Szabad Földműves, 1968. július-december (19. évfolyam, 27-52. szám)
1968-10-19 / 42. szám
A KÉT HÍVATLAN VE NO £6 ELVEGYÜLT A LAKODALMAS SOKASÁG KÖZÖTT eGYSZfR CSAK GERGELY BENYITOTT AZ ÖRÖMSZÜLŐK SZOBA JA B fiL /URAfl APAMf\ / TUDJAM-E, HOGY Jut VICA MÉM SZEMET/ ) PjgT \s^az/’a... \ /■ HOGY MERSZ Á í KÉRDŐRE VONNI? / NE RONTSD 1 ME6 A LÁNYUNK ^SZERENCSÉJÉT! JOBB AGYKUTYA ! / AKKOR GYERÜNK, IRÁNY A KASTÉLY! MERT LAKODALOMRA KÉSZÜLNEK Ilik A KIRÁLYNŐ GVALUI KASTÉLYÁBAN, m MtKCSCY BESZÉLT A MENYASSZONY- jh NYAL, S MOST JÓ HÍRREL SZOLGÁL %\ GERGELYNEK. f JÓL SEJTETTED ÉVA NEM SZERET 7 A HADNAGYOT. TAKARODJ, MÍG KI NEM RÚGLAK! CECEY URAM. E PILLANATTÓL NEM ISMEREM KEGYELMEDET! A CSEMADOK további feladatairól Bevezetőül szerelném leszögezni, hogy saját véleményemet fogom elmondani, mivel a CSEMADOK semmilyen szerve nem hatalmazott fel arra, hogy nevében véleményt nyilvánítsak. Kezdem talán azzal az örvendetes ténnyel, hogy a Szabad Földműves a CSEMADOK KB által előterjesztett programtervezet-javaslatot széleskörű vitára bocsátotta. A lapnak ezen megnyilvánulása minden bizonnyal abból ered, hogy a CSEMADOK-ra — amely szervezetileg, szervezetten összetömörítette délvidék magyarságának jelentős részét — a jövőben széleskörű feladat vár, és a feladatok egyre komolyabbak lesznek. A programtervezet-javaslat széleskörű vitát kfván. Megvitatásához nem lehet hozzálátni úgy, hogy... „csak a már addig is meglevő, jól-rosszul bevált módszereket rögzíti“ vagy ... „nyújt-e kellő alapot egy hosszabb távú szervezeti — elevenen ható intenzív — életre". Azért nem lehet, mert pillanatnyilag felmerülő, „távlati“ kérdésekre a vita nem adja meg a kellő választ, mivel a választ és a biztosítékot a CSEMADOK életének fejlődésében csakis az idő fogja megadni. S ezt az időbeni távolságot sem szabhatjuk meg pontosan, mert a CSEMADOK sorsa rajtunk, de sokban mégsem rajtunk, egyszerű CSEMADOK tagokon vagy vezetőkön múlik, amennyiben a CSEMADOK fejlődése szorosan összefügg a társadalmi, politikai és gazdasági fejlődéssel. Ezen tényezők figyelembe vétele nélkül kezdeményezéseink nem lehetnek eredményesek. Ezt bizonyítják a január előtti, illetve utáni hónapok és főként az augusztus 21. után hekövetkezett változás. Voltak dolgok, amelyekről január előtt csak suttogva mertünk beszélni, január után már nyíltan, de sok meg nem értés kíséretében, majd jött egy újabb időszak, amikor a dolgok fkövetelések, kérelmek, beadványok stb.) egészen természetesen, s nem utolsó sorban jogosan hatottak. A programtervezet-javaslat a további népművelő tevékenység és a szervezettség magasabb szintre való emelésének kérdését a tudományos intézmények megalapításában látja. A megállapftás helyes. A tudományos intézmények létesítése a mai viszonyok között kielégíteni az igényeket. A tudományos intézmények azonban csak abban az esetben teljesíthetik küldetésüket, ha a CSEMADOK szerves részeivé válnak, pontosabban: közvetlenül a CSEMADOK Irányítása alá tartoznak majd. A kérdés ez, és ennyi: vajon lehetnek-a a jövőben a CSEMADOK-nak önálló Intézményei, amelyek képesek tudományos munka kifejtésére? A múltba visszatekintve a CSEMADOK a nemzetiségi kultúra és Iskolaügy fejlesztését szorgalmazta. Ugyancsak hatása volt a hazat magyar Irodalom és újságírás fejlődésére Is. A hatás mennyiségben kifejezve kicsi, de értékelhető. A jövőben e hatás csak úgy fokozódhat, ha a CSEMADOK saját könyvkiadóval és több sajtó-orgánummal rendelkezik majd. Szükségszerű és sürgető egy új társadalmi és politikai hetilap kiadása a Hét mellett, s ugyancsak szükséges egy új napilap megindítása is. Megvalósulásuk esetében bízom abban, hogy konkrét eredményt érnek el a hazai magyar irodalom és újságírás minőségének fejlesztése terén. A nemzetiségi kultúra és egyéb ágazatok fejlesztésének érdekében várható újabb társadalmi szervezetek megalakulása, amelyek bizonyos területeken levennék a súlyt a CSEMADOK válláról. A Csehszlovákiai Magyar Pedagógusok Országos Szövetségének előkészítő bizottsága a szövetség megalakulását a Forradalmi Szakszervezeteken belül látja megoldhatónak. A formát eleve nem lehet rossznak ítélni, de majd a kivitelezésnél kell komolyan odafigyelni, hogy esetleg ne síkos talajra építsünk. A MISZ-ről végérvényesen még nem született döntés. Meggyőződésem, hogy a MISZ létrejötte után is lesznek járások, ahol görcsösen ragaszkodni fognak az Ifjúság irányításának régi módszereihez. Ebből eredően nagy feladatok várnak a CSEMADOK-ra, ha teljesíteni akarja mindazt, amit a jövő megkövetel. Az Intézmények létrehozásáig azonban a csehszlovákiai magyar dolgozók kulturális fejlődésének megszilárdítása és politikai öntudatuk növelése terén nem állhat be pangási Időszak. Szükséges az új munkamódszerek meghonosítása, ezek meghonosításához pedig szükséges a CSEMADOK apparátusának kibővítése. Konkrétan a Járási titkárságok dolgozóinak létszámbeli növelésére gondolok, mert az adott esetben csak úgy érhetjük el a CSEMADOK társadalmi pozíciójának növelését. Motet í k y Árpád, a CSEMADOK JB titkára, Nyitra Gutenberg Johann halálának 500. évfordulójára nap Látogatóban a 80 éves CSONTOS Vilmosnál Az élet elpereg, mint nyitott tenyérből az összemorzsolt rög-darabkák, lehull a semmibe, az ismeretlenbe... Mi marad belőle? Mennyi az értelme? Mi az, amiért érdeme* mindent vállalni? Mi ád erőt az embernek az örök újrakezdésre? A kérdések, a gondolatok, a változó tájjal együtt kergetik egymást vissza, előre a tegnapot, a mát t a holnapot vallatvB. Zuhog az eső, a Garam áz az Ipolyvölgye fölé felnyúló dombokra. Az út slkoz, fekete azzfaltja tompán világít. A lepergő lombok az oszt idézik, az elmúlást, azt az elmúlást, amely tele van izgató nyugtalansággal. Az út kanyarndújában a vasúti átjárú után hirtelen, mintha elvágták volna, a dombok vonulata megszakad, s mint egy asztaltap, tárul ki az Ipoly völgye, jobbról. Zalaba túlsó szélén a Szikincse fürge habjai futnak a partot szegélyező fűzek és nyárfák védő inmhsátra alatt. A faluba vezető út feltört, mély kátyúk akasztják a forgalmat. Szerencsére nem kell végigjárni, mert Csontos Vilmos háza a falu szélén áll. Régi típusú, hosszú parasztbúz, előtte mély árok. s a kerítés mögött dúslnnihil diófák. A falu kihalt, néptelen. De hát kinek is volna kedve kint járni ebben a szomorú őszi világban? Azt próbálom hirlalenéhen összeszámolni, hányadszor vagyok már itt. Harmadsznr, negyedszer? Nem tudom pontosan. Meglepő a csend, a mozdulatlanság. Valahogy mást vártam, másra számítottam. De hát mire? Fényes ünnepségre? Nem. Akkor? Valamire, valamire, ami egy kicsit kifelé is megmutatná, hogy ebben a házban ma ünnep van; hogy e hatvan éves Csontos Vilmost, az embert, a költőt ünnepük. S helyette ez a csend, ez az ószí mozdulatlanság... Vagy mégse? Megyek végig a ház melletti betonjárdán. Az épület hátsé végéből han gokat hallok. Négyen-öten dolgoznak ott a ház végéhez ragasztott épületen. Cserepeznek. Vilmos bácsi még- felnyújtja a kezében lévő cserepeket a tetőre, s csak azután fordul felém. — Hát eljöttél... — Megígértem még a tavasszal. Ruhájáról, kezéről leveri a port. — így van az, látod, mindig akad munka, nem tudok elszabadulni. — Még ma sem? — Ez is csak olyan nap, mint a többi. Es hát tulajdonképpen miért is volna más? — De a holnap ás a holnapután már más lesz. — Nem lehet más. Holnap és azután is dolgozni kell. Nem tudok szabadulni, nem mehetek nyugdíjba. . . Nincs ember a szövetkezetben. Pedig jó vnlna megpihenni, írni... Ügy frni, hogy ne legyen más gondom. Mi az a „más gond“? A falu, a szövetkezet, az emberek, az ország, az emberiség gondja ... Tágul a kör, peregnek a szavak, a mondatok. Hatvan évre néz vissza Csontos Vilmos, hatvan év küzdelmeire, harcára. Arra az útra, amely a 'legmélyebb mélységekből indult, hogy az általa megfogalmazott „csendes lobogással“ felemelkedjen lehetőségei csúcsára. Nagy-nagy emberség. nagy-nagy tisztaság és akarat kellett ehhez. Most sincs másként, ma sem lehet megpihenni. Az embernek, ■ költőnek a mindent kellett és kell ma is vállalnia, hogy megvalósíthassa önmagát. Hatvanig és hatvanon túl is ez és ennyi a feladat, a munka. Elkészült a hatvan év leltára. Csontos Vilmos élete. Cime: Gyalogút. Szimbólum. Aki mezítláb kezdte az életet, az gyalngóton indult. Más választása nem lehetett. S kevesen értek el ezen az úton olyan távolra, mint Csontos Vilmos. i Hatvan év. Minden külső pompa és ünneplés nélkül. Éppen csak hogy megémlékeztek róla egy egy vers fölé szedett két-hárnmsoros mondatban. .. Vilmos bácsi — ahogy mondta — nem is várt többet. De azért többet adhattunk volna. Gál Sándor A nagy változások előidézői mindenkor a felfedezések és a találmányok voltak. A félévezreddel ezelőtt elhúnyt Gutenberg neve és emléke örökké fennmarad, hiszen ő tette lehetővé, hogy a ritkaságszámba menő, alig megfizethető könyv közkinccsé váljék. Ez a demokratikus érzésre valló törekvés ösztönözte ifjú korától fogva a mainzi patríciusok ivadékát. Forradalmian merész gondolat volt, hogy mozgató acélbetűk és egy prés segítségével állítsa elő és népszerűsítse az emberi szellem megnyilatkozásait szolgáló könyvet. Kudarcok és csalódások sem szegték kedvét, mert hitt gondolata igazában. Már az ókorban is létezett könyv, természetesen nem a ma Ismert formájában. Hammurábi, a babilóniai uralkodó f. e. 1760-ban ékfrással vésette agyagtáblákba törvénykönyvét. Néhány századdal később az egyiptomiak papfrusztekercsekre frták és festették mondanivalójukat. A középkor kolostorainak csendes frőszobáiban a szerzetesek páratlan buzgalommal, vallásos hevülettel másolták pergamenre előző korok szellemi hagyatékát. Finom ecsetvonásokkal, művészi érzékkel szfnezték-szépftették a könyv külsejét és belsejét. A hatalmas, féltett kötetek lánccal polcaikhoz erősített kincsek voltak. A XV. század a reneszánsz, az emberiség hajnala, hatalmas szellemi megmozdulások kora. Szinte törvényszerű, hogy Gutenberg agyában akkor született meg az ötlet, melynek megvalósításával, évezredes próbálkozás és három esztendei kemény munka után 1455-ben jött létre a világ legelső nyomtatott könyve, a latinnyelvü Gutenberg Biblia. Igényes technikai és esztétikai kivitele ma Is bámulatraméltó. S milyen tragikus sors várt Gutenbergre! Az évekig tartő próbálkozáj sokhoz nem lévén pénze, kölcsönt , vett fel egy aranyművestől. Hitelezője , a legkritikusabb időben annyira szorongatta, hogy bírói Ítélet alapján kénytelen volt neki átengedni műhelyét, annak berendezését, és a már j kész, de még áruba nem bocsátott j 1280 oldalas Bibliát. Az akkori 200 példányból máig 47 maradt meg. A i kisemmizett Gutenberget a mainzi érj sek vette udvarába s gondoskodott í ételéröl-italáról. Még Gutenberg életében futótűzként terjedt el Európában a könyvnyomtatás. A XVI. században Mexikóban, Peruban és japánban nyíltak meg az első nyomdák. A XVII. és XVIII. században pedig a többi világ| részben. Ausztráliára csak a XIX. század elején került sor. A sok és olcsó, kisebb és ügyes formájú könyv megjelenésével párhuzamosan nőtt az olvasók tábora, s csökkent az frástudat-johannes Gutenberg lanok száma. Feltárultak az emberiség előtt a megismerés kapui. A bölcsészeihez, a tudományokhoz, az Irodalomhoz, a költészet szépségeihez vezető út nyitva áll bárki előtt, akinek szelleme, értelme őhajtja azok megközelítését. Különös, hogy 's nagy ember, Gutenberg élete folyásáról a hagyomány oly keveset őrzött meg. Még születése pontos ideje, kezefrása, sfrja sem ismeretes. S egyetlen korabeli arcmása sincs. A hálás későt utókor, elsősorban szülővárosa Igyekezett a mulasztásokat jóvátenni, 1837-ben nagy ünnepségek keretében szobrot állított emlékére. Majd megalapította a tudományos kutatásokkal foglalkozó Gutenberg Könyvtárat, s a hatalmas Gutenberg Múzeumot. Az ezen intézménytől kölcsönkapott anyagból nyitotta meg mostani kiállítását a Szlovák Nemzeti Múzeumon, Gutenberg halálának 500. évfordulójára emlékezve. A rendkívül tartalmas és érdekfeszftő tárlat beszámol a könyv ezeréves fejlődéséről az ókortól napjainkig. Az üvegszekrények becses eredetű könyvritkaságai s a fényképdokumentációs anyag fényt vet. a különböző korok embereinek mindennapi, szellemi és lelki életére és fgy valóságos kultúrtörténeti jellege van. Megismerkedhetünk itt a régi nyomtatás-technikával. jelen van Gutenberg műhelyének felszerelése, a hatalmas prés és tartozéka! ts. A könyvet szerető és értékelő nemzedékünk bővítheti ttt ismereteit és elmélyítheti kapcsolatát a könyvvel. Bárkány jenőné öúiÜurúhs híreké © Az idei irodalmi Nobel-dfj legesélyesebb jelöltje — az Arbeiter Zeitung ozlúi értesülése szerint — Tarjei Vesaas norvég íré. Harmincöt regénye, színdarabja és verseskötete közül többet idegen nyelvekre is lefordítottak. Q A msnnheimi nemzetközi filmfesztiválon, amely az elmúlt szombaton ért véget, a zsűri e Nagydijat nem osztotta ki. A nemzetközi filmkritikusok dfját a csehszlovák rövid dokumentumfilm, a Prágai oratórium nyerte el. A rövidjátékfilmek kategóriájában a bírálóbizottság juraj Jakuhisko filmjét a Gödére várva című alkotást értékelte a legjobbnak. Egyszerű
