Szabad Földműves, 1968. július-december (19. évfolyam, 27-52. szám)

1968-10-19 / 42. szám

AZ SZNT FÖLDMŰVELÉS- ÉS ÉLELMEZÉSÜGYI MEGBÍZOTTI HIVATALÁNAK, A SZÖVETKEZETI 6S EGYÉNILEG GAZDÁLKODÓ FÖLDMŰVESEK SZLOVÁKIAI SZÖVETSÉGÉNEK, A SZLOVÁKIÁI ÁLLAMI GAZDASAGOK GAZDASÁG! SZÖVETSÉGÉNEK, A GÉPÁLLOMÁSOK GAZDASÁGI SZÖVETSÉGE SZLOVÁKIAI ELŐKÉSZÍTŐ BIZOTTSÁGÁNAK, VALAMINT A GAZDASÁGI SZÖVETKEZETEK LÉTESÍTÉSE CÉLJÁBÓL MEGALAKÍTOTT

Szlovákia mezőgazdaságában az elmúlt ívek folyamán több Jelentős sikert értünk el. A helterjesftésre trányulő Intézkedések céltudatossága, a termelés fokozatos összpontosítása és szakosítása a szocialista vállalatokban, továbbá a kooperációs és integrációs kapcsolatok fejlesztése a mezőgazdasági terme lés konszolidálását és hatékonyságának fokozását segítette elő. Az árutermelés és ennek következtében a mezőgazdasági üzemek Jövedelme is tovább fokozódott: a mezőgazdaságban foglalkoztatott dolgozók életszínvonala emelkedett.

Mezőgazdaságunk fejlődése alapvető kérdéseinek fokozatos

— még ha ezideig nem is következetes — megoldásával népgazdaságunk szempontjából igen pozitív eredményeket értünk el. Mezőgazdaságunk tervszerű irányítása gazdasági rendszerének érvényesítésével, a termelésbe eszközölt anyagi befektetések fokozásával, az őstermelők kezdeményezésének és aktivitásának kibontakoztatásával a mezőgazdasági termelés fokozásában olyan ütemet értünk el, amilyenre az elmúlt két évtized alatt nem is gondolhattunk és amelyek sok tekintetben még a külföldön elért legjobb eredményeket is túlszárnyalják. Az idei év várható eredményeivel együtt Szlovákiában a mezőgazdasági termelés mennyisége az elmúlt három év folyamán 20—22 százalékkal emelkedett, összehasonlítás céljából megemlíthetjük, hogy az eddig legjobb eredményekkel záruló ötéves időszak J1956—Í960 a* évek) ideje alatt a mezőgazdasági termelés Szlovákiában csupán 13,2 %-kal növekedett.

Céltudatos állami gazdaságpolitika

Földműveseink becsületes munkája — amelynek gyümölcsei nagv mértékben Járulnak hozzá egész népgazdaságunk konszolidálásához — legfelső pártszerveinknél és állami szerveinknél teljes társadalmi elismerésre és megbecsülésre talált. Nagy megbecsülés illeti e termelési ágazat dolgozóit azért is, hogy az elmúlt hetekben példásan teljesítették feladataikat és biztosították a nép élelmiszerellátását.

A mezőgazdaság jelentőségének a lakosság élemiszerellátá«8 szempontjából való fokozatos, érdem szerinti elismerése az állam céltudatos gazdaságpolitikájában is kifejezésre jut. A nemzeti jövedelemnek a mezőgazdaság intenzív fejlesztése érdekében történő részleges újraelosztása kedvezően befolyásolta a mezőgazdasági dolgozóknak a mezőgazdasági termelés fejlesztésére irányuló aktivitását és érdeklődését. Fokozatosan összhangba kerül a társadalom érdeke a mezőgazdasági őstermelők érdekeivel, ezek munkabére megközelíti népgazdaságunk többi ágazataiban dolgozó társaik béreinek színvonalát.

Ebben a fejlődési folyamatban nagy fordulatot hozott a mezőgazdaság tervszerű irányítása tökéletesített rendszerének bevezetése. Az új gazdasági modellt tovább tökéletesítjük és elmélyítjük, hogy a megkezdett úton tovább haladva elérjük célunkat: az irányítás adminisztratív-direktív rendszerének felszámolását és ennek teljes mértékű helyettesítését az élelmiszeri cikkek termelésének és piaci értékesítésének tervszerű szabályozásával.

Tovább haladunk a demokratizálás útján

Továbbra is a demokratizálás és megújhodás útján akarunk haladni, amelyre mezőgazdaságunk is a január utáni időszakban lépett. Támogatni és céltudatosan fejleszteni fogunk minden pozitív törekvést, amelyet mezőgazdaságunkban ez a politikai-társadalmi reform előhívott. Ugyanakkor fokozatosan kiküszöböljük azokat a hibákat és torzulásokat, amelyek mezőgazdaságunkái 'Óz e1máff.“"?AVént ' Ötvenes években - érték. A kommunista' párt és Csehszlovákia kormányának t-Akcióprogramjával összhangban hozzá akarunk járulni a mezőgazdasági termelési ágazat és a mezőgazdasági dolgozók rehabilitálásához. Ugyanakkor bíráló szemmel akarjuk értékelni a negatív jelenségeket, s a munka szakaszán ki akarjuk küszöbölni az ösztönösséget, koncepciónélküliséget. Nem engedjük meg, hogy olyan különböző megfontolatlan és megokolatlan szervezési változásokat javasoljanak, amelyek nincsenek összhangban az objektív feltételekkel és elég gyakran az egyének személyes ambíciójából erednék.

A mezőgazdasági őstermelés szervezésének normalizálása érdekében, valamint az irányítás módszerének és szervezésének további tökéletesítése érdekében az alábbi elvekből indulunk ki:

— a vállalatok gazdasági önállóságának tökéletesítéséből,

— az önigazgatási szervezetek létezéséből és helyzetéből,

— a mezőgazdaság fejlődésére gyakorolt állami befolyás

szükségességéből,

— a mézőgazdasági-élelmiszeripari komplexum koncepciójának erősítéséből és fejlesztéséből.

Az SZNT Földművelés- és Élelmezésügyi Megbízotti Hivatala, a Szövetkezeti és Egyénileg Gazdálkodó Földművesek Szlovákiai Szövetsége, a Szlovákiai Állami Gazdaságok Gazdasági Szövetsége, a Gépállomások Gazdasági Szövetsége, a Gépállomások Gazdasági Szövetsége Szlovákiai Előkészítő Bizottsága, valamint a gazdasági szövetkezetek létesítése céljából megalakított Előkészítő Bizottság a jelenlegi helyzet elemzéséből kiindulva az aktuális kérdések megoldására vonatkozó alábbi álláspontra helyezkedett:

A vállalatok gazdasági önállósága a tervszerű irányítás tökéletesített rendszerének és sikeres fejlesztésének alapvető feltétele, amely az elmúlt két év folyamán bebizonyította életrevalóságát. Ezt az önállóságot továbbra is erősíteni kell nemcsak azoknak az elemeknek a fokozatos felszámolásával, amelyek az állami szervek direktív beavatkozásának maradékai, hanem az állami szerveknek az önigazgatási szervek vállalati szférához való viszonyával kapcsolatos kérdések tisztázásával is. Ezért a jövőben sem lehet megengedni — az őstermelők képviseleti szerveinek Járási vagy központi szinten folytatott tevékenységének kifejlesztésével egyidejűleg — a vállalatok önálló döntéseinek bármilyen korlátozását. Az őstermelők hatáskörük egy részét az illetékes szövetségre ruháztátják, de nem ellenkezőleg. Másrészt az állam kizárólag megfelelő árpolitikával és más gazdasági eszközökkel igyekszik majd átültetni saját érdekeit.

Üj szervezési formák

A mezőgazdasági-élelmiszeripari komplexum új szervezési elrendezésekor abból indulunk ki. hogy a vállalati-gazdasági szféra érdekeit az alábbi intézmények fogják képviselni és biztosítani:

a 1 érdekvédelmi szövetségek,

b) vállalati szervezetek (társulások) és a vállalatok közös

Az^érdekvédelmi szövetségeknek az a küldetése, hogv biztosítsák saját tagjaik gazdasági erdekemek védelmét és érvényesítését azok integrált kereskedelmi partnereivel es az állami szervekkel szemben. Tehát főként az árak, a pénzügy-, a hitel-, az értékesítési és a közellátási politika szakaszán, valamint a jogi védelem szakaszán fejtik ki ténykedésüket. Elsősorban ilyen érdekvédelmi szövetségekre gondolunk:

A Szövetkezeti és Egyénileg Gazdálkodó Földművesek Szlovákiai Szövetsége.

A Szlovákiai Állami Gazdaságok Gazdasági Szövetsége.

A Szövetkezeti és Egyénileg Gazdálkodó Földművesek Szlovákiai Szövetségének és a Szlovákiai Állami Gazdaságok Gazdasági Szövetségének helyzetét és ténykedéseinek programját

ELŐKÉSZÍTŐ BIZOTTSÁG

nyilatkozata

a Szövetség alapszabályaiban és programjában, valamint az Állami Gazdaságok Gazdasági Szövetségének alapszabályzatában fogalmazták meg részletesen.

A Szlovákiai Gépállomások Gazdasági Szövetségének megalapítása után (amelyre a legközelebbi időszakban kerül sori, valamint a Gazdasági Szövetkezetek Szövetségének megalapítása után ezek a szövetségek mint a tagszervezetek érdekvédelmi csoportosulásai azok jóváhagyott alapszabályaival, illetve statútumával összhangban fejtik ki ténykedésüket.

A kormány, illetve annak szervei népgazdaságunk irányításának demokratizálása szellemében mindazokat az alapvető gazdaságpolitikai intézkedéseket, amelyek az Agrokomplex vállalatainak érdekelt érintik, csakis az illetékes szövetségekkel való előzetes konzultáció után készítik elő és hagyják jóvá.

E szövetségek partnereként a központi államszervekben a Földművelés- és Élelmezésügyi Minisztériumnak kellene fellépnie, mivel ez az Agrokomplex gazdaságpolitikai kérdéseiben komplex hatáskörrel rendelkező központi szervünk. A szövetségek között rendkívüli helyzete van a Szövetkezetlleg és Egyénileg Gazdálkodó Földművesek Szlovákiai Szövetségének. Mint a Nemzeti Front tagjának a Földművelés- és Élelmezésügyi Minisztériummal való esetleges ellentét esetében lehetősége nyílik arra, hogy állásopntját közvetlenül a kormányban is megvédelmezze. A többi szövetség szempontjából az államigazgatás szakaszán a Földművelés- és Élelmezésügyi Minisztérium képviseli majd a legfelsőbb fórumot.

Tekintettel arra, hogy a mezőgazdaságnak és az élelmiszeriparnak alapvető Jelentősége van a nép életszínvonala szempontjából, továbbá az Agrokomplex vállalati szférájának új szervezésére, valamint annak az államgazdaság politikájára gyakorolt megfelelő hatására, Csehszlovákia most készülő föderatív államjogi elrendezése keretében célszerűnek tartjuk a Mezőgazdasági és Élelmezésügyi Tanács megalakítását. Ez a Tanács megfelelő fórumot képviselne az állami szervek és szövetségek tevékenységének koordinálására az élelmezés gazdaságpolitikai szakaszán. A mezőgazdasági és élelmiszer ellátási politika koordinációja és befolyásolása érdekében az egész állam területén szükségesnek tartjuk a Föderatív Földművelésügyi és Ellátá8ügyi Tanács megalapítását is, amelynek pontosan meghatározott munkatartalma lenne.

Az érdekvédelmi szövetségek szervej azonban elvből nem lehetnek részei a vertikális állami irányításnak. Közöttük és azok részlegei között tehát nem létesülhetnek adminisztratív fölérendeltségi és alárendeltségi kapcsolatok. Az állam azonban ezeket a szövetségeket megbízza egyes „közügyi-Jogi“ tisztségek betöltésével (pl. a szubvenciós eszközök^ elosztás) javaslatának kidolgozásával, a műszaki tanácsadói szakaszon végzett konkrét tevékenységgel), amennyiben ez az ő érdekeikben áll és saját maguk is egyetértenek az ilyen tisztségek gyakorlásával.

A földművesek között nagy visszhangot keltett az a hír, hogy a Mezőgazdasági Felvásárló és Ellátó Vállalatokat szövetkezeti AÍapon átszervezzük (gazdasági szövetkezetek formájában) és ezek szövetségbe tömörülnek. Nyíltan meg akarjuk mondani, hogy # — alapjában véve helyes — terv megvalósítása előtt egész sor szervezési, tulajdonjogi és ökonómiai problémát kell tisztáznunk és megoldanunk. Ezért azt javasoljuk, hogy a szövetkezeti felvásárló és ellátó szervezet gondolatát két szakaszban valósítsuk meg olyan ütemben, ahogyan a felvetett kérdéseket letárgyalják és elfogadható döntést hozhat nak. Az első szakaszban az őstermelők befolyását a felvásárló szervezetre az őstermelők képviseletével kell biztosítani a felvásárló és ellátó vállalatok irányító szerveiben. Ezekbe a szervekbe az őstermelők a Szövetkezett és Egyénileg Gazdálkodó Földművesek Szlovákiai Szövetségének járási választmá nya és az Állami Gazdaságok Gazdasági Szövetségének járási választmányán keresztül fogják javasolni képviselőiket. Észérvek hatáskörét alapszabályzattal határozzák meg. Működésüket 1969. Január 1-én kellene megkezdeniük. Ettől a naptól kezdve alakul meg Szlovákiában a Mezőgazdasági Ellátó és Felvásárló Vállalat önálló szakigazgatósága is. Emellett számolunk azzal, hogy a mai Járási felvásárló és ellátó üzemeket fokozatosan vállalatokká építik át. Hasonlóképpen érvényesül majd az őstermelők befolyása a gépállomások tevékenységére azok vállalati irányító szervein belül.

A vállalati csoportulások, például a gyümölcstermelők, szőlőtermelők, zöldségtermelők, tojástermelők, juh-, vágóbaromfi-, borjú- és sertéstenyésztők vállalati csoportosulásai, a vállalatok értékesítési és ellátási társulásai, a meliorációs szövetkezetek és a mezőgazdasági építkezési társulások, a szolgáltatások elvégzésére létesített társulások stb. nem képviselik sem járási, sem központi szinten tagjaik gazdasági érdekeit az állami szervekkel szemben. Ezek gazdasági érdekeit az illetékes szövetségek tolmácsolják és érvényesítik, s ezért ezekkel a szövetségekkel az említett társulások, tömörülések szoros együttműködést építenek ki. A vállalati tömörüléseknek tag jaik szempontjából vállalaton felüli szolgáltatások jellege van. Az állami szervekkel való együttműködésüknek műszaki és tájékoztatási jellege lesz.

Az önigazgatási és az állami szarvak közötti viszony

A jelenlegi időszakban rendkívül fontos az irányítószervek hatáskörének és jogkörének tisztázása. Elsősorban az önigazgatási és állami irányitószervek közötti célszerű munkamegosztásról van szó.

A Szövetkezeti és Egyénileg Gazdálkodó Földművesek Szlovákiai Szövetsége járási választmányának jelentős feladatot kell betöltenie az őstermelők társadalmi érvényesülése, valamint a mezőgazdasági termelés járási méretű fejlesztése terén, s ezért fontos tagot képvisel a Szövetség szerveinek rendszerében. A Szövetség járási választmányai a szövetkezeti és egyénileg gazdálkodó földműveseket tömörítik lazok szövetségein keresztül), s e saját tagjaikkal szoros kapcsolatban állva jelezni fogják a szövetkezeti és más földművesek problémáit, valamint részt vesznek azok szükségleteinek biztosításában. A járási választmány ugyanakkor a Szlovákiai Szövetség ténykedésének gyakorlati megvalósítója lesz, mivel minden jelentős intézkedést a járási szervekén keresztül valósítunk meg.

A Szlovákiai Szövetség járási választmánya, min* a Nemzeti Front járási bizottságának tagja biztosítja a földművesek részvételét a közéletben, megvédi azok szociális érdekeit és mint független szerv a gazdaságpolitika érvényesítésének szakaszán az állami igazgatás járási szerveinék partnereként működik. A járási választmány ilyen nemű helyzetéből kifolyólag világosan láthatjuk, hogy a gazdasági intézkedések javaslója, az állami igazgatási szervek kvalifikált opponense, valemint a földművesek érdekeinek védelmezője le^z az ökonómiai, Jogi és az adás-vételi kapcsolatok szakaszán. A járási választmány saját tagszervezeteinek megbízásából szakmai-tanácsadói szolgálatot nyújt a Szövetségnek, és befolyást gyakorol majd azon szervezetek ténykedésére, amelyek a termelés, feldolgozás és értékesítés szakaszán szolgáltatásokat nyújtanak

Ebből a tevékenységből következik a Szövetség járási választmányának pozíciója a szövetkezetekkel és egyénileg gazdálkodó földművesekkel szemben, mint érdekvédelmi, vállalati fölérendeltség nélküli szervé.

A Szövetség járási választmánya mint a földművesek társadalmi. szociális és gazdasági érdekeinek járási szinten működő képvisetele, kétkamarás rendszer alapján dolgozik majd — ugyanúgy mint a Szövetség Központi Választmánya — a társadalmi és a gazdasági kamara keretében.

A társadalmi kamara biztosítja a földművesek részvételét a társadalmi- és közéletben, törődik a szövetkezeti és egyénileg gazdálkodó földművesek szociális és kulturális szükségleteinek kielégítésével.

A gazdasági kamara a Szövetség gazdasági tisztségének érvényesítését biztosítja, s a vállalati-gazdasági ténykedést és a szakmai-tanácsadói szolgáltatásokat a szövetkezeti es egyénileg gazdálkodó földművesek életszínvonalának növekedése szempontjából igyekszik érvényesíteni.

Az állami gazdaságok számára, amelyeknek nem lesz járási szerve, a szaktanácsadói szolgáltatásokat a szó legszorosabb értelmében közvetlenül az Állami Gazdaságok Gazdasági Szövetsége biztosítja olyan terjedelemben, amelyben a Szövetség tagvállalatai megegyeznek.

A korszerű gazdaságpolitika elképzelhetetlen az állam arányos befolyása nélkül a mezőgazdaság fejlődésére Ez a tárgyilagos kényszerűség a világ élelmiszerpiacán uralkodó jelenlegi és távlati helyzetből ered, amelyet nem mondhatunk kedvezőnek. A mi feltételeink között, amikor élelmiszeri cikkekben nem vagyunk önellátóak, ez a helyzet kétszeresen indokolt. Tekintettel az eltérő természeti és más termelési feltételekre és az ebből eredő eltérő ökonómiai eszközökre, célszerű lesz az állam befolyását járási szinten is biztosítani.

Az állami irányítás járási szervének hatását a mezőgazdaság fejlődésére a rábízott szakaszon elsősorban az állami gazdaságpolitika megvalósításával kellene biztosítani. Ezzel kapcsolatban nemcsak az őstermelők, vállalati szolgáltatások és feldolgozó szervezetek érdekeit kell összhangba hoznia, hanem az önigazgatási joggal felruházott szervezetek javaslatára arról is dönteni fog, mennyiben Jogosak a szövetségi szervek által az árpolitikától független gazdasági eszközök irányában támasztott követelések és ellenőrizni fogja azok felhasználását. Az illetékes állami szervek kérésére, esetleg a szervezetek és egyének javaslatára a mezőgazdasági vállalatokban revíziót végez. lelentös feladatainak egyikét a gazdálkodás ökonómiai elemzései képezik majd nemcsak vállalati szinten, hanem az egész területi egység keretében is. Ugyanakkor felülvizsgálja azokat a javaslatokat, amelyek az egyes vállalatok tájegységekbe való beosztásának megváltoztatására irányulnak.

A munkamegosztás és az ebből következő delimitácló az állami irányítás járási tagozata, valamint a szövetségek önigazgatási szerveinek ténykedés* között fokozatosan konkretizálódik majd és úgy érvényesül, hogy minden vele kapcsolatos kérdést légkésőbb 1969 második negyedévének végéig megoldjunk. Ezután a vállalati-gazdasági szférában járási szinten az állami szervek ténykedése elválik az önigazgatási szervek ténykedésétől. Ebben az időszakban mindent megteszünk annak érdekében, hogy a mezőgazdasági irányítás eddigi járási szerveinek minden dolgozója teljes érvényesülésre kapjon lehetőségét az új szervezés keretén belül. 1

Az őstermelők,’vállalati szolgáltatások és feldolgozó válla latok érdekelnék összehangolását mindert járásban az érdekelt szervezetek követelései szerint a Képviselők Koordináló Ta nácsa valósítja még, mint az állami irányító szerv tanácsadói járási szerve. E tanács minta-alapszabályzatát a Szlovák Nemzeti Tanács Földművelés- és Élelmezésügyi Megbízotti Hivatala dolgozza ki a Szövetkezeti és Egyénileg Gazdálkodó Földművesek Szlovákiai Szövetségének és az Állámi Szövetségének és az Állami Gazdaságok Gazdasági Szövetségének segítségével.

Egységesen az egységért

Az SZNT Földművelés- és Élelmezésügyi Megbízotti Hivatali, valamint az önigazgatási szervezetek jelenlevő képviselői az irányítás gazdasági rendszerének elmélyítésére vonatkozó további javaslatok kidolgozása és a szervezést jellegű intézkedések kidolgozása folyamán abból az elvből indulnak ki. hogy a mezőgazdasági-élelmezésügyi komplexum egységes irányítását, az ökonómiai érdekek kölcsönös kapcsolását, az említett komplexum szerveinek és vállalatainak kooperációja és integrációja társadalmilag és gazdaságilag kedvező fejlesztését mindenkeppen támogatni fogják.

Végezetül szeretnénk kihangsúlyozni, hogy e Nyilatkozatunk célja a mezőgazdaságban uralkodó helyzet konszolidációja az irányítás szervezésének szakászán. Szeretnénk, ha a jövőben mezőgazdasági őstermelőink, szolgáltatásokat nyújtó vállalataink és más szervezeteink alkotó kezdeményezése és energiája elsősorban a mezőgazdasági termelés fejlesztési feladatainak céltudatos biztosítására irányulna, mivel ez a lakosság folyamatos élelmiszerellátásának és köztársaságunk élelmiszerekben való önellátása fokozásának legfőbb előfeltétele. Az 1969-es és .1970-es év folyamán a központi állami és önigazgatási szervekben a munka nemcsak a mezőgazdaság fejlesztési irányzatának meghatározása összpontosul |az ötödik ötéves terv keretében), hanem a mezőgazdasági irányítás gazdasági rendszerének tökéletesítésében is. A gazdasági rendszer képezi majd az irányítási szféra szervezési elrendezésére vonatkozó esetleges javaslatok alapvető keretét is. Ezért ezeket a kérdéseket a mezőgazdaság fejlesztésé«^ 1971—1975-ös évekre szóló komplex előkészületek részeként fogjuk kidolgozni.

KIFOGÁSOK

a fenti kiízös nyilatkozat egyes pontjaival szemben

As Egységes Parasztszövetség Központi Bizottságénak s napokban megtartott plenáris ülésén többek közt részt vett a földművelés és élelmezési megbízott helyettese ]. janovic mérnök a tudományok kandidátusa, az SZl,KP KB földművelés- és élelmezési osztályának vezetője A. Grom mérnök professzor, valamint a cseh parasztszövetség elnöke.

A plenáris ülésen élénk vita tárgyát képezték a fenti nyilatkozat egyes pontjai. A kifogások elsősorban a járási mezőgazdasági-élelmezési állami szervek újjászervezésére vonatkoztak. A vitázók véleménye szerint a mezőgazdaságot irányitő állami szervnek a kerületi szintről nem kellene lejjebb jutnia.

Többen kifogásolták továbbá, hogy s nyilatkozat a terményfelvásárló és ellátó vállalatoknak járási önálló üzemekké való átszervezését nem fűzi határidőhöz. holott az Egységes Parasztszövetség eredeti javaslatában az szerepel, hogy a felvásárló vállalatoknak 1969. január 1-vel önállósolnink kellene, amit a fent közölt nyilatkozatból kihagytak.

A közös nyilatkozat körüli négy és félórás vita után a Földművelés- és Élelmezést Megbízotti Hivatal és az Egységes Parasztszövetség Közpnntl Bizottságának képviselői végül is megegyaztsk, hogy a fenti közös nyilatkozat említett pontjait további nyilvános vitára hncsájtják.