Szabad Földműves, 1968. július-december (19. évfolyam, 27-52. szám)

1968-10-12 / 41. szám

TANÁCSADÓ ■ugielött a fagyok beköszön­­■’■fenek, utóérlelés céljából gyűjtsük be a paradicsom zöld termését. Ugyanis a gyakorlat azt mutatja, hogy a kifejlett bogyók ládákba tárolva, az im­már üresen hagyott üvegházak­ban, japán melegágyakban vagy padláson, minden károsodás nélkül utóérlelhetők. Lehetőleg teljesen ép, hibátlan paradi­csom kerüljön a ládákba. A berepedt gyümölcs, bár bírja a tárolást, érés közben romlás­nak indulhat. Az érleléshez nem szükséges az üvegházak fűtése. Elég a nap hőenergiája, amely felhőt­len napokon megfelelően fel­melegíti a tárolóhelyiséget. A hőmérséklet fokának emelése nem áll egyenes arányban az érés gyorsaságával. Nagyobb melegben sem érik gyorsabban a paradicsom. Ha nyári káni­kulai meleget állítunk elő, ez a mesterséges érést akadályozza, sőt fonnyadást idéz elő. Igen kedvező az egyenletes érésre a hőmérséklet ingadoztatása, melyet a tárolóhelyiség szellőz­tetésével érhetünk el. A leggyorsababn történt fej­lettségi fok és szín szerinti összeválogatás mellett sem si­kerül az, hogy a látszólag tel­jesen egyforma bogyók egy­­időben érjenek. Néhány nap elteltével a paradicsom minden színárnyalata képviselve van a ládában, a zöldtől a teljesen pirosig. Ezért az érlelési idő alatt néhányszor válogassuk át a termést. A kertészek és háziasszonyok gondoskodása révén a fagyok beköszöntővel, sőt december­ben is lehetővé válik, hogy vi­tamindús piros paradicsom ke­rüljön asztalunkra. —♦—' Az ősz folyamán lazítsuk fel, illetve ássuk meg gyümölcsö­seink talaját. Nagyüzemi gyü­­mölcsészetekben főképp a ma­gastörzsű fák esetében füvesí­tik a talajt. Ez nem a legsze­rencsésebb eljárás, mert a zöld pázsit erősen átszövi a gyümölcsös talaját és a nyári hónapokban rengeteg vizet pá­rologtat el a talajból. Az elmúlt időszakban vita volt róla, vajon a szántás, il­letve ásás árt-e gyümölcsfáink­nak. Több éves kutatás meg­állapította, hogy az ásással tönkretett hajszálgyökerek nin­csenek befolyással a következő év termésére. Különösen akkoí tanácsos a gyümölcsösök tala­jának mélyebb ásása, ha fstál­­lótrágyát, illetve szuperfoszfá­tot juttatunk a földbe. Az öt éven át végzett kísér­letek szerint sem a fa növeke­désében, sem a termés nagysá­gában eltérés nem mutatkozott az őszi ásás következtében. Megállapítást nyert, hogy leg­célszerűbb a 18 cm mély sor­közi művelés. Legkisebb volt az eredmény, ahol 10 cm mélyen vagy egyáltalán elhanyagolták a gyümölcsfák talajának őszi lazítását. Az elmúlt években divatba jött a fokhagyma termesztése. A háztáji kertek nagyobb ré­szébe fokhagyma került, sőt akadt, aki a szövetkezettől ka­pott fél hektárba is ültetett fokhagymát. A nagy-nagy ipar­kodás mozgatóereje természete­sen a növény magas ára volt. Ám a tervszerűtlen termelés oda vezetett, hogy három évvel ezelőtt a kutyának sem kellett, a termelő nyakán maradt a termés. Ezt követően minden­kinek elment a kedve, hogy el­adásra fokhagymát termeljen. Ám idén újra keresett cikk és magas árat kínálnak érte. Ter­mészetes, ez arra serkenti a termelőket, hogy újra ültesse­nek fokhagymát. Ügy gondol­juk, nem árt, ha dióhéjban szó­lunk a fokhagyma ültetésének kérdéseiről. Elsősorban jó ha tudjuk, hogy a vetőmag döntően befolyásolja a termést. Ugyanis a fokhagy­ma évek sörán ugyanúgy le­romlik, degenerálódik akárcsak a burgonya, kukorica, a búza. Ez azt jelenti, ha évről-évre saját fokhagymánkat ültetjük, előbb-utóbb mind kisebb és kisebb lesz a termés. Ennek elkerülése érdekében mindig a legnagyobb fejeket válasszuk ültetésre, annak ellenére, hogy az apróbbak szaporábbak erre a célra. Tudniillik kicsi fejből nem várhatunk ökölnyi nagysá­gú termést. Ha észrevesszük a termés hanyatlását, csere vagy vásárlás útján szerezzünk be fajtatiszta friss ültetőanyagot. Ugyancsak felhívjuk a figyel­met arra, hogy ne ültessünk gerezdjeire szétduzzadt fejeket, mert annak utódai szintén haj­lamosak a szétdurranásra, mely lerontja az árú piaci ér­tékét. Magáról az ültetésről csupán annyit, hogy jól válasszuk meg a vetőmélységet. Ez eléggé kö­rülményes dolog, mert tudva­levő, hogy a hagyma nem sze­ret mélyen a földbe, sőt mé­lyeb ültetésnél minimálisra csökkenhet terméshozama. Ugyanakkor ha sekélyre ültet­jük a gyökeret verő gerezdek kitúrják magukat a földből. EZ az állapot nem kívánatos, és az alacsony terméshozamhoz ve­zet. Hogy milyen mélyre duggas­­suk a gerezdeket, receptet ad­ni nehéz, mert a könnyebb ta­lajokban mélyebbre, míg kötöt­­tebb talajokon sekélyebbre ül­tetünk. Általános elvként elfo­gadható, hogy amilyen a ge­rezd nagysága, körülbelül két­szer annyi föld kerüljön föléje. Éppen ezért a nagyüzemekben sem tanácsos, hogy a fokhagy­mát eke után ültessük, mert bármilyen pontos munkát is végzünk, az eke nagyon egye­netlenül takarja az amúgy is egyenetlen mélységbe dugga­­tott fokhagyma-gerezdeket. Tanácsos, hogy minél hama­rabb, még e hónapban, de a fagyok beállta előtt ültessük el a fokhagymát, máskülönben érdemleges terméssel nem szá­molhatunk — s— Korszerű permetezőket kap a mezőgazdaság Mezőgazdasági üzemeink az első negyedévtől kezdve új ki­vitelezésű sokoldalú hasznosí­tású nagyüzemi permetező be­rendezésekkel ismerkedhettek meg. Gyártója a jiőíni Agro­­stroj, mely a Hartwig—Jensen dániai vállalattal együttműköd­ve három (PsP-600, PsV-600 és PsV-1-600) típusokban készíti. Az első, vagyis a vertikális változat (PsP-600) a mezőgaz­dasági kertészeti kultúrnövé­nyek különféle betegségei, gom­ba- és rovarkártevői elleni vé­delemben, valamint a gyomirtó szerek szántóföldi kipermetezé­sében is alkalmas. Tartozékai a szivattyú, a tartály és a nö­vények fölé vízszintes helyzet­ben szerelhető kétoldali szóró­csövek. A szivattyút a tartály meg­töltésére, a permetlé keverésé­re és a permetezés műveletei­nek komplex elvégzésére szer­kesztették. Elbírja a 15 atmo­szféra maximális nyomást, üze­melés közben azonban 10 atmo­szféra nyomáson működik. Megtöltési teljesítménye 90 1/ sec. Permetezési teljesítménye 75 1/sec. Percenkénti fordulat­száma 540. Hátsó tartályában 400, az elülsőben 200 liter permetlé fér. De a következő esztendőben nagyobb tartályokkal szerelik fel s hozzák forgalomba. A permetező csövek csuklós kiképzésűek, így ugyanis köny­­nyűszerrel fel és leszerelhetők. Összecsukott állapotban zavar­mentesen szállíthatók. Szórási munkaszélessége 13 méter. Üze­meltetésére nagyon alkalmas a hidraulikával ellátott Zetor— 3011-es vagy a 4011-es kerekes traktor. A másik (PsV-600) változat horizontális és vertikális hely­zetbe állítható, Ez a permetező berendezés Zetor—3011-es trak­torra szerelhető. Mezőgazdasági szőlészeti üzemeinkben a há­rom méteres sortávolságú kor­don rendszereknél, valamint a törpe gyümölcsösök permetezé­sénél hasznosíthatják. Alsó része hasonló mint a PP-600-as típusú permetező be­rendezésé. Csöveire 10 szóró­fejet olyan szögben helyeztek, hogy jól „teríthesse“ a perme­tezési felületet. A harmadik változat (PsV- 1-600) ugyancsak a szőlők per­metezésénél alkalmas. Olyan szőlőkben azonban, melyeknek sortávolsága 1,5 méter. Fölsze­relhető a Zetor—2023-as kere­kes traktorra. A kipermetezett anyag mennyisége a szóró ré­sek nagyságától függ. Van ki­lenc garnitúra szóró betétje, mely 8—24 tizedmilliméter kö­zött váltakozik. Üzemeléséhez 5—10 atmoszféra nyomás szük­séges. Hektáronként a munka fajtája szerint 80—1000 liter permetlevet szór el. A PsP—600-as típusú vertiká­lis rendszerű permetező vétel­ára 10 800 korona, a burgonya permetezéséhez szükséges adap­­tér külön 2200 korona és mind a két horizontális rendszer® permetező darabonkénti vétel­ára 11 100 korona. Az érdeklő­dők megrendelhetik a Mezőgaz­dasági Technika Központi Vál­lalatánál. Pontos cím: UPPT — 08 Bratislava Raő*, Telefon: 494-515. be* Az ói permetező horizontális v:**5?|> beállításban. "J

Next

/
Thumbnails
Contents