szoro­sabbra fűzzük. Mindez természetesen nem Jelenti azt, hogy elzárkózunk a vtlág elől, hisz továbbra is alkotóan kívánjuk kivenni részünket a nemzet­közi kommunista mozgalom harcaiból. Viszont idehaza tudatosítanunk kell azt a tényt, hogy szuverenitásunk egyedüli biztosítéka és záloga a szo­cialista táboron belül van meg. ☆ l^yílt levélben fordult ifjúságunk­­hoz pártunk és államunk veze­tősége. A levél tartalmát illetően meg kell állapítanunk, hogy pártunk és kormányunk vezetői nagyra becsü­lik ifjúságunk helytállását az elmúlt időszakban. Ismét bebizonyosodott, hogy a progresszív eszmék hordozói elsősorban a fiatalok. Az elmúlt idő­szak eseményei próbára tették az ifjú­ságot is, amely politikai érettségről lett tanúbizonyságot. A nyílt levél ugyanakkor ráirányítja a figyelmet arra is, hogy fiataljainknak elsősor­ban műveltségük, szakmai tudásuk elmélyítésére van szüksége. Hisz ők lesznek azok. akik néhány év múlva átveszik a kormánykereket, s nekik kell majd győzelemre vinni a szocia­lizmus nagy eszméjét. A Csehszlovák Köztársaság fennállásának 50. évfor­dulója alkalmával, fiataljaink bebizo­nyították, hogy hűek hazájukhoz, a szocialista társadalomépítés eszméi­hez. Ezt szem előtt tartva kell érté­kelni az ifjúság munkáját, amely min­den bizonnyal beváltja a hozzá fűzött reményeket. ■ír Táviratok áradata érkezett a Nem- B zetgyűlés Elnökségéhez és leg­felsőbb állami szerveinkhez, a nem­zetiségek helyzetét meghatározó al­kotmánytörvény Jóváhagyása előesté­jén. A Szlovákiában élő magyarság egyértelműen fejezte ki kívánságát: az eredeti javaslatot bocsássák a Nem­zetgyűlés elé. Úgy érezzük, hogy egyenjogú polgárai vagyunk ennek az országnak, kötelességeink is egyen­­lőek, tehát semmi sem állhat annak útjában, hogy igazságosan, a marxiz­­mus-leninízmus elveit követve, a hu­manizmus jegyében illessenek meg bennünket a jogok is. Ha visszalapoz­zuk az. elmúlt évszázad történelmi eseményeit, mindenekelőtt egy tanul­ságot vonhatunk le belőle. A nemzeti­ségi kérdés kiéleződése mindig az egység felbomlásához vezetett... és mindig a harmadik nevetett. Rajtunk múlik, esetieken, szlovákokon, ma­gyarokon, lengyeleken, ukránokon, né­meteken, hogy olyan rendet teremt­sünk ebben az országban, amely soha többé nem nyújt módot nemzetiségi ellentétek szítására. Itt az ideje, hogy a sovinizmus bajnokait „nyugállo­mányba“ helyezzük. Csak testvéri egyetértésben, barátságban képzelhe­tő el szocialista hazánk további fej­lődése, népeink boldogulása. Ez az az eszme, amelyért történelmünk nagyja) harcoltak, ezekért az elvekért szállt síkra fennállása óta kommunista pár­tunk, és ezért kell harcolnunk ne­künk is, az 50 éves Csehszlovák Köz­társaság állampolgárainak. ☆ Megható jelenetek tanúi lehet­tünk Szlovákia fővárosának utcáin az elmúlt napokban. Szinte mindenkinek a szemébe tűnt, hogy a várost elözönlötték a fiatalok, elso­­snrban a gyerekek. Zászlúkkal, képek­kel a kezükben várakoztak türelme sen az utak mentén, hogy szemtől szembe lathassák szeretett Dubóek és Svoboda bácsijukat, könny és mosoly volt látható az emberek arcán i vén Duna partján, amikor mintegy 80—70 kisiskolás vonult legyelmezett sorok­ban a Dévény szálló felé, s a követ­kező jelszót skandálta: „Aki erős, tartson velünk!“ Hát igen. Legkisebb­jeink bíznak erejükben, bíznak jövő­­jükben és nekünk úgy kell cseleked nünk, úgy kell helylállnunk, hogy ne csalódjanak bennünk Hisz a jövőt nekünk kell számukra biztosítanunk, mégpedig olyan jövőt, amely lehetővé teszi, bngy boldogan éljen minden I ember, s nemcsak itt nálunk, hanem | az egész földkerekségen. Mnst idéz­hetjük a költő szavát: „...Ez a mi munkánk, és nem is kevés! (gh) Üj félévszázad küszöbén Csehszlovákia fennállásának 50. év­fordulója alkalmából zászlódíszt öl­töttek városaink, falvalnk egyaránt. A prágai várban ünnepi ülést tartott Csehszlovákia Kommunista Pártja Központi Bizottsága, a Nemzeti Front Központi Bizottsága, a Nemzetgyűlés és a kormány. A jubileumi illés szín­helyén, a vár Spanyol Termében je­len voltak a CSKP KB Elnökségének tagjai, Ludvík Svoboda köztársasági elnök, Éviién Erban, a Nemzeti Front elnöke, Josef Smrkovskf, a Nemzet­­gyűlés elnöke, Oldflch Cerník minisz­terelnök, Dr. Gustáv Husák, az SZLKP KB első titkára, Dr. Cestmír CísaF, a CSNT elnöke, Ondrej Klokoí az SZNT elnöke, valamint a kormány és a CSKP KB elnökségének további tag­jai és póttagjai. Az ünnepi ülésen megjelent Kuznyecov, a Szovjetunió Minisztertanácsának képviselője, az SZKP KB tagja, a Szovjetunió Legfel­sőbb Tanácsának képviselője, a szov­jet külügyminiszter első helyettese. Természetesen jelen voltak a Nemzeti Front politikai pártjainak és társa­dalmi szervezeteinek képviselői, s kö­zöttük a CSEMADOK vezetői is. Leos Janáőek „Szimfonietta“ című zene­műve első tételének elhangzása után Alexander Duböek elvtárs, a CSKP KB első titkára emelkedett szólásra. Be­szédében mindenekelőtt a szocialista országok diplomáciai képviselőit üd­vözölte. Felhívta a figyelmet arra, hogy 50 éve teljesült a cseheknek és a szlovákoknak az az évszázados vá­gya, hogy Európa többi nemzeteihez hasonlóan megalakíthassák közös, független államukat, átvehessék saját ügyeik intézését, dönthessenek saját jelenük és jövőjük felől. Az önálló Csehszlovákia megalakulása, bár a köztársaság burzsoá jellege miatt kor­látozottan, ú) teret nyitott a csehek és a szlovákok nemzeti fejlődése előtt — szögezte le Dubőek elvtárs. Mélyrehatóan befolyásolta a két nem­zet életét, mozgósította erejüket és tudásukat a fiatal köztársaság érdeké­ben. Ugyanakkor népünk szoros kap­csolatban állott a nemzetek felszaba­­dítási mozgalmaival, amely a háború utáni világban a fejlődés egyik meg­határozója volt. Természetesen a Nagy Októberi Szocialista Forradalom is új vonásokkal gazdagította ezt a folya­matot. A nemzeti felszabadulás és önállóság eszméje az első pillanattól kezdve elválaszthatatlan a szociális felszabadulás, a szociális szempont­ból Is igazságos állam eszméjétől. Dubőek elvtárs rámutatott arra a tényre, hogy hazánk nemzetközi és nemzeti érdekei között nincs semmi­féle ellentét. Mindezt már a harmin­cas években a nácizmus előretörésé­nek idején tudatosítottuk. Népünk bi­zalmat szavazott a kommunista párt­nak és ezzel nem szabad visszaélni. Ezt ígérjük ma is, amikor önálló köz­társaságunk 50. évfordulóját ünnepel­jük. Beszéde befejező részében pár­tunk első titkára hitet tett amellett, hogy kommunista pártunk megtartja fogadalmát, hogy a munkások, pa­rasztok és értelmiségiek példás, szor­galmas munkájával olyan országgá építjük a Csehszlovák Szocialista Köz­társaságot, amely minden ember szá­mára megadja a jólétét, amelyben minden ember ember lesz. Duböek elvtárs bevezető szavai után a Jelenlevők viharos tapsa közepette Ludvík Svoboda köztársasági elnök mondott ünnepi beszédet. „Az önálló állam, a Csehszlovák Köztársaság megteremtése mindkét nemzetünk új­kori történelmének egyik kimagasló eseménye. 1918. október 28-ávai nem­csak a csehek és a szlovákok nemzeti és szociális elnyomatásának több év­százados korszaka ért véget. 1918 októbere győzedelmesen koronázta meg nemzeteinknek a nemzeti véde­lemért, jogainkért és az Európában minket megillető helyért folytatott harcát.“ Svoboda elvtárs is nyomatékosan hangsúlyozta, hogy a Nagy Októberi Szoeialista Forradalom lényegesen befolyásolta történelmünket. A győze­delmes proletariátus új vonásokkal gazdagította a nemzeti felszabadulás és az önállóság eszméje érdekében vívott harcot. Köztársaságunk elnöke ünnepi beszédében természetesen ki­tért arra is, hogy a nemzetiségi kap­csolatok új rendezése, a csehszlovák föderáció megteremtése ismét határ­követ jelent népeink történetében. Mindez a szocialista társadalom to­vábbi sokoldalú fejlesztésére irányuló erőfeszítés eredménye, amely saját, szabad elhatározásunkból, mind a két nemzet akaratából indul ki. Köztár­sasági elnökünk hálával adózott a győzedelmes vörös hadseregnek, mely hősi küzdelemben szabadította fel hazánkat a fasiszta járom alól, és jelentős szerepet töltött be nemze­teink sorsának alakításában. Tisztelet­tel és hálával emlékezett meg Kle­­ment Gottwald személyéről, akinek irányításával Csehszlovákia Kommu­nista Pártja népünket a szocializmus győzelmére vezette. Hasonlóképpen emlékezett meg Antonin Zépotock^­­ról is. Végezetül kifejtette, hogy a Csehszlovák Szocialista Köztársaság bebizonyította életképességét „nem­csak azzal, hogy tűrhetetlenül hü maradt megalakításának történelmi forrásaihoz, hanem azzal a képessé­gével is, hogy lépési tartott a jelen­legi világ haladásával és változásá­val.“ A köztársaság fennállásának 50. ju­bileumi évében, a marxizmus-Ieniniz­­mus elvének szellemében a Nemzet­­gyűlés jóváhagyta azt az alkotmány­­törvényt, amely föderativ alapokon az egyenjogúság elvének tiszteletben tar­tásával rendezi hazánk nemzeteinek és nemzetiségeinek államjogi helyze­tét. Ezt a törvényhozási aktust köve­tően Pozsonyba, Szlovákia fővárosába érkezett Ludvík Svoboda köztársasági elnök, Alexander Duböek, Csehszlová­kia Kommunista Pártja Központi Bi­zottságának első titkára, Josef Smr­­kovsky, a Nemzetgyűlés elnöke és Oldfich Cerník miniszterelnök, hogy a bratislavai várban ünnepélyes kere­tek között aláírják a föderációról sző­lő alkotmány törvényt. Már jóval az érkezés előtt nagy tömeg vette körül a pályaudvart és azokat a pozsonyi utcákat, amelyeken a küldöttség út­vonala vezetett. A becses vendégeket Dr. Gustáv Husák, Szlovákia Kommu­nista Pártjának első titkára. Ondrej Klokoő, a Szlovák Nemzeti Tanács el­nöke és Samuel Faltan, a Szlovák Nemzeti Front Központi Bizottságának elnöke üdvözölte. Az utcákon lelkes éljenzés fogadta a virágesőtől elborí­tott gépkocsikat. Köztársasági elnö künket szívélyesen üdvözölték a tár­sadalmi és kulturális-művészeti szer­vezetek képviselői, közöttük Dobos László, a CSEMADOK elnöke is. Az üzemek dolgozóit képviselő küldött­ségek emléktárgyakat adtak át köz­társaságunk első állampolgárának, aki ezekkel a keresetlen szavakkal nyug­tázta a szívélyes fogadtatást: „Szívem mélyéből őszinte köszönetét mondok a kedves köszöntésért és a nagyszerű pozsonyi légkörért.“ E szavak elhang­zása után az újságírók vették körül Svoboda, Dubfiek, Cerník és Husák elvtársakat és kötetlen formában vi­tatták meg azokat a kérdéscsoporto­kat, amelyek közvéleményünket fog­lalkoztatják. Josef Smrkovsky elvtárs arra a kérdésre, vajon szívesen ke­­resl-e fel Szlovákiát, így válaszolt: „Ügy érzem itt magamat, mint oda­haza. Szeretem a szlovákiai tájat és Szlovákia népét, mindig szívesen jö­vök ide.“ Államunk vezetői a Szlovák Nemzeti Színházban részt vettek Eu­gen Suchoű örvény című operájának ünnepi előadásán is. A forró színházi estén lelkes ünneplésben részesítették kormányunk és pártunk képviselőit. Méltó keretek között és ünnepi lég­körben zajlott le tehát a Csehszlovák Köztársaság megalakulásának jubileu­mi ünnepsége, s az ünnepséget még jelentősébbé, még ünepibbé tette a fö­derációról és a nemzetiségek helyze­téről szőlő alkotmánytörvény jóvá­hagyása, amely legújabbkori történel­münknek méltán válik határkövévé. SZIMBÓLUM Egészen véletlenül bukkantam egy kis „jelentéktelennek" tű­nő hírre egyik napila­punkban. Körülbelül ez állt benne: „A leg­több önkéntes véradó néphadseregünk sorai ból kerül ki, az összes adakozó huszonöt szá­zaléka. Katonáink nem hajlandók pénzt elfo­gadni a felajánlott vérért..." Nem tudom kit ho­gyan, de engem az a hír megrendített. Azt prezentálta,. hogy a katonai egyenruha a mi körülményeink kö­zött maximálisan hu­­manlzálódott. A mi katonánk, a mi gyere­keink nem vért onta­nak, hanem adnak. A szuronyok és ágyúcsö vek dermesztő villogá­sa mögül egyre inkább előtűnik az emberség sugara. Egyre inkább érvényesül egy elv: nem az ember ellen, az ember érti... Az emberért! ... Kis népek nagy álmát szimbolizálja ez a hír. Nem a gyengeséget, az erőt, az igazi erőt mutatja, ßs tovább — egy vágyat fejez ki; bár minden nemzet katonái az önkéntes véradást tartanák leg­főbb kötelességüknek. Bár egyszer s minden­korra sikerülne meg­szabadulnunk a hábo­rú rémétől. Hogy vég­érvényesen béke lenne az egész földkereksé­gen!... (b) A Csehszlovák Szocialista Köztársaság nemzetiségeinek helyzetét szabályozó 1968. október 27-i alkotmánytörvény A Csehszlovák Szocialista Köztársaság Nemzetgyűlése szem előtt tartva, hogy a Csehszlovák Szocialista Köz­társaság dolgozó népét, amely a teljes államhatalom forrása, a közös hazában megbonthatatlan egységben a cseh és a szlovák nemzettel együtt a magyar, a német, a lengyel és az ukrán (ruszin) nemzetiség is alkotja, amelyek a Nemzeti Front politikájának szellemében alkotó módon részt vesznek az ország, annak szocialista társadalmi és államrendszere fejlesztésében és ennek keretében önállóan és őnigazgatásilag fejlesztik saját nemzeti életüket: a proletár nemzetköziség és a szocialista demokrácia elvétől áthatva és arra törekedve, hogy tovább mélyítse és szilárdítsa a nemzetek és nemzetiségek önkéntes együttélését, együttműködését és szolidaritását, s vala­mennyi nemzetiségnek egyenjogú helyzetet és részvételt biztosítson az államakaral formálásában és az állam­­hatalom gyakorlásában és megadja további fejlődésük hatékony jogi kezességét: az alábbi alkotmányjogi törvényt togadta el: 1. CIKKELY A Csehszlovák Szocialista Köztársaság mint cseh és a szlovák nép, valamint a köztársaság területén élő nem­zetiségek közös állama, a szocialista demokrácia és nemzetköziség szellemében a magyar, a német, a len­gyel és az ukrán (ruszin) nemzetiségnek biztosítja a sokoldalú fejlődés lehetőségeit és eszközeit. 2. CIKKELY f1) A nemzetiségeknek létszámuk arányában kell kép­viseletet nyerniük a politikai szervekben, a képviseleti testületekben és a többi állami szervben, egyenjogú helyzetüknek kell lennie a gazdasági és kulturális élet­ben. (2) A Cseh Nemzeti Tanács és a Szlovák Nemzeti Ta­nács külön törvényekkel határozza meg, mely képvise­leti testületek és végrehajtó szervek mellett létesüljenek olyan szervek, amelyek biztosítják a nemzetiségek jogai­nak érvényesülését és a törvények által meghatározott terjedelemben önállóan döntenek sajátos érdekeikről. 3. CIKKELY A magyar, a német, a lengyel és az ukrán (ruszin) nemzetiségű polgároknak a törvény által meghatározott terjedelemben és feltételekkel biztosítani kell: — az anyanyelvi művelődés jogát, — a kulturális élet fejlesztésének jogát, — az anyanyelv használaténak Jogát a hivatalokkal és más állami szervekkel való kapcsolatban, — a nemzetiségi társadalmi kulturális szervezetekben való társulás Jogát, — az időszaki és néni Időszaki sajtótermékek kiarfá sának és tömegtájékoztatási eszközök használatá­nak Jogát. 4. CIKKELY (1| A polgár szabadon, saját meggyőződése szerint dönt nemzetiségéről. (2) Tilos az elnemzetlenltésre Irányuló nyomás bár­milyen formája. (5) A bármely nemzetiséghez való tartozás egyetlen polgárnak sem lehet kárára. 5. CIKKEI,Y Ezt az alkotmánytörvényt szövetségi és nemzeti tör­vényekkel hajtják végre. 8. CIKKELY Ezzel az alkotmányerejü törvénnyel hatályát veszt! a Tt. 100/1960. számú alkotmány 25. cikkelye. 7. CIKKELY Ez az alkotmánytőrvény 1969. Január 1-én lép ér­vénybe. K..O m^ri^erii-cir^rik Rendbontók A közbiztonsági szervek vezetői és a belügyminiszter első helyet­tese dr. Jón Majer sajtóértekezle­tet tartottak Prágában. A sajtóér­tekezlet rámutatott néhány olyan kísérletre, amelynek célja az ün­neprontás volt. A főkapitányság parancsnokának tájékoztatása sze rint, október 28-án körülbelül 250 —300 főnyi 15—18 éves fiatalok­ból álló csoport jelszavakat han­goztatva, zászlókkal vonult végig a főváros utcáin. Bár a rendőrség figyelmeztette a tüntetőket, nem voltak hajlandók szót fogadni és a vár előtti tér felé indultak. Köz ben a csoport mintegy 2000 főnyi tömeggé duzzadt. Ugyanakkor a vár előtti téren többezer vidéki turista gyűlt össze, akik a cseh királyi koronázási Jelvények meg tekintése végett utaztak Prágába. S miközben a vár Spanyoltermé­ben a jubileumi ünnepi ülés zaj­lott, több felelőtlen fiatal külön­féle jelszavakat kiáltozott, s be akartak jutni a vár területére. A főkaput a rendőrség természete­sen lezárta, így aztán a tüntetés hangadói a város központja felé húzódtak. A délután folyamán a rendőrség ismét felszólította a Koronázási utcán gyülekező töme­get, hogy tartsák be a közrendet. Ennek ellenére a Vencel-téren új­ból tömörülés keletkezeit, s több ízben közbe kellett lépnie a rend­őrségnek. A Nemzeti Színház kö­rüli események jelentették az ün­neprontás csúcspontját. Bár a színház előtt összegyűlt több ezer főnyi prágai, az ország vezetői iránti szeretetét, tiszteletét kíván­ta kifejezni, ebbe az embertömeg be is behatoltak a rendbontók, akiket csupán egy cél vezetett: kiélezni a helyzetet. A rendőrség intézkedett, a színház melletti ut­cákban erős kordont állított, ame­lyet viszont a hatalmas tömeg át­tört. Sor került arra is, hogy> bán­talmazták a közrend védelmezőit, s így aztán a rendőrség igénybe vette a gumibotokat. A tömeg csak éjfél után széledt szét. Az illetékes szervek megállapították, hogy két rendőrt bántalmaztak, 85 személyt őrizetbe vettek, akiknek nagyobb része diák. Az őrizetbe vett sze­mélyeket a rendőrség igazoltatás után szabadon bocsátotta, nagyobb részüket azonnali pénzbüntetésre ítélte. Több Wzemélyt az illetékes nemzeti bizottságoknak adnak át.-. Előfordult ugyanis, hogy a nem-, zeti bizottságok tulajdonában levő zászlókat az utcai lámpaoszlopok­ról tulajdonították el a tüntetők. A 126. számú törvény értelmében, amely felhatalmazza az illetékes nemzeti bizottságokat arra, hogy csak hivatalos engedéllyel tartható nyilvános tömeggyülés, teljes mér tékben jogos volt a rendőrség be avatkozása. Dr. Majer, a belügy­miniszter első helyettese megcá­folta azokat a híreket, amelyek szerint letartóztatási névjegyzéket készítettek volna elő az állambtz­­tonsága szervek. Sőt, az sem igaz, hogy külföldi biztonsági szervek készítenének ilyen névjegyzéket. Mindenesetre megállapíthatjuk, hogy ez a rendbontás nem volt méltó nagy nemzeti ünnepünkhöz. Fiatalságunk, de az idősebb kor­osztályok is a lehető legfegyel­­mezettebben viselkedtek az elmúlt időszakban, sőt túlnyomó többsé gük ma Is, s ezért elvárhatjuk, hogy a jövőben se kerüljön sor hasonló rendbontásra. Mindany­­nyiunknak tudatában kell lennünk attak, hogy az Ilyen cselekedetek nagyon megnehezítik állam- és pártvezetésünk dolgát, nem szólva arról, hogy végképp nem járulnak hozzá a helyzet konszolidácfójá hoz. Köztársasági elnökünk, pár tunk első titkára már több ízben szólította fel hazánk polgárait, hogy legyenek fegyelmezettek. Hisz mindannyian tudjuk, hogy a jelenlegi vezetés zajos tüntetések nélkül is mindent megtesz az ál­lampolgárok érdekében. Hallgas sunk tehát figyelmeztető szavukra Mezőgazdasági üzemeknek és magángazdálkodóknak, akiknek van gyümölcsösük, vagy telepíteni szándékoznak, kínálunk korlátlan mennyiségben alacsnnytörzsü ni tott őszibarack fákat Fajták: AMZDEN, ALEXANDER, CANADA, BEDHAVEN, SANDHÄVEN, FEHF.R KORAI, ALBERT BRONZ korai és kései, MARISKA, SAVHfiN, GREN BOROV. Megrendeléseiket kérjük azon­nal elmünkre küldeni: lednotné rolnícke drnZslvn SIKENICA, nkres Levice

Next

/
Thumbnails
Contents