Szabad Földműves, 1968. július-december (19. évfolyam, 27-52. szám)
1968-10-19 / 42. szám
Előzzük meg a burgonyatermés csökkenését A burgonya a nép élelmezésében, az egyes iparágakban, mint pl. a szesz- és a keményítőgyártásnál, valamint az állattenyésztés terén is nagy jelentőséggel bir. Az emberi táplálkozásban ma már szinte nélkülözhetetlen. A lakosság számszerű növekedésével párhuzamosan növekedik a burgonyatermesztés jelentősége. A burgonya előnye főleg az, hogy a sokoldalú felhasználás mellett egy területegységről nagy mennyiségű, magas tápértékű termést ad. Hazánkban a burgonyát tavaly 407 03S hektáron termesztették és 148,3 mázsát takarítottak be hektáronként a mezőgazdasági üzemekben. Ebből Szlovákiában 124 757 hektáron, 105,6 mázsás hektárátlagot értek el földműveseink. Az idén Szlovákiában 140 000 hektáron termesztettek burgonyát. Most a burgonyabetakarltás idején nagyon fontos a jő munkaszervezés, ami előfeltétele a sikeres betakarításnak. Hazánkban a burgonyabetakarítást folyamatosan gépesítjük. Napjainkban a betakarítás három gépesített változata Ismeretes: a forgóvillás burgonyaszedögép, a láncrostélyos burgonyaszedögép és a burgonyakombájn. A termelőknek és a felvásárló üzemeknek egyaránt érdekük, hogy a termés minél nagyobb hányada legyen jő minőségű. Ezen Írás keretén belül főleg a veszteségek okaival, azok elkerülésének lehetőségeivel szeretnénk foglalkozni. Ismeretes, hogy a veszteségek már a szedéskor jelentős mértékben csökkentik a hozamot. A forgóvillás burgonyaszedő után például 10—15 százalék betakarási veszteséggel lehet számolni. Utólagos egyszeri kultivátorozéssal a betemetett gumóknak mintegy 60 százaléka hozható a felszínre. A láncrostélyos burgonyaszedögép után az eltakart gumók hányada 2—4 százalékot tesz ki, ezek azonban többnyire aprók és sérültek, ezért összegyűjtésükről általában sok helyen lemondanak. Az E—665 jelzésű burgonyakombájn után a veszteség mindössze 0,3 százalék betemetett és 3 százalék a felszínen elmaradt gumó. Ilyen eredmény azonban csak kedvező körülmények között érhető el. A kedvezőtlen körülmények növelik a veszteség nagyságát. Ilyenkor rendszerint célszerű kézzel felszedni az elmaradt gumókat a gép után, mielőtt a szállítóeszközök betaposnák. Ha összehasonlítjuk a nálunk használt burgonyabetakarltő gépeket, például a VBN jelzésű forgóvillás és a TEK jelzésű láncrostélyos burgonyaszedögépet, azt tapasztaljuk, hogy az előbbinél négyszer nagyobb a sérülés hányada, mint a láncrostélyos burgonyaszedőgépnél. Jő beállítás esetén 100 kg burgonyában a TEK-nél 1 kg-nál nincs több sérült gumó, ugyanakkor a VBN lelzésű forgóvillás burgonyaszedőnél 100 kg burgonyában mintegy 4 kg-ot tesz ki a sérült gumók mennyisége. fii burgonyabetakarító gép megválasztásakor minden esetben az adott talajviszonyok és termelési feltételek Ismeretéből induljunk kf, mert csak Így végezhetnek minimális veszteséggel jó munkát a burgonyebetakarltó gépek. A burgonyagumók mechanikai sérülése nagyrészt a betakarítógép beállításától függ. Figyelmes munkával és nem utolsó sorban az anyagi érdekeltség növelésével a sérülések jelentős mértékben csökkenthetők. A burgonya közé keveredett idegen anyagok (föld, kő, szárrészek) közvetett betakarítási veszteséget jelentenek, A kövek ezen felül még mechanikailag is károsíthatják a gumókat, ezért igyekezzünk a burgonyából lehetőleg már a betakarftógépen kiválogatni. Továbbá veszteségek fordultak még elő, amikor a burgonyát a szántóföldön a pótkocsira, majd a telepen a szállítószalagra rakják. Gumósérüléseket a betakarítógépet vontató traktor kerekei Is okozhatnak. Ezért a növény sortávolságát és a traktor nyomtávolságát szükséges összehangolni. A láncrostélyos betakarltögépné! a legtöbb sérülést a rosta okozza, ezért igyekezni kell megfelelő sebességgel üzemeltetni. A legcélszerűbb 1,5—2,5 méter/'mp-enkénti se bességgel üzemeltetni a rostát, Így nagy mértékben csökkenthető a sérült gumók mennyisége. A BETAKARITAS GÉPESÍTÉSÉ KttTÖTT TALAJON Nem könnyű feladat a burgonyatermesztés gépesítése kötött talajon, mert lényegesen nehezebb megteremteni a betakarítógépek zavarmentes munkájának feltételeit. Pl. a kétsoros burgonyabetakarító kombájn iránt támasztott követelmény elérése érdekében szükséges, hogy a kombájn gyommentes talajon megfelelő időben dolgozzék, amikor a burgonya eléggé beérett, lehetőleg száraz talajon. így a burgonya szabadon átjuthat a kombájn rostáján. Ezt csak akkor sikerül elérni, amikor a burgonyagumók a talajfelszín közeiében helyezkednek el, gömbölyűek és nagyok, mechanikai sérüléseknek periig ellenállók. Ilyen előfeltételek esetén jelentékfenyen javul a kombájn kihasználása. A burgonyabetakarítás gépesítésének feltételeit tehát már a burgonya fejlődésével párhuzamosan kell megte ramteni olyan talajművelésl és növénytermesztési eljárásokkal, amelyek a legalkalmasabbak a kötött talajon. A gyommentes talaj nemcsak az egészséges vetőgumók mennyiségének növelését és minőségének javulását segíti elő, hanem fontos előfeltétele a betakarítás csekély veszteséggel történő gépesítésének Is. Ezek alapján tehát a burgonya betakarítása már a gyomok elleni megelőző védekezéssel kezdődik, amelynek a burgonya termesztés helyes agrotechnikája és a vegyszeres gyomirtás az alapja. Az Időpont helyes megválasztása szintén fontos tényezője a gépesített burgonyabetakarításnak. Kötött talajon általában későbben érő fajtákat termesztenek, ezért még a betakarítás előtt Idejében szükséges elvégezni a szár betakarítását, szárszecskázóval vagy vegyszerek használatával. A talaj rögmentesífése különösen a föld és a gumók szétválasztásához fontos a betakarításkor. Az összes burgonyatermesztési egrotechnikai eljárásokat a talajnedvesség figyelembevételével úgy kell végrehajtani, hogy lehetőség szerint a talaj szerkezete megmaradjon. A megfelelőn száraz talaj, a gumók egyenletes és nem mély elhelyezkedése a talajban, megkönnyíti a burgonyabetakarltó kombájn használatát, mert így kevesebb föld kerül át a rostáján, szilárdabb a gumók héja, ennek következtében csökken a betakarítási veszteség is. Németországi tapasztalatok szerint minél sekélyebben helyezkednek el a gumók a talajban, annál ellenállóbbak a mechanikai sérülések iránt. A burgonyabetakarítás teljes gépesítése nemcsak technikai kérdés, hiszen kötött talajon a burgonyabetakarító-kombájn munkája a talajviszonyoktól és nem utolsósorban a burgonya fajtájától függ. Amerikai kísérletek és kimutatások alapján a gépesített burgonyabetakarítás esetén a gumósérülések kétharmad része a betakarítás közben következik be. A veszteségek csökkentésének lehetőségei az emberek kezében vannak. A gépek szakszerű beállítása és kezelése, a beosztott dolgozók munkához való viszonya áz előfeltétele annak, hogy a gazdag burgonyatermés egészségesen, kevés sérüléssel és a legkisebb veszteséggel kerüljön a felvásárló központokba, később pedig dolgozó népünk asztalára. KAJTOR PÁL mérnök A megfelelő talajviszonyok között a hurgonyakombájn használata azért Is előnyös, mivel az összehasonlító kísérletek során a betemetett és sérült gumók százalékaránya ezen a gépen volt a legkisebb. A képünkön látható forgórostélyos burgonyakombájnhoz hasonló típusok részben az nsztályozéat is elvégzik és jól különválasztják a terménytől a fűidet, követ és egyéb anyagokat. — ksz— y^/y/vvvvvvvvyseie eee ****i>*****iAA*AAAAA^AAa Az idei szárazság tanulságai jé ha mindenből van agy kevés — Így vallotta az előrelátó gazdálkodó. Igaz saját öt-tíz holdját könnyebben áttekinthette, mint a jelenlegi 1000 - 2000 hektárnyi területet. A „közösbe“ gyakran a kishitűség, a takarékoskodás vágy éppan a tagsággal szambán való kiállás kellemetlenségei miatt a kényelmesebb álláspontot fogadták al a vezetők. „Jó ha van egy kevés' például egy kicsi kis zsilipes duzzasztó a száraz télben. Mert az a kis zsilip — igaz vagy 150 ezer koronába kerül — idén milyen jól jött volna, öntözőberendezésünk van, de ehhez mérten vizünk kávés. Ilyen hangokat hallunk most a Garam és a Perec mentén. A technikai tervek készítése idején vonakodtak a szövetkezetek a zailipektöl, mondván, mi szükség arra, hiszen nedves itt a föld. Igazuk volt, csak a tapasztalat és vízgazdálkodási ismereteik hiányoztak. Amíg a Perec a régi kanyargós medrében folydogált, sokkal nagyobb területet látott el talajvízzel. Közben a Perecet átépítették, most nyílegyenes a folyása. Ezáltal az árasztási tényezők is alaposan leszűkültek. A nyílegyenes meder a fnlyáit is meggyorsította, ezenkívül a azabélyozáa módja | betonlapokkal van kirakva több szakaszon is) gátolja a talaj vízzel türténő telítését. Ezen tényezők a tervezés idején senkinek sem jutnttek eszébe, vegy ha igen a kiadásoktól való óvakndá8 volt az oka, hogy Kisgyarmat, Zalaha, Kissalló. ölved, Peszek, Tergenys községekben nincs elég zsilipes duzzasztó. Az öntözésre pedig igen nagy szükség lanae. Sokszor hangoztattuk, hogy mezőgazdaságunkban főleg annak kollektív jelentősége miatt a vízgazdálkodási beruházások (ha átgnndnltak ás > célszerűek) hasznossága nemcsak a tübbtermelésben, de a termelési szint megtartásában is igen jelentősek. Igaz, ha öt, esetleg hat zsilipet építőnk, az közel egymillió korona. Ám szövetkezetenként csupán 150 ezer korona, ami élettartamát tekintve (15—20 év), bizony nagyon kifizetődő beruházás még akkor is, he a jelzett Időből csak öt-hat évenként használjuk. Mert ez idén az öntözés nem a töbhtermelést, de a termelést szint megtartását szolgálta. Azért egy kis többlettermelés is lehetséges, hiszen jő ha mindenből.: van egy „kevés“. —r. n.— AZ ŐSZI MUNKÁK HELYES SZERVEZÉSÉNEK LEHETŐSÉGEI Az őszi vetés és betakarítás minden évben nagy feladatot jelent a mezőgazdasági üzemeknek és a falvak lakosságának. A szüret, a gyümölcstermés betakarítása, válogatása és feldolgozása az ország sok vidékén foglalkoztatja a falvak apraját; nagyját. De még ezzel sem ér véget az őszi évszak legnagyobb feladatainak felsorolása. Ha egy-egy tábláról letakarítják a termést, következik az őszi szántás, a jövő tavaszi vetések legfontosabb talajmunkája és a jő termés megalapozásának egyik legmegbízhatóbb módszere. Áz idén a vegetáció elhúzódása miatt a szokásosnál nagyobb mértékben torlódnak a munkák, ami bizonyos mértékben sürgetést vált ki. Ez a sürgősség indokolt, mert a termés jő, és a felsorolt nagy munkákat legalább bárom héttel rövidebb idő alatt kell elvégezni, mint az átlagos időjárású években, és a késő őszt napokra torlódott betakarításnál a munkakörülmények is rosszabbak, mint a korábbi időszakban. Ilyen viszonyok között különösen fontos, hogy minden gazdaság nyugodtan, körültekintően vizsgálja meg helyzetét és lehetőségeit. Tervszerűen határozzák meg a feladatok sorrendjét, ami az érés idejétől, a betakarításra váró termények mennyiségétől és milyenségétől, valamint sok más — szinte minden üzemben változó — körülménytől függ. Az időben foktóber végéig) elvetett búza is csak akkor adhat jő termést. ha a vetést megelőző talajmunkákat is időben és főleg jő minőségben végeztük. A munkatorlódás, a sürgősség semmi körülmények között sem okozhatja a talajelökészttés és a vetés minőségének romlását. Ha gabonát gabona után vetünk, jelentősen megnő a gabonafutrinka lárváia. vagv más rovarkártétel okozta veszély, és fokozott gomba-, torzsgomba-, fuzárium-. üszögkártétellel kell számolni. A pontosan, szakszerűen végzett növényvédelemnek tehát fokozott jelentősége van. Ebben az évben a kukorica olv későn érik, hogy kukorica után a búzát időben elvetni csak a szokásosnál jóval kisebb területen lehet. A védekezés módja táblánként más és más. A védekezés elmulasztása nagy könnyelműség lenne, mert ilyen esetben nagy terméscsökkenéssel kell számolni. A hatásos védekezés körültekintő vizsgálatot és hozzáértést kíván. Javasoljuk minden gazdaságnak, hogy a várható kártétel mértékének megállapítása és a kárt megelőző leghatásosabb védekezési módszer kiválasztása érdekében forduljanak tanácsért a kártevő előrejelző szolgálathoz. A legpontosabb növényvédelem, az időben és j6 minőségben végzett vetés, s a legjobb fájta használata is csak akkor hozhatja meg a jó termést, ha a felhasznált vetőmag minősége, használati értéke jó. Idén a szélsőséges időjárás miatt is különleges gondosságra, körültekintésre van szükség. Nagyon kívánatos, hogy minden gazdaság vizsgáltassa meg vetőmagjának minőségét, csírázóképességét és tisztaságát, mert rossz vetőmag használata mellett jő termést várni nem lehet. A kukorica sokat érett az utóbbi két hétben. Ennek ellenére mégis zömmel október közepén kezdődik a tömeges betakarítás. Bármennyire sürget az idő, a törés megkezdését nem a naptár, hanem csakis az érés állapota batárpzhatja meg. Éretlen, 25—28 százaléknál több nedvességet tartalmazó kukoricát még a leggondosabb górézás, tárolás esetén sem lehet huzamos időn keresztül veszteség nélkül tárolni. Ezért meggondolatlanul sürgetni a törést és éretlen csöveket raktározni nem szabad, mert sokkal kisebb veszteség származik abból, ha az Ilyen, megéretlen kukorica az elfogadható nedvességtartalom eléréséig száron marad, mintha meggondolatlanul, felesleges sürgetéssel idő előtt letörjük. A megkésett érés a táblákat károsító víznyomások és sok egyéb ok miatt, a kukorica érése táblánként is, nagvobb egyenetlenségét mutat, mint az átlagos időjárású években. Éppen ezért most különösen hagy a jelentősége a gondos válogatásnak. Néhány éretlen cső, csuhalevél vagy más nedves góc nagy romlási '-veszteséget okozhat az egészséges, érett csöveken is. Ezért nem lehet eléggé hangsúlyozni a töréssel egy időben és a tárolás előtt történő gondos válogatás fontosságát, jelentőségét. Ahol olyan csőtörö gépek dolgoznak, amelyek nem fosztják a csöveket, a fosztást lehetőleg a töréssel párhuzamosan kell elvégezni, mert a 25—28 százalékos nedvességtartalmú kukorica nagyon rövid idő alatt — gyakran egy nap alatt is — bemelegszik, ha fosztatlanul nagy tömegben tároljuk. A kukorica késői érése miatt október közepétől a szokásosnál is nagyobb munkatorlódással lehet számolni. A várható nagy munkatorlódás okozta nehézségeken most már sok gazdaságban nagyon helyesen úgy próbálnak enyhíteni, hogy az egyéb, még betakarításra váró növények — mini a burgonya, a silókukorica, a napraforgó, a cukorrépa stb. — szedését, hordását meggyorsítják. A munkák ilyen szervezése az egyik leghathatósabb eszköz a tornyosuló feladatok tervszerű és céltudatos megoldásához. Természetesen azt, hogy melyik növény betakarítását kell a kukoricatörés megkezdése előtt elvégezni, csak a helyszínen lehet meghatározni. Az őszi munkák során pótolhatatlan segítséget adnak a gépek. Semmi módon nem lehet helyettesíteni a gépek munkájának elmaradását. Ezért különösen nagy gondot kell fordítani a gépek karbantartására, a jó szervizszolgálatra, a folyamatos, nyújtott vagy kettős műszakbán való üzemeltetésre, és különösen arra, hogy a traktorosok, gépkezelők a sokszor mostoha időjárás miatt mindig nehezebbé váló munkában anyagilag is érdekeltek legyenek. Biztosítani kell részükre a nehéz munkakörülmények mellett a szükséges ellátást, a meleg teát, az étkezést, a megfelelő ruházatot stb. Végül elengedhetetlen feltétel * mezőgazdaság előtt állő feladatok megoldásánál, hogy sz EFSZ-ekben a családtagok folyamatos munkával segítsék az üzemeket. László László, tudományos munkatárs A munkatorlódás elkerülése végett többek között a KB—2V típuzó kitkorieshetakarftó gépet is felhasználhatják. A kétsnros hetakaritngáp a kukoricacsörét mögötte haladó pótkocsiba juttatja, míg a felszeoskázott kukoricaszárat a mellette haladó pótkocsiba fójja. A sortávolság átállítható pl. 9(1 cm-re, 70 cm-re sth. A nsuhálevelet a csőről nem szedi le a gép. Tarttletteljesltménya a sortávolságtól függóea tízóránként 2.5—3 hektár. —ksz— Takarmányozási kísérlet cukorrépával és takarmánycukorrépával A cukorrépa nemcsak Ipari nyersanyag, hantem egyúttal értékes takarmány is. Takarmányértékének megállapítása végett a Rusze melletti állattenyésztési kísérleti intézetben először termesztési, majd etetési kísérletet végeztek. A Sárga eckéndorfi takarmányrépa hektáronként 16 231 kg, a takarmánycukorrépa 21353 kg és a cukorrépa 24 762 kg takarmányegységet képviselő termést adott. Egyik takarmányozási kísérletben a 30 kg élősúllyal beállított és 90 kg-ra felhizlalt, négy csoportba osztott fehér hússertés süldőknek 10, 20, 40 %-ban és 40 %-on felül adtak takarmánycukorrépát, illetve cukorrépát. A részletes vizsgálatokból kitűnt, hogy a takarmány cukorrépában levő szervesanyag emészthetősége 84.20. a cukorrépáé 81,60—84,30 %-os; a nyers protein emészthetősége pedig az előbbiben 78,27—80,46, az utóbbiban 79,12—82,36 %-os. Az a süldőcsoport, amely 20 %-ban kapott tak. cukorrépát, 1 kg súlygyarapodást 4.28 tak. egységgel ért el; a 10, ill. 20 %-ban cukorrépával etetett süldőcsoport pedig 3,91, ül. 4,03 tak. egység felhasználásával adott 1 kg súlygyarapodást. fii fejős tehenekkel végzett kísérletben, előkészítő takarmányozás után, tejliterenkénl lak. cukorrépából 1,2 kg-ot, cukorrépából pedig 0,9 kg-ot adtak. A tak. cukorrépával etelett tehenek tejhozama a kísérleti időszakban 0,96 literre), a cukorrépával etetett teheneké 1,11 literrel csökkent, de a tej zsírtartalma 0,09, III. 0,05 %-kaI nőtt, s ugyanezen idő alatt a tehenek élősúlygyarapodása 15,5, ill. 7,3 kg-ot tett ki. A takarmányozási kísérletekből kitűnt, hogy a cukorrépa emészthetősége a kérődző állatok számára valamivel kisebb, mint a tak. cukorrépáé. A sertésekkel fordított a helyzet. Fiziológiai szempontbői a sertések részére a cukorrépa, a teheneknek pedig a tak. cukorrépa az előnyösebb.
