Szabad Földműves, 1968. július-december (19. évfolyam, 27-52. szám)
1968-10-26 / 43. szám
Az anya kétféle petézése Fotó: Cs. Amíg a méhcsalád a rajzás! állapotnak arra a fokára jut, hogy anyabölcsőket épít és anyákat nevel, addig át kell esnie a fejlődés néhány fokozatán. Egy Ilyen fokozat az, amikor a méhcsalád Intenzív hereflasításba, herenevelésbe fog. Ez az anyák nevelését rendszerint jóval megelőzi, ami tulajdonképpen a rajzási állapothoz való közeledésnek már igen régóta ismert jele. Tudjuk azt, hogy a rajzási állapot oka tulajdonképpen a táptejtorlódás. Hogyan magyarázható, hogy a torlódás levezetésére a méhek nem mindjárt anyabölcsőket építenek, nem mindjárt anyákat nevelnek? Milyen mesterfogással illesztette be a természet sok millió éven át ezt a közbeeső fokozatot, amely a fajfenntartás szempontjából az anyák nevelésénél egyenértékű? Azon már túl vagyunk, hogy a méheket öntudatos lényeknek higgyük és ténykedésüket előrelátással magyarázzuk. Ha viszont ösztönös a cselekedetük, felderítésre vár az a ható tényező, amely a méhcsaládot herelépek építésére, az anyát herepeték (terméketlen peték) lerakására ösztönzik. '■ A rovarvilágban elég gyakori az az eset, amikor a faj egyes egyedei csak terméketlen, más egyedei viszont csak termékeny petét tudnak rakni (az afrikai méhek egy fajtájánál is ez az eset) — de hogy ugyanaz a faj, ugyanazon nősténye egyidőben termékeny és terméketlen petéket is tudjon rakni, ez csak a méheknél fordul elő. A szűznemzésnek ezt a formáját nem régen ismerjük. Régente azt hitték, hogy a petéből kikelő here ugyanúgy, mint az anya, csak a táplálás különbsége miatt fejlődik mássá, mint a dolgozó méh. A felfedezés érdeme Arisztotelész Dzierzoné, aki a fajtakeresztezés céljából behozott olasz méheknél megfigyelte (1845 körül), hogy a behozott tiszta vérű és termékeny anyák keresztezett anyautódainál a keresztezés eredménye a dolgozókon szemmel látható, míg a hereutódok és az importált eredeti anyák hereutódai között semmilyen különbség nem mutatható ki., Tehát az első keresztezés hatása az első hereutódoknál hatástalan. Felfedezését és az ezen alapuló megállapítását nem tudta kellőképpen megmagyarázni, a későbbi kutatók azonban (Siebold, Nachsheim) megcáfolhatatlanul igazolták a szűznemzést. Annak a körülménynek a megfejtése, hogy az anyaméh kétféle peterakását mi szabályozza, a tudományt nehéz feladat elé állította. Könnyű a helyzet a többi rovarnál, ahol a párosodás alkalmával a nős tény összes meglevő petéi meg termékenyülnek és csak azután dől el, hogy a megtermékenyült petékből hím- vagy nőnemű egyedek fejlődnek-e ki, noha a jelenség mikéntje még így sincs teljesen tisztázva. Más a helyzet a méheknél. Itt szintén megtörténik a nemek pároso dása, de ez nem jelenti a peték egyidejű megterémkenyülését A méheknél ugyanis a peték csak a párosodás befejezése után fejlődnek folyamatosan és folyamatosan kerülnek lerakásra, termékenyen vagy terméketlenül. A folyamatos peteérlelődés hozta magával azt a szükségszerű megoldást, hogy a folyamatos párosodás mellőzésével a hímsejtek (szpermák) az anya testében raktározódnak és így lehetővé teszik a folyamatos megtermékenyítést. Az a feltevés, hogy a méhanya tudatosan szabályozza mikor rakjon termékeny vagy terméketlen petét, eleve elfogadhatatlan. A szabályozásnak inger hatására kell történnie, csak az a kérdés, hogy ez az inger hogyan hat. Annyit tudunk, hogy a petefészekben megérett pete kifelé haladva a petevezetékben találkozik az ondószállal vagy szálakkal. A magtarisznya nyílása ugyanis, amelyben a hímsejtek a párzás alkalmával tárolódnak, a petevezetékbe torkollik. Örösi P. Z. szerint az anya vagy bocsát a belőle kihaladó petéhez hímsejtet, vagy nem. Ha a bocsát szót aktív értelemben vesszük, fel kell tételeznünk, hogy az anya értelmes lény. Ha pedig passzív értelme van, és azt jelenti a bocsát, hogy kénytelen bocsátani, akkor újra ott állunk a kérdéssel, hogy mi szabályozza ezt a folyamatot? A mikroszkópikus vizsgálatok már megállapították, hogy a petenyíláson néha 3—10 hímszperma, vagyis ondószál is behatol, de ezek közül csak egy egyesül a petemaggal, csak egy termékenyíti meg a petét. A magtarisznya nyílásának a nyitása ezek szerint nem lehet valami pontos, ha feleslegesen is jutnak ki rajta ondószálak egy-egy petéhez. Az a feltevés is megállhat, hogy ez a kapu addig, míg az anya rendesen petézik, állandóan nyitva van, és csak akkor zárul be, amikor az anyát, illetve rajta keresztül a magtarisznyát valami inger éri. Olyan feltevés, hogy a kapu csak akkor nyílik, amikor a pete áthalad a petevezetéken, illetve a magtarisznya nyílása előtt elhalad és annak nyitását maga a pete áthaladása, mint inger váltja ki, aligha állhat meg, mert akkor a heresejtbe rakandó pete áthaladásakor a nyílást ml zárja el? Az első feltevés tehát a valószínűbb. A természet, ahol csak Készen a kaptárak, jöhet a tél lehet, mindig az egyszerűbb utat, a kevesebb energia-felhasználással járó folyamatokat választja egy-egy cél elérésére. Egy-egy szerv, izom állandó összehúzott állapotban tartása nagyobb munkával jár, mintha az összehúzatlap, nyitott állapotban marad. Maradna tehát az az egyetlen megválaszolandó kérdés, milyen inger hat a méhanyára, s rajta keresztül a magtarisznyára, hogy az bezárul és a petevezetéken áthaladó pete terméketlen marad. A termékeny anya normális herepetézése a rajzási állapotba jutott családnál jelentkezik. Ez az első látható jele annak, hogy a családban időnként már kisebb táptej-torlódás keletkezik. A herepetézés • n^jn rövid időre szorított aktus, mint például az anyabölcstflf petézése, hanem időszakonként néha hosszú idő folyamán is jelentkezhet, amikor a család a rajzási állapot bizonytalanságában lebeg. A rajzási állapot bármilyen megszűnése is, a herepetézést is azonnal megszünteti. A kisebb fokú és feszültségű táptej-torlódás ingere is izgalmat vált ki a méheknél, ennek hatására hereiépeket építenek éppenúgy, mint a nagyobb fokú táptejtorlodásra anyabölcsőket. Kisebb torlódás a fejlődés folyamán többször is keletkezhet, ezért van a fejlődés folyamán több ízben — sokszor nagyon korán — észlelhető herenevelés. A méheknek ez a kisebb izgalma, az elkészült vagy kitakarított heresejtek érzékelése adhatja együttesen az anyának azt az ingert, amely a magtarisznya nyílását hosszabb-rövidebb időtartamra összehúzza és így az anya terméketlen petéket rak. Miután a herefiasítás a méhcsalád élettani szükséglete, annak normális kielégítése a család harmóniáját szolgálja; megakadályozása azt megrontja. Lehetőséget kell tehát adni a méhcsaládnak, hogy valahányszor ez a szükséglet fellép, a méhek azt a méhész javára is hasznos módon kielégíthessék. Ez a mód a megfelelő időben és megfelelő helyen lehetővé tett szábadépítkezés. Ily módon a család a herelépépítésével és a herepetézéssel levezetheti a legkisebb torlódást is. Ez a szabadépítés a nagyobb torlódást, a rajállapotba jutást is nagy mértékben csökkenti, esetleg meg is szünteti, emellett a dolgozó sejtek átalakítását megakadályozza és végül tekintélyes mennyiségű ingyenes viaszhoz juttatja a méhészt. Ha a méhész idejében ki tudja szedni ezeket a szabadépítményeket, a herenépesség túlzott elszaporodását is megakadályozhatja. Olyan megfigyelésekről is tudunk, hogy a normális herefiasítással rendelkező dajkacsaládok értékesebb anyákat neveltek, mint azok, amelyeknek semmi herefiasításuk nem volt. Ebből is arra következtethetünk, hogy a herefiasítás hozzátartozik a méhcsalád harmónikus életéhez. Én a szabadlépépíttetést már nagyon régen alkalmazom és ennek a termelési eredményekre eddig semmi hátrányát nem tapasztaltam. Elek Imre A MÉZ ÉS A CUKOR MINT TÉLI ÉLELEM A Baskiri Kísérleti Méhállomás tudományos munkatársa Kostarev a következő megállapításokra jutott: 1. Ha a mézben, mint téli élelemben csak kevés édesharmat is van ez nagyon megnehezíti a méhek telelését. 2. A mézen telelő méhek valamivel több élelmet fogyasztanak és kb. kétszer annyi hulla van náluk, mint a cukron telelő méhcsaládoknál. 3. Cukron való teleléskor, vagy cukor és méz keverékén való teleléskor kevesebb a hullák száma, nincs úgy megterhelve a vastagbél, a fészkek tavasszal tiszták, nem mutatják a hasmenés nyomait. 4. A cukron telelő családoknál tavasszal kevesebb a Hasítás mint azoknál a családoknál, amelyek mézen telelnek. 4
