Szabad Földműves, 1968. július-december (19. évfolyam, 27-52. szám)
1968-10-19 / 42. szám
Fontos trágyaforrás: a baromfitelep Szervestrágyából soha sínes elég, s hiányát legjobba* * gyümölcs—szolt, zöldségtermeié gazdaságok érzik. Egyrészt, mert a talajerő pótlása nálunk a legégetőbb, másrészt, mert éppen az ilyen gazdaságok nevelnek aránylag kisebb mértékben állatot. A kertész gazdaságok jó szervestrágya-Iorrásai lehetnek — s ma még nem azok — a baromfitelepek. E nem egészen egy évtizedes múltú nagyüzemi épületekben található az ország felnőtt baromfiállományának körülbelül 25 %-». s e gazdaságokban évente körülbelül 30 millió liúsesírkét nevelnek fel. Régi irodalmi adatok tyúkonként évi 5—7 kg trágya termeléséről tájékoztatnak. A régi, kisüzemi, külterjes baromfitartás csakugyan néni járt kimutatható, értékelhető trágyahozammal, 'ibb már azonban nem fgy vén: tyúkonként évi 30—35 kiló ijómmőségű trágyával számolhatunk. Nem lényegtelen az sem, ■ hogy ez a legértékesebb szervestrágya. Erről a különböző trágyákat összehasonlító táblázat tájékoztat (dr. Bögre János adatai). Víz Szérves- Hamu Nitrogén Foszfor Kálium Állatfaj anyagok százalék százalék Pulyka 76,00 18,92 5.08 1,48 0,96 0.47 Tyúk 74,00 20,23 5,77 1,31 0.71 0,49 Szarvasmarha 77,30 20,30 2,40 0.40 0.10 0,50 Ló 71,30 25,40 3,30 0.58 0.28 0,53 Juh 64,30 31,80 3.90 0.83 0,23 0.87 Sertés 72,40 25.00 2,80 0.45" 0,19 0.60 A két legértékesebb növényi tápanyagból, a nitrogénből közel négyszer, a foszforból hatszor annyit, tartalmaz a tyúktrágya, mint a szarvasmarháé. E tulajdonsága rendkívül gazdaságossá teszi használatát: kevés kell belőle, szállítási költsége kicsi, komposztok készítésére is kiváló. Jelenleg a baromfitelepeken különféle állapotú trágya gyűlik össze. A jércenevelők és tojóházak aknáiban tiszta, alomtól mentes, s a legtöbb esetben szuperfoszfáttal kevert a tyűk- 1 rágva. Az istállók szagtalanítása céljából ugyanis a trágyahalom tetejét időnként e műtrágyával szórjuk meg. Az úgynevezett kaparóterek is az értékes, azonnal felhasználható trágya gyűjtőhelyei, ha ezeket tőzeggel, homokkal almozzák. Ha darált vagy egész kukoricacsutkával almoznak, a trágyát kihordás után keverni és komposztálni szükséges más trágyafélékkel. Ugyancsak érlelni kell a csirke-, a kacsa-, a pulyka- és iibaólakből kikerülő trágyát, ha ott puha gyaluforgáccsal vagy szalmával almoznak. A baromfiólak trágyái könnyen kezelhetők, keverhetők, mert morzsalékosak, nem összeállottak, mint a nagyállatok Istállóiból kikerülök. Nemcsak a nagyüzemi baromfitelepeken összegyűlő trágya érdemel sokkal nagyobb figyelmet a jelenleginél, hanem a háztájiaké is. Hasznosan teszik a kertész-profilú gazdaságok és a kiskert-tulajdonosok is, ha számbaveszik a környékbeli baromfitartó gazdaságokat, a nagyobb háztáji tenyészeteket, s igyekeznek az ólakból kikerülő trágyát megszerezni. A baromfitrágyát mi még nem értékeljük eléggé. Több helyen inkább nyűgnek tekintik, s nem hasznosítják célszerűen. Így volt ez kezdetben más országokban is közvetlenül a nagyüzemi baromfitenyésztés megindulása után. Egyes helyeken ma is ez tapasztalható, főként ha mezőgazdasági terület nem tartozik a baromfitelephez. Ma azonban egyfe inkább értékelik á trágyát, sőt szárítják, porítják, növényi tápanyagokkal dúsítják, s igen jó pénzért eladják, exportálják. A Poultry International (Egyesült Államokbeli újság) írta nemrég, hogy a délindiai baromfitartók újabban igen jó üzleteket kötnek a rizstermesztőkkel, akik azt vallják: a baromfitrágya megduplázza a hozamot? Értéke ott annyira megnövekedett, hogy sokan már öreg és keveset tojó tyúkjaikat is megtartják a trágya kedvéért. Az NSZK-ban a baromfitrágya szárítására különböző kapacitású eszközöket gyártanak. Egy tonna szárított trágya értéke 16—20 márka. Az egyik szárítóeszközöket gyártó cég berendezései tyúktrágyával Is kifizethetők. Nem egy helyről olyan hirek érkeznek, hogy tyüktrágyából metángázt nyernek, s csak utána használják trágyázásra. Angliában a Thorber cég baromfitelepén is látható szárító és poritó berendezés, valamint nylon zsákokban elszállításra váró, lisztfinomságúra őrölt, teljesen szagtalan trágya. Hat országba szállítják. Nálunk egyelőre nincsenek hasonló berendezések, s ami még nagyobb hiba: fel sem figyeltünk arra, hogy az intenzív baromfitartás térhódításával új, kitűnő trágyához jutott a mezőgazdaság. A baromfiólak takarítása után hosszú ideig láthatók az istállók környékén a trágyahalrook, süti a nap, fújja a szél. Egyéb elgondolás hiányában hol itt, hol ott lerakják, vagy trágyaszarvasokba viszik. önmagunknak ártunk, ha nem becsüljük ezt a trágya-nyerési lehetőséget, ha e kiváló talajgazdagító anyagnak szakszerűtlen módon értékét hagyjuk veszíteni. “ -g-Azok a kísérletek, amelyeket á búsesíbenevelök megvilágításával kapcsolatban végeztek, azt mutatták, hogy az állatok fejlődése gyorsabb, ha a megvilágítás Intenzitása alacsony. Egy marylandi kutató azt tapasztalta azonban, hogy a gyenge erősségű megvilágítás kedvezőtlen hatású volt az állatok fejlődésére, ha bármilyen ok következtében kénytelenek voltak a nevelés során természetes megvilágítást alkalmazni E vizsgálat egyébként összhangban van más kutatók azonos kísérleteivel. A súlytöbblet, amelyet igen gyenge, csaknem félhomálynak megfelelő világítással értek el. hüscsirkénként 23—32 g volt. Ilyen megvilágítás esetén azonban nem szabad, hogy a napfény behatoljon a nevelőbe. Magától értetődik, hogy az ablak nélküli épületekben a termelés nagymértékben a szellőz tetési rendszertől függ. Mi történik azonban, ha nem megfe lelő ventilláció esetén az épületben túlságosan meleg lesz. és kénytelenek vagyunk néhány nyílászáró szerkezetet (ablakot ) kinyitni annak érdekében. 2 Hűscsibenevelő épületek megvilágítása hogy a levegőcserét elősegítsük? Nicholson olyan kísérleteket állított be. amelyeknek során a sötét istállókban fokozatosan ablakokat nyitott ki az állatok 7 hetes korától kezdődően. Ennek során a következő eredményeket kapta. Azok az állatok, amelyek 7 hetes korukig csaknem félhomályban nevelkedtek, majd pedig fokozatosan a természetes világítást biztosították számukra, a nevelési időszak végére átlagosan 1462 g élősúlyt értek el, azok pedig, melyek a nevelés első napjától kezdve a hagyományos ablakokkal ellátott nevelőben nevelkedtek. átlagosan 1535 g vágósúlyt értek el. Egyes szakemberek azt javasolják. hogy közvetlenül a húscsirkék értékesítése előtt növelni kell a megvilágítás intenzitását. Ezt azért tartják szükségesnek, mert a valóban alacsony intenzitású megvilágítás következtében az állatok taraja sápadt színű, jóllehet az állatok testformái kifogástalanok, az állatok külleme mégsem megfelelő. Ennek orvoslásaként lenne szükség arra — mondják — hogy az eladást megelőző két utolsó héten eléggé erős intenzitású fényt alkalmazzunk. Akik ezt a javaslatot teszik, nem gondolnak arra, hogy a megvilágítás intenzitásának emelése egyéb szempontból káros következményekkel jár. Az állapotok súlygyarapodása kedvezőtlenebb, lényegesen élénkebbekké és harclasabbakká válnak, és mindez a kannibalizmus fellépését is előidézheti. A marylandi kísérletek azt is bizonyították: nincs jelentősége. hogy az állatok a nevelés 4—5 hetében milyen intenzitású megvilágításban részesülnek. A kísérletek szerint ugyanis a természetes fénnyel és a félhomályban nevelt állatok súlya között 31 napos korban nem mutatkozott eltérés. A kísérletek azonban azt is megmutatták, hogy 4—5 hetes kor után nem szabad megváltoztatni a megvilágítás intenzitását, mert azok a kísérleti állatok, amelyek 4—5 hetes kor után kaptak csökkentett megvilágítást, alacsonyabb átlagsúlyt értek el, mint amelyek naposkortól csökkentett intenzitású megvilágításban részesültek. A kísérletek arra is rámutattak, hogy a csökkentett megvilágításnak a természetes megvilágítással szemben csak akkor volt kedvező hatása, amikor a természetes fény túlságosan erős volt. A fenti tapasztalatok különösen a nyári időszakban okoznak problémát, mert akkor a legerősebb a természetes megvilágítás, viszont ugyanebben az időszakban szükséges a legnagyobb mérvű szellőztetés. (Aviculteur) Ez is propaganda! Az iker tojástartó egyszerre két kemény vagy lágy tojás fogyasztására buzdít. Az angliai „Tojás Tanács" ilyen módon is elő akarja segíteni a tojásfogyasztás emelkedését, hogy ezeket kedvezményes áron bocsátja a vásárló rendelkezésére. Utalványt erre a tojásárusítóknál kaphat. Az angolok resgeiijéböl eddig sem hiányzott a tojás, de az iker tojástartótól azt várják, bogy a kétszeres adagot jól fogja propagálni. A propagandára szükség van, mert a „tojásgyárak“ ontják a tojást. (Poultry World)
