Szabad Földműves, 1968. július-december (19. évfolyam, 27-52. szám)

1968-10-19 / 42. szám

C3^öra©nMofcíDa szemle Az ENSZ nem vált a szocialistaellenes aknamunka fórumává Az ENSZ kedvezőtlen külpolitikai légkörben, oplitlkai konfliktusok Ide­jén kezdte meg munkáját és ezért a közgyűlésre a külpolitikai kommen­tátorok bizonyos pesszimizmussal te­kintettek. Az utóbbi napok azonban javulást hoztak és a világszervezet­ben kedvezőbben alakult a légkör, mint a nemzetközi életben. Ez pedig úgy jött létre, hogy a hidegháború felszításának kísérleteit a küldöttsé­gek többsége elutasította. Eleinte kü­lönösen a" Rusk-beszéd rontotta a légkört. Rusk amerikai külügyminisz­ter beszéde kevés jót ígért és egyesek még túl is licitálták. Volt például olyan NATO külügyminiszter is, aki az újságíróknak adott nyilatkozatá­ban kereken kijelentette: „Bármiféle kelet—nyugati leszerelési megbeszé­lés előfeltétele a Csehszlovákiára vo­natkozó amerikai követelések telje­sítése.“ A cél nemcsak a Varsói Szer­ződés elleni propagandakampány volt, hanem az is, hogy ezzel akadályozzák több nemzetközi probléma tárgyalásos megoldását. Ezzel szemben Gromiko szovjet külügyminiszter pozitív javas­latokat terjesztett elő több olyan kér­désben. amelyben a megegyezés szük­séges és lehetséges is. A tárgyaláso­kat nem kötötte feltételekhez. Ha­sonló szellemben beszélt Péter János Magyarország külügyminisztere is. Hangsúlyozta „mi minden eddiginél rendezettebb, szilárdabb és biztonsá­gosabb Európát tervezünk. Ez a terv reális és megvalósítható. Az ENSZ- ben tehát győzött a józan ész, az ENSZ-biztotságok képviselőinek több­sége a világ igazi veszélygócaira mu­tatott rá, és a feszültség legfőbb okát az imperializmusban kereste. Két hét elteltével tehát elszigetelődött az a próbálkozás, hogy a közgyűlést szo­cialistaellenes aknamunka fórumává változtassák. A csehszlovák események külföldi visszhangja A világsajtóban most főleg Dubőek legutóbbi televíziós beszédével fog­lalkoznak. A moszkvai Pravda majd­nem egy oldalon közli a beszéd főbb mondanivalóját. Különösen kiemeli azt a részt, amelyben Dubőek a szo­cialistaellenes erők aktivizálódásáról beszélt a január utáni időszakban. A budapesti Népszabadság kiemeli, hogy a Duböek-beszéd szerint a szocialís­­taellenes erők kihasználták a január utáni fejlődést. Egyébként az utóbbi időben több országban terjesztik a csehszlovákiai eseményekkel kapcso­latos moszkvai Fehér Könyvet. Leg­utóbb Indiában is kiadták, és jellem­ző, hogy a 200 oldalas könyvet csu­pán 50 fillérért árusítják, sőt több esetben ingyen is megküldik egyesek címére. Legújabb jelentések szerint a Fehér Könyv már olasz nyelven is megjelent. A nyugatnémet tőke előretörése Latin-Amerikában Ismeretes, hogy Latin-Amerikában Peruban és Panamában katonai pucs­­csok voltak. Ezt azt bizonyítja, hogy az Egyesült Államoknak a „szövetség a haladásért“ programja teljes kudar­cot vallott és bukásával megrendítet­te az amerikaiak latin-amerikai poli­tikai irányvonalát. Ezt a helyzetet igyekszenek kihasználni a nyugat­német politikusok. A bonni diplomá­cia politikai befolyásának kiszélesí­tésére készül az Egyesült Államok eddig szinte kiváltságos vadászterüle­tén, miután a nyugatnémet üzletem­berek az elmúlt három esztendőben 25 százalékkal növelték tőkebefekte­téseiket Latin-Amerikában. A nyugat­német tőke tehát Latin-Amerikában előretört. Javulás áll be Párizs és Washington között? Debré külügyminiszter az ENSZ- közgyűlés alkalínával találkozott az Egyesült Államok politikusaival, ez különféle találgatásokra ad okot. Két év óta ő az első francia külügymi­niszter, aki amerikai földre lépett. Ebből á párizsi Figaro azt i követ­keztetést vonja le, hogy Párizs és Washington kapcsolataiban — noha a súrlódási felületek megmaradnak — változások állhatnak be. Egyébként a francia—amerikai viszony mér­sékelt enyhülése nem nagy meglepe­tés, mert erre mértékadó párizsi kö­rök már a nyár elején számítottak, elsősorban a francia válság gaz­dasági következményei miatt. Annak ellenére, hogy a két ország kapcso­latában tehát némi javulás lesz, De­bré francia külügyminiszter ENSZ közgyűlési beszéde szerint a fran­cia külpolitika alapjai nem változ­nak. Fél év alatt félmillió veszteség A Dél-Vietnami Nemzeti Felszaba­dulási Front egy összefoglaló jelen­tésében közli, hogy 1968 első nyolc hónapjában a felszabadító hadsereg erői megsemmisítettek, megsebesítet­tek, vagy foglyul ejtettek több mint félmillió ellenséges katonát. Ezenkí­vül 3000 katonai járművet, 790 repü­lőgépet pusztítottak el, valamint el­pusztítottak 180 ellenséges katonai tengeri járművet. Az utóbbi időben főleg Saigon közelében és a Mekong deltájában voltak jelentősebb csatá­rozások. A hazafias erők tüzérsége rakétatámadást intézett több katonai célpont ellen. Az amerikaiak mosta­nában erőteljesebben bombázzák Észak-Vietnamot, mint bármikor ko­rábban. Április óta Észak-Vietnam területének egy negyedére tízszer annyi bomba hullott, mint az egész országra a háború kezdete óta. Járható út A világ megszokta már, hogy a Szovjetunió majdnem minden évben, az ENSZ közgyűlésén konkrét és kon­struktív javaslatokat terjeszt elő, jár­ható utat mutat a legfontosabb nem­zetközi problémák békés megoldásá­hoz. Ezzel is kifejezésre juttatja, hogy a béke érdekében kész együttműköd­ni minden ország kormányával, nagy fontosságot tulajdonit az ENSZ-nek, munkáját igyekszik segíteni. Az ENSZ mostani, 23. közgyűlésén a Szovjetunió azzal a nyolcpontos le­szerelési javaslattal örvendeztette meg a haladó világot, amelyet New York-ban Gromiko külügyminiszter terjesztett elő. Ez á terv a béke kö­vetkezetes szolgálatán túl azzal is ki­tűnik, hogy teljesen megfelel a jelen­legi nemzetközi helyzetből adódó kö­vetelményeknek. Arról a problémáról van szó, amely most a legsürgetőbb megoldást követeli: a nukleáris lesze­relésről. Azt hangsúlyozza, ami a meg­oldás kulcsa: szülessék megállapodás a nukleáris fegyverek gyártásának leállításáról, a készletek csökkentésé­ről, majd a nukleáris fegyverek teljes eltiltásáról, mindenfajta nukleáris fegyverkísérlet haladéktalan beszün­tetéséről. Olyan célokat tűz ki, ame­lyek elérésében érvényesülhet a foko­zatosság: „A javaslatok egyidejű vagy szakaszonkénti megvalósítása egész­ségesebb helyzetet teremtene a világ­ban és megszüntetné a nukleáris há­ború fenyegető veszélyét“ — jelen­tette ki a szovjet külügyminiszter. A szovjet diplomácia reális szem­léletét és alapos helyzetismeretét mu­tatja, hogy a nukleáris leszerelés részleges intézkedéseire vonatkozó javaslatokat néhány egészen időszerű, más jellegű, de végső soron a lesze­relést segítő elképzelései egészítette ki. Közülük is a legfontosabb az a ja­vaslat, hogy kössenek megállapodást a közel-keleti fegyverkezési verseny csökkentéséről. A nyolcpontos szovjet béketerv ér­tékét növeli, hogy a Szovjetunió nem állt meg a kérdések felvetésénél, ha­nem az ENSZ közgyűlésének színe előtt szólította fel a nukleáris hatal­makat, a tárgyalóasztal mellett vitas­sák meg a nukleáris fegyverek hasz­nálatának eltiltását. Kijelentette, a szovjet kormány kész akár már ma aláírni az erről szóló okmányt. A Szovjetunió tehát jő indítást adott a közgyűlésnek, s ha az ENSZ-tagálla­­mok tovább viszik a stafétabotot, ak­kor a nyertes a világbéke lesz. Panamai klikk-harcok Peruval kapcsolatos múlt heti hír­­magyarázatunkban jeleztük annak le­hetőségét, hogy a perui katonai puccs láncreakciót vált kt Latin-Ameriká­ban. Feltevésünk máris igazolódni látszik. Múlt szombaton Panamán, az ország ötezer főnyi nemzetőrsége Bolivar Vallarino ezredes vezetésével állam­csínyt hajtott végre. Vallarino és a nemzetőrség vezető szerepet betöltő tisztjei Omar Torrijos, Jósé Pinilla és Boris Martinez elfoglaltatták a köz­társaság legfontosabb kaszárnyáit, el­űzték Arnulfo Arias elnököt, aki he­lyett most Jósé Pinilla gyakorolja az államfői hatalmat. A viharos múltú Arnolfo Arias, aki a második világháború idejében a fa­siszta tengelyhatalmak oldalán állt, már több ízben töltötte be az elnöki tisztséget. így 1940-ben, azután 1948- ban került az elnöki székbe, legújab­ban ez év október 1-én foglalta el a \ legmagasabb állami posztot. Ám sohasem sikerült tartósan hatalmon maradnia. Uralmának mindenkor a fegyveres erő vetett véget, amely többször bebörtönözte, száműzte, sőt politikai jogaitól is megfosztotta. Nem egyszer merényletet is kíséreltek meg ellene. Nyugati hírforrások szerint Arias most azért szorult ki a hatalom sán­caiból, mert viszály tört ki közte és a katonai főkolomposok közt, akiket részben elbocsájtott, részben alacso­nyabb funkciókba helyezett át, ami­vel mindenekelőtt régi ellenlábasát, a puccsok végrehajtásában nagy gya­korlatra szert tett Vallarino ezredes haragját zúdította magára. Aligha vi­tatható el, hogy ez a körülmény köz­rejátszott Arias elűzésében, de a nem­zetőrség akciójának hátterében min­denekelőtt az a politikai harc áll, amely az ún. liberális nemzeti pártot képviselő volt elnök, Marcos Robles és a belpolitikailag konzervatív Ar­nolfo Arias közt dúl. Robles, mint a mérsékelt reformok hirdetője az idei április és májusi választási kampány folyamán és azután is, azzal a re­ménnyel kecsegtette a választókat, hogy tárgyalások útján kiharcolja az Egyesült Államoknál, Panama tényle­ges szuverenitását a csatorna-övezet felett. Ugyanakkor Arias a Panama­­csatorna övezetében fennálló ameri­kai támaszpontok azonnali teljes fel­számolásának követelésével indult a választási' küzdelembe, ami az 1964 év elején kitört súlyos diákzavargások óta különösképpen érdekli a széles nyilvánosságot. Bár a baloldali erők merő demagógiát láttak Arias Ameri­­ka-ellenes fellépésében, mégis sike­rült neki a szavazatok többségét el­halászni. A választási kampány egyébként tele volt súlyos viszályokkal, Robles elleni vádaskodásokkal, akit Arias és az ellenzéki pártok többek közt az­zal vádoltak meg, hogy állami pénze­ket vett igénybe választási kampány­ra és hogy az ellenzék képviselőit ki­manőverezte a választási bizottságok­ból. Bár a parlament megfosztotta Roblest elnöki tisztségétől, a nem­zetőrség nem ismerte el ezt a dön­tést és fittyet hányt a panamai leg­felső bíróság döntésére is, amely jó­váhagyta a parlament határozatát. Arias ugyan elfoglalta az elnöki széket, de mindössze csak 12 napig sütkérezhetett a hatalom fényében. Az utolsó szó megintcsak a nemzet­őrségé volt, amely menekülésre bírta Ariast és kormányát. A csatornaöve­zetben állomásozó amerikai egységek oltalma alatt álló Arias továbbra is Panama törvényes köztársasági elnö­kének tekinti magát, ám aligha van­nak esélyei az USA támogatására. Az Egyesült Államok — akárcsak Peru esetében — egyelőre ugyan még nem ismerte el Jósé Pinilla rezsimjét, de tartózkodik a beavatkozástól. így Bo­livar Vallarino ezredes puccsát, ame­lyet a panamai nép — minthogy a nagyburzsoázia klikkjei közt folyó marakodásról van szó — meglehetős közönnyel néz, ezidöszerint befejezett ténynek lehet tekinteni. Vallarino ú| választásokat helyez kilátásba, ameny­­nyiben ennek elérkezik az ideje. Nyi­tott kérdés azonban, nem akar-e majd tartósan nyeregben ülni, és nem fü­tyül-e a választásokra? Szirt Eredménytelen tárgyalások Gibraltárban Harold Wilson brit .miniszterelnök és Ián . Smith a rhodéziai fehértelepes kormány vezetője .Gibraltár klö.töjé­­ben a „Rettenthetetlen“ angol hadi­hajón négynapos tárgyalást folytatott. Anglia el akarja érni, hogy 15—20 év leforgása alatt a rhodéziai kormány vezetését a négymillió afrikai néger képviselői vegyék át. Viszont Smith nem akarja megengedni, hogy életé­ben valami is veszélyeztesse a 220 ezer fehér telepes eddigi fennható­ságát. Bár mindkét fél úgy nyilatko­zott, hogy a tárgyalások hasznosak voltak, azonban lényegében semmiben sem egyeztek meg. Pillantás a nagyvilágba Atomaknazár Görög- és Törökország határán? Jelentések szerint az olasz kormány nem írja alá az atomfegyverek korlá­tozásáról szóló egyezményt. A NATO tagállamai minisztereinek ülésén az olasz kormány javaslatot terjesztett be, ami szerint atomaknazárat kellene létesíteni Görög- és Törökország ha­tárainak azon részén, ahol a szocia­lista államokkal határosak. Merre tart Kína? Kína a világ számára mindig egy nagy rejtély volt. Nem csoda, hisz 700 milliós tömeg áttekintése nem kis dolog. Mindjárt tegyük hozzá, ilyen tömegnek az átnevelése sem könnyű. Hisz ha az egyik részen elkezdődik valamilyen mozgalom, jó időbe telik, míg azt egy másik tartomány átveszi. Kínának épp ez a szétziláltsága tette lehetővé, hogy a történelem folyamán többször rohanták le hódító hadak, és ne menjünk messzire, a második világháborúban a sokkal kevesebb lélekszámú, bár nagy katonai poten­­ciájú Japán szinte kénye-kedve sze­rint foglalt el óriási területeket Kíná­ból. A helyzet szinte kilátástalan volt, ám ekkor a Kínai Kommunista Párt vette kezébe a kezdeményezést és jól szervezett egységeivel csapást csapás után mért a japán betolako­dókra. A kezdeti sikerek után Kíná­ban a haladó erők egyesültek és ki­űzték a japán területrablókat az or­szágból. Pihenésre, építésre ezután sem volt idő. Harcot kellett vívni Csankajsek jobboldali csapataival és az őket segítő amerikai katonasággal, főleg légierővel. Amikor ebből a harc­ból is győztesen kerültek ki, hozzá kellett fogni az építéshez. Nem volt könnyű, hisz akkoriban Kínában, még félfeudális állapotok voltak. A kom­munista pártban többféle irányzat ka­pott vállra és a türelmetlenségtől hajtva előtérbe helyezték a nagy ugrás politikáját, amely célul tűzte, hogy a félfeudális állapotokból egye­nesen a kommunizmusba kell jutni. Ennek alapján alakultak meg a kom­munák, amelyekben függetlenül az elvégzett munka minőségétől, a mun­ka termelékenységétől, félredobva az anyagi érdekeltséget, mindenki egy­formán jussolt a Javakból és ennek az left a következménye, hogy amit termeltek, azt föl is élték. Természe­tes, hogy ezek után a kommúna moz­galom és egyúttal a nagy ugrás poli­tikája is megbukott. A szerencsétlenséget tetőzte az úgynevezett kulturális forradalom és vörös gárdista mozgalom. Ebben a mozgalomban az volt a legnagyobb tragédia, hogy főleg a haladó erők ellen irányult és számtalan esetben hozzájárult a pártszervezetek felosz­latásához. Az egészséges erőket ké­pező becsületes kommunisták, munká­sok nagy véráldozat árán is szembe­szálltak az anarchista vörös gárdista elemekkel. Világszerte elemezték a kínai helyzetet, vajon van-e valami­lyen józan magja a kulturális forra­dalomnak és a vörös gárdista mozga­lomnak. Több külpolitikai megfigyelő támogatta a kínai „kibontakozást“, azonban akik jobban ismerték a kínai viszonyokat és megbízható forrásaik voltak az ottani eseményekről, látták, hogy a káosz újabb tragédiába dönti az országot. Pénzértékben ki sem lehet fejezni a gazdasági károkat és hogy az egész mozgalom mennyire helytelen volt, azt legjobban bizo­nyítja, hogy legújabban olyan hírek érkeznek Kínából, amelyek szerint mindenütt visszaszorítják a vörös gár­dista mozgalmat. Egy elhibázott mozgalom viharjai tehát elültek. Azonban Kínában to­vábbra sem tiszta a helyzet. A kínai vezetők látszólag baloldali politikát folytatnak, a másik oldalon ugyanak­kor nagyon is kedveznek az; ott élő kapitalistáknak. Hivatalos adatok szerint Kínában még ma is 1 millió 200 ezer kapitalista van, akik tovább­ra is uralkodnak gyáraik felett. A kormány látszólagosan 1956-ban el­kobozta tőlük vagyonaikat, de nem államosította azokat, és a kapitalis­ták a gyárak jövedelmének 7 száza­lékát megkapják. Ugyanakkor fokoza­tosan készpénzben kifizetik gyáraik értékét. A baloldali rendszerben való­ságos új milliomosok születnek. Jung Ji-zsen gyártulajdonos például évente 2 millió 400 ezer Jüant kap. Ma már Jung úrnak 50 millió jüanja van, ami megfelel egymillió kínai munkás egy­havi bérének. A kapitalistáknak poli­tikai jogaik is vannak, hisz pártjuk 269 képviselővel vesz részt a politikai éleiben. A kapitalisták tehát jól élnek Kí­nában. A kínai vezetők szerint a kapi­talisták azért kapnak ennyi kedvez­ményt, hogy szabad versennyel hoz­zájárulhassanak az ország gazdasági életének fellendítéséhez. Lehet, hogy ez az adott helyzetben átmenetileg helyes. Azonban akkor mire való a balolrialiaskodő köpeny?! Az európai szocialista államokat revizionizmussal vádolják, mert olyan politikát aka­runk űzni, amelyben az anyagi érde­keltségre alapulva mindenkinek ki­bontakozhasson alkotó képessége. Vi­szont mi nem dédelgetjük a kapitalis­tákat, a mi rendszerünktől nem is kapnak semmiféle részesedést vagy kártérítést. A tények arról beszélnek, hogy jelenleg Kínában nincs egy szi­lárd politikai irányzat, ez valószínű az elmaradott termelési viszonyokból ered. Az egyik oldalon megvan a tö­rekvés az említett türelmetlenségtől hajtva, hogy mindenféle mozgalmak­kal gyorsan előre törjenek, de egye­lőre a nehéz gazdasági helyzet, mun­katermelékenység rendkívül alacsony foka nem engedi meg ezt. Bállá József Jugoszláv kereskedelem a Közös Piaccal Jugoszlávia és a Közös Piac közti kereskedelmi forgalom ugyan növek­vő irányt mutat, azonban a tovább­fejlődés legfőbb akadályai azok a ma­gas vámtarifák, amelyekkel a hat nyugat-európai tagállam védekezik a nem Közös Piac-i országokból be­áramló import ellen. V Mulelét csellel csalták tőrbe Amint ismeretes, Pierre Mulelét, a kongói demokratikus mozgalom volt vezetőjét, ,Lumumba fegyvertár­sát, kivégezték. Legújabb hírek sze­rint Mulele titkos terv áldozata lett, amit Mobutu kongói elnök készített elő. Mulele ugyanis azt hitte, hogy az amnesztia-rendelet rá is vonatko­zik és ezért hazatért Kongóba, azon­ban ennek ellenére elfogták és kivé­gezték. A nigériai Szövetségi Csapatok nem törekszenek gyors katonai sikerre A nigériai Szövetségi Csapatok kö­rülzárták Umuahiát, a biafraiak utol­só városát. Azonban a szövetségi kor­mány képviselői kijelentették, hogy nem törekednek gyors katonai siker­re, mert nehézségek merültek fel a csapatok utánpótlásában. Amerikai veszteségek Augusztusban és szeptemberben a hazafias erők 123 000 ellenséges ka­tonát tettek harcképtelenné, ebből 45 ezer az amerikai és szövetséges had­­seree taeia. Leváltották a kínai „Hruscsovot“ A pekingi rádió jelentése szerint Liu Sao-csit, a Kínai Népidemokra­tikus Köztársaság elnökét leváltották. A rádió-kommentátor hozzáfűzi, hogy a kínai „Hruscsovot“ megfosztották minden politikai és egyéb funkciójá­tól. Üj NATO légierő egység a Földközi-tengeren A NATO dél-európai phranscnoksá­­ga közli, hogy a Földközi tengerén állandó légierő egységet létesítenek, hogy jobban áttekinthessék a Föld­közi tenger térségét. A légiérőegység létrehozása valószínűleg összefügg a szovjet Földközi-tengeri flotta hajói létszámának növekedésével. A leg­újabb jelentések szerint a Földközi­­tengeren már 50 szovjet hadihajó tar­tózkodik. i Sirhan-tárgyalás: december 1. (Die Presse) — Kitűzték Robert Kennedy szenátor gyilkosa, a jer dániai Sirhan B. Sirhan perének tárgyalási időpontját. Los Angelesben közzétették: a tárgyalás december 1-én kezdődik a Los Angeles i igazságügyi palo­tában. Jogászkörök véleménye sze­rint a biztonsági intézkedések kö­zepette lezajló tárgyalás hónapn kig elhúzódhat. Sirhan ezalatt egyáltalán nem távozik az épület­ből: máris az igazságügyi palota erősen őrzött cellájában tartják fogva. A tárgyalások elnöke Herbert J. Walker főbíró lesz. 8 SZABAD FÖLDMŰVES 1968. október 19.

Next

/
Thumbnails
Contents