Szabad Földműves, 1968. július-december (19. évfolyam, 27-52. szám)

1968-10-19 / 42. szám

ÉRDEMES? „ == kelte, nyugta kelte, nyugta OKTOBER g -rT~-■ - ■ ------- p—~ Oktőber 21 | 611 16 45 5 27 16 26 Keddber22 SERGEJ j 6 13 1844 852 16 26 SÍ?,"23 S r | 6 14 16 42 8 20 17 13 Csülök4 KVETOSLAVA I 616 1641 951 1749 Október 25 BLANKA |g ß 17 16 3g m3 18 39 Pentek AUREL_______|| Október 26 DÖMÖTÖR § 619 i6 37 12 20 19 44 Szombat DEMETER || _________________ Október 27 SZABINA I 6 20 16 36 13 11 2101 Vasárnap SABINA______=_____________ Harc az írástudatlanság ellen AZ UNESCO adatai szerint India 520 millió lakosa közül 309 millió írástudatlan. Azért vettük példának Indiát, mert itt minden erőfeszítés ellenére sem építhetnek annyi iskolát, hogy arányban legyen a nép­­szaporulattal. A világszervezet 1965-ben megállapított felnőtt­képző programja 250 millió írástudatlanra vonatkozik, fő­leg Ázsiában, Afrikában és Dél- Amerikában; de a program máris szűknek bizonyult. Indiában például a negyedik ötéves terv 6 millió dollárt irányzott elő 500 millió írástu­datlan kiképzésére, de máris elálltak a tervtől a nehéz gaz­dasági helyzet miatt. A tanítás nehezen megy, mert az írás­­tudatlanok nagy része 500 000 kisebb indiai faluban él, ame­lyekhez nagyon nehéz hozzá­férni. Iránban már biztatóbb a helyzet. 1965-ben a 25 millió lakos 80 százaléka analfabéta MITŐL FÜGG A HALAK ÍZE? Hanz Mann, hamburgi pro­fesszor állítása szerint a halak tápláléka nagymértékben befo­lyásolja ízüket. A heringgel táplált pisztráng éppen olyan ízű, mint a hering, az édesvízi algákkal táplált hal íze pedig az iszapéhoz hasonló. Az ipari városok közelében a folyók vizének szennyeződése okoz bajt: a gyárak mellékter­mékeként kidobott fenol fog­krém-ízűvé teszi a halakat. SÜLT HÜLLŐK A legjelesebb ausztráliai pszi­chiáterek minden évben részt vesznek ez egyik legeredetibb ebéden, ahol sült hüllőket esz­nek. Ez egy hagyományos ren­dezvény az észak-ausztráliai Groote Eylandt-szigeten. A me­nü rostonsült pithonból, iguana és teknőshéka sültből, valamint tengeri sündisznő-sültből áll. A gurmandok számára édesburgo­nyával, tavirőzsa-hagymával, és lépesmézzel egészítik ki a me­nüt. volt. A tervek szerint 1975-ben már nem lesz egy írástudatlan sem. Minden iráni városban felnőttképző központot létesí­tettek, ezek összesen havonta átlag 20 000 személyt tanítot­tak meg a betűvetésre. Az Egyesült Arab Köztársa­ságban a forradalom előtti 80 százalékról 70 százalékra csök­kent az írástudatlanok száma, pedig ez idő alatt mintegy 10 millióval szaporodott a lakos­ság. Brazíliában még most sem valami bíztató a helyzet. A la­kosság (80 millió) fele írástu­datlan. CSÖKKENT A DOHÁNYOSOK SZÄMA AMERIKÁBAN Az Amerikai Rákellenes Egye­sület megbízásából, több mint egymillió férfi és nő kikérde­zésével megállapították, hogy a cigarettázó férfiak száma 1959-től 1965-ig 22 százalékkal, a cigarettázó nőké pedig 12,4 százalékkal csökkent az Egye­sült Államokban. 1959-ben a 30 évnél idősebb férfiaknak még 45,8 százaléka dohányzott, 1965- ben már csak 35,8 százaléka, a 30 évnél idősebb dohányzó nők száma pedig 25,8 százalékról 22,6 százalékra csökkent. fénydiödAk A Szovjet Tudományos Aka­démia leningrádi szilárdtest­­fizikai tudományos kutatóinté­zetében legújabban újfajta fényforrást állítottak elő a vil­lamos energia fénnyé való át­alakítására. Az újfajta fényfor­rás, amelyet a kutatók fény­diódának neveztek el, szilí­­ciumkarbidkristályokból épült fel, amelyekbe rendkívül ma­gas, 2000 C fokos hőmérsékle­ten, különböző szennyezőanya­gokat vjsznek be, elképzelhe­tetlenül kicsiny mennyiségben. Aram hatására a fénydiódák zöld, sárga és vörös fényt bo­csátanak ki. Rendkívül hosszú élettartamúak és kiválóan al­kalmasak parányi mérőműsze­rekbe és más berendezésekbe való beépítésre. Manapság a világon már több mint negyven dohányfajtát tar­tanak számon. A legfőbb do­hánytermesztő államok közé sorakozott fel Brazília, Kuba, az európai kontinensen Fran­ciaország, Hollandia, Belgium, Bulgária, Magyarország. Továb­bá nagyarányú dohánytermesz­tés folyik a Krym félszigeten, Jáva szigetén, Szumatrán, a Fü­­löpszigeteken és Kisázsiában. Hazánkban főleg Szlovákia déli járásaiban termesztenek mezőgazdasági üzemeink do­hányt. Dohányiparunk érsekúj­vári központja szerződéses ala­pon Szlovákiában évente 5500 hektárnyi területen hozzávető­leg 8500 tonna dohányt ter­­mesztet mezőgazdasági üzeme­inkkel, melyeknek ez a tevé­kenység fontos pénzforrást je­lent. Persze ha az érdeklődés csökkenne a dohány iránt, ami­re jelek szerint a közeljövőben nincsen kilátás, úgy a terme­lők más kultúrával foglalkoz­nának, tehát ez esetben kárról nem beszélhetnénk, esetleg ha­szonról. A zöld dohánylevelekben faj-Lakodalom van a mi utcánkban ... Ez járja most a falvakon mindenfelé. Persze a lakodalomból nem hiányozhatnak a szakácsnők sem, akik ízletes ételeket készítenek a vendeg seregnek. Képünkön Urbanéik István lakodalmán Gajdács Matild vezetésével megfőzték a lakodalmas levest a szakácsnők. Bállá felv. Szenzációs műtét Tokióban A sebész feltámasztotta a pácienst Dr. Lionello Farrarl. aki már évek óta egy tokiói kli­nikán dolgozik, nemrégiben egyedülálló szívműtétet haj­tott végre egy japán leá­nyon. Az orvosok már levet­ték kezüket a 19 éves leány életéről, ugyanis súlyos szívbetegségben szenvedett. Az olasz .sebész mégis úgy határozott, hogy megoperál­ja, s először rajta alkalmaz egy új módszert, amelyen már évek óta dolgozik. Az operáció napján a mű­tőben a két orvoson és né­hány elektromérnökön kí­vül jelen volt a Washingtoni Egészségügyi Minisztérium tagja, dr. Angelone is. Először a leány testére kapcsolták az elektrokardio­­grafot, az elektrocefalogra­­fot, az elektromos hőmérőt, és a többi ellenőrző szerke­zetet. Ezután egy áttetsző műanyaglepedőbe göngyöl­ve ráhelyezték dr. Ferrari műtős asztalára, amely dup­la fenekű lapos kádra ha­sonlít. Az ápolók 15 vödröt hoztak he tele jégkockák­kal, és beborították vele az alvó leány testét. Kis idő múlva az ellenőrző szerke­zetek azt mutatták, hogy a beteg már nem él. Szíve megállt, nem lélegzett, test­hőmérséklete 18 fokra csök­kent. Két óra múlt el feszült várakozásban, mielőtt dr. Ferrari a műtéthez kezdett volna. Akkor az ápolók ki­vették a megfagyott pá­cienst a műanyag lepedőből. A sebész szemmel láthatóan nem sietett, hiszen a test úgyis halott volt. A legna­gyobb nyugalommal elvé­gezte a szívműtétet: a beteg szívbillentyű helyébe be­varrt egy egészségeset. Ez­után egy injekciőstű segít­ségével 50 köbcenti isme­retlen folyadékot fecsken­dezett a halott szív aortájá­ba, enyhén megmasszírozta, s a megrökönyödött nézők szeme előtt a szív remegni kezdett. Az orvos akkor be­varrta a sebet, s az ápolók 41 fokos vízbe helyezték a pácienst. Néhány óra múlva megtörtént a csoda: a halott leány feléledt. Az életre keltő folyadék összetételét eddig egyedül dr. Ferrari ismeri, de ha a kísérletek sikerülnek, a mo­dern sebészet előtt belátha­tatlan távlatok nyílnak meg. ta szerint 2—9 % nikotin kép­ződik. Ez a mennyiség fermen­tációval 0,5—0,8 %-ra csökkent­hető. Bár a rákos testszövét­­burjánzás okát még mindig nem sikerült teljes biztonság­gal leleplezni, e végzetes be­tegség legfőbb okozói között leggyakrabban a hosszantartó ingerlés különböző formáit em­legetik. Ennek eredménye a sejtek folyadékkészletének ki­­apadása, mire megindul a gom­baszerű rákos sejtburjánzás. A rákos megbetegedés össze­függéseit nem lemet kizáró­lagosan a dohányzásban ke­resni, hiszen tudjuk, hogy nemdohányzók is szenvednek ebben a betegségben. A külön­böző statisztikák összesítése alapján viszont az is bebizo­nyosodott, hogy a naponta 25- nél több cigarettát elszívó em­bernek negyvenötödik életéve után körülbelül ötvenszer na­gyobb az eshetősége arra, hogy tüdőrákot kapjon, mint annak, aki nem dohányzik. Joggal feltehető a kérdés: „Miért dohányoznak sokan az orvosok közül is, ha mindezzel tisztában vannak?“ Ez igaz, de ezek a dohányzást rendszerint még fiatal korban kezdték, amikor nem ismerték alapósab­­ban a nikotin következményeit, s fokozatosan e káros, felesle­ges, rossz szokás rabjaivá vál­tak. Hiszen ők is csak embe­rek. K. Sz. KOROKON ÁT Időszámításunk első századá­ban, Róma fénykorában, az „örök városinak körülbelül 2 millió lakosa volt. A testne­velés, a fizikai erőnlét — s a tisztaságkultúra (fürdők) Ró­mában ebben a korban igen magas szinten állt. 14 aqua­­eductuson — vízvezető főcsö­­vön — keresztül több mint egy­millió köbméter jó ivóvíz öm­lött naponta a városba. (A mai modern Róma nagyjából azonos számú lakosságának napi víz­ellátottsága körülbelül 800 000 köbméter ivóvíz!) — A közfür­dők többezer embert fogadhat­tak be. A város egyik legna­gyobb fürdőjének, a Caracalla­­termának, amelynek ma már csak romjai láthatók, három­ezer beépített kádja volt. A népvándorlás ismételt be­törései, fosztogatásai fokozato­san elnéptelenítették a várost, a közegészségügyi berendezése­ket tönkretették. Súlyos járvá­nyok dúltak. Főleg a malária végzett nagy irtóhadjáratot. A háborúk és a járványok követ­kezményeképpen i. sz. VII. szá­zadában Róma, az egykori nagy világváros, lakossága alig ha­ladta meg a 16 ezret. A legnagyobb orchidea és a legkisebb skorpió A változatos flórájú és fau­­nájú Malaysiában található a világ legnagyobb orchideája, amelyet a botanikusok gram­­matophyllum speciosum néven tartanak nyilván. Ugyancsak ebben az országban él a leg­kisebb skorpiófajta, a sanctus etruscus. Hossza 29 milliméter, súlya mindössze 2 gramm. Az idei gazdasági év nem volt kedvező szálastakarmányokra. A mezőgazdasági üzemek ezért igyekeznek minél hosszabb ideig legeltetni az állatokat. A Duna-menti szövetkezetek, töb­bek között az Alsó- és Felső-Bári szövetkezet, dús legelőkre talál nemcsak a Duna árterületén, hanem a szigeteken is, ahová minden tavasszal, a legeltetés egész ie^jére átúsztatják a marhacsordát. Az idilikus környezetben, a hömpölygő Duna partján az ember hű barátja, a pásztorkutya, teljes értékű munkaerőnek számít. Sok szaladgálástól menti meg gazdáját és csendes estéken megbízható dajtásnak bizonyul, „akinek“ minden titkot el lehet árulni, mert senkinek sem adja tovább. Denevérkutatás gyűrűzéssel A denevérek nyári és téli tartózkodási helye gyakran te­temes távolságra van egymás­tól. Vándorútjuk megállapítá­sára az NDK-ban ILN Dresden DDR feliratú és folytatólagos számozású gyűrűkkel látják el őket. Megállapították, hogy a patkősorrú denevér nem ván­dorol messzire, ellenben más fajok egyedei nagy utat tesz­nek meg. A közönséges dene­vér például 250 kilométernél nagyobb távolságra is elrepül. Az európai denevérek közül a leghosszabb utat az úgyneve­zett korai denevérek teszik meg. Ilyen Szovjetunióban meg­jelölt denevért találtak pél­dául Bulgáriában, egy esetben 2347 kilométerre a gyűrűzés helyétől. Azt is megállapítot­ták, hogy a denevérek általá­ban ragaszkodnak megszokott nyári és téli szállásukhoz. így például az egyik egérfülű dene­vért kétszer találták meg ugyanazon a nyári és három­szor ugyanazon a téli szállá­son. Az állatok koráról is ér­dekes adatok derültek ki. Nem­rég elfogtak egy közönséges denevért, amelyet tizenöt és fél évvel ezelőtt jelöltek meg. Ennél nagyobb, 16, illetőleg 17 éves kort eddig csak egy auszt­riai és egy hollandiai denevér esetében állapítottak meg. A denevérek száma az utóbbi években csökkent, elsősorban az emberi beavatkozás ' követ­A KREMENCSUGI KINCS A Szovjetunió egyik legna­gyobb vasérckászletét fedezték fel Ukrajnában, Kremencsug körzetében. A külszíni fejtéssel kitermelhető érckészletet egy­­milliárd tonnányira becsülik. Kremencsug közelében rövide­sen hatalmas ércelőkészltő épül a kitermelt érc feldolgozására. A Krivojrog közelében rövide­sen üzembe helyezendő két érc­bányával az Ukrán SZSZK vas­érctermelése ebben az évben már eléri a százmillió tonnát. Ennyi Anglia, Franciaország, Svédország és Nyugat-Német­­ország évi vasérctermelése együttesen. keztében (többek között az od­­vas fák kivágása, a házak át­építése, s minden valószínűség szerint — bár ez nehezen bizo­nyítható — a különböző kárte­vők elleni szerek alkalmazása következtében is.) Német területen 21 denevér­fajt tartanak nyilván. Az euró­pai denevérfajok téli álomra­­barlangokba, tárnákba, pincék­be és egyéb földalatti búvóhe­lyekre vonulnak vissza. A Ber­lin melletti rüdesdorfi cement­üzem mésztárnáiban évente nyolc denevérfaj 3000—4000 példánya tölti a telet. Kölcsönkért aforizmák Az átlagember környezetének visszhangja, a kiválót környez zete hangozza vissza. —+— Rövid állatmese. Azelőtt úgy volt, hogy amit senki el nem tudott intézni, elintézte az Oroszlán. Ma? Amit az Oroszlán sem tud elintézni, elintézi egy Róka. A beteget, ha megmaradt, mindenki megmentette. Ha meghalt, senki se ölte meg. Hallgasd szavait, megtudod, mi szeretne lenni. Figyeld teU ten, megtudod: ki! — A diplomáig vizsgára, azontúl pedig pótvizsgára készül az ember. — Csak a mozdonyt kell tndu-‘ lásra bírni: a jámbor kocsik már maguktól utána mennek, terhet is cipelnek. — A nagy terhet a kis szamár­­ra, a cifra szerszámot a nagy lóra rakják. —— A csupán lelkesedéssel töU tött fegyverek nem hordanak messze. —— Aki ostobával vitatkozik, ba* rútjával vitatkozik. (Dorosmai János) cm nMllVFS - Kiadta a Szlovák Nemzeti Tenaca FöldmOvelés és KOzélelraezésOgvt Megbízotti Hivatala - Mevlelentk heieme egyszer - Föszm kasziő- Paihe Karoly - wWe.ke-.vtA- hfl P(,_, F,-mxr _ Szerkesztőségés kiadóhivatal: Bratislava, Suvorovove 1«. sz. — Telefon: főszerkesztő: 515 58 mkarsAg 501 00 - Telefonközpont- 54/81. 511IO - Belső vonalak tőszer M mezŐBazdaséet rovat: 834, szakmellékletek: 832, kulturális és Irodaim! rovat: 878, külpolitikai és sporirovaf 584 - Nyom|a a Polygraftcké zavody 02 n v Bratislava Ortho rérske ném 3 Terjeszti a Posta HtrlapszoIgAlata. — Előfizetéseket felvesz minden postahivatal és postai kézbesítő. - Kblfőidre megrendelhető: PNS. östredné eipedtcle tiafie. Bratislava, Goiiwal dovo nam. 48. sz* » Előfizetési dl) egy évre 52.- KCs, fél évré 26.— KCs.

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents