Szabad Földműves, 1968. július-december (19. évfolyam, 27-52. szám)
1968-10-12 / 41. szám
(Folytatás az 1. oldalról.) vetkezményeként — az idegen megporzást igénylő fajtáknál — e terméketlenség tünetei mutatkozhatnak. Ennek oka rendszerint az, hogy egymáshoz nem illő, egymást megporzó fajtákat választottunk kiültetésre. A fajták keverhetőségénél támaszkodhatunk a tudományos kutatás megállapításaira, de hasznosíthatjuk a termőhely körzetében szerzett tapasztalatainkat is. A gyümölcsfák többségénél a bibét nem termékenyíti meg saját porzójának virágpora. Ezek önmeddő fajták. Tiszta öntermékenyülő fajták leginkább a csonthéjas gyümölcsűeknél fordulnak elő (pl. kajszi, őszibarack). Ha egynemű gyümölcsöst telepítünk, csak 70—75 százalékban legyen egyfajta, benne elszórtan 25—30 °/o porzófajtát ültessünk ki a mellékelt ábrák szerint. A porzófajták helyes megválasztása: Alma fő fajta: Batul Ananász renet Kanadai renet Téli aranyparmen Jonathán Baumann renet Boskoopi piros Bed Delicius Golden Delicius James Grieve Sárga szépvirágű Ontário Stark ing Körte porzófajta: Téli aranyparmen, Oldenburgi alma Cox narancsrenet, Baumann renet Ananász renet, Baumann renet Asztracháni piros, Ontário, Baumann renet, Cox renet , Baumann renet, James Grieve, Red-, Golden Delicius, Ontário Ananász renet, Ontário, Nyári üvegalma Téli aranyparmen, Ontário, Cox renet, Baumann renet Jonathán, Téli aranyparmen James Grieve, Janathán, Cox renet Téli aranyparmen, Oldenburgi alma, Jonathán Ananász renet, Baumann renet, Ontário, Téli aranyparmen Jonathán, Baumann renet, Nyári üvegalma (még kísérlet tárgya) általában jól termékenyül más fajtáktól Clapp keóveltje Diel vajkörte Drouard vajkörte Zöld Magdolna körte Hardy vajkörte Charneiusi körte Bőse kobakja Avranchesi jó Lujza Kongresszus emléke Téli esperes Meggy, cseresznye Bőse kobakja, Vilmos körte, Hardenpont téli vajkörte, Avranchesi jó Lujza Hardy vajkörte, Bőse kobakja, Charneusi körte Hardy vajkörte, Vilmos körte, Clairgeau Bőse kobakja, Diel vajkörte, Charneusi körte Avranchesi jó Lujza, Clapp kedveltje, Vilmos körte, Chaneusi körte Hardy vajkörte, Bőse kobakja, Vilmos körte Clapp vajkörte, Charneusi körte, Párizsi körte Charneusi körte, Clapp kedveltje, Hardy vajkörte Vilmos körte, Avranchesi jó Lujza Hardy vajkörte, Vilmos körte Az öntermékenyülő fajtákon kívül az alábbiakban van szüksége porzófajtákra: Ostheimi meggy Kései morela Márki korai cseresznye Lioni korai. Nagy fekete ropogós Lioni korai Márki korai, Napóleoni ropogós Germesdorfi óriás Hedelfingeni óriás, Nagy fekete ropogós Napóleoni ropogós Hedelfingeni óriás cseresznye, Spanyol meggy Hedelfingeni óriás Germersdorfi óriás, Spanyol meggy Nagy fekete ropogós Hedelfingeni óriás A szilvafák is kevert ültetésben termékeny ülnek a legjobban. A Besztercei szilvánk öntermékenyülő, ugyanúgy mint e kajszi és őszibarack nálunk termesztett fajtája. A dió is csoportos termelésben mutat jő eredményt. AZ ÜLTETÉS IDEJE ÉS MÓDJA Elfogadott vélemény — a tapasztalatok is azt bizonyítják — hogy a mi földrajzi fekvésünk és éghajlati adottságaink az őszi faültetésnek kedveznek. Október közepén — amikor a dér már lepergette a leveleket — megkezdhetjük az oltványok kiültetését. Ezt mindaddig végezhetjük, amíg a hőmérséklet nem süllyed nulla alá. Fagypont' alatt a gyökérzet már kárt szenvedhet. Az őszi ültetés azért előnyös, mert még ősz folyamán a gyökérsebek kalluszt képezve behegednek, tavasszal erős növekedésnek indulnak, s a fa kialakult gyökérrendszerével jobban átvészeli az esetleges nyári szárazságot. Hideg, nedves és vízzáró agyagtalajban azonban inkább tavasszal ültessünk, mert itt a gyökérképződés nehezen indul meg, a metszési sebek nehezen hegednek, könnyen feketédnek, s így gyökérképzésre kevésbé alkalmasak. Csak laza és porhanyós földbe ültessünk. A helyes talajelőkészítés és művelés a fa fejlődésére, egész életére nagy hatást gyakorol. Gyümölcsfa telepítés előtt talajforgatást alkalmazunk vagy gödröket ásunk. A talajforgatás (rigolőzás) a gyümölcsösök talajának legtökéletesebb előkészítése, bár ez a legdrágább is. A rigolózás 60—70 cm legyen. Robbantással is szokásos gödröt nyitni — főleg hegyvidékeken —a leggyakoribb mégis a gödörásás. Ásáskor mindig a talaj fizikai tulajdonsága (laza, kötött) a mérvadó. Jő talajban 70 cm és 100—120 cm szélességű gödröket ásunk. Kötött talajok esetében ez még szélesebb legyen. Ásásnál a felső talajréteget (feltalajt] az egyik, az altalajt a másik oldalra hányjuk ki. Közvetlen földbehelyezés előtt a gyökereket — -elsősorban a faiskolai kiszedésnél és szállításnál sérülteket — úgy metszük meg, hogy a metszési lap a gödör talaja felé nézzen, A már néhány héttel előzőleg elkészített gödörbe ültetés előtt kisebb mennyiségű kevert földet (legjobb a komposzttal dúsított) hányunk, csak azután helyezzük ültetöléc segítségével végleges helyére az oltványokat. Kiültetésnél a gyökérnyak 4—8 em-el feljebb kerüljön, mint a faiskolában volt. Kb. ennyit süllyed még a talaj. Ha mélyebbre ültetjük mint a faiskolában volt, elcsenevészedhet, idő előtt elpusztul vagy nemkívánatosán a nemes rész a szemzés alatt gyökeret ver. Ültetéskor a gyökerek közeit porhanyós földdel jól betöltjük és a törzskörüli részt lábbal lenyomkodjuk, vigyázva a gyökérzetre. Fontos, a jó tömörítés, mert így nem léphetnék fel penészedési jelenségek a gyökérrészek felületén. Juhász Árpád KIFIZETŐDŐ A FEKETE RIBISZKE TERMESZTÉSE! A nyitrai Kiállítási Gazdaság speciális növénytermesztése és borainak minősége messze vidéken híres.' Az alsómalántai telep már az útról nézve is szemet-szívet gyönyörködtető. Nem is beszélve arról, ami odabenn található. Jófajta borszőlőt és gyümölcsöt terem ez a vulkanikus eredetű talaj. A nagy területen Karol Holiöka mérnököt a speciális részleg vezetőjét vagy Balkő vincellért csak nagynehezen találhatja meg a látogató. Ha azonban rájuk akad, mindketten szívesen elbeszélgetnek a munkáról, — múltról, jelenről vagy a nagy terveket magában rejtő jövőről. Tán mondanom sem kell, hogy bennünket leginkább a jelen érdekelt: azért látogattunk hozzájuk. Nagy szerencsénk volt, mert a mér, nököt hosszas keresgélés után végre elcsíphettük és megszólaltathattuk. ... Akkoriban még szüret előtt voltak, teljes „harci* fölkészültségben. Jóval magasabb hozammal számoltak, mint tavaly, ezért volt szükséges mindent úgy elkészíteni, hogy a termést, a Szürkebarát és a Tramín borszőlő fajtákat a lehető legalacsonyabb veszteséggel, jő minőségben kipréselhessék és az érlelő hordókba ereszthessék. Holiőka elvtárs azonban elmondta, hogy a nemes borszőlő mellett idén kitűnően fizetett a fekete ribiszke is. Hektárja kereken 30 mázsát adott. Megjegyezte, hogy termesztése egyike a legjobb üzleti fogásoknak, A külkereskedelem részéről irányában nagy az érdeklődés. Természetesen felvásárlási ára is ennek megfelelő. A szerződéses mennyiség kilójáért 6,20, a szerződésen felüli fekete ribiszke kilójáért pedig 10 koronát kaptak. Ha elgondoljuk, hogy a 23 hektárnyi egészen fiatal fekete ribiszke ültetvény idén öt vagonnyi termést adott, rög tön láthatjuk, hogy a jövőben még tekintélyesebb bevételre van kilátásuk. Nagyon jó üzlet ez, hiszen külföldön úgy vélekednek, hogy a fekete ribiszke készítményei különféle betegségek, s köztük az infarktus gyógyítására a legkülönb orvosság. Ugyanúgy jó terméssel számoltak dinnyéből is. A gazdaság vezető sokat várt a Sósszigeti Kísérleti Állomáson nemesített dinnyétől, a Solartúrtól. Sárga, zöld és görögdinnyéből mintegy 30 —35 vagonnal értékesítettek. Tény, hogy tömérdek munka akad a 420 átszámított hektáron gazdálkodó alsómalántai speciális gazdaságban. Főképpen a szőlészetben kell a legjobban ügyelni. Például idén a szőlőmozaik jelentkezett. Ellene kétszeri alapos permetezéssel védekeztek. A jelek arra vallanak, hogy az alsómalántai gazdaság pénzügyi tervét idén is túlszárnyalja. Ha úgy nézzük a dolgot, hogy olyan gazdaságról van szó, melynek szőlő és gyümölcsültetvényeinek nagy része csak pár év múlva fordul termőre, azt mondhatjuk, jól tartják magukat. A teljes felfejlődés után nagy bevételekre van kilátás. (hoksza)
